Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-06 / 31. szám

NÉPÚJSÁG 1986. február 6., csütörtök Korszerű könnyűipari termékek A Szalag- és Zsinórgyár, amely a könnyűipari üze­mek, szövetkezetek, kisipa­rosok háttéripari vállalata, öt év alatt 21 százalékkal bővítette a termelését. Éven­te mintegy 400 millió méter árut, bútor-, cipő-, konfek­cióipari terméket gyárt. Az idén további két százalékkal nő a termelés, és ezzel a mintegy 1500-féle cikket gyártó cég teljes egészében kielégíti az évi több mint kétezer megrendelőjének igényeit. (MTI-íotó: Varga László — KS) II Fogyasztók Megyei Tanácsának idei tervei Napirenden az utak állapota, a tápellátás Immár ötödik esztendeje, hogy a Minisztertanács ha­tározatban vette tudomásul a Fogyasztók Országos Ta­nácsa életre hívását, s egyetértve a Hazafias Nép­front kezdeményezésével meghatározta az új társa­dalmi szervezet feladatait. Ezután megalakultak a me­gyei, a nagyközségi testüle­tek, amelyek figyelemmel kísérik a fogyasztói jogok érvényesülését, ajánlásaikkal segítik az államigazgatási és gazdálkodó szervezetek fo­gyasztókat is érintő tevé­kenységét. Békés megye életének szé­les területét átfogó progra­mot készített az idei eszten­dőre a Fogyasztók Megyei Tanácsa. Továbbra is nagy figyelmet fordítanak az áru­ellátásra, a fogyasztói ér­dekvédelemre, a szolgálta­tásokra, az egészségünket is befolyásoló felmérésekre, az áruk minőségére. Tájéko­zódnak a tanácsi kezelésben levő utak állapotáról, a fej­lesztés lehetőségeiről. Vá­laszt keresnek arra, hogy miként tartják meg a szab­ványok előírásait az élelmi­szeriparban, és összegzik a kereskedelem tapasztalatait a húst és húskészítménye­ket, a tejet és tejterméke­ket, a zöldség-gyümölcsöt, a kenyér- és pékárut illetően. Megvizsgálják az úgyneve­zett olcsó ruházati termékek kínálatát, beszámoltatnak egy-egy szolgáltató vállala­tot, illetve szövetkezetei ed­digi munkájáról. Az év második felében arról tárgyalnak, hogy mi­lyen a megyénkben gyár­tott ruhanemű, cipő, vas- és műszaki áru, egyéb ve­gyes iparcikk minősége, és elemzik a térség idegenfor­galmát, az ezzel összefüggő lehetőségeket. Megkérdezik a vásárlókat, a kereskedő­ket a diabetikusáru-ellátás- ról, napirendre tűzik a tö­megközlekedés helyzetét, a táp. és takarmányforgalma­zást. Az egyéb rendezvé­nyek és fórumok sorában első helyen kell említeni azt a kerekasztal-beszélgetést, amelyen a Dégáz, a közüle­ti fogyasztók, a megyei tü­zeléstechnikai vállalat, a fogyasztók képviselői mond­ják el véleményüket a veze­tékes gázellátásról, a kalória és az árak összefüggéseiről. Árubemutatót szerveznek az egészséges és korszerű táp­lálkozásról, kiosztják a Fo­gyasztók Kiváló Boltja ver­seny díjait, találkoznak a városi, a nagyközségi taná­csok vezetőivel, a különböző érdekképviseleti szervezetek, vállalatok szakembereivel. S. S. Tálcán kínált alkalom... Fiatalkorú „lopósnégyes” A múlt év júniusában Szarvason egyik napról a másikra megszaporod­tak a lopások a víkend- telkek környékén. Jú­liusban már előfordult, hogy egyetlen napon négy telektulajdonos bosszankodott azon, hogy pénzét s más értékeit nem találta gépkocsijá­ban. A szarvasi rendőrkapi­tányság a szokásos módon kezdett nyomozáshoz, vagyis azokat hallgatta ki először, akik hasonló bűncselekményt követtek már el. A nyomo­zás ebben a szakaszban nem vezetett eredményre, ha csak azt nem tekintjük ered­ménynek, hogy ekkor már sejthető volt, az elkövetőket nem ismeri közelebbről a rendőrség, mert büntetlen előéletűek. Aki kicsit figye­lemmel kíséri a rendőri szervek munkáját, az tud" ja, hogy a nyomozás ilyen esetekben a legnehezebb. Szeptember elején aztán szinte varázsütésre abbama­radtak a gépkocsifosztoga­tások. Addig az elkövetők számláját 69 lopás terhelte. A telkek előtt álló, többsé­gükben nyitott gépkocsikból készpénzt, műszaki cikkeket, horgászfelszerelést és okira­tokat tulajdonítottak el. Üzel műket elsősorban Szarvason folytatták, de fel­tünedeztek Békésszentandrá- son, Öcsödön, Kunszentmár- tonban is. Szeptember közepén Bé- késszentandráson furcsa hír kapott lábra. Egy fiatalem­bert többen üldöztek, sőt el is kaptak, mert egy idegen gépkocsiban bujkált, majd biciklijére pattant, és elhaj­tott. A gépkocsi tulajdono­sa észrevéve, hogy hiányzik 3 ezer forintja, segítséget hívott. Ám hiába kapták el a tizenéves fiút, pénzt nem találtak nála, ezért el is en­gedték. Egy szarvasi nyomozó, meghallva a pletykát, meg­érezte, hogy érdemes utána­kérdezni. S bár a fiú nevét az eset szereplői nem tud­ták, elég jó személyleírást adtak róla, s kifogástalanul megfigyelték biciklijét. Ez a színes szigetelőszalaggal „csicsázott” versenykerék­pár vezetett el L. Tibor 15 éves békésszentandrási ipari tanulóhoz és három fiatal­korú falubelijéhez, N, Vince és B. Károly 16 éves ipari tanulókhoz, valamint Cs. Zsolt 17 éves gimnazistához. Amint a szarvasi nyomozók a lopások időpontjából már feltételezték, a tettesek a va­káció szabadidőtöbbletét rosszul hasznosító diákok voltak. A 70., a vakáció utáni lo­pást L. Tibor egyedül kö­vette el (a 3 ezer forintot azért nem találták meg ná­la, mert zoknija talpába rej­tette), de az akciók többsé­gét kezdőket meghazudtoló összhangban vitte véghez a lopósnégyes. L. Tibor derí­tette fel a terepet csendes járművével, aztán ha látta, hogy van zsákmány és az könnyen megszerezhető, jel­zett az őt biztonságos tá­volságból követő segédmo­torkerékpáros társainak, majd elkerekezett. Azok kismotorjaikkal villámgyor­san lecsaptak a nyitott gép­kocsikra, s egy pillanat múl­va már bottal üthették nyo­mukat. A négy fiú összesen 51 ezer forint értéket tulajdo­nított el, ebből 32 ezer fo­rint megtérült. A 70 lopás­hoz képest nem tűnik vészes összegnek, egyetlen kézle­gyintéssel mégse lehet elin­tézni a sorozatos „botláso­kat”. A fiatalkorúak néha maguk is megrémültek at­tól, hogy mennyi őrizetlen értéket találtak a gépko­csikban. Volt olyan eset, hogy először egyikük „csak” 2 ezer forintot vitt el, ám társa, megtudva, hogy van még pénz a kocsiban, órák­kal később visszament a „resztliért” és ő is sikerrel járt. A csúcsfogás 15 ezer 600 forint volt egyetlen kesztyűtartóból. S az esetnek alighanem ezen a ponton tetten érhető a legfőbb tanulsága. Ezek a fiatalok talán soha nem üt­köznek össze a törvénnyel, ha néhányon kihívó felelőt­lenséggel nem kínálják tál­cán a lehetőséget. Most ugyan csikorgó tél van, de néhány hónap múlva újra megélénkülnek a víkendtel- kek, előttük ott állnak majd a rosszra csábító nyitott aj­tó jú, letekert ablakú gépko­csik. S még valami. L. Tibort nagymamája nevelte. Az idős asszony a múlt évben meghalt, s ezek után a vele eltartási szerződésben lévő házaspár gondoskodott a fiúról, állami gondozásba kerüléséig. Nekik az első lo­pás után feltűnt, hogy Ti­bornak többlete van, és 200 forinttal gyanúsan nem tud elszámolni. Ezért felelősség­re is vonták. A többi fiú édesszülőinek viszont nem szúrt szemet, hogy gyerme­keik mintha kissé nagyobb lábon élnének. Igaz, a szü­lőknek soha sem volt ba­juk a törvényekkel, így el sem tudták képzelni, hogy fiaik ilyesmibe -keveredhet­nek. Kapcsolattartásuk azon­ban tanulságosan csődöt mondott. A négy fiatalkorú ellen bűnszövetségben, üzletszerű­en elkövetett lopás bűntette miatt emelnek vádat a Gyu­lai Megyei Bíróságon. (ungár) Szakmaközi bizottságok Demokratizmus a településpolitikában Beszélgetés Mezőkovácsházán A SZOT elnökségének 1980. október 27-i határozata lehetővé tette, hogy a szakszervezetek kilépjenek a vál­lalat, az üzem falai közül, növeljék a szakszervezet te­kintélyét, demokratikusabb legyen a munkastílusuk, az alapszervezetek jobban segítsék a településpolitikai el­képzeléseket, az érdekvédelmet. A megyénkben is meg­alakult szakmaközi bizottságok a lakóterületi pártszer­vezetek elvi irányításával, az állami és a társadalmi szervezetekkel együttműködve dolgoznak a település fej­lesztésén, mozgósítanak a célok megvalósítására, ellen­őrzik a végrehajtást. Erről beszélgettünk Bene József­fel, a mezőkovácsházi szakmaközi bizottság titkárával. — Mezőkovácsházán 1981 decemberében újjáválasztot­ták a szakmaközi bizottsá­got. Az 1848 szervezett dol­gozó 11 tagot küldött a bi­zottságba. Ezek a tisztségvi­selők a nagyobb létszámú szakszervezeti bizottságokból és a kevesebb tagot szám­láló bizalmi rendszerben működő intézményekből ke­rültek ki. így szélesebb kör­ből sikerült véleményt kér­ni. Bizottságunk éves mun­katerv alapján dolgozik. A város többségét érintő kér­dések tárgyalásakor kibőví­tett üléseket tartunk. Min­den esztendőben véleményt mondunk a tanácsi tervek­ről, javaslatainkat elfogad­ják. Egyetértettünk azzal, hogy új általános iskolát, bölcsődét, utat és járdát, gyermekorvosi rendelőt szükséges építeni, bővíteni kell a csatornahálózatot, a szennyvíztisztító-telepet. — Ne haragudjon, a bi­zottság tagjai itt élnek ugyan Mezőkovácsházán, de hogyan szólhatnak bele a fontos döntésekbe, amikor nem is­merik a részletes terveket, elképzeléseket? — A feltételezése sántít. Ugyanis a bizottság tagjait megbíztuk olyan feladattal, hogy vegyenek részt a ta­nács állandó bizottságainak a munkájában. így a szer­vezett dolgozók véleményét, javaslatát már a tervek ki­dolgozásakor figyelembe ve­hetik. Ott voltunk a lakásel­osztó, a sport, a környezet- védelmi, a rehabilitációs bi­zottság ülésein. A társadal­mi munkára vonatkozó el­képzelésekről is idejében tu­domást szereztünk, mozgósí­tottuk az embereket, az ered­ményekről folyamatosan tá­jékoztattak az illetékesek. — Mik voltak ezek p.z eredmények? — Menjünk vissza az idő­ben. Hét évvel ezelőtt csu­pán 3 millió forintot tett ki Rekonstrukció a Kőbányai Sörgyárban Jól halad a Kőbányai Sör­gyár rekonstrukciója. A több mint 130 éves gyár kor­szerűsítéséhez négy éve lát­tak hozzá; a rekonstrukció első szakasza ez év végéig befejeződik. Marjai István, a Kőbányai Sörgyár műszaki igazgatója az MTI munkatársának el­mondotta: az épületek, a gé­pek, a gyártósorok s a ki­szolgáló létesítmények kor­szerűsítését az Állami Fej­lesztési Bankkal 1982-ben ál­lami kölcsönre kötött szer­ződés alapján kezdték meg. A korszerűsítés 1,3 milliárd forintba kerül. A berende­zések nagy része 50—60 éves. A hét gyáregységben levő épületeik nagy része a századforduló elején épült. A rekonstrukciót a munka­erőhiány is sürgeti. A, gyár telephelyeinek fel­újításával a választékot is igyekeznek növelni. A palac­kozó üzem rekonstrukciójá­nak befejeztével a félliteres mellett megkezdik a 0,33 li­teres palackos sör töltését is. Több dobozos sört ígérnek: ebből a termékfajtából ta­valy 600 ezret szállítottak a kereskedelembe és a ven­déglátóhelyekre, az idén másfél milliót értékesítenek. az önként vállalt munka ér­téke, tavaly már meghaladta a hétmilliót. Ezenkívül ala­kosság anyagilag is hozzájá­rult a település fejlesztésé­hez, csinosításához. Téglaje­gyeket vásároltak az iskola- építéshez, nem kevés pén­zükbe került a szennyvíz- és gázprogram megvalósítá­sa, az útépítés. — Valóban, az elmúlt öt évben sokat fejlődött a volt nagyközség, ugyanakkor át­élik a várossá válás gyötrel­meit is. — Nagyon lényegesnek tartom, hogy az oktatás fel­tételei javultak. Felépítet­tük a kétszer 8 tantermes általános iskolát tornate­remmel, sportudvarral. Út­jaink 49 százaléka szilárd burkolatú. Átadtuk a gyer­mekorvosi rendelőt, a 40 személyes bölcsődét, felújí­tottuk a 2. számú óvodát, új tanácsházát építettünk, kor­szerű épületet kapott a rend­őrkapitányság, a földhivatal, az OTP, az Állami Biztosí­tó. Lefektettük a földgáz gerincvezetékét, lehetőség adódott a lakások bekapcso­lására is. A családi ottho­nok megteremtését a tanács telekkel segíti. A fiatalok és a nagycsaládosok kamat­mentes kölcsönt kapnak, a Deák és az Árpád utcában telepszerű lakásokat hoznak tető alá. A Bajcsy-Zs. és az Alkotmány utca sarkán levő 50 lakást viszont még min­dig nem adta át a Délép, pedig a lakásvásárlók több éve várnak erre az esemény­re. Nem elképzelhetetlen, hogy az építés elhúzódása, az építőanyagok drágulása miatt az árak annyira meg­emelkednek, hogy nehéz lesz ezeket a lakásokat eladni. Különösen a fiatal család­alapítók kerülnek emiatt hátrányba. — Ügy tudom, hogy a ta­nács VII. ötéves tervi kon­cepcióját is elfogadták. Mi ennek a lényege? Tegnap, február 5-én dél­után ülésezett az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszerveze­te Békés Megyei Bizottsága, ahol Csamangó Vilmos, a megyei bizottság titkára is­mertette a testület ez évi munkaprogramját, és első félévi ülésrendjét. Miután a megyei bizottság tagjai dön­töttek a munkaprogramról, meghallgatták a megyei ta­nács egészségügyi osztályá­nak tájékoztatóját az egész­ségügyi ágazat ez évi szak­mai programjairól és a me- gve üzemegészségügyi hely­zetéről. A kiemelt szakmai prog­ramok az alapvető szakmai célkitűzések megvalósítását szolgálják. A leglényegesebb feladatok között szerepel­nek az anya- és gyermekvé­delem hálózatának fejlesz­tési kérdései, a szív- és ér­rendszeri betegek ellátása, a daganatos megbetegedések, a balesetek gyors és szakszerű gyógyítása, az alkoholizmus gondjai, a felnőttek és gyer­mekek körzeti orvosi ellátása színvonalának emelése, az időskorúakról való gondos­kodás. A szakmai munka színvonalának emelését meg­felelő diagnosztikai eszközök és műszerek beszerzésével egyidejűleg lehet biztosítani. — Jónak tartom, hogy a tanács "Igyekszik javítani a foglalkoztatáson, a kommu­nális ellátáson. Vélemé­nyünk szerint első helyre kell tenni az oktatási intéz­mények további bővítését, napközi otthon, körzeti or­"vosi rendelő létrehozását. A szakorvosok letelepítéséhez szükségesnek tartjuk orvosi lakások építését. Az első el­képzelések az éves tervek­ben öltenek testet. Ebben szerepel a kétszer 8 tanter­mes általános iskola, torna­termek létesítése, a Hunya­di Gimnázium 4 tanterem­mel való bővítése. A pályá­zatokat a megyei tanács 1988-ban bírálja el, ekkor kerülhet sor az iskola, a gimnáziumi tantermek épí­tésére. — Szintén fejlesztésre vár a közlekedés, a hírközlés. Mikor kezdik el ezeket a közös beruházásokat? — A Volán Vállalat és a tanács összefogásával új autóbusz-pályaudvart építe­nek, ennek a területelőké­szítését megkezdték. Ugyan­csak közös beruházásként valósul meg a Szegedi Pos­taigazgatóság segítségével az ezervonalas távbeszélőköz­pont. A kábeleket már le­fektették, a munka befeje­zése után lényegesen javul Mezőkovácsháza és környé­kének. hírközlése. Az új pos­taépület tervei elkészültek, az építkezést még ebben az évben elkezdik. Itt említem meg, hogy a településfejlesz­tési hozzájárulást a fizetés­re kötelezhetők 79 százaléka megszavazta. — Munkájuk egyik sarka­latos pontja a fogyasztók ér­dekvédelme. Hogyan minősí­tené ezt a tevékenységet? — A társadalmi-keres­kedelmi ellenőri csoport fi­gyelemmel .kíséri a város és a környező községek áruel­látását, jelzi a visszaélése­ket. A tagok száma az el­múlt évben bővült, bevon­tuk a vizsgálatokba az Évig dolgozóit. Az ellenőrök évente részt vesznek a szakmai oktatásokon* to­vábbképzéseken. Az ellen­őrzésekről készített jegyző­könyveket viszont nem min­dig kapja meg a csoportve­zető, az információ nehezen jut el az SZMT-hez. Az új­jáválasztott szakmaközi bi­zottságnak fontos feladata lesz, hogy ezeket a hiá­nyosságokat megszüntesse — mondotta befejezésül Bene József. Seres Sándor A megye üzemegészség­ügyi munkáját szakfőorvos, dr. Tóth Mihály ellenőrzi és irányítja. Üj szervezeti for­maként üzemegészségügyi szakrendeléseket szerveztek. Az üzemorvosi rendelők mű- szerezettségi foka különböző. A 13 főfoglalkozású üzem­orvos közül kilencen ren­delkeznek keresőképtelen állománybavételi joggal. Az üzemorvosok feladata az üze­mi balesetek vizsgálata, a munkaköri alkalmasság elbí­rálása, az egészségkárosító hatások, a foglalkozási meg­betegedések felmérése, a fog­lalkozási rehabilitáció szer­vezése. Jelentős feladatkör a vibrációs és a zajártalmak csökkentésének figyelemmel kísérése is. A feladatok közé tartozik az üzemorvosok számának, az üzemegészségügyi órák mennyiségének növelése. Kétévenként szűrővizsgála­tokat kellene szervezni a dolgozók körében a főfoglal­kozású üzemorvosok segít­ségével. Él, hogy minél több vállalatnál létesítsenek re­habilitációs munkahelyet. A megyei tanács egészség- ügyi osztályának előterjesz­téseit megvitatta és vélemé­nyezte a megyei szakszerve­zeti bizottság. b 2». Hz egészségügy szakmai programja

Next

/
Thumbnails
Contents