Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-25 / 47. szám
1986. február 25., kedd e Pályázati felhívás Legfeljebb 2000-re Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Békés Megyei Tanács és Orosháza Város Tanácsa múlt év augusztusában tervpályázatot írt ki Orosháza városközpontjának rehabilitációjára. A pályázat értékelése február elején megtörtént. A 120 ezer forintos első díjat a No- vák István által vezetett öttagú szegedi csapat nyerte, a 100 ezer forintos második helyezést egy kilenctagú békéscsabai kollektíva érte el, Nemes Roland irányításával. A pályázat bizonyította, hogy a városközpont korszerűsítése aktuális feladat. Ez persze, cseppet sem jelenti azt, hogy e tervek holnaptól már meg is valósulnak. Ha egy tősgyökeres orosházi megállna a tervezők által elképzelt városban, aligha ismerne rá első pillanatban Orosházára. Pedig a pályázat alapvető kikötése az volt. hogy a tervezők őrizzék meg a település karakterét, hangulatát, s a műemlékek mellett további épületek, épületegyüttesek a jövőben is fontos szerephez kell, hogy jussanak. A pályázat így fogalmazott: „Orosháza város több évszázados történelmének, fejlődésének intenzív szakaszához érkezett. A városnak korábban is volt bizonyos környezetét szervező, vezető szerepe. Orosháza — adottságai révén — a megye délnyugati térségében a középfokú központi szerepkör ellátására alkalmas, illetve azzá tehető. A városkijzpont területén jórészt kialakult a beépítés, melynek történetisége értékes. Az épületállomány egy része ugyanakkor leromlott állagú, s nem hasznosul megfelelően.” A pályázóknak javaslatot kellett tenni meghatározott városi funkciók elhelyezésére, fejlesztésére, városképi értékű épületek felhasználására, a gyalogos- és járműprogram rendszerének kialakítására, a zöldterületi rendszer és a közművesítés továbbfejlesztésére. Természetesen akadnak bontásra ítélt épületek is, de számuk jelentéktelen, s ezek ma sem adnak arcot Orosházának. Miért okozna hát nehézséget felismerni a tervezők által megálmodott Orosházát a mai helyismeretünkkel? Elsősorban az átmenő forgalom kiszorulása miatt. Aztán csodákra képes a látványos parkosítás is. Néhány épületre nemcsak a bővítés, de a homlokzati szebbítés is nagyon ráfér a pályázók szerint. Ha egy idegen ránéz a tervrajzokra, nincs nehéz dolga, amikor azt kell megállapítania, mi az, ami az új stílusú épületek közül már megvan, s mi az, ami még csak papíron létezik. Mert a tervek kivétel nélkül muta- tósabbak, mint az utóbbi 2-3 évtizedben kivitelezett épületek. S ez nem jelenti azt, hogy valami gigantomán, légben járó tervekről van szó. Nagyon is földön járó, „hús-vér” álmok ezek. Ám, mint bevezetőmben írtam, a tervek semmiképp sem a közeljövő realitását tükrözik. A legfőbb elképzelések legjobb esetben az ezredforduló táján öltenek majd testet. S az is biztos, hogy nem épül meg minden, amit a tervezők elképzeltek, hiszen a következő 20—30 év sok mai — s remeknek tűnő — tervünkről mond majd lesújtó véleményt. Aki várost álmodik, annak erre számítani kell. Az azonban mindenképp biztató, hogy ezekről a tervekről a jelenkor még csak elismeréssel szólhat. Vagyis: ma még korszerűek. V. T. Fotó: Szőke Margit A Csongrád Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és számos rendező szerv pályázatot hirdet kistermelők részére írásos pályamunkák elkészítésére. Pályázhat minden olyan kistermelő, aki szarvasmarhát, sertést, juhot, baromfit, nyulat, galambot vagy prémes állatot tart. A pályázat témaköre: „Kistermelői állattartás és takarmányozás — ahogy érdemes csinálni”. A pályázatok elkészítéséhez az alábbi főbb szempontokat ajánljuk pályázóink figyelmébe: milyen fajtával vagy hibriddel termel, a tenyészanyagot honnan szerzi be; hogyan alakította ki a férőhelyeket a szaporítás és az árutermelés eredményes megvalósítása érdekében, milyen gépek és eszközök segítik jól a munkáját; milyen takarmányokat etet, milyen arányban szerepelnek a szálas és silózott takarmányok, a szemes abrakfélék, az ipari abrakkeverékek (tápok, koncentrátumok) takarmányozásában; milyen etetési módszert alkalmaz, mennyi időt fordít az állatok ellátására; honnan szerzi be a takarmányt, és az hogyan hat a jövedelmezőségre; milyen állománynagyságot tart megfelelőnek az eredményesség érdekében; hogyan elégíti ki a növekvő minőségi igényeket és exportfeltételeket; mit tart a kisüzemi állattartók legnagyobb gondjának; milyen érdekes megfigyelései vannak az állattartás terén, és mit olvas szívesen ezzel kapcsolatban; kinek, hogyan, milyen formában értékesíti állatait; a nagyüzemi integrátorok, a termelést szervezők milyen szakmai és egyéb segítséget adnak. A témakörök kidolgozásánál saját tapasztalataikról, saját eredményeikről és a környezetükben alkalmazott jó módszerekről írjanak elsősorban. A pályázat célja, terjedelme, beküldésének módja: a mezőgazdasági termelés értékének igen jelentős hányadát adja a kistermelés. Az e területen végzett munka eredményesebbé tételéhez szükség van azokra a jó módszerekre, amelyek segítségével olcsóbban állíthatunk elő több és jobb állati terméket. A pályázat legkevesebb három, legtöbb tíz — kézzel vagy géppel írt — oldal terjedelmű lehet. A pályázat jeligés. A beküldött pályázatot tartalmazó borítékban a pályázat mellett külön kis zárt borítékban helyezzék el a pályázó nevét és lakcímét. A zárt borítékon és a pályázaton ugyanaz a jelige szerepeljen. A pályázatokat 1986. március 12-ig kérjük a Csongrád Megyei Tanács V. B. mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályára beküldeni vagy személyesen leadni ugyanott. A beérkező jeligés pályázatokat szakemberekből álló zsűri értékeli és díjazza. A zsűri 3 első díjat 6000-6000. forint értékben, 4 második díjat 4000-4000 forint értékben, 5 harmadik díjat 2000-2000 forint értékben ítél oda az eredményesen pályázóknak, a különdíjak és tárgyjutalmak mellett. Az eredményhirdetés várhatóan 1986. június elején Szegeden lesz. A legjobb pályázatokat a sajtóban közzétesszük (a pályadíjak magukban foglalják a közzététel jogát). Kérdéseikre felvilágosítást adnak a (06-62) 21-622/189 és a (06-62) 61-279-es telefonszámokon. Az első és a második helyezett így képzeli a város egyik jellegzetes épületegyüttesének átalakítását és felújítását K D VILÁGGAZDASÁGBÓL A KUBAIAK NEMCSAK A SZIVARGYÁRTÁSBAN, hanem a dohánytermékek élvezetében is a világ élvonalába tartoznak: a világ harmadik legerősebb dohányosai. A férfiak 60, a nők 30 százaléka felnőtt korára rendszeresen dohányzik, az egy főre jutó éves cigaretta- fogyasztás Kubában 2857 szál. Fidei Castro államfő egyébként tavaly augusztusban felhagyott a dohányzással, hogy ezzel is előmozdítsa aj: egészségre káros szenvedély visszaszorítására kezdett országos programot. A NÖVEKVŐ ELADÁSOK ELLENÉRE profitjának csökkenésével számol Japán legnagyobb autógyára, a Toyota Motor Corporation az idei pénzügyi évben, főként azért, mert a jen árfolyama nő a nemzetközi valutapiacokon. A gyár számítása szerint a japán valuta dollárral szembeni egységnyi erősödése 2,5 milliárd jen profittól üti el a Toyotát. A jen—dollár árfolyam alakulása annál is lényegesebb, mivel a Toyota termékeinek felét külföldön értékesíti. AZ EZREDFORDULÓRA legalább egymillió kínai lesz abban a helyzetben, hogy személygépkocsit vásárolhat magának, s bár a személy- gépkocsik iránti kereslet ma még elenyésző Kínában, a kínai autóipar felfuttatása és korszerűsítése máris napirenden van. Az eddiginél lényegesen nagyobb számban akarnak különféle típusú autókat és minibuszokat gyártani, kizárólag polgári célra. A kínai autógyártás csaknem harminc százaléka a hadsereg szükségleteit elégítette ki az elmúlt években. AZ IDÉN SEM SZAKAD MEG az amerikai bankszektort sújtó csődhullám, amelynek következtében 1985-ben 120 pénzintézetet számoltak fel. A harmincas évek nagy gazdasági válsága óta még soha nem ment tönkbe, annyi bank az Egyesült Államokban, mint tavaly, s az agrárszektor válságának elhúzódása, valamint az amerikai pénzügyi rendszer növekvő összefonó- dottsága miatt 1986-ban tovább rosszabbodhat a helyzet. Az intézet egyébként jelenleg 1100 olyan amerikai bankot tart nyilván, amelynek veszteséges a mérlege. ÁTLAGOSAN 4,6 SZÁZALÉKOS volt tavaly a drágulás a legfejlettebb ipari országokban — tette közzé a tagországokra vonatkozó adatait az OECD. 1984-ben 5,3 százalékkal emelkedtek az árak. Japánban volt a legkisebb az infláció 1985- ben, 2,1 százalékos, és ennél alig gyorsabban — 2,2 százalékkal — nőttek az árak az NSZK-ban. Az inflációs rekordot Törökország tartotta 45 százalékkal, de 32,1 százalékos volt a drágulás Izlandon is. JUGOSZLÁVIÁBAN ez év januárjában 11,4 százalékkal emelkedtek a vendéglátóipari árak, amelyek egy esztendő alatt 103,9 százalékkal drágultak meg. A szállodai, vendéglátói és kávéházi árak növekedése tavaly mintegy 25 százalékkal felülmúlta a kiskereskedelmi árucikkeket. Pályaválasztás előtt II sertéstenyésztő Jó] megtermett, erős fizikumú, piros arcú, erősen serkenő bajszú fiatalember Márton János. 1984-ben végzett a Gyomaendrődi Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben. Jelenleg a helyi Alkotmány Tsz-ben dolgozik. Foglalkozása sertéstenyésztő. Szakmunkástanuló-idejére tanárai úgy emlékeznek vissza: szerény, csendes, de szorgalmas, megbízható diák volt. Ügy tudjuk, ma is ilyen. A tanárok véleménye beigazolódott, Márton János valóban nem a szavak, hanem a tettek embere. A kérdésekre csak rövid tőmondatokban válaszol, s közben magabiztos mozdulatokkal végzi munkáját. Munkatársai szeretik, szívesen dolgoznak vele. Arról faggatom, hogyan választotta ezt a szakmát. Munkájában megáll egy percre, tekintete a rózsaszínű, pöttömnyi malacokra réved, majd csöndben így válaszol : — Szeretem az állatokat. Később elmondta, szülei mindig is tartottak néhány sertést, szarvasmarhát, baromfit a ház körül, innen a kötődése a jószágokhoz. Amikor eljött a pályaválasztás ideje, úgy döntött, sertéstenyésztő lesz. A szakmunkásképzőben az egyik héten elméletit tanult, a másik héten a tsz-ben gyakorlaton vett részt. A termelő- szövetkezettel már akkor szerződést kötött, amiért havonta 200-300 forint ösztöndíjban részesült. Ez nem volt nagy összeg, mégis örült neki. Amikor azután szakmunkás lett, fokozatosan emelkedett a fizetése. Ma már 4000-5000 forintot is megkeres havonta. Igaz, ezért a pénzért meg is kell dolgoznia. A sertéseket vasár- és ünnepnap is etetni, gondozni kell. — Aki csak a magas kereset miatt akar sertéstenyésztő lenni, jobb, ha nem is jön erre a pályára. Az állatokkal nem lehet lelketlenül bánni — mondja. Most hogy munkájáról érdeklődöm, mintha beszédesebbé válna. — Az etetésen, takarításon kívül még mi a dolga a sertéstenyésztőnek? — Harminc anyakoca ellátása, gondozása van rám bízva. A kismalacok megszületésétől hathetes korukig, amikor is külön választjuk az anyától, sok feladatunk van. Mindjárt a születésüket követő egy-két napon belül el kel) szedni a kismalacok szemfogait. Egyhetes korban fülcsipkézést, öthetes korban pedig ivartalanítást végzünk. Időközben többször vitamininjekciót kapnak a malacok. — Mindez sokrétű, nagy szakértelmet igénylő munka, ráadásul nem veszélytelen. — Bizony vigyázni kell, mert némelyik anyakoca nem tűri, ha kicsinyeit elvesszük mellőle. A munkakörülményekkel elégedett. Reggel hét órától délután négy óráig tart a munkaideje. Dolgozóit a tsz busszal szállítja a telepre. Munkaruhát biztosít számukra, és a mosatását is elvégzi, mert a sertéstelep bizony „illatos”. A sertéstenyésztő anyagilag is érdekelt abban, hogy minimális legyen az elhullás. A kocánként felnevelt 9-10 malac mgr jó átlagnak számít. Ennek eléréséhez kell a lelkiismeretes, felelősségteljes munkavégzés. Márton János még a szüleivel lakik. Hobbija az állattenyésztés. Otthonukban mindig van néhány anyakoca, hízó, kismalac, öccse inkább a szarvasmarhákat gondozza szívesen. Előfizették a Kistenyésztők Lapját, azt mondja, sok hasznos tudnivalót olvas belőle. Nem bánta meg, hogy a sertéstenyésztő-szakmát választotta. Kép, szöveg: Bacsa András Vas-vitamininjekciót kapnak a kismalacok Hatékonyabb takarmányozás Az ismerteknél hatékonyabb sertéstakarmányozási eljárást dolgoztak ki a debreceni Biogál Gyógyszergyár, valamint az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat — az ISV — szakemberei. Együttműködésükre az adott lehetőséget, hogy a takarmányozásra használt premixeket, valamint a hozzájuk szükséges legfontosabb vitaminokat és egyéb anyagokat a Biogál Gyógyszergyár készíti, kizárólagos forgalmazójuk viszont az ISV. A készítményeik hasznosításához eddig országosan egységes, de legfeljebb megyénként differenciált recepteket dolgoztak ki, s adtak a mezőgazdasági üzemeknek. Az együttműködés éppen e drága uniformizáltság megváltoztatására jött létre. Meglevő és új épületek az első díjas pályázatból
