Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-24 / 46. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. FEBRUÁR 24., HÉTFŐ Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM A bányaipari szocialista brigádok képviseliíinek tanácskozása A szén-, érc-, ásvány- és szénhidrogén-bányászatban dolgozó szocialista brigádok mintegy 50 ezer tagjának képviselői találkoztak szombaton az ágazat és a szakmai szakszervezet vezetőivel. Nagyvállalatonként egy küldött, együttesen több mint harminc vett részt a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének székházában összehívott megbeszélésen, amelyen jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Kapolyi László ipari miniszter. A tanácskozást Kovács László, a szakszervezet főtitkára nyitotta meg. Először a közelmúlt napok tragikus eseményéről, a Mecseki Szénbányák Vasas bányaüzemében történt szerencsétlenségről szólt, méltatta az omlás alá került 15 bányász megmentéséért folytatott, csaknem háromnapos megfeszített küzdelmet. A találkozó résztvevői mély megrendüléssel, néma felállással tisztelegtek szerencsétlenül járt társaik emléke előtt. A megnyitót követően Ko- rompay Péter, a szakszervezet titkára tartott vitaindító előadást. Ennek alapján a tanácskozás résztvevői áttekintették a bányászat helyzetét és elemezték azokat a feltételeket, amelyek a bányabiztonság követelményeinek messzemenő érvényesítésével egyidejűleg az idei tervek teljesítéséhez, az ország számára fontos szén, kőolaj, földgáz és ásványi nyersanyagok kitermeléséhez szükségnek. A találkozó résztvevői megállapították, hogy a bányászok központi támogatással kedvező lehetőséget kaptak legégetőbb gondjaik megoldásához és a rendelkezésükre álló erőforrások alapvetően elegendőek az idei feladatok teljesítéséhez. A felszólalók azonban arra is rámutattak, hogy sok tartalék rejlik még a munkában. Ezt mutatja a nagy értékű gépek és berendezések kihasználásának mértéke, amely sok helyen még az 50 százalékost sem éri el. Lassan terjed a folyamatos munkarend bevezetése és a nagyobb teljesítményre, szervezettebb munkára ösztönző bérezés, az úgynevezett egyösszegű munkautalványok alkalmazása. A vitában felszólalt Havasi Ferenc is. — Nehéz napokat élt át az ország, a gyász hetét — mondotta. — A Mecseki Szénbányák Vasas bányájában történtek okait még nem tudjuk pontosan, de le kell vonni a bányaszerencsétlenségek általános tanulságait: a fegyelmet, az előírások és a szabályzatok betartását meg kell követelni, hogy a bánya ne a veszélyt jelentse az ország közvéleménye számára. A KB titkára azt is megállapította, hogy a fegyelmi helyzet nem rosszabb a bányákban, mint más termelő iparágakban, ennek ellenére sok még a tennivaló a munka- és technológiai fegyelem megkövetelésében, megtartásában és a kiadott utasítások ellenőrzésében, a bányákban és az Ipari Minisztériumban, a Bányászati Egyesülésben is. Havasi Ferenc szólt az SZKP XXVII. kongresszusának előkészületeiről, az események magyarországi visszhangjáról; hangsúlyozta, hogy a jövő héten összeülő kongresszus tanulsággal szolgál majd a magyar pártnak, egész társadalmunknak. A tanácskozás résztvevői több fontos kérdésben foglaltak állást. Javasolták, hogy a második negyedévben állítsák le a szabadnapi termelést. Arra kell törekedni —• mondották —, hogy a meglevő tartalékok kihasználásával pótműszakok nélkül is teljesítsék a bányászok az idei tervet. Felkérték a szakszervezetet, hogy a hűségjutalom havonkénti folyósítása helyett kezdeményezze a visszatérést a korábbi rendre, az évenkénti kifizetésre, ami egész évi fegyelmezett munkára ösztönzi a dolgozókat. A szocialista brigádok képviselői szükségesnek tartják azt is, hogy rendezzék a vállalati gazdasági munkaközösségek helyzetét, erősítsék a főmunkaidőben végzett munka megbecsülését. Egyetértettek azzal a javaslattal, hogy az idén egy kommunista műszakot tartsanak az alacsony nyugdíjú, idős bányászok megsegítésére. A tanácskozás résztvevőinek javaslatait a szakszervezet központi vezetőségének ülése elé terjesztik. Közös magyar—osztrák idegenforgalmi programok Hazaérkezett Ausztriábóla Magyar Szállodaszövetség delegációja. Az Osztrák Szállodaszövetség vezetőivel tárgyaltak, s megállapodtak, hogy harmadik piacokon közösen ajánlják programjaikat. A jövőben a tengerentúli országokban „Duna- menti országok” néven hirdetik majd azokat a kör- utakat, amelyek Magyarországot és Ausztriát egyaránt érintik. Megállapodtak abban is, hogy a budapesti és a bécsi kongresszusi központok nagyobb nemzetközi rendezvényei előtt és után kölcsönösen kidolgoznak programokat a résztvevők számára, hiszen a két város egymástól csak néhány órányi távolságra van. Tervezik, hogy az idegen- forgalmi és vendéglátó oktatási intézmények tananyagait kölcsönösen megismertetik mindkét ország hallga- tóival, s rendszeressé teszik a tapasztalatcserét is. MSZMP-kUldöttség látogatása az NSZK-ban A Német Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására február 18. és 22. között Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnökének vezetésével pártküldöttség tett látogatást a Német Szövetségi Köztársaságban. A delegáció tagja volt Lakatos László, az MSZMP Győr- Sopron Megyei Bizottságának első titkára és Kovács László, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. A küldöttség megbeszéléseket folytatott Herbert Miessel, a Német Kommunista Párt elnökével, Hermann Gautier elnökhelyettessel, Otto Hansszal, a központi döntőbizottság elnökével, Kurt Fritsch-csel, a revíziós bizottság elnökével és a párt más vezetőivel. Látogatást tett a Marx—En- gels-alapítvány kutatóintézetében és részt vett a VIII. kongresszusára készülő Német Kommunista Párt Ruhr- Vesztfália területi küldöttértekezletén. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen a két párt képviselői tájékoztatták egymást pártjaik soron levő feladatairól, és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Áttekintették a pártközi kapcsolatokat és állást foglaltak azok további erősítése mellett. Az MSZMP küldöttsége vasárnap délben hazaérkezett. Elindult a tengizi olajmezőre a magyar építők első csoportja A jamburgi földgázlelőhelytől a Szovjetunió nyugati határáig húzódó ötezer kilométer hosszú Haladás földgázvezeték építésében közreműködő KGST-orszá- gok közös beruházásához nyújtott magyar hozzájárulásról szóló megállapodás szerint a gázvezetékhez és a szovjet gáz- és kőolajipar számára szükséges anyagok, berendezések, árúk szállításán túl, hazánk részt vesz a Kaszpi-tenger mentén elterülő tengizi olajmező létesítményeinek építésében és felszerelésében. A magyar építők első csoportja szombaton a kora reggeli órákban indult el a tengizi olajmezőre. Első állomásuk Csap lesz, ahol a néhány nappal ezelőtt előreküldött építőgépeket, szállítóeszközöket és egyéb felszereléseket szovjet irányvonatra rakják át, és hozzákapcsolják a magyar csoport hálókocsiját. A Nyugati pályaudvaron a magyar építési és szerelési munkák fővállalkozója, a Vegyiműveket Építő- és Szerelő Vállalat és más közreműködő vállalatok vezetői, valamint a hozzátartozók búcsúztatták az útra kelő csoport 36 tagját: gépkezelőket, Volán- és FÖSPED- járművezetőket, építőket és a csoport étkezéséről gondoskodó Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat szakemberét. A magyar építők első irányvonatának végállomása Kulszári város. A csoport itt csatlakozik a munkálatokat vezető, előre küldött hét magyar műszaki vezetőhöz, majd a tengizi olajmezőnél megkezdi a felvonulási bázis és munkahely kialakítását. Az első szerelvényt rövidesen újabb irányvonatok és munkacsoportok követik, s az év végéig több mint ezerre növekedik az olajmező létesítményeinek kivitelezésén dolgozó magyar építők száma. Magyar kutatók a Vega-programban Nagyszámú magyar kutató részvételével zajlik majd a Vega-program legérdekesebb része, a Halley-üsitökös megfigyelése március 4. és 11. között. Mint Szegő Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete Részecske- és Magfizikai Kutató Intézetének tudományos igazgatója elmondta, az intézet és a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei közreműködtek azoknak a műszereknek ki- fejlesztésében, amelyeket a Vénusz bolygó és a Halley- üstökös megfigyelésére tavaly decemberben felbocsátott Vega űrszondákon helyeztek el. A magyar közreműködők közül többen már a Szovjetunióban tartózkodnak, a többiek március elején utaznak oda. Egyik csoportjuk a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Űrkutatási Intézetében, másik csoportjuk a Krím-félszige- ten levő Jevpatorijában az űrszondák földi vevőállomásán a szovjet kutatókkal együtt figyeli és értékeli az űrszondák mérési adatait. Addig, amíg az űrszonda március első napjaiban megközelíti a Halley-üstököst, a kutatók ellenőrzik az űrszondákon levő készülékek, műszerek működését. A napokban elvégzett kísérleteik során meggyőződtek arról, hogy kifogástalanul funkcionálnak az űrszondáknak azok a fedélzeti műszerei, amelyeket magyar szakembereknek, főleg a KFKI kutatóinak közreműködésével fejlesztettek ki. Az egyik ilyen eszköz, a mik- roszámítógépes tv-rendszer felderíti és automatikusan követi majd a Halley-üstököst, felvételeket készít róla és azokat a földi vevőállomásra továbbítja. A másik műszer, a Tünde — magyar, szovjet, NSZK-beli produkció — rendeltetése az üstökösből származó ionok érzékelése és energiaeloszlásának meghatározása, a kozmikus sugárzás regisztrálása. A Plazmag nevő spektrométer detektorait szovjet, elektronikus egységét magyar szakemberek készítették. Ennek érzékelői a Napra és az üstökösre néznek majd. mérési adataik révén tanulmányozhatók az üstökös illékony komponenseinek kémiai összetevői és az üstökös légkörében lejátszódó kémiai folyamatok. Ezek a műszerek az űrszonda fellövése óta folyamatosan mérik a bolygóközi mágneses teret, az ott lévő töltött részecskék irányának, energiájának eloszlását. Az adatokat a fedélzeti magnetofon rögzítette és a telemetria-rendszer 20 naponként juttatta a Földre szovjet intézeteknek. Belvízhelyzet Békésben Az elmúlt 5-6 nap alatt hó és eső formájában lehullott csapadék és a nappali intenzív olvadás miatt továbbra sem kedvező a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területének belvízhelyzete. A folyamatosan végzett szivattyúzások, a naponta a főbefogadókba átemelt 5 millió köbméter belvíz levezetése ellenére is 90 —100 százalékos a csatornák telítettsége. Az elöntött terület 15 800 hektár, melyből 6000 a vetés, 3000 a szántó, 5100 a legelő és 900 hektár az egyéb terület. A belvízelöntés zöme Füzesgyarmat, Szeghalom, Kö- rösladány és Vésztő térségére esik, de összefüggő jelentős elöntés található Zsa- dány, Szabadkígyós, Újkígyós, Gyula, Gyomaendrőd és Szarvas térségében. A csatornák befogadóképességének növelése érdekében folyamatosan üzemeltetnek 58 szivattyútelepet és szivattyúállást, amelyek másodpercenként 92 ezer liter belvizet emelnek át. Belvízvédelmi készültségi fokozatváltozásokat léptettek életbe a szeghalmi védelmi körzet teljes területén, a sarkadi védelmi körzet üzemelő szivattyútelepeinél. Az Élővíz-csatorna belvízrendszer-üzemelő szivattyú- telepeinél II. fokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el. Szombaton rendelték el az I. fokú belvízvédelmi készültséget a Fehér—Fekete- Körös delta és a mezőberé- nyi belvízrendszer területére is. A vízügyi tapasztalatok azt mutatják, hogy az utóbbi években létesített meliorációs rendszerek megfelelő hatékonysággal mentesítik a mezőgazdasági területeket. Békés megye területén több település belte- .rületi belvízhelyzete is romlott. Tanácsi hatáskörben Körösladányban III. fokú, Mezőberényben II. fokú, Békéscsabán, Köröstarcsán, Gyomaendrődön, Szeghalomban, Füzesgyarmaton és Déva vány án I. fokú készültségen kívül végzik a belvízlevezetési munkákat, összesen 37 szivattyúval. A Körösökön és a Berety- tyón levonuló árhullám miatt a Fehér-, Fekete-, Kettős- és Sebes-Körösön és a Berettyón I. fokú árvízvédelmi készültség van érvényben. A jelzett időjárási viszonyok ismeretében jelentős mértékű vízszint- emelkedés nem várható Békés megye folyóin. — Verasztó — Ganzmotorvonatok A Ganz-Mávag Vasúti Járműgyárában szovjet megrendelésre jelenleg több négyrészes motorvonatot szerelnek .Még az év első felében körülbelül 20 szerelvényt átadnak partnerüknek, a második félévben pedig további tízet. Ezek a dízelmotorvonatok már úgynevezett javított égésterű, tehát az eddigieknél alacsonyabb fogyasztású motorokkal készülnek. A Ganz-motorvonatok a Szovjetunióban elsősorban az odesszai, a kisinyovi és a kazahsztáni vonalokon közlekednek. A Ganz-Mávag már évtizedek óta szállít vasúti járműveket a Szovjetunióba. Eddig több mint 1600 gőz- és 300 dízelmozdonyt, több ezer teherszállító gondolakocsit ■és tartálykocsit, valamint 550 korszerű motorvonatot gyártottak szovjet megrendelésre. 1986—90 között további 100 motorvonatot adnak át a szovjet vasutaknak. Csaknem tizenötezer tonna vetőmagot szállít felhasználóinak a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Magyarországi Központjának káli vetőmagtisztító és borsóhántoló üzeme (MTI Fotó — Szabó Sándor felv. — KS)
