Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

o 1986. február 13., csütörtök NÉPÚJSÁG Pár nappal az elnökválasztás után a polgárháború veszélyére figyelmeztet a képen látható manilai tüntetés résztvevőinek transzparense, amelynek felirata: „Tegnap Nicaragua, hol­nap a Fülöp-szigetek” (Telefotó) Reagan sajtókonferenciája Egy botrány hullámai TELEX • DAMASZKUSZ A kétnapos törvényhozási választások Szíriában a Nemzeti Haladó Front je­löltjeinek győzelmét hozták. A hatalmon levő Arab Újjá­születés Szocialista Pártja (Baath-párt) a 195 tagú par­lamentben 129 képviselői he­lyet kapott. A szocialista koalíció 57 képviselőt tul­kát magáénak, míg a Szíriái Kommunista Párt — amely­nek nem volt képviselője a leköszönt parlamentben — 9 helyhez jutott. © WASHINGTON Az Országos Űrhajózási Hivatal (NASA) szerint ko­rántsem bizonyított még, hogy egyértelműen a szilárd hajtóanyagú rakéta tömíté­sének hibája okozta volna a Challenger űrrepülőgép hét áldozatot követelő katasztró­fáját. Szerdai sajtókonferen­ciájukon a NASA szakértői azt mondották, hogy a vizs­gálatot más irányban is foly­tatni kell. A különleges vizs­gáló bizottság legutóbbi ülé­sein a tömítőgyűrűk problé­máira összpontosultak a meghallgatások. A NASA szakértői vitatták, hogy ko­rábban is észleltek volna hasonló lángkitörést a raké­táknál. *** Az Egyesült Államok el­rendelte a Lábiával fennálló légiközlekedési kapcsolatai teljes felszámolását. Az Eli­zabeth Dole, közlekedési mi­niszter által ismertetett ren­delkezés értelmében törölnek minden légi járatot az Egye­sült Államokból és viszont. Megtiltják továbbá a külföl­di légitársaságoknak, hogy az Egyesült Államok területén líbiai légi járatokra szóló je­gyeket árusítsanak. • BELGRAD Andrija Artukovic háborús bűnöst, a fasiszta, úgyneve­zett független horvát állam egykori belügyminiszterét az amerikai hatóságok szerdán kiadták Jugoszláviának. Ar­tukovic felett, a második vi­lágháború idején Jugoszlávia népei ellen elkövetett sú­lyos bűncselekményeiért, zágrábi polgári bíróság ítél­kezik majd — közölték hiva­talosan. Mint a Tanjug hír- ügynökség jelentette, Artuko- vicot szerdán Jugoszláviába szállították és átadták a bírói szerveknek. A szovjet—amerikai csúcs­találkozóról is szó volt Rea­gan amerikai elnök kedden este — közép-európai idő szerint szerdán hajnalban — megtartott sajtókonferenciá­ján. Reagan azt mondotta, hogy az Egyesült Államok változatlanul azt szeretné, ha az újabb csúcstalálkozóra a Washington által megjelölt időpontban — vagyis júni­usban, vagy júliusban — ke­rülne sor. Egy kérdésre vá­laszolva nem fogadta el azt a feltételezést, hogy a Szov­jetunió azért vonakodnék az időpont kijelölésével, hogy ezzel mintegy „kierőszakol­ja” a gyorsabb megállapo­dást egyes leszerelési kér­désekről. Az elnök „kedvező jel­nek” minősítette több letar­tóztatott személy kedden Nyugat-Berlinben lebonyolí­tott kicserélését. Az elnöknek • a legtöbb külpolitikai kérdést a Fü- löp-szigetéki választásokról adták fel. Azt mondotta, hogy a szavazatok össze- számlálása még nem ért vé­get, sí bár az amerikai megfi­gyelő csoport szerint is elő­fordult csalás, „erre nincs kézzelfogható bizonyíték”, és „mindkét fél részéről” vol­tak szabálytalanságok. Az amerikai elnök nyomatéko­san húzta alá, hogy Wa­shington feltétlenül szükséges­nek tartja a Fülöp-szigeteken meglevő támaszpontjai fenn­tartását. Az elnök bejelentette, hogy „a demokratikus folyamat elősegítése lehetőségének ta­nulmányozására” különmeg- bízottat küld a Fülöp-szige- tekre, Philip Habib nagykö­vet személyében. Habib ko­rábban az Egyesült Államok közel-keleti utazó nagyköve­te volt, az utóbbi időben visszavonult az aktív tevé­kenységtől. A Libia közelé­ben felújított amerikai had­gyakorlatokról szólva az el­nök azt jelezte — bár nem mondta ki határozottan —, hogy az amerikai repülőgé­pek és hadihajók várhatóan nem lépnek be abba az öve­zetbe, amelyet Libia nem­zeti felségterületének tekint. Reagan tagadta, hogy az Egyesült Államoknak szerepe lett volna Duvalier haiti dik­tátor eltávolításában, kije­lentve, az amerikai közremű­ködés csupán a Duvaliert Franciaországba szállító gép kölcsönzésére korlátozódott. Kijelentette, tanulmányoz­zák annak lehetőségét, mi­lyen segítséget nyújtsanak az új vezetőknek Haitin. A sajtókonferencia nagy részén az elnök belpolitikai, az új költségvetés tervezeté­vel összefüggő kérdésekre vá­laszolt. Ismét azt hangoztat­ta, hogy a csökkentés nem befolyásolja a legfontosabb szociális kiadásokat, csupán „a felesleges költekezésit” igyekszik kiiktatni. Maffiaper Palermóban B „bűnbánó’' meggondolta magát Egyelőre ügyrendi viták akadályozzák az előrelépést a Palermóban hétfőn kezdő­dött, maffiaellenes „óriás- perben”. A tájékoztatási esz­közök — és néhány magas- rangú politikus is — a bí­rósági tárgyalást összekap­csolja a Firenzében elköve­tett terrormerénylettel. A maffiaper hétfőn kezdő­dött Szicília fővárosában, de egyelőre nem tudni, hogy milyen lesz a tárgyalás „rit­musa”. Ügy tűnik, túl sok vádlott ügyét kell tárgyalni egyszerre, a munkában több száz ügyész, ügyvéd vesz részt. Az olasz tájékoztatási eszközök még a per megkez­dése előtt valószínűnek tar­tották, hogy a bunkerszerű teremben éles csaták zajla­nak majd a különböző érde­keket képviselő személyek között. A per első napjaiban az ügyvédek ügyrendi kifo­gásai kaptak helyet. Ami a per körüli általános hangulatot illeti, nem kevés az aggodalomra okot adó jel. A szerdai tárgyaláson két vádlott maffiatag rosszul lett, ki kellett szállítani őket a helyiségből. A maf­fia — úgy tűnik — megteszi az ellenlépéseket szűkebb hazájában, Palermóban. Ti­tokzatos, fenyegető telefon- hívások érkeznek iskolákba, közhivatalokba, igazságügyi intézményekbe. Az újságok tudósításaikban érthetetlen­nek tartják, miért kellett az egyik népi ülnököt egy má­sikkal helyettesíteni, igaz, volt orvosi papírja, így „iga­zoltan” hiányzik. Az egyik „bűnbánó” (így nevezik azo­kat, akik vallomásaik révén együttműködnek az igazság­szolgáltatással), hirtelen nyil­vánosan visszalépett, meg­gondolta magát. A legnagyobb kérdőjel azonban az, hogy van-e ösz- szefüggés a maffiaper és a hétfőn Firenzében elkövetett terrorakció között. Ismeretes, hogy a terroristák egy cso­portja megölte a volt re­publikánus párti polgármes­tert. Sokan úgy vélik, hogy a firenzei akció a maffia­perre irányuló országos fi­gyelem elterelését szolgálta. A Londonból keltezett je­lentések élén hetek óta egy név szerepel: Westland. A korábban ismeretlen, lega­lábbis csupán a katonai szakértők körében neves brit helikoptergyár mostanra a londoni hatalmi csatározá­sokat messzemenően befo­lyásoló tényező lett. Magából a Westland-ügyből pedig ak­kora botrány, ami a megfi­gyelők szerint akár a követ­kező választásokon is érezte­ti hatását. A dologban persze nem az üzleti vonatkozások az iga­zán érdekesek. A felszínen ugyan végig csak arról volt. szó, hogy egy amerikai- olasz, vagy egy nyugat-euró­pai cégekből álló konzorci­um társuljon be a huzamo­sabb ideje veszteséges dél­nyugat-angliai középüzembe, a kulisszák mögött azonban jóval több húzódott meg. Heseltine volt hadügyminisz­ter látványos kiválása a Tory kabinetből sem azzal magyarázható, hogy csupán a hivatalosan támogatott amerikai verzió ellen lett volna, hanem inkább azzal, hogy a Westland-affért ürügynek tekintette, olyan­nak, amely alkalmas a Thatcher asszonnyal szembe­ni, érezhetően növekvő elé­gedetlenség kikristályosításá­ra. Azt felmérni, hogy mék- kora táborra számíthat a konzervatívok soraiban, persze korántsem egyszerű. A miniszterelnök, minden társadalmi és gazdasági gond (mindenekelőtt a 3 millión felüli munkanélküliségi el­lenére szilárdan kitart irány­vonala mellett, s legutóbbi nyilatkozata szerint arra sem lehet számítani, hogy a sokszor kifogásolt „vezetési stílusán” változtasson. Kér­dés azonban, hogy az egy­re érezhetőbb népszerűség- csökkenés mikor kényszeríti esetleg átértékelésre a brit kormánypolitika irányítóit. Ez a csökkenés ugyanis most már szemmel látható. A köz­véleménykutató intézetek legfrissebb felmérései egy­behangzóan arról tanúskod­nak, hogy a Toryk helyzete napjainkban (nem utolsó­sorban a Westland-botrány hatására) alaposan megne­hezedett. Sőt, megkezdődött a választási kombinálás is: hány százalékot, hány man­dátumot nyerhetne az ellen­zéki munkáspárt, ha most kerülne sor parlamenti vok­solásra. Ezek egyelőre persze csupán elméleti fejtegetések, hiszen Thatcher asszony hi­vatali időszaka még két év­re szól, s nem valószínű, hogy hajlandó lenne hama­rabb urnákhoz szólítani a szavazópolgárokat. A Tory vezetés nyilván arra számít, hogy ennyi idő alatt a West- land-ügy által felkavart hul­lámok is elülnek majd. ha­csak — az eddigiekhez ha­sonlóan — nem kerül sor újabb leleplezésre. Egy ilyen fordulat ugyanis a jelenlegi­nél is kényelmetlenebb hely­zetbe sodorná a Downing street 10. lakóját. Szegő András „fllagútsokk” Britanniában Lelki traumát, „invázió-komplexust”, „alagútsokkot” jósol a Brit-szigetek lakosainak néhány neves londoni pszihoanalltikus arra az időre, azaz 1993-ra, amikor megépül a La Manche csa­torna alatti alagút és ezzel szilárd kötelék létesül Nagy-Britan- nla és a kontinens között. A kontinenssel való szoros együtt­élés, amelybe Angliát az alagút belekényszeríti, az állandó fe­nyegetettség érzését kelti majd a szigetlakókban. Számukra — állítják ezek a lélekbúvárok — az alagút egy olyan köldökzsi­nór, amely a tlzezeréves — s a britek többsége szerint igen­csak jótékony — különélés után, most visszaállítja a nem kí­vánatos szimbiózist. E pszichológusok megfogalmazásában a britek helyzete éppen fordítottja egy csecsemő helyzetének, aki a köldökzsinór elvágásával szülési traumát él meg — a britek viszont az erőszakos összeköttetés sokkját fogják meg­élni, s tanácstalanul kérdezhetik: „Ki az anya, és ki a gyer­mek?” Persze az angolok elkülönítettsége a kontinenstől már rég a múlté. Telefonvonalak, rendszeres kompjárat, műholdas tv- összeköttetés, a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok ezer szála köti az Egyesült Királyságot a kontinenshez — s ez senkiben sem okoz lelki traumát. A szilárd összeköttetés, az alagút azonban más. A The Daily Telegraph által a napokban végzett közvéleménykutatás szerint a britek 51 százaléka ha­tározottan ellenzi az alagútat, s csak 36 százaléka fogadja szí­vesen. A brit kormány azonban a jelek szerint nem hajlandó „lelkizni az állampolgárokkal, annyit sem tett meg, hogy — az ellenérzéseket enyhítendő — nyilvános vitára bocsássa az alagút építésének tervét. A kormány eljárását más, ugyanolyan neves londoni lélekgyógyászok véleménye is alátámasztja, akik azt mondják, hogy pácienseiknél az „invázió-komplexusnak”, az „alagútsokknak” semmiféle jelét nem tapasztalják, lelkűket más, jóval hétköznapibb proDlémák karcolják. Akárhogy is van, az összeköttetés megvalósul, a különállá­sára kényes szigetlakó pedig legfeljebb azzal vigasztalódhat, hogy nem a sziget tartozik Európához, hanem Európa a szi­gethez. .. KGST: közös program 2000-ig Hazánk szerepe 0 A KGST-tagországok hosz- szú távú tudományos-mű­szaki együttműködési prog­ramjának céljai megfelelnek a tíz szocialista ország kö­zös, valamint az egyes tag­országok nemzeti érdekeinek egyaránt. A kijelölt öt terület kö­zül a népgazdaság elektro­nizálásán a szakemberek azt értik, hogy széles körben be kell vezetni a számítógépe­ket. A tudományos kutatá­sok automatizálásától azt várják, hogy a tervezés idő­szaka ily módon a felére-' harmadára csökken, a fel­használt anyagmennyiség 5 —15 százalékkal mérséklő­dik, s a munka termelékeny­sége legalább 50 százalékkal emelkedik. Magyarországon a mező- gazdaságban a szövetkeze­tek, állami gazdaságok negy­ven százaléka alkalmaz szá­mítógépet. Több mint 330 kórházban, orvosi rendelő.- ben használnak számítás- technikai berendezést a gyó­gyítás, a betegség megelőzé­se érdekében. Nem feled­kezhetünk meg továbbá ar­ról sem, hogy ma már min­den középiskolában és igen sok általános iskolában is van számítógép. A másik kiemelt fejleszté­si irány az úgynevezett komplex termelési automati­zálás. Ennek keretében az üzemeket automatizált irá­nyító és tervező rendszerek­kel kívánják felszerelni. Ezenkívül a vállalatoknál nagy számban robotokat, automatizált szállítási soro­kat, automata mérőműszere­ket, számítógép-vezérlésű szerszámgépeket kívánnak alkalmazni. A KGST tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési bizottságának számí­tásai szerint az automatizált termelési rendszerek beállí­tásával a munka termelé­kenysége másfél-négyszere­sére nőhet, az új termékek gyártására fordított idő negyven százalékkal csök­kenhet, s meglevő gépi ka­pacitásokat legalább 30 szá­zalékkal jobban ki tudják használni. A harmadik kutatási-fej­lesztési irány az atomener­getika. A program megálla­pítja, hogy az évezred vé­géig ezzel a környezetet leg­kevésbé szennyező energia- termelővel kell helyettesíteni a kőolajat és a későbbiek során a földgázt is. Ennek megfelelően a következő tíz évben a KGST-országok atomerőművi kapacitása 100 ezer megawattra nő. A szá­mítások szerint ezer mega­wattnyi kapacitásnövekedés­sel több mint kétmillió ton­nányi tüzelőanyag-egyenér- ték takarítható meg. Az atomenergetika fejlesz­tésében Magyarország — mint energiahordozóban sze­gény ország — különösen ér­dekelt. Országunkban az el­múlt ötéves tervidőszakban helyezték üzembe az első két atomerőműblokkot. Ezek folyamatosan, jól működnek, megbízhatóan üzemelnek. További célunk, hogy ener­giamérlegünkben csökkent­sük a szénhidrogének rész­arányát, a villamosenergia­igények növekedését pedig alapvetően atomerőművek építésével elégítsük ki. En­nek keretében született hatá­rozat a Paksi Atomerőmű to­vábbi négy 440 megawattos blokkal való kibővítésére. Hazánk is részt vesz az atomerőművi berendezések gyártásában; a nagyszabású programba eddig mintegy 40 vállalat kapcsolódott be. A gyártásszakosítás keretében megoldottuk az átrakodógé- pek és speciális karbantartó gépek gyártását. Az erre lét­rehozott gyártáskapacitása­inkat oly módon tudjuk megfelelően kihasználni, hogy még jobban bekapcso­lódunk a többi KGST-ország atomerőmű-építési program­jába. A negyedik fő fejlesztési irány az új anyagok felku­tatása és termelésbe állítása. A cél: rendkívül korrózióál­ló, tűzálló anyagok, kerámi­ák, új műanyagok kifejlesz­tése, a porkohászat módsze­reinek alkalmazása, a he­gesztésnél, a hőkezelésnél a lézertechnika és -technoló­gia elterjesztése. Szó van to­vábbá olyan új anyagok ki­dolgozásáról, amelyeknek alkalmazásával számottevő­en növelhető a gépek, be­rendezések tartóssága, csök­kenthető az anyagfelhaszná­lás, az önköltség, s takaré­koskodni lehet az értékes és ritka anyagokkal. E témában Magyarországnak különösen a kerámia- és alumínium- iparban vannak tapasztala­tai. Jó eredményeket ér­tünk el a nagy tisztaságú alumínium kifejlesztésében. A kutatás-fejlesztés fon­tos irányának tekintik a hosszú távú programban a biotechnológia alkalmazását. Mindenekelőtt olyan új gyógyszerkészítmények ki­dolgozását várják, amelyek segítenek a daganatos be­tegségek, a szív- és keringé­si zavarok gyógyításában. A gén- és sejtsebészet elősegít­heti az állattenyésztésben a takarmányozás javítását, a növénytermesztésben a hoza­mok növelését. Fontos szere­pet szánnak az úgynevezett biochipeknek is a számítás- technikában. A mikrobioló­gia nagy hatást gyakorolhat a magyar mezőgazdaság és gyógyszeripar fejlődésére is. Jó tudományos eredménye­ket tudunk felmutatni pél­dául a fermentációs folya­matokban. Faragó András (Következik: III. Megvaló­sítható célok.) A kondopozsi cellulóz- és papírkombinát terméke — az új­ságpapír, melyre a Békés Megyei Népújságot is nyomtatják Fotó: TASZSZ — APN — KS

Next

/
Thumbnails
Contents