Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-26 / 48. szám

NÉPÚJSÁG 1986. február 26., szerda o Mérlegkészítés Bányásztemetések az Orosházi Állami Gazdaságban Az új vállalatirányítási formára történt átállás első éves évfordulóján tartotta küldöttgyűlését az Orosházi Állami Gazdaság. A tulajdo­nosi jogot gyakorló válasz­tott vezetői testület előtt tartotta meg beszámolóját a gazdaság igazgatója, dr. Násztor Sándor, aki a veze­tő testület elnöke is egyben. A rendezvényen részt vett és felszólalt dr. Villányi Mikiás, MÉM-államtitkár. A beszámoló a gazdasági öt­éves tervről is számot adott, •mely nehéz három évet is magába foglalt. A rendkí­vüli aszály, állategészségügyi károk ellenére mégis vesz­teség nélkül sikerült átvé­szelni a tervciklust, és meg­növelni az előző időszak eredményeit. Az elmúlt viszontagságos évet nagy erőfeszítések árán sikerrel zárta a gazdaság. A tervezett 18 millió forint eredmény 28 millió forintra teljesült. Nőtt a hatékony­ság. Egy dolgozóra 719 ezer forint termelés. 118 ezer fo­rint bruttó jövedelem esik. Kiemelkedő volt a 7,2 ton­nás zöldborsó-, a 6.1 tonna búzatermelés és a 100 hek­tárra eső közel 86 tonnás húsértékesítés. Hasonlóan si­keresnek mondható az új hő- szigetelési szolgáltatás, áz OPHN-hab, mely BNV-díjat nyert, valamint a számító- gépes programok elterjeszté­se. A dolgozók élet- és mun­kakörülményei nagymér­tékben javultak. Az egy dol­gozóra eső személyi jövede­lem eléri az évi 81 ezer fo­rintot, mely 13 százalékkal magasabb az előző évinél. A gazdaság 1986-ban dinamikus és bátor előrelépést tervez, az 508 millió forint termelési érték 15 százalékkal, a 43 mil­lió forint eredmény pedig 55 százalékkal magasabb az 1985. évinél. A hatékonyság, az önálló­ság. a célirányos anyagi ér­dekeltség módszerét alkal­mazva kíván a 600 tagú kol­lektíva a dinamikusabb fej­lődés útjára térni. Ebben a tömegszervezetek együtt munkálkodnak az új tulaj­donosi jogot gyakorló vá­lasztott vezetőséggel egy si­keres év érdekében. V. L. Napirenden a közösségi játékok, szemlék A Magyar Úttörők Szövet­ségének Békés Megyei El­nöksége Kozákné Dékány Ilona megyei úttörőtitkár el­nökletével ülést tartott teg­nap, február 25-én, Békés­csabán, a megyei pártbizott­ság székházában. Az első napirendi pontban Kalmár Zsolt békéscsabai úttörőel­nök tartott tájékoztatót a közösségi játék és szemlék jelentőségéről, szerepéről. Többek között elmondta, hogy a VIII. országos úttö­rőkonferencia által meghir­detett közösségi játékok és szemlék jó lehetőséget te­remtettek a békéscsabai út­törőcsapatoknak, hogy a mozgalmi munkájukban — az úttörők életkorának meg­felelő — a játékos elemeket továbbfejlesszék. A békés­csabai tapasztalatok szerint a közösségi játékokkal, szemlékkel erősíteni lehet az úttörők mozgalomhoz való kötődését. A játékok igazi értéke abban van, hogy újabb lehetőséget teremtet­tek az úttörőcsapatoknak, ra­joknak, őrsöknek. A játékok közül a Hétmérföldes csiz­ma. a Szülőföldért és a Ba­rátunk ... (a film-, a könyv­akciók) a legnépszerűbbek az úttörők körében. Végül megállapította, hogy a me­gyeszékhelyen a közösségi játékok és szemlék fogadta­tása összességében kedvező. A velük kapcsolatos problé­mák az értelmezési különb- | ségekből erednek. A második napirendi pontban Kolimár Márta, a KISZ Békés Megyei Bizott­ságának gazdasági osztályve­zetője számolt be az úttörő- elnökség 1985. évi költség­vetésének teljesítéséről, és tett javaslatot az ez évi költségvetésre. Varga Sán­dor megyei úttörőelnök az 1986. évi költségvetési ja­vaslat ismertetése után el­mondta, hogy a megyei KISZ-bizottság a megyei út­törőelnökség feladatainak el­látásához ez évre is biztosít­ja a szükséges anyagiakat. A költségvetés kialakítása de­mokratikus volt. A megyei úttörőelnöknek még a terve­zés időszakában lehetősége volt érvelni a különböző összegek mellett. A költség- vetés elfogadása után a tes­tület módosította márciusi, áprilisi és májusi ülésének néhány napirendi pontját. Végül Varga Sándor bejelen­tette, hogy a gyomaendrődi tanácsi tábor üzemeltetése és fenntartása a nagyközsé­gi KISZ-bizottság. illetve út­törőelnökség kezelésébe ke­rült a közelmúltban, könyv- jóváírással. L. S. nbékéscsdbd ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ az alábbi egységeit hirdeti meg szerződéses üzemeltetésre 1986. április l-től 1989. március 31-ig terjedő időszakra: 8. sz. italbolt, III. o., Csabaszabadi, Gerendás! u. 2. 154. sz. italbolt, III. o., Újkígyósa Kossuth u. 78. A versenytárgyalást 1986. március 27-én, 9 órakor Békéscsaba, Lázár u. 1. sz. alatt tartjuk. A pályázatok leadása 1986. március 21-ig az elnöki titkárságon, a fenti címen. Tájékoztató adatok 1986. március 10-től, Szlancsik Pálné közgazdásznál (30. sz. szoba). áfész-igazgatósAg Az egy héttel ezelőtt történt Vasas bányai fejtésomlás hősi halottjai közül két bányászt kísértek kedden utolsó útjára. A Pécshez tartozó vasasi temetőben a bányászhimnusz hang­jainak kíséretében helyezték örök nyugalomra a 49 éves Szonda László csapatvezető vájárt. Ravatalánál a Mecseki Szénbányák vezetői és munkatársai álltak díszőrséget, s csa­ládtagjain kívül végső búcsút vettek tőle a vállalat képvise­lői és egykori bányásztársai is. A föld mélyének természeti erőivel folytatott küzdelem másik hősi halottját, a 26 éve­sen elhunyt Brandt József vájárt Pécsváradon temették el. A fiatal bányászt a vállalat és a munkatársak nevében bú­csúztatták el, majd a bányászhimnusz hangjai mellett bo­csátották sírba. Országos idegenforgalmi fórum A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ide­genforgalmi szakosztálya és az Országos Idegenforgalmi Hivatal kedden idegenfor­galmi fórumot rendezett a Budapest Kongresszusi Köz­pont Pátria termében. A fó­rumon a népgazdaság külön­böző területein dolgozó ide­genforgalmi szakemberek csaknem ezer képviselője megvitatta az elmúlt terv­időszak tapasztalatait és a VII. ötéves tervidőszak leg­fontosabb feladatait. Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnö­ke bevezető előadásában el­mondta. hogy az elmúlt öt­éves periódusban folytatód­tak a kedvező tendenciák az idegenforgalomban, az innen szármázó devizabevételek egyre nagyobb szerepet ját­szanak a népgazdaság kül­piaci egyensúlyának javítá­sában, a bővülő idegenfor­galmi kapcsolatok pedig mindinkább hozzájárulnak ahhoz, hogy a világban ked­vező kép alakuljon ki Ma­gyarországról- Az idegenfor­galom fejlődése a magyar lakosság számára is előnyös, már csak azért is, mert a beutazó forgalomból szár­mazó devizabevételek hatá­rozzák meg a külföldi uta­zásokra fordítható deviza- kiadásokat. A hazánkba látogató kül­földiek száma öt év alatt 8 százalékkal emelkedett, az összes devizabevétel pedig folyó árakon két és félsze­resére nőtt. Ugyanezen idő alatt 5,5 millió magyar tu­rista utazott külföldre, túl­nyomó részük a KGST-or- szágokba. A belföldi idegen- forgalmon belül a szociál- turizmus fejlődött a legna­gyobb ütemben, elsősorban az olcsóbb, kedvezményes áraknak köszönhetően. A kereskedelmi szálláshelyek az öt év alatt 60 ezer hely- lyel — 27 százalékkal — gyarapodtak. Fejlődő növényegészségügyi szolgálat Sikeresnek bizonyultak a MÉM Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központja növény­egészségügyi leányvállalatá­nak szolgáltatásai: a múlt évben négyezren keresték fei laboratóriumát, ahol azt vizsgálták, hogy egészsége­sek-e vagy fertőzöttek a be­hozott növényminták. A be­teg növények gyógyítására egy év alatt 2300 receptet állítottak ki, amelyekre a vállalat helyszínen lévő üz­letében ki is lehetett váltani a növényvédő szert. A szolgáltató leányvállala­tot másfél éve alapították azzal a céllal, hogy segítse a fővárosban, a környékén, majd megfelelő hálózat ki­építésével országszerte is a hazai szőlő- és gyümölcsül­tetvényeket ápoló, valamint a zöldségtermő területtel rendelkező kistermelők nö­vényvédelmi munkáját. Bu­dapestről, a Balaton kör­nyékéről, a Duna-kanyarból és a Pilisből hozták be a legtöbb mintát a vállalat Fehérvári úti laboratóriu­mába. ahol két növényvé­delmi szakmérnökük vizs­gálta meg azokat, ők min­den esetben elmondják és a szaktanácsadói recepten írásba is adják az ügyfelek­nek, hogy a fellépett kárte­vő ellen milyen vegyszerrel, mikor és hányszor kell vé­dekezni. A növényegészségügyi le­ányvállalat a jövőben orszá­gosan 18, a Fehérvári útihoz hasonló szolgáltató részleget hoz létre. A legközelebbit is­mét Budapesten, a Garay téri piacon nyitja meg már­cius elején. Ebben az üzlet­ben a laboratóriumon és a vegyszereket, mezőgazdasági kisgépeket és eszközöket árusító bolton kívül „nö­vénykórházi” részt is beren­deznek, ahol a bevitt, fertő­zött kerti, illetve szobanövé­nyek párnapos megfigyelését is elvégzik. A vidéki hálózat kiépíté­sét egyelőre anyagi nehézsé­gek gátolják. A fővároson kívül már több helység ta­nácsa jelentkezett, hogy bér­leményt szívesen adna szá­mukra üzlethelyiségnek, így a többi között Vác, Kapos­vár, Nyíregyháza, Szeged, Szentes, Kecskemét, Békés városa és például a főváros­közeli nagyközség, Veres­egyház is, ám a helyiségek berendezésére a vállalatnak csak fokozatosan lesz pénze. Corazon flquino a Fiilöp-szigetek elnöke Ferdinand Marcos, a Fü- löp-szigetek elnöke kedden délután lemondott, és el­hagyta az országot. Ezzel — úgy tűnik — lezárult a szi­getország már-már polgár- háborúba torkolló elnökvá­lasztási küzdelme, és az el­nöki székbe ellenfele, Cora­zon Aquino került. Az 53 éves, kis termetű asszony felbukkanásával rö­vid pár hónap leforgása alatt döntően megváltoztatta a politikai helyzetet az or­szágban. Pedig ezt megelő­zően harminc éven keresz­tül „csak” háziasszony volt, férje, Benigno Aquino „ár­nyékában” élt. Nagy hatal­mú, gazdag szülők gyerme­keként született Manilában. A Fülöp-szigeteki elit csalá­dok gyermekeinek életét él­te: katolikus egyházi iskolá­ban nevelkedett, majd New York egyik kollégiumában szerzett matematikusi diplo­mát. Jogi tanulmányait há­zasságkötésekor félbehagy­ta. Politikával nemigen fog­lalkozott, férjének és öt gyermekének szentelte éle­tét. 1972-ben, a szükségállapot bevezetésekor, Benigno Aquinót, a fiatal ellenzéki képviselőt börtönbe vetet­Pályaválasztás elolt... A bádogos Névjegy is került a 76 méteres torony csúcsába, de vajon lesz-e, aki majd egyszer lehozza... (Archív felvétel) „Ha a bádogos nem megy a tetőre, a tető jön a bádo­gosra.” E régi, de örök érvé­nyű igazságot Zelenyánszki János bádogosmestertől hal­lottam. Mindjárt el is ma­gyarázta az aforizma lénye­gét. A bádogos akkor örül, amikor hull a hó, akkor nincs probléma. A baj az ol­vadással kezdődik. A hóié átcsorog az elavult tetőszer­kezeten, beázik a mennyezet, eláznak a falak. A tulajdo­nosok rohannak a mesterhez. Ilyenkor bizony nincs mit tenni, fel kell menni a tető­re, kijavítani a csatornát, kü­lönben tönkremegy az épü­let. Már ha vállalja valaki, hogy felmegy, mert a bádo­gos ritka, mint a fehér holló. Valóban, mi lesz épülete­inkkel, műemlékeinkkel, ha veszni hagyjuk azokat? A bádogos pedig egyre keve­sebb és kevesebb. A század- fordulón Békéscsabán még tizennyolc tevékenykedett, napjainkban már csak ket­tő. Az idős mesterek elhal­nak, s velük együtt a szak­ma is? A pálya népszerűtlenségé­nek okairól kérdeztük, vala­mint a bádogosmunka be­mutatására kértük a szakma jeles képviselőjét. Zeíe- nyánszki Jánost. — Tavaly Esztergomban részt vettem a kihaló szak­mák jövőjével foglalkozó or­szágos konferencián. Ott szó­ba került a bádogosszakma is. Többektől elhangzott, a fiatalok vajmi keveset tud­nak erről a foglalkozásról, nem ismerik szépségeit. Többnyire csak azok men­nek el bádogosnak, akiket már máshová nem vettek fel. Kényszerűségből szerzik meg a szakmunkás-bizonyít­ványt, de nem barátkoznak össze a szakmával, nem is igen maradnak meg benne. Nem elég köztudott talán, hogy ennek a szakmának há­I rom ágazata van: díszmű-, épület- és általános bádogos. Mestere válogatja, ki me­lyikből mennyit sajátít el. Én mindegyikből megszereztem a mestervizsgát is. Szinte lehetetlen felsorolni, mi minden elkészítése tar­tozik ehhez a szakmához. Csupán néhányat említek. Csinálok épületekre esővíz­elvezető csatornát, ablakpár­kányt, tűzfalvédő bádogbo­rítást. Javítottam már mű­emlék jellegű épületek ku­poláit, olykor szédítő ma­gasságban. Készítettem bá­dogedényt, kannát sütemé­nyestálcát, és sajnos, kór­bonctani tepsit is. Nem unalmas, nem egy­hangú tehát a munkám. Minden egyes megrendelés új feladat elé állít. Az elké­szítés lehetőségeit nekem kell kitalálni. Gyakran sok fantáziára és leleményre van szükség eg.v-egy munka el­végzéséhez. Nekünk, bádogo­soknak mindig a sík lemez­ből kell térbeli munkadarab­jainkat előállítani. Ehhez nagyfokú térlátás szükséges. A forma kiszabásához rajzis­meret, a gazdaságos anyag­felhasználáshoz pedig gyors, pontos számolás szükséges. Nem nélkülözhetők a szimmetriái, esztétikai és építészeti ismeretek sem. A bádogosnak ízlésformáló fel­adata is van, hiszen alkotá­sai gyakran évekig á nagy nyilvánosság előtt marad­nak. A szakmánk alig igényel gépesítettséget. A lemezhaj- lítás, -gömbölyítés, -díszítés ma is olyan berendezésekkel történik, mint akár száz év­vel ezelőtt. Ehhez a szakmá­hoz inkább kézügyességre van szükség, és némi bátor­ságra, mert gyakran kell a magasban is dolgozni. Az egyéni csúcsom a békéscsabai evangélikus nagytemplom te­tején levő tüskés gömbnek a javítása volt. Ezt 76 méter magasságban készítettem el. Akkor jutott eszembe okta­tóm, aki első éves tanuló ko­romban, társaimmal együtt, felvitt egy négyemeletes ház tetejére, és azt mondta: aki fél, jelentkezzen, mert abból nem lesz bádogos. Emlék­szem, akkor nagyon féltem, de jelentkezni még inkább féltem. így lettem hát bá­dogos. Ma önálló műhellyel ren­delkezem. melyben dolgo­zom, és van néhány bádogos tanulóm. Bízom benne, mire megszerzik a szakmunkás-bi­zonyítványt, addigra meg is kedvelik ezt a foglalkozást. Bacsa András ték, majd 1980-ban egész­ségügyi okok miatt szabadon bocsátották. „Cory” ekkor követte férjét az önként vál­lalt száműzetésbe az Egye­sült Államokba. 1983-ban sorsa új fordula­tot vett. Augusztus 21-én a manilai repülőtéren a szám­űzetéséből hazatérő férjét — feltehetőleg Marcos elnök utasítására — meggyilkolták. Ettől a naptól kezdve az öz­vegy csak egy célt látott ma­ga előtt: a diktátornak bűn­hődnie kell. Erre jó alkalmat kínált a február 17-ére kitűzött el­nökválasztási küzdelem, me­lyen Marcos ellenjelöltje­ként indult. Maga mögött tudva az ellenzék hatalmas táborát, joggal érezhette, hogy nagy esélyekkel indul­hat a hatalmi versenyben. S bár Marcos — az eredmé­nyek meghamisításával — győztesnek hirdette ki ma­gát, Corazon Aquino lep­lezte az ellenfél választási mesterkedéseit, s tiltakozá­sul a választási csalások ellen meghirdette engedet­lenségi kampányát. Az ese­mények ezután felgyorsultak a szigetországban. Február 22-én nyíltan is fellázadt a hadsereg egy része, százezer­nyi ember vonult az utcák­ra a lázadók támogatására, Cory pedig a legfelsőbb bí­róság egyik bírája előtt le­tette a hivatali esküt, s a ,jFülöp-szigetek népe nevé­ben” kezébe vette a hatal­mat. Gyors győzelmét persze nagyban elősegítette, hogy az Egyesült Államok „ejtet­te” az immár kényelmetlen­né vált, levitézlett diktátort, és elérkezettnek látta az időt Ferdinand Marcos meg­buktatásához.

Next

/
Thumbnails
Contents