Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-26 / 48. szám
1986. február 26., szerda NÉPÚJSÁG Megkezdte munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa Nagyobb figyelmet a szociális kérdésekre n szocialista demokratizmus továbbfejlesztéséért mutatott ugyanakkor, hogy a hatalmas tartalékok egy részének felhásználásához még nem láttak igazából hozzá. A különböző szintű vezetők jelentős részének gondolkodásmódja a források rendkívüli bőségének időszakában alakult ki. Ez a gazdagság sokakat elkényeztetett, pazarláshoz vezetett. Ám a helyzet régóta megváltozott. A korábbiaktól eltérően már nem áramlik új munkaerő a gazdaságba, és drága árat kezdtünk fizetni minden tonna kőolaj, érc, szén felszínre hozásáért és szállításáért. E tények fölött nem hunyhatunk szemet. Mindennel takarékoskodni kell, elsősorban a termelésben és a háztartásokban. összeegyeztethetőnek kell lennie a szocialista gazdálkodás elveivel, s szövetkezeti alapokra, vagy pedig állami vállalatokkal kötött szerződésekre kell épülnie. A jövedelem elosztásának javítására vonatkozó bármilyen erőfeszítés eredménytelen marad azonban, ha nem sikerül telíteni a piacot áruval és szolgáltatásokkal. Ezt a célt szolgálja a fogyasztási cikkek termelésének és a szolgáltatásoknak a tökéletesítésére irányuló program. Gorbacsov ezek után a lakásépítésről szólt, rámutatva arra a célra, hogy az ezredfordulóig minden családnak önálló lakása, vagy háza legyen. Beszélt az oktatás helyzetéről, az egészségügy feladatairól, a környezetvédelem kérdéseiről. Az SZKP KB főtitkára ezt követően arról szólt, milyen jelentőségűek a marxista— leninista párt számára az egyes társadalmi osztályok, rétegek és csoportok közötti kapcsolatok, a nemzeti és nemzetiségi kérdések. A párt biztosítja a társadalom szilárd egységét, egy olyan társadalomét, amelyben a vezető szerep a munkásosztályé. A társadalmi kérdések között foglalkozott a család szerepével, a nők és az idősek helyzetével, majd részletesebben a nemzetiségi kérdéssel. Rámutatott: a problémák megoldásának alapjait a nagy októberi szocialista forradalom rakta le. Az elért eredmények azonban nem jelentik azt, hogy a nemzetiségek, nemzetek közötti kapcsolatok problémamentesek. (Folytatás az 1. oldalról) Egyre világosabbá válik azonban, hogy a hadiösvényen nem lehet ésszerű megoldásra jutni. Amikor a világon ilyen hatalmas meny- nyiségű nukleáris fegyver halmozódott fel, legfőbb ideje gyakorlati lépéseket tenni annak érdekében, hogy az emberiség ne egyensúlyozzon a háború szakadékénak szélén, s legfőbb ideje az elrettentés egyensúlyától eljutni a két világrendszerhez tartozó államok közötti kapcsolatok normális, civilizált formáihoz. Mihail Gorbacsov részletesen elemezte a kapitalizmus ellentmondásait, amelyek az egyes országokon belül, valamint a kapitalizmus országai között, illetve a kapitalista és a fejlődő országok között gazdasági, politikai téren jelentkeznek. Emlékeztetett azokra a problémákra, amelyeknek megoldása az egész emberiség feladata — például a környezetvédelem kérdéseire —, s hangsúlyozta: e problémákat nem oldhatja meg egyetlen állam, vagy államcsoport, hanem a legszéEzt követően Mihail Gorbacsov a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlesztésének meggyorsításáról szólt, s ezt stratégiai feladatnak nevezte. Emlékeztetett azokra a hatalmas eredményekre, amelyeket a párt harmadik programjának elfogadása óta a Szovjetunió elért, majd rámutatott: a hetvenes években a népgazdaságban fokozódtak a nehézségek, és észrevehetően lelassult a gazdasági növekedés. Természetesen minderre hatással volt egy sor külső tényező, a lényeg azonban az volt — hangoztatta —, hogy nem értékeltük idejében a gazdasági helyzetben bekövetkezett változásokat, nem ismertük fel, mennyire halaszthatatlan a gazdaság átállítása az intenzív fejlesztés útjára. A gazdaság a tehetetlenségi nyomaték folytán javarészt extenzív módon fejlődött. Mindebből igen komoly tanulságokat kell levonni. Az első, hogy a múlt felelős elemzése megtisztítja a jövőbe vezető utat, míg a féligazságok hangoztatása, az éles kérdések megkerülése akadályozza a haladást. A második tanulság, hogy a gyakorlati tettekben céltudatosságot és határozottságot kell tanúsítani. A harmadik pedig az, hogy minden nagy ügy megvalósítása attól függ, mennyire tudatosan és aktívan vesznek részt benne a tömegek. A párt és az egész nép elsőrendű feladata a gazdaság fejlődésében mutatkozó kedvezőtlen tendenciák felszámolása, s az, hogy a gazdaságnak megfelelő dinamikát adjunk, megnyissuk a teret a tömegek kezdeményezései és alkotóképessége előtt, valamint a forradalmi átalakulás számára. Ezután Mihail Gorbacsov a társadalmi-gazdasági fejlesztés 2000-ig terjedő fő irányvonalának programjára tért át. Rámutatott, hogy ez idő alatt közel kétszeresére kell növelni a nemzeti jövedelmet, meg kell kétszerezni a termelési potenciált* a munka termelékenységét 2,3—2,5-szörösére kell növelni, miközben csökkenteni kell a népgazdaság energia- és nyersanyag-felhasználását. Mindezen feladatok megvalósításában a legfontosabb szerep a tudományos-műszaki haladásnak, a társadalom termelőerői gyökeres átalakításának jut. Az eddigi anyagi-technikai bázis alapján ugyanis nem lehet megoldani a kardinális kérdéseket. A megoldást a népgazdaság mélyreható, a tudomány és technika legújabb vívmányainak alapján álló lesebb együttműködésre, az államok többségének konstruktív kölcsönös együttműködésére van szükség. Nemzetközi kérdésekről szólva rámutatott, hogy az Egyesült Államok vezető körei nyilvánvalóan elvesztik valóságérzetüket a jelenlegi bonyolult történelmi időszakban. Az agresszív magatartás, a politika és a gondolkodás fokozódó militari- zálása, a mások érdekeinek figyelmen kívül hagyása elkerülhetetlenül az amerikai imperializmus elszigetelődéséhez vezet. A történelem, a társadalmi fejlődés egyre inkább megköveteli, hogy lefektessük az államok és népek közötti, egész világra kiterjedő konstruktív, alkotó együttműködés alapjait. Ez szükséges a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárításához, a civilizáció megőrzéséhez, s az összes többi egyre éleződő nemzetközi probléma megoldásához. A két világrendszer szembenállása és versengése, valamint a világ államai egyre nagyobb kölcsönös függőségének növekedése: ez a mai fejlődés valóságos dialektikája. rekonstrukciójában, a gazdaságirányítási rendszer átalakításában látjuk. Mihail Gorbacsov ezek után sorra vette az ipar és a mezőgazdaság feladatait, majd a gazdasági mechanizmus átalakításának szükségességéről szólt. Ennek lényegét ahban jelölte meg, hogy az egész termelést a társadalmi szükségletek, az emberek igényei kielégítésének kell alárendelni, a vezetés tevékenységének pedig a hatékonyság és a minőség javítására, az ösztönzési rendszer fejlesztésére, a kezdeményezések és a szocialista vállalkozó szellem felkarolására kell irányulnia. A továbbiakban az előadói beszéd a pénzügyi és hitel- politika kérdéseivel foglalkozott, és kiemelte az áru- és péjnzviszonyok szerepét a tervgazdálkodás körülményei között. Rámutatott, hogy ezek tagadása bénító- lag hat a gazdálkodásra, ezzel szemben szocialista alapokon való egészséges érvényesülése olyan gazdálkodáshoz vezethet, amelyben annak eredményei valóban a kollektíva munkájának minőségétől, vezetőinek tudásától és kezdeményezőkészségétől függ. A párt kidolgozta a népgazdaság mélyreható átalakításának stratégiáját, és megkezdte annak megvalósítását. Nem kétséges, hogy ezek a változások lehetővé teszik majd a gazdaság fejlődésének meggyorsítását. Ehhez azonban nem kevés időre van szükségünk. A növekedési ütem gyorsítását azonban halogatás nélkül már ma meg kell kezdenünk. A XII. ötéves tervnek éppen az a sajátossága, hogy a népgazdaság új tudományos-műszaki alapokra helyezését a növekedési ütem gyorsításával párhuzamosan tűzi ki célul. Ezért szükséges, hogy a lehető legnagyobb mértékben mozgósítsuk minden tartalékunkat. Ezek közé sorolta a termelési potenciál jobb kihasználására, a munka hatékonyabb ösztönzésére, a szervezettség és a fegyelem növelésére, az ésszerűtlen gazdálkodás megszüntetésére irányuló törekvéseket. RáA következőkben Mihail Gorbacsov a szociálpolitika kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta: ez az a terület, amelyen a gazdasági tevékenység eredményei érvényesülnek, amely a dolgozók létérdekeit érinti, s amelyen testet öltenek a szocializmus legmagasabb eszményei. Ezen a területen láthatóvá válik a szocialista rendszer humanizmusa, minőségi eltérése a kapitalizmustól. Rámutatott az e téren elért eredményekre, s arra, hogy a szociális kérdéseknek nagyobb figyelmet kell szentelni. Az erre vonatkozó tervek csak akkor valósulhatnak meg, ha mindenki nagy erőbevetéssel és hatékonyan dolgozik. A fizetések szorosan függjenek a végzett munka mennyiségétől és minőségétől. A szocialista állam fontos feladata, hogy kitartó harcot folytasson a munka nélkül szerzett jövedelmek ellen. Ma kénytelenek vagyunk beismerni, hogy a gyenge ellenőrzés _ és több más ok miatt sokakban eluralkodott a tulajdon hajszolása és a közösségi érdekek elhanyagolása. A dolgozók joggal vetik fel, hogy ezeket a jelenségeket gyökeresen fel kell számolni, és a Központi Bizottság támogatja ezt a törekvést. Eközben nem szabad árnyékot vetni azokra, akik becsületes munkával többletjövedelemhez jutnak. Az állam támogatja a lakossági szükségletek jobb kielégítésére és a szolgáltatások teljesebb megoldására irányuló törekvéseket. Az ilyen munkának teljességgel Az ellentmondások a fejlődés elkerülhetetlen velejárói, s fontos, hogy felismerjük azokat, majd az élet által felvetett kérdésekre keressük, és idejében megadjuk a helyes válaszokat. Az SZKP lenini hagyománya, hogy rendkívüli tapintatot alkalmaz a nemzeti és nemzetiségi politikában, miközben elvi harcot folytat a A Szovjetunióban a meliorációs területek nagysága elérte a 33,4 millió hektárt, az öntözött területeké a 19,2 millió hektárt, a lecsapolt területeké a 14,2 millió hektárt. Képünk az Irtisz—Karaganda-csatorna egyik szivattyúállomása Fotó: szp—apn—ks Kétszeresére kell növelni a nemzeti jövedelmet Kádár János és Gustáv Husák a kongresszuson nemzeti korlátoltság és kérkedés, a nacionalizmus és a sovinizmus minden jelensége ellen. Ezt követően Mihail Gorbacsov a társadalom további demokratizálásának kérdéseiről szólt. Hangsúlyozta, hogy a társadalom fejlesztésében kitűzött feladatokat lehetetlen megvalósítani a szocialista demokrácia határozott továbbfejlesztése nélkül. Tekintettel erre, az SZKP és Központi Bizottsága lépéseket tesz a szocialista rendszer demokratizmusának elmélyítésére. A társadalom irányítása a szocializmusban, a mai körülmények között nem lehet csupán a szakemberek szűk körének feladata. A szocialista társadalom csak akkor fejlődhet, ha a nép valóban irányítja saját ügyeit, s az emberek milliói részt vesznek a politikai életben. Ezzel kapcsolatban elemezte a tanácsok munkáját, kiemelve, hogy az SZKP a helyi közigazgatási szervek önállóságának növelésére törekszik. De még ez sem elégséges: egyetlen apparátus sem érhet el eredményeket, ha nem a tömegekre támaszkodik. A választott szerveknek is igényesebbeknek kell lenniük saját munkájukkal szemben. Több példa bizonyítja, hogy ha valaki sokáig ül egy poszton, akkor elveszíti az új dolgok iránti érdeklődését, s a többieket is akadályozza a jobb munkában. Az ország igazgatásába mind aktívabban be kell vonni a társadalmi szervezeteket. A párt új szövegezésű programja célul tűzi ki a közvetlen demokrácia minden formájának fejlesztését. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a szovjet alkotmány lehetővé teszi népszavazások megtartását az országot érintő legfontosabb kérdések eldöntésében. Mindenkit szókimondásra, véleménye kinyilvánítására kell ösztönözni — mondotta —, mivel enélkül nem lehet demokráciáról, a tömegek alkotó politikai munkájáról beszélni. Vannak, akik óvatosságra intenek a véleménynyilvánításban azzal, hogy nem kellene ennyit hangoztatnunk hibáinkat, hiányosságainkat, gondjainkat. Erre csak egyetlen választ adhatunk: az igazságra van szükségünk, s az elmúlt egy esztendő megmutatta, milyen határozottan támogatják a tömegek a haladásunk útjában álló minden jelenség megalkuvás nélküli elítélését. A szókimondás csak azoknak kényelmetlen, akik rosszul dolgoznak. A szocialista demokratizmus szélesítése és továbbfejlesztése együtt jár f szovjet emberek társadalmi, politikai és személyi jogainak érvényesítésével. E jogok elmélyítését, szavatolásuk megerősítését a párt és az állam elsőrendű kötelességének tekinti. A szocializmus lényegéből adódóan az állampolgárok jogai nem léteznek, s nem is létezhetnek kötelességeik nélkül, pontosan úgy, ahogy nincsenek kötelességek jogok nélkül. A demokrácia a szocialista törvényesség erősítésének egyik legfontosabb eszköze, a szilárd törvényesség pedig a demokrácia elválaszthatatlan részeA Szovjetunió alkotmányos rendjének, biztonságának védelméről szólva rámutatott: az SZKP a mai bonyolult nemzetközi helyzetben, a reakciós imperialista körök növekvő aktivitása közepette lankadatlan figyelmet szentel az ország védelmi képessége erősítésének. A szovjet hadsereg és haditengerészet korszerű fegyverzettel és technikával, jól kiképzett személyi állománnyal rendelkezik és felkészült, a nép iránt feltétlenül hűséges parancsnokok és politikai munkások irányítják. Ezek az erők méltóképpen teljesítik kötelezettségüket a legbonyolultabb, néha nehéz helyzetben. Teljes felelősséggel kijelenthetjük: a Szovjetunió védelmi ereje ma olyan szinten van, amely lehetővé teszi a szovjet emberek békés munkájának és életének megbízható védelmét. Mihail Gorbacsov a továbbiakban a párt külpolitikai stratégiájának alapvető céljairól és irányairól szólt. Rámutatott, hogy az SZKP nemzetközi stratégiáját az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének alapvető feladatai határozzák meg. Ennek fő célja teljesen világos: biztosítani a szovjet nép számára, hogy szilárd békében, szabadon dolgozhasson. Ez a mai körülmények között mindenekelőtt azt jelenti, hogy meg kell állítani a nukleáris háborúra való előkészületeket. II fegyverkezési hajsza ellen Az SZKP a jelenlegi helyzetet sokoldalúan vizsgálva kidolgozta programját a tömegpusztító fegyvereknek az évszázad végéig történő teljes felszámolására. Ez méreteit és jelentőségét tekintve történelmi program. Mint Önök tudják — mondta Gorbacsov —, javaslatainkat nemcsak a hagyományos diplomáciai csatornákon továbbítottuk, hanem közvetlenül a világ közvéleményéhez, a népekhez fordultunk. Eljött az ideje annak, hogy teljességében megértsük napjaink kegyetlen valóságát: a nukleáris fegyver olyan pusztító (Folytatás a 3. oldalon)
