Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám

NÉPÚJSÁG 1986. február 28., péntek Megjelent a Propagandista első száma Napirenden az ellenőrzés Tanácsülés Békéscsabán Maros Dénes beszámol a pártdomokrácia kérdéseivel foglalkozó országos elméleti tanácskozásról. Részletesen ismerteti Németh Károly- nak, az MSZMP főtitkárhe­lyettesének vitaindító elő­adását, és áttekinti a szek­ciók munkáját. A folyóirat közli Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárá­nak a XXIV. politikai könyvnapok megnyitóján Győrben, 1985. november 1-jén elhangzott beszédét. Hogyan érvényesül ma társadalmunkban a marxiz­mus—leninizmus hegemó­niája? Milyen feladatok adódnak a marxizmus—leni­nizmus elveinek védelmé­ben, képviseletében? — ezekről a kérdésekről be­szélget Simó Endre politikai, vezetőkkel. A korszerűsödő pártokta­tással két írás foglalkozik. Nuber István megvilágítja a pártoktatás mai rendszerét, a fejlesztési célokat, Rostás László pedig elemzi az 1984/85-ös pártoktatási év néhány tapasztalatát. A VI. ötéves terv idősza­kában jelentős eredménye­ket értünk ei a népgazdaság fejlesztésében. Egyes tervcé­lokat túlteljesítettünk, má­sokat teljesítettünk, de több olyan terület van, ahol az előirányzott fejlődést nem értük el. Németh Miklós fel­vázolja, mit képviseljünk a propagandában népgazdasá­gunk VII. ötéves tervéről? Tulajdonviszonyainkról val­lott felfogásunk, a tulajdon­ról oktatott tételeink olykor jelentősen ellentétbe kerül­nek társadalmi-gazdasági valóságunkkal, gazdaságpoli­tikai törekvéseinkkel, terve­inkkel. Ez nemcsak azért okoz gondot, mert helytelen képet alakít ki az emberek fejében a szocializmusról, hanem azért is, mert fékezi korszerűsítési • törekvésein­ket. Kahulits László kifejti tulajdonviszonyaink elméleti és gyakorlati összefüggéseit. A hazai igények és a nemzetközi versenyképesség növelése új, nagy feladatok elé állítja a magyar élelmi­szergazdaságot. Ezekről be­szélget Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, és Kovács Im­rével, az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályának helyettes vezetőjével Almási István. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a gondozásra szoruló öregek tartós, folya­matos ellátására a mai csa­ládok nagyobb része nem al­kalmas. Ez nem a szándék hiányából, a kötelességérzet gyengüléséből adódik, ha­nem a társadalmi változások tényeibőj következik. Cseh- Szombathy László arra hív­ja fel a figyelmet, hogy a megoldás csak a szociálpoli­tikától várható. (KS) Csanádapácán, a Széchenyi Tsz-ben tartotta meg tegnap, csütörtökön a soron követke­ző ülését a megyei tsz-szö- vetség elnöksége. Kovács Já­nos elnök vezetésével. Dávid János ellenőrzési irodaveze­tő számolt be az elmúlt évi vizsgálatok tapasztalatairól és az idei ellenőrzések irány­elveiről. Többek között el­hangzott: a folyamatos ellen­őrzések mellett a múlt évben nagy gondot fordítottak az utóellenőrzésekre. A kedve­zőtlen időjárás és a közgaz­dasági szabályozás elvonó ha­tása miatt csökkent a nye­reség és a fejlesztési forrá­sok összege a tsz-ekben. A mezőgazdasági termékek ér­tékesítési lehetőségei az utóbbi időben romlottak, egyes ágazatok jövedelmező­sége csökkent, vagy stagnált. Így például a növénytermesz­tésben a kukoricánál, az ál­lattenyésztésben szinte vala­mennyi ágazatban tapasztal­ható ez a tendencia. Az ellenőrzési iroda 37 üzemben ellenőrizte a törvé­nyes, demokratikus és alap­szabályszerű működés felté­teleit. Alapvetően nincs gond ezen a területen, de néhány hiányosság jelentkezett. így például a szervezeti és mű­ködési szabályzatokban és a dokumentumok jelentős része nem tartalmaz szervezeti áb­rát, vagy ha igen, az elavult. A munkahelyi közösségek kialakítása mindenütt meg­történt, tapasztalható viszont, hogy a tanácskozásokról több helyen nem készítenek írásos összefoglalót. Tavaly vizsgálták a tulajdonosi és vezetői ellenőrzés hatékony­ságát is. Megállapították, hogy az ellenőrző bizottsá­gokba egyre több jól felké­szült tsz-tagot választanak. Az anyagi érdekeltségi rendszer érvényesülését 38 tsz-ben vizsgálták. A fizikai dolgozók száma a vizsgált üzemekben tavaly 650-nel csökkent, ugyanakkor kedve­ző jelenség, hogy a szakmun­kások száma négyszázzal emelkedett. A továbbiakban az irodavezető arról beszélt, hogy áttekintették a költség- gazdálkodás alakulását, a készletgazdálkodást, a pénz- és értékkezelés szabályossá­gát, a mérlegvalódiságot. Megvizsgálták a növényter­mesztés és az állattenyésztés helyzetét, áttekintették az alaptevékenységen kívüli te­vékenységek alakulását. Ezt követően az 1986. évi ellen­őrzési programot ismertette Dávid János. A beszámoló, valamint az idei irányelve­ket a testület elfogadta. A második napirendi pont keretében dr. Drágán Iván titkárhelyettes az 1986. évi munkatervet, valamint a múlt évi költségvetést és a szövetség idei pénzügyi ter­vét terjesztette elő, amelyet a résztvevők megtárgyaltak és elfogadtak. Az ülésen részt vett Antal József, a megyei tanács osztályveze­tője. A tanácskozás bejelen­tésekkel ért véget. V. L. Tegnap délelőtt ülésezett Békéscsaba Város Tanácsa. Az ülésen, amelyen részt vett Gyulavári Pál, a megyei ta­nács elnöke és Abrahám Bé­la, a városi pártbizottság el­ső titkára, Sasala János ta­nácselnök köszöntötte a meg­jelenteket. A legnagyobb érdeklődés az első két napirendi pontot kísérte. A város középtávú társadalmi, gazdasági tervét, valamint egységes pénzalap­jának idei tervét a tanács­ülés együtt vitatta meg. A tanács 6 milliárd 300 millió forintból gazdálkodhat a VII. ötéves tervben. Kiemelten kell kezelni a kommunális ellátás feltételeinek javítását, az idős korúak ellátását, a középfokú és általános isko­lai oktatás, valamint a fek­vőbeteg-ellátás feltételeinek javítását. A tanácstagok egyetértet­tek a tanács célkitűzéseivel. Józannak, mértéktartónak s a szűkös lehetőségekhez ké­pest mégis merésznek ítélték a tervet. A hozzászólások el­ismerték a hitelfelvétel szük­ségességét. Az egyik tanács­tag örömmel üdvözölte, hogy a lakásépítésben háttérbe szorul a panel és városképi- leg szerencsésebb épületek emelkednek majd. Elhang­zott, hogy nem csupán anya­gi. de hangulati és bizalmi kérdés az áthúzódó beruhá­zások (a sportcsarnok, . a buszpályaudvar és a belvá­rosi iskola) mihamarabbi be­fejezése. Fontos lenne, hogy a városkép kulturált kiala­kulásába kapcsolódjanak be a képző- és az iparművészek. Néhányan sürgették, hogy a kommunális elmaradás fel­számolása érdekében a ta­nács lehetőleg bocsásson ki minél hamarabb közművesí- tési kötvényt. Többen fe­szültséget éreztek amiatt, mert megoldhatatlannak lát­ják a lakásigények lépcsőze­tes, valamint a közművelő­dési igények differeciált ki­elégítését. Szó került az Omaszta-kúria felújításáról, amely a Munkácsy-gyűjte- ménynek színvonalas otthont adhatna. Hozzászólás hangzott el a három város — Békéscsaba, Békés és Gyula — együtt­működésének elodázhatatlan szükségességéről. Szabó Zol­tán, a KISZ városi bizottsá­gának titkára aggályát fe­jezte ki az ifjúsági ház és a TÜSZSZI állami támoga­tásának drasztikus csökkené­se és a sétálóutca kialakítá­sának egy helyben topogása miatt. Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese arról beszélt, hogy a megye és a megyeszékhely középtávú tervei miképp kapcsolódnak egymáshoz, s figyelmeztetett az elképzelé­sek néhány bizonytalanságá­ra, ami részben abból ered, hogy a tervezett hitelek még korántsem biztosak. A háromórás vita után a tanácsülés egyhangúan elfo­gadta a két tervet. Ezután a testület döntött a városi tanács és szervei szervezeti és működési sza­bályzatáról, a városi tanács idei munkatervéről, a végre­hajtó bizottság ötéves közép­távú beszámoltatási tervé­ről, valamint a népi ellenőr­zési bizottság 1986-os ellen­őrzési terveiről. jj. T. Nőtt a tűzesetek száma megyénkben Az egyik kimutatás szerint Békés megyében tavaly több mint hetvennel több tűzeset fordult elő, mint az előző évben. A halálos áldozatok száma nyolcról 13-ra emelkedett, de a sérülések vonatkozásában elenyésző volt a különbség. Figyelmeztető jelzésként foghatjuk fel azt az eseményt, illetve körülményt, amely szerint: még egy negyedév sem telt el 1986-ból, s máris négyen vesz­tették életüket tűz következtében vidékünkön. B vírus felhőben Körkérdés az influenzárél A további esetekről és a megelőzés feltételeiről Ko­vács János őrnagyot, a tűz­oltóság megyei parancsnokát kérdeztük meg. — Mely területeken rom­lott a helyzet? — Az Orosházi Üveggyár­ban keletkezett tragédia ala­posan megnövelte azt a kár­értéket, amelyet mintegy 20 millió forintra becsülünk. Az általunk megállapított 1985. évi összes kár — a 33 millió forint — várhatóan mégis nagyobb lesz, miután az Ál­lami Biztosító a felmérés után pontosítja az összeget. Azt mondhatnám: az ipar­ban visszaesés tapasztalható, bár sok éven át jó volt a helyzet. Ellenőrzések alkal­mával rendben vannak a dolgok, és szervezettebb a tűzvédelem. A mezőgazda­ságban kevesebb tűzeset for­dult elő tavaly, mint 1984- ben, ám ennek ellenére mégis növekedett, több mint 3 millió forinttal a kár érté­ke. A lakóházi, valamint az egyéb tüzek száma (például a közlekedésben, kereskede­lemben stb.) szintén emel­kedett. — Milyen okok játszottak közre? — A gyújtogatás, öngyulla­dás, a robbanás, elektromos áram és így tovább. Riasztó­an növekszik az eldobott gyufaszál, illetve égő ciga­rettavég okozta tüzek szá­ma, amihez hozzájárul még a tiltott helyen való dohány­zás. Ezért az emberi ténye­zőket kellene erősíteni a jö­vőben. Vagyis: aktív, célirá­nyos, nevelő hatású propa­gandamunkával szükséges megszilárdítani a tűzvédelmi fegyelmet, s rendezni az ipari, mezőgazdasági mel­léktevékenység, a vállalati gazdasági munkaközösségek, szakcsoportok stb. tűzvédel­mi viszonyait, éppen a meg­előzés érdekében. Fontos — és ez a munkatervünkben is szerepel — a tűzvédelmi jog­szabályok betartása. Az ér­dekelteknek évek óta lehető­ségük van felkeresni felvi­lágosítás céljából a tűzoltó­parancsnokságot, azonban eddig még senki sem érdek­lődött. Jóllehet nemcsak napközben, hanem külön fo­gadóórákon is adunk szakta­nácsot. Mind a munkahelyi vezetőkkel, mind a lakosság­gal való jó együttműködésre törekszünk. Ugyanakkor na- gobb elővigyázatot, odafigye­lést, egymás életének, anya­gi javainak védelmét, tűz esetén pedig a minél gyor­sabb értesítést tartjuk fon­tosnak. Erre azért van szük­ség, mert már több esetben is előfordult, hogy a riasz­tás késedelmet szenvedett, és a kelleténél később ér­keztünk a tűz helyszínére. — Kik segítik még az ál­lami tűzoltóság munkáját? — Több mint 2 ezer ön­kéntes, illetve vállalati tűz­oltó tevékenykedik megyénk­ben. Közöttük a nők száma megközelíti a kétszázat. Sok száz fiú és lány sajátítja el a tűzvédelemmel, az oltással kapcsolatos elméleti és gya­korlati ismereteket az úttö­rő, valamint az Ifjú Gárda­rajokban. S hogy milyen je­lentős mértékű az önkéntes tűzoltók közreműködése, hadd említsek meg néhány számadatot: például 34 ezer lakóházat és 400 középületet ellenőriztek, valamint 140 tűzesethez vonultak ki az el­múlt évben. A Békés Megyei Köjál tá­jékoztatása szerint az influ­enzavírusok támadása me­gyénkben nem csökkent, sőt az elmúlt héten növekedett. A legtöbb megbetegedést, 1743-at Békéscsabáról jelen­tették, a sorban ezután Gyu­la és környéke következik. A legkevesebb megbetege­dést, 243-at Szeghalomról jelezték a körzeti orvosok adatai alapján a járványügyi szolgálat szakemberei. Békéscsaba, dr. Juhász Ist­ván városi főorvos: — A je­lenlegi, az előző heti beteg­ségszám duplája. A legtöbb megbetegedést az 1—14 éves gyermekek között tapasztal­tuk. A különösen veszélyez­tetett, kevésbé ellenálló idő­sebbeket már késő ősztől — önkéntes alapon — influ­enza elleni védőoltásban ré­szesítettük. Kórházi ápolásra ez idáig egy beteg szorult. Táppénzen viszont az elmúlt héten 686-an voltak. A szö­vődmények elkerülésére na­gyon vigyázni kell. Ezek le­hetnek többek között a hörghurut, az orrmelléküreg- és a tüdőgyulladás. Gyulán, dr. Horváth Mi- hályné járványügyi ellenőrt sikerült utolérnünk: — A me­gyei Köjálnak küldött jelen­tésünk alapján a felügyeleti területünkön 1661 az influen­zás. A felnőtteket kevésbé sújtotta, inkább az iskolás­korúakat, főként a 6—14 éve­seket érte utol a fertőzés. Sarkadon, Méhkeréken és Eleken több a megbetegedés, mint a területünkhöz tarto­zó többi településen. Mezőkovácsházán dr. Tompa Ferenc körzeti orvost kerestük meg telefonon: — Jelenleg két körzetben dol­gozom, helyettesítek. Az idő­sebb lakosú, Reformátusko- vácsházán kevesebb a meg­betegedés, mint a másik kör­zetemben. Az influenzás be­tegek száma nálunk is sza­porodik. A délelőtti, délutáni rendelésen naponta 60—70 beteg keres fel, ez 20—30-cal több a 'szokásosnál. Javas­lom, hogy akinek rossz a közérzete, magas a láza, erős fejfájás, hányinger gyötri, esetleg a légcsövében égő érzést tapasztal, haladéktala­nul forduljon orvoshoz, ön­magának és környezetének is jobb, ha egy-két hétig távol marad a közösségtől és ott­hon gyógyul. (Mezőkovácsházán a Köjál jelzése szerint az elmúlt hé­ten 650 megbetegedést ta­pasztaltak.) Szeghalomról dr. Soós Ju­dit főorvos tájékoztatott: — Egyelőre nálunk a legkeve­sebb a beteg, de mi sem le­hetünk nyugodtak, hiszen emelkedik az influenzások száma. Az óvodások, iskolá­sok, fiatal felnőttek beteged­nek meg a legkönnyebben. Az idősebbek, a 60 éven fe­lüliek ritkábban közleked­nek, talán ezért, is kevesebb közülük a beteg. Kerüljük ilyenkor a sok embert! Nem a legszerencsésebb ilyenkor rendezni az óvodai, iskolai farsangi bálákat sem. Orosháza, dr. Megyeri Va­léria Köjál-főorvos: — Az influenzahalmozódás nem nagyszámú mifelénk. A he­tedik héten a városban 200 megbetegedés volt, a régi já­rás területén pedig 261. A szövődmények miatt ketten kerültek kórházba. A felnőtt­körzetekben nincs a szoká­sosnál több beteg. Ugyanezt nem mondhatom el a gyer­mekszakorvosi rendelőkről. Viszonylag több betegről tu­dunk például Csorvásról és Tótkomlósról. Szarvas, dr. Weisz Katalin Köjász-főorvos: — A hetedik —nyolcadik héten jelentősen növekedett a betegek száma (422). Az orvosok tájékozta­tása szerint Gyomaendrőd környékén kevsebb, Kondo­roson és Békésszentandráson több a beteg. Szünetel a ter­hes- és csecsemő-tanácsadás, a higiéniai rendszabályokat betartatjuk. A megelőzés ne­héz feladat, hiszen a csepp­fertőzéssel szemben szinte lehetetlen a védekezés. Jár­junk sokat a szabad levegőn, együnk vitamingazdag étele­ket és gyümölcsöket. A Békés Megyei Gyógy­szertári Központ főgyógysze­része, dr. Lukács Tibor el­mondta, hogy a megye gyógy­szertárait megfelelően el tud­ják látni a szükséges gyógy­szerekkel, amelyek a szövőd­mények fokozódását gátolják. Az öngyógyszerezés minden­ki számára csak káros és táptalaja lehet a szövődmé­nyek kialakulásának. A pati­kákban a szokásosnál tíz-ti- zenötször több C-vitamin tabletta fogy. Ezért gyártják a megyei központ Galenusi laboratóriumában is a C-vi- tamin tablettákat. Senki ne lepődjön meg, ha a sárga pirula helyett fehéret kap, a hatásfoka a gyári ké­szítménnyel azonos. Már hogy ha lesz, aki a gyógy­szert kiadja, hiszen a gyógy­szertárak dolgozóinak egy- harmada is influenzás. Bede Zsóka Grafika: Jelenik Lajos Bukovinszky István Munkában a tűzoltóság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents