Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. FEBRUAR 8., SZOMBAT Ara: ZJt forint XIX ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Zárszámadásokról jelentjük Nagyszénási Október 6. Tsz Illést tartott a KISZ Központi Bizottsága Péntek délelőtt tartotta zárszámadó közgyűlését a Nagyszénási Október 6. Tsz. A zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban Apáti Nagy Gábor, a tsz elnökhelyettese üdvözölte a tagságot és a vendégekef — köztük Szabó Miklóst, a Bé­kés megyei pártbizottság el­ső titkárát —, majd a tsz el­nöke, Hegedűs Béla értékel­te a múlt év eredményeit. Ellentmondásos időszak zá­rult, hiszen az ötéves terv­célokat — elsősorban az aszály miatt — nem sikerült teljesíteni. 1985-öt viszont jól zárta a csaknem 8 ezer hektáron gazdálkodó tsz. A növénytermesztés 23 százalékkal túlteljesítette a tervet. Kiemelkedik a kerté" szét eredménye, ők csaknem két és félszeresére teljesítet­ték célkitűzéseiket. A kuko­rica- és a gabonaágazatok összesen 15 millió forinttal múlták felül az előirányzot­tat, de figyelemre méltó az is, hogy az építők 73 száza­lékkal meghaladták a ter­vet, és jól jövedelmezett a pulyka-, a szarvasmarha-, s az ipari ágazaton belül az elektronika. A 43 millió tervezett nye­reség helyett több mint 49 millióval zártak a nagyszé- násiak. Azért is alakulhatott ez így, mert a tsz bátor szerkezetmódosítást hajtott végre a növénytermesztés­ben. Növelték a kalászosok, a napraforgó és a cukorrépa vetésterületét, és új nö­vényként mustár- és fajta- borsó-termesztéssel kísérle­teztek. A jövő feladatait He­gedűs Béla így foglalta ösz- sze: — A veszteséges ágazatok nyereségessé kell hogy vál­janak, javítani kell a nö­vénytermesztés gépesítésé­nek színvonalát, az új vál­lalkozási formák fokozottabb elterjesztésére bátrabban biztosítani kell az előrelé­pés üzemi feltételeit. Ezután Pusztai János, az ellenőrzőbizottság elnöke is­mertette a bizottság elmúlt 5 éves munkáját, majd a hozzászólások következtek. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára el­ismeréssel beszélt arról, hogy a Kiváló címet korábban ki­érdemlő tsz úrrá tudott len­ni az aszályos évek elkeserí­tő eredménytelenségén. Beigazolódott, hogy hozzáér­tő munkával leküzdhető a csapadékhiány. Aztán a nép­gazdaság gondjairól szólt, s a VII. ötéves terv célkitűzé­seiről. Beszédét így zárta: — A központi vezetés elis­merte, hogy Békés megye több téren mutatkozó elma­radását ledolgozni csak köz­ponti segítséggel tudja. Most, hogy többet vehetünk el a „népgazdaság asztalá­ról”, annak jogosságát leg­inkább azzal bizonyíthatjuk, hogy oda többet is teszünk. A közgyűlés ezután meg­választotta a 7 tagú ellenőr­zőbizottságot, melynek elnö­ke újra Pusztai János lett, majd Hegedűs Béla kitünte­téseket adott át a legered­ményesebben tevékenykedő kollektíváknak és dolgozók­nak. (Folytatás a 3. oldalon) A KISZ Központi Bizott­sága Hámori Csaba első tit­kár elnökletével tegnap ülést tartott az ifjúsági szövetség székházában. Az ülésen részt vett és felszólalt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Dre- cin József művelődési mi­nisztériumi államtitkár. A Központi Bizottság Var- ga-Sabján Lászlónak, a KB titkárának előterjesztésében megvitatta és jóváhagyta a 'KISZ feladatait a diáksport és az ifjúság szabadidő- sportja, valamint az ifjúsági turizmus fejlesztésének te­rületén. A testület megállapította, hogy az „Edzett Ifjúságért” tömegsportmozgalom meg­hirdetése óta nőtt a közpon­ti és a helyi sportakciók, sportesemények száma, bő­vült a rendszeresen sportoló fiatalok köre. Ugyanakkor a sport és a turizmus a KISZ- szervezetek egy részében ma sem folyamatos tevékenység, nem vált a mozgalmi munka természetes elemévé. Horváth István, az MSZMP KB titkára hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az ifjú­sági szövetség mindig követ­kezetesen képviselte a párt­nak azon célkitűzéseit is, amelyek az ifjúsági testne­velési és sportmozgalom fejlesztését szolgálták. Az Edzett ifjúságért sportmoz­galom, az ötpróbaakciók, az országjáró diákok találkozói ma már szerves részei sport­életünknek. A KISZ-nek a jövőben az iskolai testneve­lésre, a diáksport gyökeres megújítására, valamint a szabadidő-sport széles körű kibontakoztatására is össz­pontosítania kell erőit. A középfokú tanintézetekben működő KISZ-szervezetek segítsék létrehozni és mű­ködtetni a diáksportköröket és a diáksport-egyesületeket. Ezekben a fiatalok a sport mellett tapasztalatokat sze­rezhetnek az önkormányzat­ról, a közéleti szereplésről, a demokratizmusról is. Az ifjúság egészsége és edzett­sége nemzeti ügy. A testne­velés és edzés feltételeinek megteremtéséhez és javítá­sához elengedhetetlen az if­júsági szövetség részvállalá­sa. A Központi Bizottság a továbbiakban Nagy Imre KB-titkár előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a KISZ 1986. évi költségveté­sét, majd megvitatta Ernőd Péternek, a KB titkárának tájékoztatóját a nemzetközi ifjúsági mozgalom aktuális kérdéseiről. A testület hangsúlyozta: ifjúsági szervezetünk mun­kájának nemzetközi elisme­rését jelzi, hogy a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövet­ség XII. közgyűlését ez év novemberében Budapesten rendezik meg, A KISZ min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy a DÍVSZ legfel­sőbb alkotmányos fórumá­nak munkájához méltó fel­tételeket teremtsen. A Központi Bizottság ki­fejezte a KISZ-nek azt a készségét, hogy a jövőben is kezdeményezően vesz részt az európai ifjúsági diák- szervezetek közötti bizalom elmélyítését, a kapcsolatok erősítését _ szolgáló munká­ban. II népi ellenőrzés országos aktívaértekezlete Tegnap a fővárosban országos tanácskozást rendezett a népi ellenőrzés, amelyen mintegy 500 hivatásos és társa­dalmi népi ellenőr értékelte a szervezet elmúlt években végzett munkáját, s kijelölte a hosszabb távra szóló fel­adatokat. A II. országos aktívaértekezleten részt vett és felszólalt Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, jelen volt Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára. Szakali József, a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke vitaindító előadásá­ban elmondta: a szervezet az elmúlt öt esztendőben eredményesen teljesítette feladatait, amelyeket a kor­mány programjával, határo­zataival összhangban jelöl­tek ki. Az ellenőrzési tervek teljesítésével tervszerűbbé, hatékonyabbá vált a népi el­lenőrzés tevékenysége. Mun­kájában csökkent a központi vizsgálatok száma, így több időt fordíthatott a megyei, városi szervek által kezde­ményezett felmérésekre, s erőit a legfontosabb felada­tok igényes megoldására összpontosíthatta. A népi ellenőrzés területi és központi szervei az el­múlt időszakban több nagy jelentőségű, gazdaságpoliti­kai törekvéseinket támogató vizsgálatot végeztek. Ezek sorában a többi között ele­mezték a külkereskedelem problémáit, a tőkés orszá­gokkal folytatott kooperáci­ók tapasztalatait, a megvá­sárolt licencek hasznosítását, a párhuzamos külkereske­delmi tevékenység helyzetét, s felmérték a tudományos kutatás és fejlesztés kapcso­latát, hatékonyságát. Ezzel párhuzamosan nagy figyel­met fordítottak társadalom- politikai céljaink megvalósí­tásának elősegítésére is. En­nek jegyében értékelték egyebek mellett a közoktatás helyzetét, a lakosság egész­ségügyi ellátásának színvo­nalát; vizsgálták a társada­lom széles rétegeit érintő la­kásellátás feszültségeit, s a területi bizottságok tevé­kenységének immár szerves részévé vált a természet és a környezet védelmének el­lenőrzése. A népi ellenőrök tapasztalatait az érintettek általában kedvezően fogad­ták, s munkájukban haszno­sították azokat. A KNEB elnöke ezután a közérdekű bejelentések ala­kulását elemezve hangsú­lyozta: a lakosság észrevéte­leinek felelős feldolgozását a népi ellenőrök politikai je­lentőségű feladatként érté­kelik. E jelzések alapján — ame­lyek a lakosság bizalmának megnyilvánulásaként, tár­sadalmunk egészséges köz­szellemének jeleként érté­kelhetők — esetenként át­fogó intézkedésekre is ja­vaslatot tesznek. Szakali József befejezésül a szervezet vizsgálati tevé­kenységéről, terveiről szólt. Az értekezleten felszólalt Czinege Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is. Tolmácsolta a kormány üd­vözletét az értekezlet részt­vevőinek, majd az elmúlt öt év társadalmi, gazdasági fo­lyamatait, a népi ellenőrzés tevékenységét értékelve el­mondta: az eltelt időszakban a kormány nagy figyelem­mel követte a szervezet mun­káját, s annak eredményeit, a vizsgálatok tapasztalatait számos országos jelentőségű döntés előkészítése során hasznosította közvetve, vagy közvetlenül. A kormány a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozatai alapján dolgozta ki program­ját, illetve a VII. ötéves terv céljait. E két hosszabb táv­ra szóló program alapján kell a népi ellenőrzésnek meghatároznia saját felada­tait, s munkájában a társa­dalmunk előtt álló kiemelt feladatok megoldásának elő­segítésére kell össszpontosí- tania figyelmét. Ilyen ki­emelkedően fontos tennivaló többek között a gazdaság ér­tékteremtő képességének nö­velése, a hatékonyság, a gaz­daságosság erősítése — han­goztatta a miniszterelnök-he­lyettes. Czinege Lajos ezután is­mertette a VII. ötéves nép- gazdasági terv főbb elemeit, különös tekintettel a gazda­ságirányítás továbbfejleszté­sének kérdéseire. A népi el­lenőrzés szerepét, jövőbeni tennivalóit összegezve el­mondta: a kormány az elkö­vetkezendő években is szá­mít a népi ellenőrzők áldo­zatkész, felelősségteljes mun­kájára a társadalmi célok megvalósításában, a szocia­lista demokrácia kiteljesíté­sében. A megnövekedett ten­nivalók színvonalas ellátása a jövőben még inkább meg­követeli, hogy a népi ellen­őrzési szervek szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a kü­lönböző szintű párt-, állami szervekkel, illetve a társadal­mi szervezetekkel. Az országos értekezleten számos hivatásos és társadal­mi népi ellenőr fejtette ki vé­leményét az elhangzottakkal kapcsolatban. Többen hang­súlyozták, hogy a növekvő igényekhez igazodva a népi ellenőrzésnek fokozott figyel­met kell fordítania az ellen­őrzések során szerzett ta­pasztalatok gyakorlati hasz­nosítására. D&TECHItIKAI VÁLLALAT sz. Munkásgyűlés a BHG-ban Nemrég felhelyezett tábla hirdeti a főbejárat mellett, hogy ez a BHG Híradástech­nikai Vállalat 8. számú gyá­ra. A volt HTV békéscsabai gyáregysége viseli január 1- től ezt az elnevezést és hogy miért került sor a HTV megszüntetésére, mit vár az új anyavállalat a békéscsa­baiaktól és mire számíthat­nak az itteni dolgozók, ar­ról Berecz Frigyes, a BHG vezérigazgatója (képünkön) munkásgyűlésen adott tájé­koztatást. Elmondta: a HTV — bár jó és keresett termékstruk­túrával rendelkezett — sú­lyos vezetési és gazdálkodá­si hibák miatt veszteséges lett. Az évek során többször is lehetőséget kaptak a ja­vításra, de csak a vesztesé­gek növekedtek. Ezt egy ideig különféle manipuláci­ókkal leplezték, de végül is tavaly olyan döntés született, hogy meg kell szüntetni a Híradástechnikai Vállalatot. A HTV átvételére több nagyvállalat is jelentkezett, köztük a BHG, amely elő­ször csak a békéscsabai gyáregységet kívánta magá­hoz csatolni. Végül — hosz- szas huzavona után — át­vették a teljes HTV-t, így lett január 1-gyel a békés­csabai a 8. számú gyár. A kapcsolat nem újkeletű, a BHG által gyártott telefon- központokhoz már hosszú ide­je Békéscsabán készülnek a tápegységek. Most azt vár­ják a csabaiaktól, hogy to­vábbra is a megszokott jó minőségben szállítsák eze­ket a fontos berendezéseket, de jó szervezéssel, takaré­kos anyagfelhasználással fo­kozzák a hatékonyságot. Nincs veszélyben a gyár töb­bi terméke sem. Korszerűek a különféle nagyfrekvenciás erősítők, szűrők, így ezek fejlesztését is tervezi a BHG. Az új „gazda” rögtön ked­vező hírekkel szolgálhatott a kollektívának. Mivel a volt HTV bérszínvonala jóval alacsonyabb volt, mint a BHG-nál, ezért bázis-bér­korrekciót kapott a kiegyen­lítésre a vállalat. Ez 5 szá­zalék béremelést jelent, ami­re rájön még a nagyvállalat egészére tervezett 6 száza­lék. Ez azonban több is le­het, ha a vállalati kollektí­va — és köztük már a bé­késcsabaiak is — munká­jukkal megteremtik ennek lehetőségét. L. L. Ülésezett a megyei KBT elnöksége A Békés Megyei Közleke­désbiztonsági Tanács elnök­sége tegnap, pénteken dél­előtt Békéscsabán, Mihalik György rendőr ezredesnek, az MKBT elnökének vezeté­sével tartotta soron követke­ző ülését. Az első napirendi pont keretében az MKBT munka- és költségvetési ter­vét terjesztette az elnökség elé Mihalik György. Az MKBT idei kiemelt feladatai között szerepel töb­bek között a személyi sérü- léses balesetek számának csökkentése, a tömeges bale­setek megelőzése. Gondot fordítanak továbbra is a ke­rékpáros, a segédmotorkerék­páros és a gyalogosbalesetek megelőzésére, a társadalmi összefogás további szorgalma­zásával. A társadalmi testü­let az idén is kiemelten ke­zeli a gyermekbalesetek meg­előzését. A rendőri szervek fokozottabban ellenőrzik majd a tilos jelzésen törté­nő áthaladásokat, mind a közúti-vasúti, mind pedig a forgalomirányító fényjelző készülékekkel ellátott köz­úti kereszteződésekben. A programban szerepel a gya­logosok és járművezetők partnerkapcsolatának erősí­tése. A közlekedők szabály­ismeretének bővítése ebben az esztendőben ugyancsak a kiemelt feladatok között sze­repel. A második napirendi pont keretében Balta János rendőr őrnagy, az MKBT ügyvezető elnöke a VII. ötéves terv idő­szakára tervezett technikai fejlesztéseket ismertette. A beszerzések szorosan kapcso­lódnak már az idei, csaknem 1,5 millió forintos költségve­téshez. A technikai eszközök a szélesebb körű nevelő és propagandamunkát kall hogy segítsék. Ehhez viszont komplex rendszerre van szükség, s annak a kidolgo­zása szükséges. A KBT az el­következő öt esztendőben je­lentős összeget fordít videó- készülékek, vetítőgépek, dia­vetítők, segédmotorkerékpá­rok, videokazetták, filmek, diasorok, szemléltető anya­gok beszerzésére és a ver­senypályák felszerelésére. Az előzetes felmérések szerint a megye nyolc helyi közleke­désbiztonsági tanácsát foko­zatosan töltik fel az eszkö­zökkel, így biztosítva minde­nütt az azonos feltételeket. Az előterjesztés szerint éven­te több mint 400 ezer forin­tot fordít a megyei szervezet az említett eszközök beszer­zésére. Végezetül, a bejelentések sorában, Kárpáti Béla rend­őr százados, az MKBT titká­ra az elmúlt évi baleseti sta­tisztikát elemezte. Ebből csak két számadat: tavaly Békés megyében 817 közúti baleset történt, tizennéggyel több, mint egy évvel koráb­ban, a balesetek áldozatai­nak és súlyos sérültjeinek száma is magasabb az 1984. évinél.

Next

/
Thumbnails
Contents