Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
1986, február 8,, szombat o A munkásörök és bázisüzemek vezetőinek értekezlete Kongresszusra készül a KISZ Interjú Szabó Bélával, a KISZ megyei bizottságának első titkárával Tegnap a Gyomaendrődi Béke Tsz 1. számú üzemegységében tartott összevont tanácskozással megkezdődtek Békés megyében a bázishelyi párt- és gazdaságvezetők, valamint a munkásőregy- ség-parancsnokok közös munkaértekezletei. Ezen részt vett Tóth Pál munkásőr ezredes, Pataki József, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, dr. Iványi Lajos országgyűlési képviselő, tsz-elnök; s ott voltak a Béke Tsz, a Lenin Tsz, a szabóipari szövetkezet és az áfész párttitkárai, elnökei is. Bakulya János szarvasi egységparancsnok ismertette a napirendi pontokat, majd a hagyományoknak megfelelően értékelte a munkásőrök elmúlt évi teljesítményét, az állományépítés, a beiskolázás, a párttaggá nevelés helyzetét. Ugyancsak szó esett az 1986. esztendő feladatairól, a szolgálati igénybevételről, valamint a kitüntetések odaítéléséről. A résztvevők megbeszélték az átlagbérrel, a szállítással és élelmezéssel kapcsolatos témákat is. A mostani, s az ezt követő többi munkaértekezlet biztosítja az idei kiképzési év céljainak jó színvonalon való elérését. Egyébként a megyében levő 139 bázishely közül 57 ipari, illetve mezőgazdasági üzem, és ezek alapítóként szerepelnek. A hozzászólásokban elhangzott az is, hogy a munkásőrök különböző tisztségeket töltenek be a párt- és társadalmi szervekben, folyamatosan foglalkoznak az állományépítéssel. Tóth Pál munkásőr ezredes hangsúlyozta, hogy nem kis jelentőséget tulajdonítanak a bázisvezetői értekezleteknek, amelyeken mód van arra, hogy véleményt mondjanak minden emberről. Igen nagy értékű a bázisüzemek által nyújtott támogatás Békés megyében. Az állománycserélődésre utalva a megyei parancsnok megemlítette, hogy a munkásőri tevékenységet nem szabad „túlmagasztalni” és más pártmegbízatás fölé emelni. Akadnak olyan települések, ahol szinte sorban állnak azért, hogy felvegyék őket ebbe a fegyveres testületbe. Az lenne ideális, ha az állomány 8—10 százaléka nő lenne. A beiskolázás tekintetében az országos parancsnok ide vonatkozó irányelvei érvényesek. Eszerint növelni kell a munkásőrök katonai ismereteit az elkövetkezendő időben. A tegnapi értekezlet befelező részében a jelenlevők aláírták a megállapodásokat. —y—n A munkásőrök és a bázisüzemek vezetőinek értekezlete a Gyomaendrődi Béke Tsz-ben Fotó: Szőke Margit Zárszámadásokról jelentjük Mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz (Folytatás az 1. oldalról) A közgyűlés legszebb pillanata akkor kezdődött Me- zőkovácsházán, amikor az elnöklő Agócs István párttitkár bejelentette: törzsgárda- tagok jutalmazása következik. A mikrofonhoz Kaskötő János, a tsz személyzeti vezetője lépett, Biró Vilmos tsz-elnök pedig két nődolgozó segítségével borítékba zárt hűségjutalmat és egy szál vörös szegfűt adott át 119 tsz-tagnak. Asszonyok, lányok, férfiak nevei töltötték meg a városi művelődési központ nagytermét, s a baráti kézfogást néhány keresetlen szó követte: gratulálunk, köszönjük, további jó egészséget, jó munkát kívánunk. A 119 szál szegfű és az ugyanennyi kézfogás a nem csekély hűségjutalom a mosolygós arcú emberek optimista életfelfogását sugározta mindenkire. Megható, szívet, lelket melengető pillanatok voltak ezek a találkozások a szövetkezet tagjai és vezetői között, akik igazán szép gesztussal méltányolták az együtt töltött igen eredményes éveket. És ez nem véletlen, hiszen a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz fennállása óta tartott 35. zárszámadása közül ez a mostani a második legjobb volt a jövedelmezőség oldaláról. A vezetőség beszámolójában Biró Vilmos tsz-elnök utalt arra, hogy a 3 év óta tartó aszályos időjárással és a közgazdasági szabálvozók szigorodásával a jól végzett, pontos, lelkiismeretes munka szép sikereket hozott. A szövetkezet belső érdekeltségi rendszere kifogástalanul működött, hatása nemcsak a termelés egyes és komplex folyamatain hozott látványos eredményeket, hanem az anyag- és energiafelhasználásban, más területeken a munka szervezettsége és hatékonysága fokozásában is. A növénytermelés és az állattenyésztés minden eddiginél jobbnak minősíthető teljesítményt nyújtott. A növénytermesztés 1984-hez képest csaknem 10 millió forinttal növelte ágazati eredményét, melynek végösszege 52,3 millió forint. Az állattenyésztés az 1984. évi 11,7 milliós jövedelmével szemben 14,2 millió forintot ért el. A sok egyéb költség és elvonások levonása után 40,155 millió forint mérleg szerinti eredmény felosztásáról határozott a közgyűlés. A jó munka eredményeként 3 hónapi keresetnek megfelelő nyerségrészesedést osztottak. A tsz zárszámadó közgyűlését a jelenlevő városi vezetés és a meghívottak nevében köszöntötte dr. El eki János, a TOT főtitkára, Kovácsháza országgyűlési képviselője. Jónak ítélte a szövetkezet jövedelemtermelő képességét, hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az 1985. évi eredmény alkalmas a magasabb szintű megméretésre. is. Ezt követően javasolta a termékszerkezet to- vábbfinomítását, a nagyobb jövedelmet termelő ágazatok lehetőség szerinti gyorsabb fejlődését, s olyan, szövetkezetek közötti együttműködéseket. melyek a fiatal város dinamikusabb fejlesztéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez és az ellátás javításához szükségesek. Végezetül a közgyűlés megválasztotta a vezető testüle* teit, tisztségviselőit. Az elnöki feladatok ellátását ismét Biró Vilmosra bízták. D. K. D penzai delegáció programja Az M. Ny. Számborszkij által vezetett Penza megyei mezőgazdasági delegációt tegnap délelőtt fogadta Murányi Miklós, a Békés Megyei Tanács elnökhelyettese. Szovjet vendégeink ezután Mezőhegyesre látogattak, ahol üzemlátogatáson vettek részt a mezőgazdasági kombinátban, s megismerkedtek a község nevezetességeivel. A penzai küldöttség programja ma Gyulán folytatódik. Városnézés után ellátogatnak a Munkácsy Tsz múzeumába. A testvérmegye küldöttei ma délután hagyják el megyénket, s holnap utaznak a Szovjetunióba. Tanácskozott a magyarországi német szövetség választmánya A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége arra serkenti a német nemzetiségi lakosokat, hogy a továbbiakban is tevékenyen vegyenek részt az ország gazdasági, társadalmi életében, ugyanakkor tudatosan ápolják anyanyelvűket, kultúrájukat. Beszéljenek többet németül családjuk körében, összejöveteleiken, munkahelyükön. — hangsúlyozták a szövetség országos választmányának tegnap, az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tartott ülésén. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresszusra készül. A Központi Bizottság elkészítette, majd nyilvános vitára bocsátotta felhívását, a kongresszus előkészítő vitaanyagát, a Mi a teendőnk?-et. A mozgalom megújításáért párbeszédre, eszmecserére, vitára hívja a KISZ-tagokat és mindazokat a KISZ-en kívülieket is, akik a KISZ jövőjéért felelősséget éreznek. __ A Magyar Szocialista Munkáspárt vezető testületéi az elmúlt években többször foglalkoztak az ifjúsággal, az ifjúságot érintő legfontosabb elvi kérdésekkel. A párt Központi Bizottsága 1984-ben, a párt XIII. kongresszusa 1985 tavaszán és a Politikai Bizottság az év második felében állásfoglalásokat fogalmazott meg, amelyek a mozgalmi munka folyamatosságát, megújulását, a bevált elemek megőrzését, továbbfejlesztését, új munkaformák, módszerek bevezetését sürgették. A Békés megyei KISZ-esek kongresszusi felkészüléséről, az elmúlt öt év mozgalmi életéről, ellentmondásairól, az elért eredményekről és az előrelépést szolgáló elképzelésekről Szabó Bélát, a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkárát kérdeztük. — Hogyan jellemezhetnénk röviden azt a munkát, amelyet az ifjúsági mozgalom végzett megyénkben a '80-as évek első felében? — Az elmúlt öt évben előtérbe került a fiatalok különböző rétegeivel való foglalkozás, felerősödött az érdekképviseletünk, a gazdasági helyzetünk miatt egyre nagyobb energiát kellett fordítanunk a tudatformálásra. Mindezek következtében eredményes időszak áll mögöttünk. Még akkor is, ha megfigyelhető a fiatalok egyes csoportjainál az elbizonytalanodás, közülük többen rajtunk kérik számon helyzetük viszonylagos romlását. Pedig a korábbinál erőteljesebb hangsúlyt kapott munkánkban az érdek- védelem. Például törekvésünk a lakáshelyzet javítására, a teljesítmény szerinti bérezés gyorsabb elterjedésére, a szabad idő hasznos eltöltése feltételeinek javítására. De gondot' jelentett, hogy ezek nem kifejel- zetten ifjúsági, hanem társadalmi gondok, valamint az is, hogy ez a munka nem kapott kellő nyilvánosságot. Megfigyelhető, hogy nevelő, mozgósító és szervező funk!- ciónk viszonylagosan háttérbe szorult, szervezeteink belső élete elsekélyesedett. — Gondolom, ebből az egyfajta helyzetértékelésből már következtetéseket vonhatunk le a KISZ előtt álló feladatokra is. — Igen. A mozgalmi munka korszerűsítése során arra kell törekednünk, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a .mostaninál jobban feleljen meg annak, aminek hívják. A KISZ politikai jellege egyértelmű. A Magyar Szocialista Munkáspárt ifjúsági szervezete, annak elvi irányításával működik. Feladatunk a párt utánpótlásának biztosítása, politikájának megismertetése, népszerűsítése a magyar ifjúság körében, mozgósítás az előttünk álló feladatokra, cselekvő részvétel az országépítő munkában. A jövőben nyíltabban kell vállaljuk kötődésünket a hazai és a nemzetközi munkásmozgalomhoz, jobban kell fölhasználni a munkásmozgalmi tapasztalatokat, hogy hatékonyabban, eredményesebben szolgáljuk az ifjúság politikai nevelését. — A KISZ fennállása óta időről időre felerősödik a vita a KISZ élcsapat—tömege- szervezet dilemmája miatt. Milyen KISZ lesz a jövőben, élcsapat, vagy inkább tömegszervezet? — A KISZ a magyar ifjúság politikai tömegszervezete, és a jövőben is ez kíván maradni. A Mi a teendőnk ?-ben is hangoztatott feladat —, hogy javítani kell a szervezet politikai jellegét, fokozottabb követelményeket kell támasztani a KISZ-tag- sággal szemben — elvi ellentmondásba kerülhet a tömegszervezeti jelleggel. De a tömegszervezetnek csupán egyik ismérve a magas szervezettség. Megyénkben a középiskolások 80 százaléka KISZ-tag. Ugyanakkor az ipari üzemekben és a mezőgazdasági termelő egységekben a szervezettség átlagosan 23-25 százalékos^ mégsem kérdőjelezi meg senki ez utóbbi helyeken sem a KISZ tömegszervezeti jellegét. Véleményem szerint a magas szervezettségnél fontosabb, hogy a KISZ-nek olyan programja és célja legyen, ami mozgósítani képes a fiatalokat. Ha a magasabb követelményeket vállalja a tagság, akkor bizonyos lemorzsolódás mellett is hatékonyabb lesz a szervezetünk, és a szervezettségnél lényegesen .nagyobb tömegbefolyást érhetünk el- A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy egy jól működő KISZ-alapszervezet nemcsak a tagságot, hanem egy vállalat, üzem vagy tanintézet, sőt, egy egész település — például Kötegyán — KISZ-en kívüli ifjúságát is képes mozgósítani. — A KISZ ifjúsági szervezet, nevéből is kiderül, hogy a fiatalokat tömöríti soraiba. De vajon kit nevezhetünk fiatalnak, azaz, milyen korosztályokkal kíván foglalkozni a szervezet? — A KISZ vállalja a soraiba belépő újabb és újabb generációk törekvéseit, integrálásukat a társadalom építésébe. Ebből adódik, hogy a KISZ-en belül több korosztály tevékenykedik. Vannak tizennégy éves, húszéves, huszonöt éves, vagy harmincöt, negyvenéves KISZ-tagjaink. Egy szervezeten belül dolgoznak, de más az érdeklődésük, az élethelyzetük és mások a gondjaik. Megyénkben a KISZ-tagok száma jelenleg mintegy 31 ezer 900, közülük 8 ezren 26 éven felüliek. Álláspontunk az, hogy a húszon-, illetve harmincéveseknek is helyük van a KISZ-ben, de nem lenne célszerű, ha ennek a korosztálynak a részaránya tovább növekedne. Ezért javasolta a KB, hogy a jövőben a tagfelvétel felső határa 26 év legyen. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem arról van szó, amit ezzel kapcsolatban jó néhányan megfogalmaztak. Nem gz a KISZ célja, hogy a 26 év felettiek mondjanak le a' tagságukról. Csupán azt szeretnénk, ha ennek a korosztálynak a legaktívabb tagjai a mainál lényegesen nagyobb számban kapnának feladatokat, megbízatásokat a különböző társadalmi és tömegszervezetekben. A párt Központi Bizottsága 1984-es ifjúságpolitikai állásfoglalásában is ez szerepel. — Várható-e, hogy a jövőben a különböző korosztályok, rétegek igényei konkrétabban jelennek meg a programokban, feladat- és rendezvény tervekben? — Ifjúsági szövetségünknek évtizedünk második felében a jelenleginél lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítania a közép- és felsőfokú tanintézetekben tanulókra, a pályakezdőkre, a családalapítás előtt állókra, illetve az önálló egzisztenciájuk megteremtésén fáradozó fiatalokra. Ezen túlmenően az eltérő rétegigények kielégítésében a mainál nagyobb szerepet kapnak a rétegtanácsok. Ezek részt vesznek a rétegüket érintő programok kidolgozásában, javaslatot készítenek a különböző testületeknek a velük kapcsolatos kérdésekről, azok megoldásáról. Lényeges változás lesz, hogy delegálási jogot kapnak a KISZ különböző testületéibe, amivel megoldódik intézményes képviseletük. — Az eddig elhangzottakból kiderül, hogy a jövőben a KISZ többet vár a fiataloktól. Mi lesz azokkal, akik nem vállalják a tagsággal járó magasabb követelményeket? — Nekik más cselekvési lehetőséget kell adni. Megnőnek a szakmai és tudományos egyesületek feladatai, bővül az öntevékeny, ön- szerveződő körök, klubok, szakkörök, egyesületek száma és jelentősége. — Végül egy kérdés arról, hogy a kongresszusra készülésen kívül a megyei bizottság milyen feladatokat tűzött a Békés megyei KISZ- tagság elé 1986-ra? — A kongresszus után a legfontosabb feladatunk az ott hozott határozatok feldolgozása, széles körű megismertetése. Munkánkat meghatározza továbbá, hogy 1986 a VII. ötéves terv indító éve. A terv eredményes teljesítésére mozgósítanunk kell az ifjúságot, hogy tudása legjavát adja. Méltóképpen szeretnénk megemlékezni az úttörőmozgalom megalakulásának 40. évfordulójáról. Javítanunk kell a rendezvényeink, akcióink színvonalát, mozgósító erejét. Végül, de nem utolsósorban meg kell találnunk az ifjúságot érintő társadalmi folyamatokhoz való helyes viszonyunkat. Olyan kérdésekkel keli foglalkoznunk, amelyek valójában az ifjúságot érintik. És javítanunk kell szervezeteink belső életét, és működési rendjét is. Lovász Sándor Fotó: Gál Edit
