Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG a MEGYEI PARTBIZOnSŰG ES a MEGYEI HNBCS LBPIB 1986. FEBRUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Kádár János fogadta Petar Mladenovot Kun Béla-centenárium Befejeződött a tudományos ülésszak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Petar Mladenovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak szerdán délelőtt parlamenti dolgozószobájában folytatott megbeszélést Petar Mlade- novval. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Gyovai Gyula, hazánk szófiai, illetve Boncsó Mitev, Bulgária budapesti nagykövete. A Külügyminisztériumban Várkonyi Péter és Petar Mladenov aláírta á Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti, az 1986—90-es évekre szóló tudományos, oktatási és kulturális együttműködési munkatervet. Hivatalos, baráti látogatását befejezve az esti órákban elutazott Budapestről Petar Mladenov. Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia Székházában befejeződött az a nemzetközi tudományos ülésszak, amelyen Kun Bélára, a magyar történelem, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakjára, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapítójára, a Magyarországi Tanácsköztársaság vezetőjére, a nemzetközi kommunista mozgalom bátor harcosára emlékeztek születésének 100. évfordulóján a hazai és a külföldről érkezett szakemberek. A konferencia zárónapján szovjet, NDK-beli, csehszlovákiai, lengyel, bulgár. jugoszláviai, kínai, osztrák és magyar történészek ismertették Kun Bélával kapcsolatos kutatásaik legújabb eredményeit. A korreferátumok egyebek között Lenin és Kun Béla együttműködésével, a jeles internacionalistának a jugoszláviai és a csehszlovákiai kommunista mozgalom kezdeteihez fűződő tevékenységével, az illegalitásban működő KMP élén végzett útkereső munkájával, a magyar forradalmi ifjúsági mozgalomban játszott szerepével foglalkoztak. *<<«» A gyulai primőrtermelők örömére, a tél eddig eltelt hónapjai alatt kedvezően alakult számukra az időjárás. Jóval kevesebb energiát használtak fel olajból, szénből, gázból egyaránt, mint a tavalyi hideg télen. Nemrégiben a primőrker- tészetekből már tetemes mennyiségű uborkát — képünkön —, salátát és paprikát szállítottak a fővárosi csarnokokba Fotó: Béla Ottó Megyei tanácskozás az állattenyésztés jelenéről és jövőjéről „A sertéstenyésztés csökkenőben van, de az igazi okát nem tárja fel egy szakember sem. Az tény, hogy még a jelenlegi ár is nagyon szegényes, még ezért az árért sem nagyon érdemes hizlalni boltban vett takarmányon. Most, ugye, a minőségi felárat emlegetik. Én magam is évek óta hizlalok, most fehér sertéseim vannak, és én is rri- nöségire szerettem volna szerződni, de a feltétel nem megfelelő, ugyanis, ha ösz- szejön egy kocsi rakomány, csak abban az esetben lehetséges a minősítés. Ezzel a megoldással sokan nem értünk egyet. Ha már fülbélyegzőzik a jószágot, miért ne akkor szállítsam én el, amikor megvan a kellő súlya? Nagyon jó lenne az is, ha a takarmánykeverék megfelelő tápértékű lenne...” — ezeket a sorokat egy gyo- maendrődi olvasónk írta, s hasonló témával foglalkozó levelet többet is kapott mostanában szerkesztőségünk. Az idézett levelet vitaindítónak is szánjuk, várva az érdekeltek észrevételeit, javaslatait. Antal József tartott tájékoztatót Zárszámadásokról jelentjük Kardoskúti Rákóczi Termelőszövetkezet Gondok vannak tehát az állattenyésztésben, s ezeket az illetékes szervek is ismerik. A minisztérium vezetése egy hónapja mérlegelte az állattenyésztés helyzetét, s úgy döntött, hogy megyei tanácskozásokon szükséges megvitatni az adott megye problémáit, részeként az 1986 első felében várható intézkedések előkészítő munkálatainak. Ennek megfelelően tartották február 12- én, tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében állattenyésztési tanácskozást, amelyen a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek illetékes szakemberei, a kistermelők, valamint a felvásárló és feldolgozó- ipar képviselői vettek részt. A tanácskozáson — amelyen ott volt dr. Magyar Gábor MÉM-miniszterhelyettes — Murányi Miklós, a Békés Megyei Tanács elnökhelyettese mondott köszöntőt, és bevezetőt, majd Antal József, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője adott tájékoztatást a megye állattenyésztéséről. Mint elhangzott, Békésben az elmúlt tervidőszakban is az állattenyésztés volt a mező- gazdaság dinamikus fejlődésének fő forrása, öt év alatt 21 és fél százalékkal több húst, és 30,9 százalékkal több tejet értékesítettek a termelők, mint az előző tervciklusban. Ugyanakkor 1985- ben a termelési érték és az állatlétszám is jelentősen csökkent. A fejlesztések elmaradása, a rekonstrukciók megtorpanása már az utóbbi években jelezte, hogy az állattenyésztés látványos fejlődésének műszaki, technikai, anyagi háttere romlik. Ezekről a jelenségekről azonban az állattenyésztés termelésének folyamatos növekedése elterelte a figyelmet. A termelésre kedvezőtlenül ható tényezők között említette az osztályvezető a következőket: az elmúlt években, a növekvő költségek ellensúlyozására nem történtek árintézkedések; az aszály hatására csökkent az üzemek nyeresége, a fejlesztési lehetőség; megváltozott a beruházás közgazdasági szabályozása; az elmúlt téli nagy hideg növelte a veszteségeket és a költségeket, s végül a háztáji és kisegítő gazdaságokban termelt vágósertések előzetesen meghirdetett, minőség szerinti átvétele iránt megnyilvánuló bizalmatlanság. E bevezető után részletesen taglalta Antal József a sertéstenyésztés, a szarvas- marha-, a juhtenyésztés, a baromfiágazat és a kisállat- tartás eredményeit és gondjait, majd foglalkozott a takarmánygazdálkodással és a termelési rendszerekkel. A tájékoztatót követően a tanácskozáson sokan szót kértek, mondták el saját tapasztalataikat, esetleges ellenvéleményüket, javaslataikat a jobbítás szándékával, felelősségtudattal. Rózsa Dezső (tótkomlósi Serköv) többek között arról beszélt, hogy „két lábon kell állni”, ami a mezőgazdaságban azt jelenti, hogy a nönvényter- mesztés és az állattenyésztés egyformán fontos — csakhogy most az egyik rövidebb. A növénytermesztés jövedelemszerző lehetősége ugyanis lényegesen magasabb, (Folytatás a 3. oldalon) Tanácselnöki értekezlet A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei értekezletet tartottak szerdán a Parlamentben Czinege Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala rendezte eszmecserén a tanácselnökök időszerű pénzügyi feladatokat vitattak meg, különös figyelmet fordítva a nem lakás céljára szolgáló épületek adóztatásának kérdéseire. A résztvevők áttekintették a sportélet aktuális feladatait is. Békési László pénzügyminiszter-helyettes az új adóról szólva kiemelte, hogy idén január 1-jével történt bevezetése a jövedelmekkel arányos közteherviselés elvének fokozatos megvalósítását szolgálja, tehát alapvetően társadalompolitikai megfontolások alapján született az intézkedés. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a társadalomban meglévő, s növekvő jövedelemkülönbségek a személyi tulajdonok differenciálódásában is érzékelhetőek, ez indokolta a jövedelemadóztatás mellett a lakossági vagyon adóztatásának továbbfejlesztését is. Részletezte az adó bevezetéséből adódó tanácsi tennivalókat. Az adó összegének megállapításában fontos szerepet kap a helyi tanácsi önkormányzat. Tegnap magyar—NDK barátsági napot rendezett a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága a megye- székhelyen. Szikszai Ferenc HNF-titkár és dr. Soós Tibor, a megyei pártbizottság munkatársa fogadta dr. Norbert Podewint, az NDK Nemzeti Frontjának vezetőségi tagját, majd a Viharsarok földrajzi, történelmi sajátosságairól, a népesség összetételéről, valamint a politikai, társadalmi és kulturális életéről, továbbá településeink testvérvárosi kapcsolatairól hangzott el tájékoztató. A vendég a békéscsabai nevezetességek megismerése után találkozott a környezetvédelmi és munkabizottság tagjaival, ezután pedig Már háromnegyed tízkor zsúfolásig megtelt Kardos- kúton a művelődési ház. Alig mélyedhettem bele a Rákóczi Tsz híradójába — melyben többek között a tagok havi jövedelméről azt olvashattam, hogy ’85-ben a tervezett 540ö forint helyett több mint 6800 forint volt —, mikor 10 óra előtt néhány perccel megkezdődött a zárszámadó közgyűlés' Harcsás János ágazatveze- tő üdvözölte a tagokat és a vendégeket, köztük dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest. Először Olajos Imre, a tsz elnöke számolt be 1985 eredményeiről. A múlt évben a tsz sikeresen birkózott meg a csapadékhiánynyal és a gyakran kedvezőtlen gazdasági körülményekkel. Az elnök örömmel állapította meg, hogy a vezetőség élvezte a tagság bizalmát, s kiegyensúlyozott, alkotó légkörben végezhette munkáját. Az elmúlt évben jó eredményeket ért el a növény- termesztő ágazat. A növény- termesztés szerkezetét úgy kellett átalakítani, hogy növekedjen az igényesebb, de ugyanakkor nagyobb árbevételt adó növények területe. Ennek következtében a gabonafélék területe a korábbi 70—75 százalékról 53 százalékra csökkent, ezzel aktívaülésre került sor. Dr. Norbert Podewin „Az NDK Nemzeti Frontja lakóbizottságának szerepéről, feladatairól a városok és községek szemben növekedett az ipari, zöldség- és vetőmagkultúrák aránya. Búzából, cukorrépából, zöldborsóból, vetőmagcirokból, konyhaköményből, napraforgóból mind mennyiségben, mind minőségben átlagot meghaladót produkált a tsz. A szarvasmarha-tenyésztésre jellemző volt a terv- szerűség. A tejtermelés ötéves átlaga 5330 liter tehenenként. A tejtermelés 5 év alatt 13 százalékkal emelkedett. Javult a tej tisztasága, s az értékesített tej 70 százaléka első, 24 százaléka másodosztályú volt. Dr. Dénes Lajos miniszterhelyettes elismeréssel szólt a kardoskútiak erőfeszítéseiről. Majd Magyarország mezőgazdaságának helyzetéről beszélt. Mint mondta, mezőgazdaságunk teljesítette a VI. ötéves terv célkitűzéseit. Nehéz viszont a mezőgazdasági termékek értékesítése a világpiacon, még akkor is, ha minőségük kifogástalan. A közgyűlés elfogadta a beszámolókat. Megválasztotta a tsz elnökét és vezetőségét, az ellenőrző-, a döntő- és a nőbizottságot. A tsz elnöke a következő öt évre újra Olajos Imre lett. U. T. (Folytatás a 3. oldalon) szépítésében a lakosság bevonásával” című előadást tartott. Ma, a szabadkígyósi tájvédelmi körzet megtekintését követően, Gyulán is a csabaihoz hasonló programot szerveztek a magyar—NDK barátság jegyében. _y__n B eszélgetés a HNF megyei bizottságán Fotó: Gál Edit Magyar—NDK barátsági napok
