Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS R MEGYEI TflNACS LRP1R 1986. FEBRUÁR 11., KEDD Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM Kínai szakszervezeti küldöttség Budapesten II bolgár külügyminiszter magyarországi látogatása Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására Petar Mla- denov. a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere február 11-én hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik. (A külügyminiszter életrajzát lapunk 2. oldalán közöljük.) Magyar—szovjet—jugoszláv vasútforgalmi tárgyalások Háromoldalú — magyar, szovjet, jugoszláv — nem­zetközi vasúti szállítási ta­nácskozás kezdődött hétfőn Nyíregyházán. A közlekedé­si és külkereskedelmi szak­emberekből álló. együttesen 44 tagú tárgyaló küldöttsé­geket Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója, Vlagyimir Kolpakov, a Szovjetunió köz­lekedési miniszterhelyette­se és Zorán Nasztics, a Ju­goszláv Vasutak Egyesülése ügyvezető bizottságának el­nöke vezeti. Plenáris ülésen értékelték a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti kétirányú vasúti áruszállítások múlt évi ta­pasztalatait. Elhangzott, hogy a sok nehézséget okozó ke­mény tél ellenére a szállítási feladatok túlnyomó részét teljesítették. A Magyar Ál­lamvasutak tavaly a Szov­jetunióból Jugoszláviába egymillió 313 ezer tonna árut szállított el, fordított irány­ban pedig 800 ezer tonnát. Ez az árutömeg a magyar tranzitforgalom összességé­ben is jelentős, a magyar— szovjet határon lebonyolított vasúti összforgalomban pe­dig 14 százalékos arányt tesz ki. A Szovjetunió és Jugo­szlávia közötti külkereske­delmi megállapodások alap­ján várhatóan az idén az előző évinél nagyobb fel­adatok hárulnak mindhárom ország vasúti szállítóira. Ezért nagyon fontos, hogy a tavalyi hiányosságokat, az esetenként nem mindig meg­felelő fogadókészség okait feltárják — mondták el a plenáris ülésen. Ezután a delegációk részt­vevői két munkacsoportban folytatták a tárgyalásokat. Az idei szovjet—jugoszláv kétirányú vasúti áruforga­lom mennyiségét, összetéte­lét, ütemezését egyezteti két napon át a külkereskedelem képviselőinek bevonásával az egyik szekció, a másik pedig a feladatok teljesítésének feltételeit, üzmviteli, szerve­zési szempontjait tekinti át. A tanácskozás szerdán a háromoldalú megállapodá­sok jegyzőkönyvének aláírá­sával ér véget. Chen Ping-csüannak, a Kínai Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége alelnöké- nek vezetésével a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa meghívására hétfőn szak- szervezeti küldöttség érke­zett Budapestre. A vendége­ket a Ferihegyi repülőtéren Szlovatsik Károly, a SZOT titkára fogadta. Jelen volt Zhu Ankang, a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagy­követe. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke a Szakszervezetek A mezőgazdasági és az ipari szövetkezetek VI. öt­éves tervének eredményeiről és a VII. ötéves terv célki­tűzéseiről tanácskozott teg­nap, február 10-én a Békés Megyei Szövetkezetek Koor­dinációs Bizottsága dr. Sü- meghy Csaba Kiszöv-elnök vezetésével. A testületet Györfi Károly Teszöv-titkár tájékoztatta azokról a mun­kasikerekről, és a fejlődést nehezítő gondokról, melyek 1981—85 között erősen befo­lyásolták a szövetkezetek munkáját. A gazdálkodást szigorító intézkedésekre ter­mék- és termékszerkezet-mó­dosítással, hatékonyabb gaz­dálkodással, a jövedelemter­melő-képesség fokozásával válaszoltak a szövetkezetek, miközben országosan is fi­gyelemre méltó termelésnö­vekedést értek el. Javult a munka és a termelvénvek Országos Tanácsa székházá­ban fogadta a küldöttséget és ezzel megkezdődtek a hiva­talos magyar—kínai szak- szervezeti megbeszélések. A küldöttségek tájékoztatták egymást a hazájukban folyó gazdasági építőmunkáról, és a szakszervezetek időszerű feladatairól. Véleményt cse­réltek a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom helyze­téről, valamint a kétoldalú kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeiről. minősége, az exportértékesí­tés aránya, a belföldi ellá­tásban való részvállalás. A testületi munkában részt vett Kiss Sándor, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának osztályvezetője, aki sikeresnek értékelte a szövetkezetek alkalmazko­dását a megváltozott körül­ményekhez. Hangsúlyozta: a megye szövetkezetei a VII. ötéves terv időszakában is őrizzék meg ezt a jó tulaj­donságot, és az üzemfejlesz­tésre kínálkozó minden lehe­tőséget ragadják meg. A koordinációs bizottság ezután elfogadta az 1985. évi költségvetésről szóló jelen­tést, jóváhagyta az 1986. évi költségvetést, majd dr. Sü- meghy Csaba a soros elnöki tiszttel járó feladatok ellá­tását Győrfi Károlynak adta át. D. K. Sikeresen alkalmazkodtak a szövetkezetek Czine Mihály irodalomtörténész, átveszi a díjat Első ízben adták át a Darvas József irodalmi emlékdíiat Darvas József születésének napján, tegnap délelőtt 11 órakor adták át első ízben Orosházán, a városi tanács vb-termében a Dumitrás Mi­hály által alapított „Darvas József irodalmi emlékdíjat”. A kitüntetetteket — Czine Mihály irodalomtörténészt, Giricz Mátyás színházi ren­dezőt, Sarusi Mihály írót és a díjjal poszthumusz kitün­tetett Fábián Zoltán író öz­vegyét — Mihály András ta­nácselnök köszöntötte. Részt vett a díjak átadásán dr. Gonda József, a városi párt­bizottság első titkára is. — Hetvenöt éves lenne a mai napon Darvas József, vá­rosunk szülötte, Kossuth- díjas író, a művelődéspoliti­kus — mondotta a tanácsel­nök. — Amikor az író fivé­re, Dumitrás Mihály alapít­ványának rendelkezései sze­rint ezen a napon első ízben adjuk ki az irodalmi emlék­díjat, az író mellett az ala­pítvány felajánlójára is em­lékezünk: Dumitrás Mihály mindig hű maradt a családi házhoz, Orosházához, a kö­zösséghez, amelyért élt és dolgozott. Az emlékdij odaítélésének feltételeit és a kitüntetettek névsorát ismertette ezután dr. Zilahi Lajos, a városi ta­nács osztályvezetője, majd Mihály András átadta a dí­jakat, Rajki László szobrász- művész alkotását. Czine Mihály irodalomtör­ténész a köszönet szavai után Darvas Józsefre emlékezett. (Folytatás a 3. oldalon) Hóviharok, hótorlaszok a Dunántúlon Kultúra és a vendéglátás A vasárnap este kezdődött havazás és az ezt kísérő erős szél hatására hétfőn reggel­re, délre valósággal megbé­nult a közlekedés a Dunán­túlon, sok helyen fennaka­dások voltak az ellátásban is. Zalában már reggel 35— 40 centiméteres volt a hó, délután tovább erősödött a havazás és vele együtt a szél is; a hótakaró vastagsága el­érte a 60—70 centimétert. A viharos szél hófúvásokat okozott, járhatatlanná tette a megye 1400 kilométernyi útjának jelentős részét. A 7-es számú főútvonalon is csupán egy nyomsávon tud­ják a forgalmat fenntartani. A helyi erők megerősítésére gépeket — összesen 12 hó­marót, illetve hóekét — küldtek Zalába Békéscsabá­ról, Szolnokról és Budapest­ről. Délután csaknem a tel­jes megyében leállt az autó­busz-közlekedés, csupán a városokban közlekednek a buszok. A megye középfokú oktatási intézményeibe a di­ákságnak csupán mintegy negyven százaléka érkezett meg. Mivel lényeges javulás nem várható a közlekedés­ben, a megyei tanács műve­lődési osztálya február 11— 12-re tanítási szünetet ren­delt el a megye valamennyi középfokú oktatási intézmé­nyében. A legközelebbi ta­nítási nap csütörtökön lesz. A Győrből érkezett jelen­tés szerint hétfőn az itteni közúti igazgatóságnak vala­mennyi, összesen 31 gépe dolgozott a Kisalföld főút­vonalain, de az erőfeszítések ellenére sem javult a hely­zet: a viharos szél újabb és újabb hótorlaszokat emelt. A reggeli órákban elakadt a forgalom a 86-os főút Mo- sdnmagyaróvár és Jánosso- morja közötti szakaszán is, ahol a hómaró is a hó fog­ságába esett. A Kapuvár— Beled vonaltól nyugatra csaknem minden út, a Rá­baköz déli felében az alsóbb­rendű utak többsége járha­tatlanná vált. Sopron térségében — ahol az utakon elhagyott kamio­nok is akadályozták a for­galmat — és a Hanság vi­dékén a délutáni órákban is tombolt a hóvihar. Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár és Kapuvár térségében meg­sérült több középfeszültségű vezeték, ezért áramkimara­dások voltak. A rendkívüli időjárás ko­moly gondokat okoz Vas me­gyében is, a hóesés és az erős szél nehezíti a hóeltaka­rítási munkákat. A megye főútjain folyamatosan dol­goznak a közúti igazgatóság nagy teljesítményű gépei, en­nek ellenére az utak egyes szakaszai csak nehezen, il­letve csupán egy nyomszé­lességben járhatók. Az alsó­rendű és a bekötő utak je­lentős részén nem közleked­hetnek a járművek. A hófú­vások mintegy harmincöt te­lepülésen akadályozzák a lakosság ellátását. Az illeté­kesek intézkedtek, hogy ezekbe a községekbe is el­jusson az élelmiszer: sok he­lyen a termelőszövetkezetek nagy teljesítményű erőgépei­vel — amelyekkel a szántó­földeken is tudnak közle­kedni — elébe mennek a tej-, a kenyérszállító jármű­veknek, átveszik az árut. Az ország 15 ezer vendég­látóhelye közül körülbelül 4-5 ezerben van élőzene, gép­zene, video vagy diszkó, s nem több mint ötvenben szórakoztatják rendszeresen műsorokkal a vendégeket. Ezenkívül az idegenforgalmi helyeken, valamint neves ün­nepek alkalmával, szilvesz­terkor és farsang idején több ezer alkalmi műsort rendez­nek az éttermekben, ven­déglőkben, presszókban. Üjabban már a magánven­déglőkben Is kezdenek szó­rakoztató műsorokat szer­vezni, hiszen nagy a ver­seny, a magas vendéglátói árak miatt minden eszközt meg kell ragadni a vendé­gek „csábítására”. A Belkereskedelmi és a Művelődési Minisztérium közös célja, hogy mind több olyan műsort rendezzenek a vendéglátóhelyeken, amelyek közművelődési szempontból értékesek, például komoly zenei, gyermek- és ifjúsági, valamint irodalmi rendezvé­nyeket. Ennek érdekében ez évtől kezdődően a Belkeres­kedelmi Minisztérium a Mű­velődési Minisztérium kul­turális alapjából kérhet tá­mogatást olyan műsorokra, amelyek javítják a ven­déglátás szórakoztató tevé­kenységének színvonalát. Tervezik például, hogy a Budapest Kongresszusi Köz­pontban szombat és vasár­nap délelőttünként „Családi délelőtt” címen olyan műso­rokat szerveznek, amelyeken egy időben a gyerekek gyer­mekszínházat, a szülők pe­dig ugyanabban az időben premier filmbemutatókat nézhetnek. A kulturális alapból fizetett hozzájárulás­sal kívánják a fiatal előadó- művészek bemutatkozását rendszeressé tenni a kong­resszusi központban. A tá­mogatás már korábban si­keres rendezvények tovább­élését is szolgálja: például a Hauer cukrászdában — anyagiak híján — enélkül nem tudnák már előadni a Kabarémúzeumot. Ugyancsak a kulturális alapból segítik a továbbiakban a debreceni Csokonai kávéházban az előadóművészek önálló est­jének megrendezését. A ven­déglátóipar a szórakoztatás színvonalának emeléséhez nem ingyen kapja a segítsé­get: annak az összegnek egy részét kapja vissza, ame­lyet a műsorok után kötele­ző járulékként fizet a kul­turális alapba. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium felmérte a disz­kózene-szolgáltatást nyújtó szórakozóhelyek helyzetét is. Megállapították, hogy a diszkók általában túlzsúfol­tak, ezért tervezik, hogy ha­tárt szabnak a résztvevők létszámának. Ezenkívül fog­lalkoznak azzal, hogy kiala­kítsák a műsorszínvonalnak megfelelő belépőjegyárakat, a berendezéstől, illetve a műsortól függően, jelenleg ugyanis ezt semmiféle ren­delet nem szabályozza.

Next

/
Thumbnails
Contents