Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

1986. február 13., csütörtök o Zárszámadásokról jelentjük Békéscsaba Lenin Termelőszövetkezet Megyei tanácskozás az állattenyésztés jelenéről w m ■■ wt m w ww m es lovoierol (Folytatás az 1. oldalról) mint az állattenyésztésé. S hogy ez utóbbi miért veszte­séges? Az okok között emlí­tette a felszólaló a rossz munkaszervezést, a magas költségeket, a korszerűtlen tartási körülményeket. Ami a juhtenyésztést illeti példá­ul, a birkát „ma csak meg­enni érdemes, eladni nem”. Baj van az állattenyésztők megbecsülésével is. Dr. Hajt- mann Pál (Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombinát) a szarvasmarhaágazatuk szép eredményeiről szólt, majd fajtakérdésekkel, tenyészté­si tennivalókkal foglalkozott felszólalásában. Kován László (gyapjúforgalmi vál­lalat) a juhászat veszteségei­nek okait boncolgatta, Tim- kó Rudolf (állattenyésztési vállalat) arról szólt, hogy az ágazatnak nincs intézmény- rendszere, Such Mihály (Fü­zesgyarmati Vörös Csillag Tsz) a baromfiágazatot ele­mezte, figyelmeztetve az ér­dekelt partnerek közötti fe­szültségekre. Elmondta, hogy a háztájiban csökken a ba­romfitartási kedv, eladják az ólakat. Kiss Lajos (Gyu­lai Húskombinát) a húsipar szempontjából közelítette meg a tanácskozás témáját, hangsúlyozva, hogy kell a sertés a kombinátnak, s hogy a termeltetési alapokkal a jobb minőségre és a na­gyobb mennyiségre kívánják ösztönözni a termelőket. An­nak a véleményének adott hangot, hogy hosszabb tá­von igazi megoldást az hoz­hat, ha a végterméket tud­ják megfizetni. Oravecz Már­ton (Medgyesbodzási Egyet­értés Tsz) a kistermelők vé­leményét tolmácsolta a koca­kihelyezéssel kapcsolatosan, Bordás Mihály (Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat) a táp- és takarmányel­látásról beszélt. Elmondta, hogy az eddigi kedvezménye­ket a jövőben is biztosítja a vállalat, s az intenzívebb tá­pok előállítására törekednek. A háztáji sertéstartásra vo­natkozóan tett javaslatot Raffai György (Kamuti Bé­ke Tsz). A tanácskozáson végül dr. Magyar Gábor mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­A mikrofonnál dr. Magyar Gábor Fotó: Fazekas László terhelyettes adott tájékozta­tást a szakembereknek. Ele­mezte az állattenyésztésben 1985-ben történt visszaesés okait, ezek között például a jövedelmezőség csökkenését, az eladási-átvételi nehézsé­geket, a takarmány minősé­gét, és szemléletbeli gondo­kat említett. Hangsúlyozta a miniszterhelyettes: nagyon káros az a szemléiét, misze­rint a mezőgazdasági nagy­üzemek mindenekelőtt nem azt vizsgálják meg, mit le­het tenni a jövedelmezőség érdekében, hanem nyomban felszámolják az ágazatot. Az állami támogatással meg­épült, a közösség tulajdonát képező állattenyésztési tele­pekről nem lehet alapos kö­rültekintés nélkül, nyomban úgy dönteni, hogy ha vesz­teséges, megszüntetik. Ez üzemi szempontból is csak látszólagos megoldás. Ezután röviden a VII. ötéves tervi feladatokkal foglalkozott az előadó, s a várható intéz­kedésekről szólt, kiemelve, hogy csak úgy lehetséges a megoldás, ha a maga terüle­tén mindenki ‘megteszi a szükséges intézkedéseket. Részletesen foglalkozott az üzemi tennivalókkal, egye­bek között a tenyésztői mun­ka színvonalának növelésé­vel, a felnevelési veszteség csökkentésével, a szálasta- karmány-termeléssel, és az érdekeltségi rendszerrel. T. I. (Folytatás az 1. oldalról.) A Békéscsabai Lenin Tsz tegnap megtartott zárszám­adási küldöttgyűlésén többek között részt vett dr. Villá­nyi Miklós, a MÉM állam­titkára, Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője és Nagy Mihály, a megyei tanács osztályvezető­helyettese. Hankó Mihály, a termelő- szövetkezet elnöke beszá­molójában szólt az elmúlt három év óta tartó aszály ról, amely különösen az őszi betakarítású növények ho­zamát csökkentette. A to­vábbiakban a közgazdasági szabályozás költségnövelő és -elvonó hatásáról, valamint a tsz-en belül év közben je­lentkező problémákról be­szélt, amelyek mind-mind nehezítették a gazdálkodás menetét. Az előre nem lát­ható rendkívüli körülmények is növelték a költségeket, így például a kemény tél, vala­mint az a tény, hogy a to­jóállományt csak egyhavi ké­séssel tudták telepíteni. Ezt követően sorra ele­mezte az elnök az egyes fő­ágazatok tevékenységét. A növénytermesztésben sikerült teljesíteni a gabonaprogra­mot, az új növények ter­mesztésbe vonása (mustár, A Hidasháti Állami Gaz­daság központi kultúrterme tegnap, február 12-én gazdát cserélt. Benne nem a gazda­ság dolgozói, hanem a Mu- ronyi Lenin Tsz gazdái ösz- szegezték az 1985. évi gaz­dasági, szövetkezetpolitikai eredményeiket, határozták meg a középtávú, a VII. öt­éves terv és az idei év leg­fontosabb feladatait. Dicséretre érdemes ered­ményeket értek el — mon­dotta felszólalásában Csatá­ri Béla, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titká­ra, amikor hozzászólt a Bon- dór Imre tsz-elnök által be­terjesztett beszámolóhoz. A növénytermesztés az aszályos időjárás ellenére jól, ki­emelkedően teljesítette ter­melési és pénzügyi tervét, így 1985-öt az eddigi 35 zárszámadás közül a harma­dik legjobbnak minősítették. A gazdaság jövedelemterme­lő képessége igen kedvezően borsóvetőmag) növelte a nyereséget. Továbbléptek az energiatakarékos talajműve­lésben, a fajtaválaszték bő­vítésében. A kertészeti ága­zaton belül fő helyet foglal el a gyümölcsfaiskola. Saj­nos az idén kitermelt facse­metéken nagymértékben meglátszott az előző évek aszályos időjárásának ked­vezőtlen hatása. Az állattenyésztési ágaza­ton belül legnagyobb terme­lési mennyiséget a baromfi- ágazat érte el. Az ágazat nem tudta teljesíteni éves tervét, s ilyen helyzet a te­lep fennállása óta nem for­dult elő. A sertéságazatban javult a fajlagos abrakfel­használás, csökkent az el­hullás. Befejezésül az elnök a segédüzemek és az alap- tevékenységen kívüli ágaza­tok munkáját értékelte. Ta­valy a tsz termelési értéke megközelítette a 310 millió forintot, a bruttó jövedelem csaknem 40 millió. Dr Villányi Miklós MÉM- államtitkár felszólalásában elismeréssel szólt a Békés­csabai Lenin Tsz tagságának munkájáról, elemezte a ma­gyar mezőgazdaság fejlődé­sének eddigi menetét és szólt az előttünk álló évek tenni­valóiról. V. L. alakult, amit az is mutat, hogy a közgyűlés után az évi munkabér tömegének 20 szá­zalékát nyereségrészesedés címén kapta kézhez a tag­ság. Élénk volt a beszámoló fe­letti vita, melyben többen további tartalékok feltárását sürgették. A mindvégig jó hangula­tú közgyűlésen ajándékkal köszöntötték a tavaly nyug­díjba vonult tsz-tagokat. A közgyűlés után a másfél év­vel ezelőtt nyugdíjba vo­nult Kovács Sándor tsz-el­nök elmondta: különös me­legség tölti el a szívét az eredmények hallatán, mert végül is az ő elnöksége alatt vele együtt dolgozó fiatal szakemberek bizonyították: a szövetkezet társadalmi irányítói, a mostani vezetés­re tett javaslatuk idején bi­zalomra épülő, megalapozott döntést hoztak. ( D. K. Muronyi Lenin Termelőszövetkezet Eleki téltemetö Az első hasonlót mintegy kétszáz évvel ezelőtt rendezték a ma négy nemzetiség lakta Eleken. A télbúcsúztató farsangi szertartá­sát a német nemzetiségiek hozták az eleki mindennapokba. A pár- szori kényszerű megszakításokat nem számítva ma már nemzetiségi hovatartozás nélkül gyűlnek össze február elején a helybeliek, hogy a képeinken látható, nem egyszer bizony rémisztő maska­rákba bújva vonuljanak végig a nagyközség utcáin, dörögjenek be a házak, intézmények, üzemek kapuin, s kívánják, követeljék ,az ember-, állat-, gépkinzó tél végét... Dehát mindez csak játék; az eleki fiatalok szokásos, és a helyiek által várt — sőt: nem egyszer külföldi csoportoknak is programot jelentő — felvonulása. S aki nem tudná az ősi szokást, annak ez­úton adjuk közre: akit egy alakos (vagy több) „fogságba ejt”, annak némi aprópénzzel lehet kiváltania magát. Ennek „elisme­réseképpen” egy fánkot, azaz tarchedlit kap — ajándékba. Az emígyen összegyűlt összeg különben „nemes célt szolgál”: este eb­ből fedezik a szintén messze földön hires bál költségeinek egy részét. S még egy megjegyeznivaló: hasonló télbúcsúztatót hazánk­ban csupán egy kis faluban tartanak. Eleken évről évre változatlan és ettől függetlenül is osztatlan sikere van a farsangzáró, hangu­latos „alakoskodásnak”. . . (N. L.) Itt csak a csacsi és a fenyőlécre fűzött fánk az igazi! Még az óvodásokat is „megvámolják” — az „áldozatok” legnagyobb örömére! A békéscsabai Afész gyorsmérlege Megkezdődtek a részköz­gyűlések megyénk fogyasztá­si és értékesítő szövetkeze­teiben is. Ezeken a tanács­kozásokon adnak számot a szövetkezetek vezetői a múlt évi üzletpolitikai tervek tel­jesítéséről, és tájékoztatják a tagságot az idei esztendő el­képzeléseiről. így van ez a Békéscsaba és Vidéke Áfész működési körzetében is. A megyeszékhelyi áfész részközgyűlésekre kiadott mintegy 30 oldalas gyorsmér­legéből most az 1985. évi teljesítményeket említjük, a teljesség igénye nélkül. így mindenekelőtt azt, hogy a szövetkezet nyolc települé­sen — Békéscsabán, Két- sopronyban, Mezőmegyeren, Telekgerendáson, Gerlán, Új­kígyóson, Szabadkígyóson és Csabaszabadiban — szolgál­ta az ott élő embereket, csa­ládokat, S, hogy nem isirosz- szul, azt a taglétszám növe­kedése is tanúsítja. Ennek eredményeként a múlt év vé­gén már 7000 tagja volt a szövetkezetnek. Az is figyel­met érdemel, hogy tavaly a tagsági részjegy egy személy­re jutó átlaga meghaladta az 500 forintot. De még inkább kifejezésre jut a tagság és az áfész közötti kapcsolat ked­vező változása abban, hogy 1985-ben 7,5 millió forinttal nőtt a szövetkezet célrészje­gye. Ezáltal további anyagi lehetőséget kapott az áfész arra, hogy bolthálózatát fej­lessze, és bővítse árukészle­tét. A célrészjegy összegének ilyen növekedése tette lehe­tővé többek között azt is, hogy tavaly a Békéscsaba és: Vidéke Áfész üzleteiben át­lagosan 82 millió forint ér­téket meghaladó árukészlet állt a vásárlók rendelkezésé­re. Ez a nagy árukészlet jó alapot teremtett ahhoz, hogy a megyeszékhelyi áfész kisi- kereskedelmi árbevétele 920 millió, míg a vendéglátásé 115 millió forintban valósul­jon meg. A forgalom kedve­ző alakulásához hozzájárult az a 22 vendéglő, étterem, eszpresszó, illetve 16 vegyes­bolt, élelmiszerüzlet, mely a múlt évben már szerződéses formában üzemelt. Továbbá az a 13 kiskereskedelmi üz­let és 3 vendéglátóegység is, amelyek jövedelemérdekelt­ségben dolgoztak. Sikeresnek ítéli a gyorsi- mérleg azt a 200 millió fo­rintos árbevételt is, melyet a felvásárlási ágazat teljesített 1985-ben. Valamennyi me­zőgazdasági termék közül a májliba-, a tojás-, a nyúl-, a galamb-, a méz- a toll-, a zöldség-gyümölcs felvásár­lás alakult kedvezően. A ter­meltetési és felvásárlási ága­zat eredményessége sok te­kintetben köszönhető a 12 áfész-szakcsoportnak. Ugyan­is a szövetkezet által felvá­sárolt mezőgazdasági termé­kek csaknem kétharmadát ezek a szakcsoportok termel­ték meg, állították elő. Sokat ígérőén fejlődött ta­valy a szövetkezet ipari ága­zata, ezen belül is a feldol­gozás. Ez mondható el min­denekelőtt a több mint 400 dolgozót foglalkoztató újkí- gyósi élelmiszer-feldolgozó üzemről. Ugyanis a már ha­gyománnyá lett baromfidara­boláson, a savanyúságkészí­tésen ési a gombakonzerválá­son kívül olasz exportra gyártottak mortadellabelet. A szabadkígyósi varrodában a Szegedi Ruhagyárnak dol­goznak, bérmunkában. Mindezt jól szolgálta a múlt évi bolthálózat-fej­lesztés. Olyan egységeket hoz­tak létre, mint Békéscsabán a Gazda Áruház, vagy ugyancsak a megyeszékhe­lyen a Gyulai úti ABC-áru- ház és melegkonyhás bisztró. Miközben Szövosz-segítség- gel folytatták a kistelepülé­seken levő egységek felújí­tását, korszerűsítését. Ilyen volt a telekgerendási ABC- áruház és építőanyag-telep, a szabadkígyósi üzletház és építőanyag-telep felújítása. Ugyanakkor a szabadkígyósi varrodában ebédlőt alakítot­tak ki, Gerlán iskolai szövet­kezeti boltot létesítettek. Működési területük több egy­ségében pedig gázbekötéssel korszerűsítették a fűtést.­A Békéscsaba és Vidéke Áfész igazgatósága 1985. évi gyorsmérlegében másfél mil­liárd forintos árbevétel és 40 millió forint nyereség telje­sítéséről adhatott számot. Balkus Imre Egykoron a farsangig pártában maradt eladósorban levő lányok ültek a szekér után vonszolt rönkön. Ma „csak” Hanzl és Kredly párosa forog végeláthatatlanul... Fazekas László felvételei Minél riasztóbb és felismerhetetlenebb (már aki a „pofa” alatt rejtőzködik), annál jobb!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents