Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám
1986. február 6., csütörtök ■»naui.f‘T*i Castro beszámolója a Kubai KP kongresszusán Reagan az unió helyzetéről II politikai szándék hiányzik Viktor Iszraeljan nyilatkozata a genfi előrehaladás lehetőségeiről A Kubai Kommunista Párt III. kongresszusa szerdán reggel teljes ülésen kezdte meg a Központi Bizottsága beszámolójának megvitatását. A kongresszusi küldöttek hozzászólásai mellett az ülés részvevői meghallgatták több külföldi küldöttségvezető üdvözletét is. Nagy tapssal fogadták Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságánk tagját, az Országgyűlés elnökét, aki szerdán lépett a szónoki emelvényre, hogy tolmácsolja a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép, valamint az MSZMP KB főtitkárának, Kádár Jánosnak üdvözletét és jó kívánságait. Sarlós István hangoztatta: „a magyar kommunisták, a magyar dolgozó nép elismeréssel tekintenek azokra az eredményekre és vívmányokra, amelyeket a forradalom győzelme óta a kubai nép a Kommunista Párt és Központi Bizottságának első titkára, Fidel Castro vezetésével elért. Meggyőződtünk arról, hogy a kubai nép magáénak vallja a párt politikáját, és lendületesen munkálkodik gazdasági, politikai és t&rsadalmi céljai valóra váltásán. A Kubai Köztársaság ma méltán megbecsült tagja a szocialista országok közösségének, tevékeny részt vállal a szocialista országok együttműködésének elmélyítésében, meghatározó szerepet tölt be az el nem kötelezett országok mozgalmában, és tevékenyen küzd a békéért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért" — mondotta. „Küldöttségünk nagy_ fi- figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának Fidel Castro által előterjesztett beszámolóját a II. kongresszus óta eltelt időszak tapasztalatairól és vívmányairól. A II. kongresszus határozatainak helyességét bizonyítja, hogy a Központi Bizottság irányításával a változatlanul nehéz körülmények ellenére is jejesztett, a világon felhalmozott valamennyi nukleáris fegyver felszámolását célzó javaslatát méltatta. A fenti cél érdekében még soha egyetlen ország sem terjesztett elő ilyen átfogó és konkrét javaslatot — állapította meg a KKP első titkára. Annak a lehetősége, hogy Reagan módosítja álláspontját világpolitikai kérdésekben, nem vezet szükségszerűen a regionális problémákkal kapcsolatos amerikai álláspont megváltozásához. Egyes esetekben, mint például Közép-Amerikában, Angolában, Afrika déli részén és más térségekben Genf után még nyilvánvalóbbá vált az amerikai kormány agresszív politikája — mutatott rá Fidel Castro. A továbbiakban kifejtette, hogy Latin-Amerikához fűződő kapcsolataiban az Egyesült Államok visszatért fur- kósbot-politikájához. Elsőként említette a Grenada ellen végrehajtott amerikai fegyveres inváziót, majd a nicaraguai törvényes kormány megdöntéséért harcoló ellenforradalmárok támogatását és a salvadori elnyomó juntának nyújtott fegyveres segítséget. Az Egyesült Államokról szólva a beszámoló megállapította: a Kubával szembeni washingtoni politikát jelenleg szélsőségesen agresszív körök határozzák meg. Az amerikai fenyegetések azonban csak védelmi erőfeszítéseinek fokozását eredményezték. Most megerősítjük: Kuba a kapcsolatok javítására törekszik az Egyesült Államokkal. Erről azonban csakis a teljes egyenlőség alapján vagyunk hajlandóak tárgyalásokat kezdeni — szögezte le a beszámoló végén Fidel Castro a küldöttek kitörő tapsa közepette. lentős eredményeket értek el. Céljaik és feladataik végrehajtásának záloga a jövőben is a párt következetes politikája, a kubai nép szorgalma és hazaszeretete, a szocialista országokkal kialakult együttműködés és barátság folyamatos elmélyülése. A magyar—kubai kapcsolatokról szólva Sarlós István megelégedéssel állapította meg, hogy a kapcsolatok az elvtársi egyetértés és együttműködés szellemében fejlődnek. „Együttműködésünk és barátságunk alapja eszméink, céljaink közössége. Vállvetve haladunk a szocializmus építésének útján, együtt harcolunk az imperializmus ellen a békéért és a társadalmi haladásért. A Magyar Szocialista Munkáspárt a jövőben is annak érdekében fog munkálkodni, hogy a kölcsönös tisztelet és megbecsülés szellemében, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján még tovább erősödjön pártjaink és orr szágaink kapcsolata, népeink barátsága” — mondotta, s kifejezte meggyőződését, hogy a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusa eredményes munkát végez, s oly határozatot hoz, amelyek elősegítik a kujsai nép boldogulását, a Kubai Köztársaság felvirágzását. Sarlós István befejezésül sikereket kívánt a kubai kommunistáknak, a kubai dolgozóknak a kongresszusi határozatok végrehajtásában. A Kubai KP III. kongresz- szusán szerdán szólalt fel Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is. Tolmácsolta az SZKP vezető testületének üdvözletét, majd méltatta Kubának az elmúlt több mint negyedszázadban, különösképpen az utóbbi öt évben elért fejlődését. A szovjet nép továbbra is szilárdan védelmezni fogja az internacionalizmus elveit és támogatja Kubának ezzel kapcsolatos álláspontját — mondta. Kül- és belpolitikai körkép, szovjet—amerikai kapcsolatok, regionális válságok, gazdasági problémák, a világkereskedelem gondjai, hadikiadások, társadalmi kérdések — hosszúra nyúlna, ha a Reagan elnök által a kongresszus két háza előtt elmondott hagyományos beszéd témáit próbálnánk felsorolni. „Üzenet az unió helyzetéről” — ez a címe az általában január végére időzített áttekintésnek, amely gyakorlatilag az amerikai kormányi idei programját, hazai és nemzetközi célkitűzéseit tartalmazza, s amelyet most Reagan — a Challenger katasztrófája miatt — egy héttel az eredetileg tervezett időpont után terjesztett elő televíziós adásban az Egyesült Államok elé. A témák sokasága ugyanakkor nem jelent új elemeket a washingtoni adminisz- ráció irányvonalában. Legyen szó akár a Moszkvához fűződő viszonyról, akár az erőegyensúly ügyét behatóan érintő űrvédelmi elképzelésekről, Reagan keddi beszéde a megszokott kitételeket tartalmazta. Ugyanez vonatkozik (az összefüggés nyilvánvaló) az amerikai katonai kiadások sok vihart kavaró kérdésére: az elnök ismét azok ütemes növelését szorgalmazta, s ugyanakkor Tripoli szerdán a líbiai utasszállító gép eltérítőinek megbüntetésére szólított fel, „mert ha ez nem történik meg, a világ bármely országa jogot formálhat arra, hogy polgári gépeket térítsen el a nemzetközi légtérben” — hangzik az az üzenet, amelyet Ali Abdesszalam Triki líbiai külügyminiszter szerdán az ENSZ főtitkárához intézett. A líbiai diplomácia vezetője a nemzetközi jog, valamint a polgári légiközlekedés szabadságát és biztonságát garantáló egyezmények durva megsértésének nevezte az akciót, és bűnrészességgel vádolta az Egyesült Államokat. Edward Kennedy amerikai szenátor a Szovjetunó Legfelsőbb Tanácsának képviselőivel folytatott tárgyalásain szerdán kedvezően nyilatkozott az új szovjet leszerelési javaslatokról. Kívánatosnak mondta, hogy a két ország mielőbb megállapodásra jusson az atomfegyverek csökkentéséről és felszámolásáról. Az amerikai szenátor kedden érkezett Moszkvába: Szovjet részről Avguszt Vossz, a Nemzetiségi Tanács elnöke és Vagyim Zaglagyin, a Legfelsőbb Tanács küldötte tárgyalt Edward Ken- nedyvel. Megbeszélésükön megállapították, hogy a két ország parlamentjei között az utóbbi időkben élénkültek a kapcsolatok, s ez elősegíti egymás kölcsönös megértését, közelítette egymása költségvetés számos más, igen érzékeny tételét tovább akarja csökkenteni. Ez vonatkozik mindenekelőtt a különböző szociális és népjóléti programokra: kurtítás fenyegeti az oktatási, kulturális, tudományos és egészségügyi kiadások egész sorát. A demokrata párti honatyák elsősorban emiatt bírálták az elnököt. Az ellenzéki padsorokból azt követelik, hogy a Fehér Ház ne a szükséges társadalmi támogatás megvonásával akarja elérni célját a költségvetés egyensúlyát illetően. Nem kis viták várhatók- olyan, szintén tradicionális- nak számító elvek körül is, mint például az abortusz kérdése. összességében tehát az unió helyzetéről most felvázolt kép a korábbi vonalvezetés folytatását helyezi kilátásba. A bel- és gazdaságpolitikai kérdésekben ez nem is okozott meglepetést, azt viszont számos megfigyelő hiányolta, hogy Reagan nem használta fel az alkalmat az új szovjet nukleáris leszerelési javaslatokra való reagálásra, sőt, több szempontból inkább igyekezett lehűteni a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásához fűzött reményeket. A líbiai gép izraeli támaszpontra kényszerítését élesen elítélték szerte az arab világban. Fahd szaúd-ará- biai király „alattomos, agresszív lépésnek” nevezte az akciót. Az uralkodó telefonon lépett érintkezésbe Asz- sizad szíriai elnökkel, hogy biztosítsa őt országa támogatásáról. (A Damaszkuszba tartó gépen szíriai személyiségek is utaztak.) A sizíriai tömegtájékoztatási eszközök Izrael elleni nemzetközi büntetőintézkedéseket követeltek, és szintén Washington bűnrészességét hangsúlyozták. Több nyugat-európai ország kormánya is hangot hoz a különböző kérdésekről vallott nézeteket. Szovjet részről rámutattak, hogy a szovjet—amerikai együttműködésnek a béke, az enyhülés és a nemzetközi biztonság érdekében kell fejlődnie. Kennedy szenátor a párbeszéd folyamatosságának fontosságát hangsúlyozta, és azt, hogy a két ország érdekei szempontjából lényeges azoknak az utaknak a keresése, amelyek révén a fegyverkezési verseny megfékezhető. A szovjet—amerikai kapcsolatok helyzetéről és fejlődésük távlatairól folytatott megbeszélést szerdán Moszkvában Eduard Sevard- nadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter és Edward Kennedy amerikai szenátor. Lehetőség van döntő haladásra a vegyi fegyverek eltiltásának kérdésében, ám az amerikai álláspontban egyelőre nincs semmi változás — hangoztatta Viktor Iszraeljan nagykövet, a genfi leszerelési konferencia szovjet küldöttségének vezetője. Iszraeljan az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában rámutatott: a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok politikai elhatározása esetén akár két-három hónapon belül meg lehetne állapodni az atomfegyver-kísérletek eltiltásában, és áttörést lehetne elérni a vegyi fegyverek kérdésében. „A konferencia e héten kezdődött új ülésszakának munkájában az volna a legfontosabb, hogy megállapodjunk az atomfegyver-kísérletek teljes eltiltásában — mondotta. Amennyiben az Egyesült Államok csatlakozik a Szovjetunió moratóriumához, az újra meghosszabbítható, majd a másik három atomhatalom, Nagy- Britannia, Franciaország és Kína is csatlakozhatna. Ez nagy eredmény lenne, hiszen 1963, légköri atomkísérleteket eltiltó moszkvai szerződés óta nem született megállapodás ezen az oly fontos területen”. „A megegyezést valójában nem az ellenőrzés kérdése hátráltatja — mutatott rá. Közismert, hogy az Egyesült Államok — hosszú távú célként — jelölte meg az atomfegyver-kísérletek beszüntetését — azaz nyilvánvalóan nem kész a kísérletek feladására. Politikai szándék esetén viszont akár hónapok alatt meg lehetne állapodni ebben a kérdésben, mivel az asztalon fekszik legalább két szerződéstervezet, többek között a Szovjetunió és Svédország részéről. Arra a kérdésre, milyen esélyeket lát a haladásra a adott nemtetszésének. A spanyol külügyminisztérium szóvivője kijelentette: orsizá- ga elutasítja az erőszak alkalmazását polgári repülőgépek ellen. A brit külügyminiszter nyilatkozatban ítélte el az izraeli vadászgépek keddi akcióját. Sir Geoffrey Howe igazolhatatlan lépésnek minősítette a történteket, amelyek „súlyos precedenst jelentenek, és megsértik a nemzetközi jogot”. Roland Dumas francia külügyminiszter nyugtalanságának és aggodalmának adott hangot az izraeli gépeltérítés kihatásai miatt. vegyi fegyverek eltiltásának problémájában, amelyről az elmúlt hetekben beható, több oldalú és szovjet—amerikai eszmecserék folytak, a nagykövet kijelentette: a résztvevők részéről bizonyos általános jóakarat nyilvánult meg, de az elvi ellentétek fennmaradtak; az álláspontok komoly megváltozásáról nem lehet beszélni. Áttörést egyébként ennyi idő alatt nem is lehetett várni, mert rendkívül bonyolult kérdésekről van szó. „Senki nem helyezkedik szembe az ellenőrzéssel — hangoztatta Viktor Iszraeljan. Számunkra minden esetre az ENSZ-közgyűlés döntése az irányadó, amely szerint az ellenőrzési módszereknek összhangban kell lenniük az adott fegyver- korlátozási megállapodás hatókörével. Ha tehát a vegyi fegyverek eltiltásáról születik megállapodás, akkor annak végrehajtását kell ellenőrizni, nem pedig egy ország egész katonai kapacitását”. „Tárgyaltam az amerikai küldöttséggel a vegyi fegyverek kérdésében is, ám — eddig — ebben sem tapasztalható náluk semmi változás — mondta a szovjet nagykövet, hangoztatva: a csúcstalálkozó után javuló nemzetközi légkör segíti a tárgyalásokat a genfi leszerelési világfórumon is — ám ez még nem jelent automatikusan megegyezést”. „Azoknak az ünnepélyes nyilatkozatoknak, hogy egyik fél sem törekszik katonai fölényre a másikkal szemben — tettekben kell tükröződniük. A légkör jó — most a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok politikai elhatározásán múlik, követik-e a Genfben ünnepélyesen kijelölt utat” — fejezte be nyilatkozatát Viktor Iszraeljan. A TASZSZ jelentése szerint a szocialista országok nagyköveteit szerdán Tripo- liban bekérették a külkap- csolatokkal foglalkozó népi irodába (külügyminisztérium), ahol hivatalosan tájékoztatták őket arról, hogy Líbia az állami politika szintjére emelt terrorizmus megnyilvánulásának minősíti az izraeli gépeltérítést. A líbiai illetékes megállapította, hogy Izrael nem hajthatna végre ilyen lépéseket, ha nem részesülne az Egyesült Államok támogatásában. Eközben izraeli hivatalos körökben kiábrándultság tapasztalható amiatt, hogy az akció nem érte el kitűzött célját. Mint arról az izraeli rádió beszámolt, a gép eltérítéséről a miniszterelnök, a hadügyminiszter és a vezérkari főnök döntött — a kormány megkérdezése nélkül. II királynő reggelije A brit vasutak igazgatósága szerdán bejelentette, hogy bocsánatot kért II. Erzsébet királynőtől azokért a malőrökért, amelyek az uralkodó legutóbbi vasúti utazásán történtek. Volt miért. Az uralkodó kelet-angliai birtokáról, King’s Lynn-ből kedden Londonba indult. A 160 kilométeres út bosszúságainak sora pontosan 7.50-kor kezdődött. A reggelit felszolgáló vasúti pincérek azon vették észre magukat, hogy a megtisztelő feladatnak nem tudnak eleget tenni. A reg- gelizőkocsi és a királyi szalonvagon közötti ajtót ugyanis biztonsági okokból lezárták, a kulcsot viszont sehonnan sem tudták előkeríteni. A vonat utasai egy órával később, Ely állomásnál döbbenten nézték a peronon megrakott tálcákkal — sózott hering, sonka, tojás, pirítás, kávé stb. — rohangáló pincéreket. Ely után az uralkodó nyugodtan elkölthette reggelijét. Bőven volt rá ideje, már csak azért is, mert a szerelvény nyolcszor állt meg és vesztegelt a nyílt pályán üzemzavar miatt. II. Erzsébet vonata pontosan 43 percet késett, s talán említésre sem méltó ezek után, hogy — miután még aznap visszaindult Londonból — a szerelvény alig 18 perces késéssel futott be King’s Lynn-be. Szegő Gábor Nemzetközi felháborodást váltott ki a líbiai repülőgép eltérítése Kennedy Moszkvában tárgyal Sarlós István felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) ám ennek alapja csakis a tényleges fejlődés és az ország saját erőforrásainak kihasználása lehet. A párt belső életét elemezve Fidel Castro elmondta, hogy az elmúlt öt évben tovább nőtt a taglétszám: jelenleg 523 ezer. A párt és a tömegek kapcsolatának erősítése érdekében a beszámoló sürgette, hogy tegyék gyakoribbá a szabad pártnapokat, ugyanis az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok igen pozitívak. Casitro kiemelt feladatnak nevezte a pártoktatás rendszerének továbbfejlesztését, a kommunisták folyamatos ideológiai képzését. A beszámoló ezt követően a nemzetközi gazdasági és politikai életben az utóbbi 5 esztendő során végbement fejleményeket elemezte. Mint a szónok mondotta, az említett időszak a második világháború utáni egyik legfeszültebb és legbonyolultabb szakasz volt. A fenti öt esztendő során növekedett az atomháborús veszély, miközben a kapitalista rendszer fennállása óta egyik legsúlyosabb gazdasági válságát éli át, s annak súlyos következményeit igyekszik áthárítani a harmadik világ országaira. A nemzetközi helyzet súlyosbodásáért teljes mértékben az amerikai imperializmus, különösképpen a Reagan- kormányzat a felelős — mutatott rá Fidel Castro. Ezt követően utalt a Szovjetuniónak a világbéke megőrzése érdekében tett erőfeszítéseire. A küldöttek nagy tapssal fogadták Castrónak azokat a szavait, amelyekkel Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának 1986. január 15-én előter-
