Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TÜNfiCS LOPJA 1986. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Nagyobb terméseredményeket, jobb minőséget kisebb ráfordítással Maróthy László felszilalása az Okányi Haladás Tsz közgyűlésén A közgyűlés elnöksége tartó erejének fokozása, az új munkalehetőségek terem­tése érdekében — az ipari tevékenység erősítésére. így jött létre a varroda, ahol 80 lányt és asszonyt tudnak fog­lalkoztatni. A beruházások­nál kiemelt szerepet kapott a melioráció első ütemének tervezése. Jelentős eredmény, hogy a VI. ötéves tervben minden beruházási, forgó­alaphitelt visszafizettek. A VII. ötéves tervben a nyereség és a tagság jövedel­mének növelését, a termés- eredmények fokozását, a ha­tékonyság és a termelékeny­ség javítását tűzték célul. A növénytermesztésben a minőség szem előtt tartásával 4—5 százalékos emelkedést terveznek. A búza vetéste­rülete már kialakult, a ku­korica területét tovább növe­lik. Az állattenyésztésben a tejtermelés további fokozásá­ra törekednek. Jelentős be­ruházás lesz a meliorációs program első ütemének meg­A település országgyűlési képviselője részvételével tar­totta közgyűlését tegnap az Okányi Haladás Termelőszö­vetkezet. Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, miniszterel­nök-helyettes ezt megelőzően képviselői fogadóórát tar­tott az okányi községi ta­nácsnál, ahol a rövid idő alatt is többen felkeresték. Innen vezetett az út a tsz központjába, ahol már gyü­lekezett a csaknem 400 rész­vevő. A vendégeket — Ma­róthy László mellett Szabó Miklóst, a megyei pártbizott­ság első titkárát, Murányi Miklóst, a megyei tanács el­nökhelyettesét, Györfi Ká­rolyt, a Teszöv titkárát — Marton János, a tsz pártve­zetőségének titkára köszön­tötte. A vezetőség beszámolóját Gonda Károly, a termelőszö­vetkezet elnöke terjesztette elő. Bevezetőben a vezetőség munkájával, a tsz-nek a község életére gyakorolt ha­tásával foglalkozott, majd ismertette a közös gazdaság VI. ötéves tervi eredményeit és a VII. ötéves terv célkitű­zéseit. Ami az elmúlt terv­időszakot illeti, a megközelí­tően 5800 hektár szántón 450 dolgozóval gazdálkodó szö­vetkezet a tervezett 21,5 mil­lió forintos nyereségtervét A résztvevők egy csoportja f f W 1 ...1 csaknem 39 millió forintra teljesítette. A növényterme­lés vetésszerkezetét úgy ala­kították, hogy az szolgálja a gabonaprogram teljesítését. Ennek eredményét bizonyít­ja, hogy 10 évvel ezelőtt 2,5 tonna búzát termeltek hektá­ronként, a VI. ötéves tev át­lagában már 3,6 tonnát, ta­valy, tavalyelőtt pedig 4 és fél, illetve 4 tonna volt az át­lagtermés. Kukoricából ha­sonlóképpen nőtt az átlagter­més annak ellenére, hogy belvízre és más természeti tényezőkre igen érzékenyen reagál a terület. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-ágazatnál ja­vultak legszembetűnőbben az eredmények, öt év alatt a te­hénállomány 50 százalékát cserélték nagyobb tejterme­lő-képességűre, s így öt év alatt 1000 literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés, amely most meghaladja a 4 ezer 300 litert. Sokat tettek — a település népességmeg­valósítása, amely a követke­ző években minden bizony­nyal megtérül. Mindent egy­bevetve, a cél: nagyobb ter­méseredményeket, jobb mi­nőséget kisebb ráfordítással. A beszámoló fölötti vitá­ban felszólalók — Fazekas Béla, Hajdú Márton, Molnár Károly, Marton József, Ja- kucs János, Harcsás János — méltatták a megtett utat, az elért eredményeket, ugyan­akkor kendőzetlenül szóltak a hiányosságokról. A fiata­lok helyzetéről, a háztáji gazdaság, különösképpen az állattartás gondjairól, a gép­park és a -műhely rossz ál­lapotáról. A jobbító szándé­kú észrevételek hozzájárul­hatnak a következő évek fel­adatainak teljesítéséhez. A vitában felszólalt Ma­róthy László, aki bevezető­ben átadta a Központi Bi­zottság és személy szerint Kádár János elvtárs, vala­(Folytatás a 3. oldalon) Országgyűlési bizottságok ülése Az Országgyűlés külügyi bizottsága tegnap a Parla­mentben Szűrös Mátyás el­nökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Péter János, az Országgyűlés alelnöke is. A testületet Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár időszerű külpolitikai kérdésekről, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusá­nak külpolitikai programjá­ról tájékoztatta. A külügyi bizottság ezt követően meg­hallgatta Bányász Rezső ál­lamtitkárnak, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatala elnökének időszerű tájékoz­tatáspolitikái kérdésekről szóló beszámolóját. A két napirendi pont vitá­jában felszólalt Réger An­tal, Kállai Gyula, Péter Já­nos, Szakács József (vala­mennyien az országos lista képviselői), Apró Antal (Csongrád megye), Fekete János (Békés megye), vala­mint Barabás János, az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztályának helyet­tes vezetője. Az Országgyűlés kereske­delmi bizottsága Nyers Rezső elnökletével szerdán szintén ülést tartott a Parlamentben. A testület megvitatta a bel­kereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény, valamint a magánkereskedelemről szóló jogszabályok módosítás-ter­vezetét, s tájékoztatót hall­gatott meg az építőanyag-el­látás és -forgalmazás helyze­téről. Az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjé­ben Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszter hangsú­lyozta : a belkereskedelmi törvény kihirdetése óta a gazdasági viszonyokban lé­nyeges változások következ­tek be; az új üzemeltetési formák bevezetésével és el­terjedésével jelentősen át­alakult a belkereskedelem szervezeti, gazdálkodási rendszere. Módosultak a szövetkezetekről szóló jog­szabályok, több esetben vál­toztak a forgalmi viszonyo­kat alapvetően szabályozó Polgári Törvénykönyv ren­delkezései. Megváltozott a vállalatirányítás rendszere; a vállalatok nagyobb önálló­sággal gazdálkodnak, tevé­kenységi körüket a jogsza­bályok keretei között szaba­don határozhatják meg. Je­lentősen növekedett a ma­gánkereskedők száma, bővült az általuk gyakorolható szak­mák köre. Erősödött az ide­genforgalom népgazdasági szerepe, devizatermelő funk­ciója. Mindezek a változások szükségessé teszik a belke­reskedelemről szóló törvény korszerűsítését, a jogi szabá­lyozással való összhangba hozatalát, a fogyasztók ér­dekeit védő szabályok ki- terjesztését. A belkereske­delmi törvény alapvető ren­delkezései időtállóknak bi­zonyultak. Az építőanyag-ellátás és -forgalmazás helyzetéről szólva a miniszter kiemelte: alapvető cél az építőanyagok kínálati helyzetének fenntar­tása, minőségük javítása, vá­lasztékuk bővítése. II tagság a szövetkezet tulajdonosa Kondoroson Tulajdonképpen tavaly lett volna esedékes a tisztújítás a kondorosi áfésznál. Az el­nök, Hajdú Mihály tartósan megbetegedett, nélküle vi­szont a küldöttgyűlés nem akarta megszervezni a vá­lasztást. így az 1985. évi mérleget jóváhagyó és az 1986. évi üzletpolitikai feladatokat meghatározó küldöttgyűlés­sel kötötték össze a tiszt­újítás lebonyolítását. A kül­döttgyűlést tegnap, március 12-én az Egyesült Téesz ta­nácskozótermében tartották. A hetvenhét küldöttből hat­vanhat jelent meg. Szeljak Györgyné főkönyvelő meg­nyitó szavai után a szövet­kezet elnöke ismertette az 1985. évi gazdálkodás fonto­sabb eredményeit, beszélt azokról a körülményekről, melyek közös leküzdésével a megye legkisebb fogyasztá­si szövetkezete igen figye­lemre méltó tervteljesítést ért el. A kondorosi áfész ereje tulajdonképpen méretében keresendő. Az egy tagra jutó részjegyállománnyal jól ki­állja más szövetkezetekkel az összehasonlítás példáját. A tagság és a szövetkezet kapcsolata tehát igen ma­gasfokú. A tagság tulajdono­si érzése, jogainak gyakor­lása példás. Közösen lépnek fel a szerződéses fegyelem megtartásáért és a bolti szarkák leleplezésében. A tagság jelzései alapján az áruellátást magas színvonal­ra emelték. Nem is volt kü­lönösebb gond az élelmiszert árusító üzletek árukínálatá­val. Talán ezért is volt eredményes a bolti munka. Nyereségszintjük 3,26 száza­lékos, nyereségtömegük meg­haladta a 7 millió forintot. Külön dicséretes — mond­ta felszólalásában Csatári Béla, a párt megyei bizott­ságának titkára, hogy ez a kis áfész 33 millió forint értékű* tőkés árualapot ter­meltetett, vásárolt fel, s olyan feladatok megoldására vállalkozott, mint az orszá­gos hírű csárda teljes re­konstrukciója vagy a műsza­ki bolt felújítása. De élen­jártak az új üzemelési for­mák bevezetésében, terjesz­tésében is. A gazdálkodással kapcso­latban öt küldött mondta el építő jellegű véleményét, majd a küldöttgyűlés titkos szavazással megválasztotta a kilenctagú igazgatóságot, melynek elnöke ismét Hajdú Mihály, a felügyelő, a dön­tő- és a fegyelmi bizottsá­got, valamint a megyei szö­vetség tanácskozásaira a há­rom küldöttet. A szövetkezet nő- és ifjúsági bizottságát nyílt szavazással választották újjá. Három tagbizottság és a kongresszusi megyei kül­döttválasztó gyűlésre három küldött állításával fejeződött be a kondorosi áfész kül­döttgyűlése. D. K. Március 30-án kezdődik a nyári időszámítás Az idén március 30-án, húsvét vasárnapján kezdődik a nyári időszámítás, és szep­tember 28-ig tart. Március 30-án, vasárnap 2 órakor kell átállítani a mutatót 3 órára, mert ez az éjszakai időpont zavarja a legkisebb mérték­ben a vasút és más tömeg- közlekedési eszközök menet­rendjét. Az európai országok közlekedési miniszterei meg­állapodtak abban, hogy akár­csak tavaly, az idén is a kontinensen mindenütt egy­szerre állnak át a nyári idő­számításra. Ezúttal sem lesz tehát átmeneti eltérés a nem­zetközi járatok menetrendi időpontjaiban. Az óraigazítás nem érinti a MÁV, a Volán és a Ma- hart menetrendjében felJ tüntetett időpontokat, a Ma­lév új menetrendje pedig a nyári időszámítás első napján, március 30-án lép ér­vénybe. A nyári időszámítás célja az, hogy a nappali világos­ság jobb kihasználásával vil­lamos energiát takarítson meg az ország. így várhatóan a múlt évihez hasonlóan mint­egy 130 millió kilowattórával lesz kisebb a villamosener- gia-fogyasztás, ami több mint 30 ezer tonna olaj meg­takarításának felel meg. Maróthy László felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents