Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-13 / 61. szám
1986, március 13., csütörtök NÉPÚJSÁG flz emberi éle! fenntartása a legfontosabb feladat Mihail Gorbacsov levele Az emberiség fennmaradásával kapcsolatos kérdésekről fejtette ki véleményét Mihail Gorbacsov abban az üzenetében, amelyet M. Marois professzorhoz, a Nemzetközi Élet Intézet alapítójához és vezetőjéhez intézett. A különböző országok tudósainak erőfeszítéseit a földi élet megőrzése érdekében összefogó intézet vezetője a közelmúltban levelet írt as SZKP KB főtitkárának és Reagan amerikai elnöknek. Most közzétett válaszában Mihail Gorbacsov felhívja a figyelmet arra, hogy a civilizáció történetében első ízben magának az emberi életnek a fenntartása vált a legfontosabb feladattá. A fegyverkezési hajsza máris olyan határ közelébe sodorta az emberiséget, amelyen túl már kérdésessé válik, hogy egyáltalán meg lehet-e állítani a fegyverkezést. E határon átlépve a földi élet már csak egy hajszálon függ. A túléléshez arra van szükség, hogy újszerűén, a megszokottól eltérően éljünk és cselekedjünk. Ez elsősorban a különböző államok együttélésére érvényes — hangsúlyozza levelében Mihail Gorbacsov. — Az államok közötti kapcsolatokat egymás érdekeinek, s elsősorban a biztonsági érdekeknek a kölcsönös tiszteletben tartására kell építeni. Minden államra kiterjedő, egyetemes biztonsági rendszerre van szükség, amely átfogja a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területét. Mongol parlamenti küldöttség hazánkban (Teleíotó) A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének meghívására szerdán reggel mongol parlamenti küldöttség érkezett hazánkba. A delegációt Nyamin Dzsagvaral, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének elnökhelyettese vezeti. Délelőtt a Parlament de- legációs termében megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A két tárgyaló küldöttséget Cservenka Ferencné, illetve Nyamin Dzsagvaral vezette. Részt vett a megbeszéléseken Dangarszuren- gijn Szaldán. Ingvar Carlsson az új svéd miniszterelnök Ingvar Carlsson (szemüveggel) a gratulációkat fogadja (Telefotó) TELEX • BUDAPEST Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke táviratban üdvözölte Mahmud az-Zubit, a Szíriái Arab Köztársaság Népi Tanácsa elnökévé történt újjáválasztása alkalmából. • MOSZKVA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán találkozott Fidel Castróval, a Kubai KP KB első titkárával, a Kubai Államtanács és a minisztertanács elnökével. Fidel Castro hazájába visz- szatérve átutazóban állt meg a szovjet fővárosban a KNDK-ban tett látogatás után. * * * Borisz Arisztov szovjet külkereskedelmi miniszter Moszkvában fogadta James Giffint, az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács elnökét. A találkozón a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak jelenlegi állásáról és távlatairól esett szó. • PATNA A Bihar szövetségi állambeli Patnában szerdán megkezdődött az Indiai Kommunista Párt 13. kongresz- szusa. A tanácskozásra az 1300 küldöttön kívül negyven kommunista és munkáspárt vendégküldöttsége érkezett. Ingvar Carlssont választották meg Svédország új miniszter- elnökévé. A Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt 51 éves elnöke a február 28-án meggyilkolt Olof Palmét követi a kormányfői székben. A svéd törvényhozásban, a Riksdagban megtartott szavazáson 159 szociáldemokrata és 19 kommunista képviselő adta voksát Carlssonra. Bajkonurból csütörtökön, közép-európai idő szerint 13.33-kor Föld körüli pályára bocsátják a Szojuz—T—15 űrhajót, fedélzetén Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov veterán űrhajósokkal — jelentették be szerdán Moszkvában. A legénység a felkészítés A három ellenzéki párt 171 képviselője tartózkodott a szavazástól. Carlsson korábban miniszterelnök-helyettes és környezetvédelmi miniszter volt. Az új kormányfőnek 48 órán belül kell előterjesztenie kabinetjének névsorát, amely a várakozások szerint azonos lesz a Palme-kormány összetételével. után március 3-án érkezett Baj- konurba. Elvégezte az utolsó próbákat az űrhajón, orvosi kivizsgálásuk megtörtént. Az Indítási előkészületek befejeződtek, a rakéta az Indítóállásban várakozik. Bajkonurban szerdán a szolgálatvezetők jelentették az OrIngvar Carlsson 1934. november 9-én a délnyugatsvédországi Borúsban született szegény munkáscsaládban. Ösztöndíjasként Lund egyetemén szerzett diplomát 1958-ban társadalomtudományokból. Politikai pályafutását az egyetemi szociáldemokrata szervezet élén kezdte. Ügyes vitaszónokként felkeltette Tage Erlander kormányfő figyelmét, aki szárnyai alá vette, akárcsak Olof Palmét. CarUson két év múlva az Egyesült Államokba utazott, ahol közgazdasági tanulmányokat folytatott. Hazatérése után 1961-ben megválasztották a Szociáldemokrata Ifjúsági Szövetség elnökének. 1965-ben —31 évesen — a Riksdag legfiatalabb képviselője lett. 1969-ben a kormány legfiatalabb tagjaként Olof Palmétől átvette a közoktatási tárcát. 1973—76 között lakásügyi miniszter volt, és már akkor Palme utódjának számított. 1976—82 között, amikor pártja ellenzékben volt, a többi között a Svédország jövőjével foglalkozó munkabizottság elnökeként tevékenykedett. 1982- től a miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltötte be, múlt év szeptemberében pedig átvette az ország első környezetvédelmi minisztériumának irányítását is. kutatási Állami Bizottságnak, hogy az űrhajó indulásra kész. Kizim és Szolovjov személyében kijelölték az űrhajó legénységét. A két űrhajós korábban már 237 napos utazást tett a Szal- jut—7 űrállomás fedélzetén. A Szovjetunióban február 20-án bocsátották fel a „Mir” új típusú űrállomást, amelyen még eddig nem járt űrhajós. Ma indul a Szojuz—T—15 Meddig csökkenhetnek az olajárak? Árháborút visel a Kőolaj- exportáló Országok Szervezete a szervezeten kívüli olajtermelő országokkal — ismerte el az Emírségek olajipari minisztere. Az olajkartell arra törekszik, hogy „méltányos részt” szakítson ki magának a nemzetközi olajpiacon. Évek óta mérséklődik a kereslet a folyékony arany iránt, és ennek hatására egyre kisebb lett az OPEC eseményekre gyakorolt befolyása a világpiacon. Hat éve nem voltak ilyen alacsony szinten az árak, hordónként már 15 dollár körül mozognak, és semmi jele sincs annak, hogy e tendencia gyökeres fordulatot vegyen néhány éven belül. Sőt a megcsappant bevételek egyre-másra késztetik a tagországokat a szakadásra, arra, hogy semmibe véve a szervezet számukra megszabott termelési korlátáit, a lehető legnagyobb mennyiségű olajjal árasszák el a piacot. Mintegy 50 milliárd dollárra becsülik azt a tőke- mennyiséget, amellyel kevesebb bevételhez jutnak a közel-keleti és az afrikai kőolajtermelők és ami táplálhatja a fejlettebb országok fellendülését. Az 1973., illetve az 1979. évi olajmegrázkódtatás idején a világon összesen megtermelt új érték 2 százaléka cserélt gazdát, került át az olajexportálók zsebébe. A mostani fordított irányú mozgás a világ nemzeti termékének 0,5 százalékával gazdagítja az olaj importőreit. A veszteség természetesen nem minden olajtermelőt érint egyformán: Gabon, vagy Ecuador már 25 dolláros hordónkénti ár mellett is súlyos megszorításokra kényszerül, Indonézia, Irak vagy Irán még ennél alacsonyabb árat is képes a kivitel felfutásával ellensúlyozni. Az olajtermelő arab országok piacaira szállító országoknak azonban mindenképpen számolniok kell azzal, hogy még a végsőkig kitartani képes országok is megsínylik a piaci változásokat — mérséklik megrendeléseiket, a behozatalt hazai gyártással váltják föl, visz- szafogják a fejlesztéseket. Űj helyzetbe került a bankszektor is, a pénzintézetek súlyos pénzügyi zavar elé néznek, ha a jövőben képtelenek lesznek a kívánt mederbe terelni az olajtermelőktől eláramló tőkefolyamot. Kérdés, mi lesz azzal a mintegy 50 milliárd dollárral, amelyet az olajimportőrök megtakaríthatnak az idén? Szinte kizárt, hogy az energiát felhasználó termelőket, fogyasztókat tehermentesítsék, gazdagítsák vele, sokkal valószínűbb, hogy a tőke nagyobb része ezúttal is visszakerül a nemzetközi pénzügyi vérkeringésbe. A vagyonok átcsoportosítása ezúttal is válságokkal kísért folyamatnak ígérkezik, hiszen pótlólagos pénzigénnyel főképp az- ingatag gazdaságú országok lépnek Iföl. Ami a szocialista országokat illeti, az új világgazdasági helyzet még inkább a gazdasági szerkezet átalakítását célzó programok gyorsítására hívja föl a figyelmet. A kisebb országok döntően a Szovjetuniótól szerzik be az energiaforrásokat, az ötéves árszámítások alapján nem gondolhatnak költségeik csökkenésére a szocialista piacon, de a világpiactól sem várhatnak egyértelműen kedvező hatásokat. Több száz millió dollárt takaríthatnak meg, ha a hitelkamatok akárcsak egyetlen százalékponttal is mérséklődnek. Előnyös lehet az is, ha folytatódik a dollár értékvesztésé, hiszen a nyugat-európai piacokon szerzett „keményedé” valutákkal könnyebben fizethetik vissza a dollártartozásaikat. n Szovjetunió békét akar Beszélgetés egy szovjet külpolitikai szakértővel Az Országos Béketanács vendége volt Alekszandr Konovalov a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő Egyesült Államok és Kanada Kutatóintézet főmunkatársa, a Szovjet Békevédelmi Bizottság elnökségének tagja. Bármerre járt, bárkivel találkozott hazánkban, mindenhol mindenki legelőször az SZKP XXVII. kongresszusáról kérdezte. — önt a szakmája a külpolitikához köti. Mit tart fontosnak elmondani e területről a kongresszus kapcsán? — Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi kritikus világhelyzetben egy sokkal aktívabb, sokkal erőteljesebb külpoli- kára van szükség. Napjaink szovjet külpolitikai irányvonalának a kialakítása már jóval a kongresszus előtt elkezdődött. Ennek megnyilvánulása volt Mihail Gorbacsov párizsi látogatása, a novemberi • genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó, és az 1986. január 15-én ismertetett szovjet javaslat-komplexum a leszerelésre. Ezt a folyamatot gazdagította pártunk kongresszusa a maga külpolitikai állásfoglalásaival. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy a Szovjetunió békét akar, hogy merész tervei valóraváltásához a szovjet népnek békére van szüksége. Ha béke lesz, akkor bármilyen problémát meg tu- tudunk oldani. — Sokakban felmerült a kérdés, hogy Gorbacsov főtitkár miért nem a kongresz- szus szónoki emelvényéről ismertette a Szovjetunió ezredfordulóig szóló leszerelési elképzeléseit? Miért már január 15-én? — Tudja, a világhelyzet kritikus, a fegyverkezési hajsza olyan méreteket öltött, hogy az már esztelenség. Cselekedni kell! És ebben minden hét, minden nap számít. Minden ember, minden nép, minden ország kötelessége a cselekvés. A Szovjetunió többlépcsős leszerelési indítványát ez a törekvés hatja át. — Sok minden függ persze a szovjet—amerikai viszony alakulásától... — Igen. Sokan kérdezték tőlem itt Magyarországon, hogy mikor lesz a következő szovjet—amerikai csúcs- találkozó, nyáron vagy őszszel? Szerintem nem az időpont a fontos, hanem hogy tudunk-e konkrét megállapodásokat kötni. Nem szeretnék túl optimistának látszani, hiszen tudom, a lehetőség még nem jelent megvalósítást, de szerintem a Szovjetunió és az Egyesült Államok álláspontja jónéhány területen még soha nem közelítette meg ennyire egymást, mint napjainkban. Ami a konkrét megvalósítást illeti, kölcsönös akarat esetén megállapodásra juthatnunk a közép hatótávolságú rakéták, a stratégiai fegyverzet, a vegyi fegyverek csökkentéséről. Hangsúlyozom, kölcsönös akarat esetén. A közép hatótávolságú rakéták témakörében például már-már karnyújtásnyira voltunk a megegyezéstől, ám ekkor az Egyesült Államok újabb feltételeket támasztott. — Komoly tehertétele a szovjet—amerikai kapcsolatoknak az SDI. — így van. Az amerikai űrfegyverkezési program az egyik legfőbb akadálya az előrehaladásnak a kétoldalú kapcsolatokban. Reagan elnök azt ígérte, hogy a világűrben kiépítendő pajzzsal majd megvédi az amerikaiakat. A szakemberek azpnban tudják, hogy sohasem lesz tökéletes ez a rendszer. Magam is tudom ezt, hiszen eredetileg mérnök és matematikus vagyok. Képzeljük el, hogy sikerül egy 95 százalékos biztonságú pajzs megvalósítása. Nagyon nehéz létrehozni ezt, de tételezzük fel, hogy lehetséges. A legegyszerűbb és a legolcsóbb válasz erre a másik fél részéről az, hogy annyival növeli meg robbanófejeinek számát, amennyivel az öt százalékos áttörést biztosítani tudja. Vagyis egyértelmű: ha az SDI megvalósul, akkor a földi fegyverek számát is növelni kell. Reagan állítása szerint ugyanakkor azt akarja, hogy a nukleáris fegyvereket leszereljék. Ha valóban ezt akarja, akkor ennek a legkézenfekvőbb módja, hogy fel kell számolni ezeket a fegyvereket. Tehát nincs szükség az űrfegyverkezésre, az SDI-t alapkutatási szinten kell tartani. — Mondja, optimista vagy pesszimista a jövőt illetően? — Természetemnél fogva optimista vagyok. A mai világot értő, ismerő politikusoknak látniuk kell, hogy ugyanazon a bolygón élünk, egyre több a közös problémánk — ha a másik jövőjének aláaknázásán dolgozunk, azzal saját jövőnket is aláássuk. Az emberek ma már tudják, hogy a nukleáris háborút nem lehet megnyerni. Létkérdés, hogy elkerüljük. Kocsi Margit KERESSE HIRDETÉSÜNKET' A HOLNAPI SZAMBÁN! Vevőankét a Házépítők boltjában!
