Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-22 / 45. szám
1986. február 22., szombat o Tizenegy bányász vesztette életét Megkezdődött a hatósági vizsgálat Péntekre virradó éjszaka befejeződött a Vasas bányai fejtésomlásban rekedt bányászok kimentése. A Mecseki Szénbányák bányamentői a nap első órájában emelték ki az omlás mögül — sajnos, már holtan — Bartók Béla 37 éves pécs-so- mogyi vájárt, és Gémes Illés 35 éves pécsi bányalakatost. A bányaüzem V/A szintjén kedden délután történt omlás tizenöt dolgozót zárt el a külvilágtól. Az egymást váltó bányamentő rajok élve mentettek ki közülük négyet: Berzsenyi Géza csillést — teljesen épen, súlyos sérülten Wladislaw Straczynskit, könnyű sérüléssel Bogumil Marczak, valamint Jung Miklós vájárokat. A három utóbbi bányászt várhatóan már a jövő héten kiengedik a pécsi honvédkórházból. Jozef Cwikla, Riszard Korczak, Franciszek Sírej, Jan Kur- zarcz és Stanislaw Zaija lengyel vájárokat, továbbá Szonda László csapatvezetőt, Brandt József, Klajbár Mihály, Horváth János, Bartók Béla vájárokat, valamint Gémes Illés bányalakatost már csak holtan tudták a felszínre hozni a megmentésükért szakadatlan erőfeszítéssel küzdő társaik. „Szénbányászatunk hősi halottai embert próbáló hivatásuk, áldozatos munkájuk teljesítése közben, a természettel vívott nehéz küzdelemben áldozták életüket. Mély részvéttel osztozunk a hozzátartozók gyászában. Az elhunytak emlékét kegyelettel megőrizzük, és emberséggel, segítő akarattal mindent megteszünk, hogy enyhítsük a hozzátartozók fájdalmát. Az elhunytakat a Mecseki Szénbányák Vállalat saját halottjának tekinti, temetésükről később intézkednek” — olvasható a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, az Ipari Minisztérium és a Mecseki Szénbányák által kiadott gyászjelentésben. Megtörtént a Vasas bányai fejtésomlás első részletes, helyszíni hatósági vizsgálata. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, az Ipari Minisztérium, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság képviselői a pénteki szemlén megvizsgálták a biztosító szerkezetek állapotát, helyzetét, a kőzetviszonyokat, az omlás körülményeit, és az okának megállapításához szükséges többi tényezőt. A vizsgálat még a baleset idején észlelt földmozgásokra is kiterjedt, s többek között megállapították, hogy a tragédia előttiéi órával a bányától ezer kilométernyire észlelt kis erősségű földrengésnek nem volt szerepe az omlás bekövetkeztében. A beépített acél-, illetve fémtámok teherbírását még utólagos mérésekkel is ellenőrzik. Neuberger Antal, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke a sajtó munkatársainak elmondta, hogy a helyszíni szemle után hozott intézkedések értelmében a fejtést felhagyják, azaz iszappal elárasztva megszüntetik. Erre elsősorban azért van szükség, mert az omladékban levő szénben melegedés jelei mutatkoznak, s a fejtés huzamosabb nyitva hagyása esetén bányatűz- től lehet tartani. Emellett a főte — fedőkőzet — fellazulása miatt a helyreállítás nem látszik eléggé biztonságosnak. Elkészült a Románváros rendezési tervprogramja Gyulán 1983-ban jelent meg azaz ÉVM-rendelet, ami a helyi tanácsoknak lehetővé tette, hogy a különböző lakóövezetekre területrendezési terveket készítsenek. A Gyulai Városi Tanács műszaki osztálya az elsők között élve a lehetőséggel, hozzákezdett az úgynevezett Románváros rendezési tervének elkészítéséhez. (Korábban már írtunk arról, hogy Gyula belvárosának részletes rendezési tervét több társadalmi vita után jóváhagyta a tanács végrehajtó bizottsága.) A Románvárosra vonatkozó terv az Élővíz-csatornától északra levő városrészre vonatkozik, amit a körgát és a Nagyváradi út határol. A városrészen belül a konkrét tervezési munka a vártól északra, az Ernyő—Sáros utcán belüli területre terjed ki. A terv elkészítését az indokolta, hogy az 1977-ben készült hasonló rendezési terv a városrész nagy részére jelentős átépítéseket javasolt. Másrészt a várfürdő fejlődésével is idegenforgalmi funkciókat kapott. De azt is meg kell említenünk, hogy a városrész egyes utcáiban 1977 óta építési tilalom van érvényben, ami miatt jó né- hányan nem kezdhettek hozzá az építéshez. A megváltozott körülmények és a szemléletmódosítás mindenképpen indokolta a korábbi elképzelések felülvizsgálatát. Gortka István, a tanács műszaki osztályának főelőadója az új rendezési tervprogramról mondja a következőket: — A tervezés kezdetén először a Románváros földGazdag kínálat az építőanyagokból A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában az idén mintegy 300 millió forint értékben készülnek az építkezésekhez, közműfejlesztéshez szükséges anyagok. A gravitációs betoncsőből 270 ezer folyóméter előállítását tervezik. A BVM összes termékeire 10 százalékos engedményt adnak a gyár területén levő boltban (MTI Fotó: Balaton József felvétele — KS) rajzi és történelmi vizsgálatait végeztük el, hogy a jövőben is megőrizzük a városrész jellegzetes arculatát. Az úgynevezett Nagy-Ro- mánváros az 1720—30-as években kezdett kialakulni. Azóta őrzi településszerkezetét, jellegét. A zegzugos utcák, a hajdani Körös-ágak és vízfolyások mentén húzódnak. A városrész jelenlegi formáját a kiegyezés után nyerte el. Ekkor készült el a városi körgát, szabályozták a Fehér-Köröst, és megépült a vasút. Áttanulmányoztuk a korábbi évtizedek rendezési terveit és igyekeztünk belőlük átvenni azokat az elemeket, amelyek a városrész továbbfejlődését szolgálják. Kiderült, hogy a ma is érvényes, az egész városra kiterjedő rendezési tervtől, szerkezeti vonatkozásokban, nem kell lényegesen eltérnünk. De módosítva néhány elképzelést, célszerűnek látszik egyes részeken —. így különösen a Vár utcától délre, az úgynevezett váraljai területen — az építészeti elgondolásokat megváltoztatni. Ide korábban többszintes vállalati, szövetkezeti üdülőket terveztek. Most az az elképzelésünk, hogy megtartva az üdülőterületi funkciót, elsősorban kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységeket javasolunk építeni, a hozzájuk tartozó lakásokkal együtt. Az építészeti megoldásokkal arra keli törekedni, hogy az építmények igazodjanak a vár léptékéhez, hangulatához, és egyben segítsék elő a vár körbejárhatóságát, több irányú kitárulkodását. Ugyanilyen felülvizsgálatra szorul a Tiborc és Gábor Áron utca közötti terület is. Ide egy nagy épületet terveztek, de e helyett jobb lenne kis épületegységeket kialakítani, amelyek körbevennék a középen kialakítandó várfürdői parkolót. Különös gondot kell fordítanunk a Vár utca északi részének és a Galamb utca teljes egészének kialakítására. Ügy kell biztosítanunk a zegzugos utcavonalak megmaradását, hogy lehetőségünk legyen a terület megújítására, szerkezeti továbbfejlesztésére is. A tervprogram eddig ismertetett részébő) kiderült, hogy a tervezők a Románváros hangulatát a jövőben is meg akarják őrizni. A tervprogram azzal számol, hogy elsősorban a magánerős építkezések feltételeit biztosítsák, illetve ezt szorgalmazzák. Egyébként a tervprogramot az elmúlt év végén társadalmi vitára bocsátották. Az ott elhangzott lakossági véleményeket figyelembe vették, ez idő tájt építik be a programba. A közeljövőben az így módosított tervprogramot a végrehajtó bizottság megtárgyalja, és ha egyetért vele, jóváhagyja. Ezt követően újabb társadalmi vitát rendeznek, amelyen a lakosság már a konkrét megoldásokról mondhajta el a véleményét. Személy szerint remélem, hogy a belváros részletes rendezési tervéhez hasonlóan a Románváros rendezési tervénél is sikerül kialakítani a lakosság és a tervezők közötti összhangot. Ha így lesz, akkor a műszaki osztály dolgozóinak elképzelése szerint a rendezési terv még év vége előtt elkészül. Lovász Sándor 11 család boldogságáért Interjú a HNF Családvédelmi Tanácsának munkájáról A családvédelem ügye az egész társadalomé. Sokak szerint a mai házasság zavarai társadalmi és gazdasági okokkal magyarázhatók. A házasság, a jó házasság az alapja a rendezett családi élet kialakításának, garanciája társadalmi rendszerünk egészséges fejlődésének. Orvosok, szociológusok, pedagógusok a lélek kutatói, a világunkért aggódók számos oldalról próbálják megtalálni az okokat, a megoldás lehetőségét. Ne a széthulló, hanem az erős családi kötelékek szaporodjanak. 1984 júniusában megalakult a Hazafias Népfront Országos Családvédelmi Tanácsa, amelynek elnöke Pozs- gai Imre, a HNF főtitkára. A népfront társadalompolitikai osztályának vezetője, Vass Csaba — hivatalból segítője, magánemberként megszállottja a családvédelem ügyének — beszélt nekünk a hangsúlyozottan társadalmi jellegű családvédelmi tanács feladatairól, terveiről, munkájáról : — A tanács a HNF Országos Tanácsa mellett működő tanácsadó, javaslattevő szervezet, amelynek tagjai kivétel nélkül társadalmi aktívák. Politikusok, tudósok, művészek, az egyházak, a tömegpolitikai szervek kép+ viselői vesznek részt a családvédő munkában. Nem vehetjük át az államtól a családgondozás feladatkörét, hanem egészséges munkamegosztással segíteni kívánjuk azt. Több mint hetvenféle intézmény, társadalmi szervezet foglalkozik a család különböző tagjaival, az idősekkel, a gyerekekkel, a nőkkel. A CSVT a család egészével törődik, és nem utógondozási, hanem a megelőzés szemléletével. Az egésszel, a közösséggel, a személyek közötti viszonylatokkal. A gondozás az állam feladata, az állam rendelkezik ehhez költségvetéssel, szakemberrel. Az Egészségügyi Minisztérium kapott anyagi lehetőséget családgondozói központok alakítására, amelyek kísérleti jelleggel már működnek. Az Egészségügyi Minisztérium Szolnok, Bács-Kiskun és Szabolcs megyében, valamint néhány budapesti kerületben tavaly márciustól működtet családsegítő központokat. Itt összetett módon nyújtanak segítséget a családi konfliktusok megoldásához, az orvos, a védőnő, a gyógypedagógus, a pszichológus. Hogyan kapcsolódik a CSVT az állami elképzelésekhez? — Nekünk nincsenek szakembereink, pénzünk és intézményrendszerünk ilyen gondozók alakításához, de társadalmi aktívahálózatunk van. A család támogatásának olyan útját választjuk, amely csak a népfrontra jellemző, és a széles körű társadalmi segítő rétegben találjuk az egyházak magas rangú képviselőit is. Adódhatnak váratlan események az egészségesen, jól élő családoknál is. Előre talán nem látható, ezek hogyan következnek be, de a nagy tömegeket tekintve bizonyos szabályszerűségek érvényesülnek. Például a balesetek sokasága, bizonyos fajta betegségtípusok megjelenése elemezhető egy-egy területen, netán megelőzhető. A megelőzés alapja a fiatalok, a családalapítók, a családban élők felkészítése a problémák, a konfliktushelyzetek megoldására. Már az is jó, ha az iskolában a gyerekek megtanulják az emberi életciklusok jellemzőit. Bizonyosan másként élhetnek együtt majd a különböző nemzedékek, másként szól az unoka a nagymamához. — A családok akarják-e, hogy életükbe valaki beleszóljon, beavatkozzon? — Ez komoly kérdés. Tudjuk, mennyire zárt terület a magánélet. Segítséget nyújtunk, ajánlunk, de ezt nem kötelező igénybe venni. Nem tudunk igazságot tenni válóperekben, nem tudunk lakást adni rászorulóknak, csak például a család életére ható társadalmi folyamatokat, döntéseket tudjuk befolyásolni. A CSVT működésében hármas feladatkört fontos megkülönböztetnünk. Első az érdekképviseleti, érdekvédelmi funkció. Eddig a HNF az érdekfeltárásban segített a döntést hozóknak. A kormánnyal kötött megállapodás szerint ezentúl megkérdezik a CSVT tagjait a családok életét érintő kérdésekben, például a gyed időtartamának meghatározásáról, vagy a családjogi törvény módosításáról. A feltárt jelenségeket jobbító szándékkal próbáljuk befolyásolni. Ezen a területen fokozottan érvényesül a megyékben, városokban megalakítandó CSVT-k jelentősége. — Hogyan képzelik el • területi és az országos tanácsok együttműködését? — Az egész országban foglalkoztak már a népfront testületéi családvédelmi kérdésekkel. Ezentúl is hivatásuk a megyei, a városi, a községi, állami irányítók figyelmét felhívni, munkájukat ellenőrizni a családok érdekeinek védelmében. A CSVT-k többek között megvitatják a megyei tanácsok családdal kapcsolatos felterjesztéseit és segítenek a döntésben. Jelezzék a tanácsoknak, ha bajt észlelnek. A társadalmi aktívák olyan helyekre eljutnak a családban, ahová semmiféle kutató, irányító nem férkőzhet. Foglalkoztat bennünket például a lakossági jövedelem- adó alakulása, az idős, ápolásra szoruló szülők gondozásának kérdése. Öröm és feszültségforrás a kisgyermek érkezése a családban, a kamaszodó diák formálódása, a pályát módosító szülő, egyik vagy másik fél karrierje, a betegség, az öregedés jelentkezése. A mai családok ezekre a váltásokra nem elég felkészültek. — Hallhatnánk a terveikről? — örülünk, hogy az egész országot, a családokat érintő tervjavaslatokhoz hozzászólhatunk. Ezt természetesen a végleges döntés előtt senki sem hozhatja nyilvánosságra. Erről kevesen tudnak. egyáltalán nem látványos, de nagyon fontos munka. Szeretnénk, ha ebben az évben minden megyében megalakulna a CSVT. A teljes hálózat kiépüléséhez és megfelelő működéséhez három-négy év feltétlenül szükséges. Alapelvünk, hogy bízunk a család, az érzelmek összetartó erejében. Legyen körülöttünk bármilyen ellentmondásos a világ, az alapérték, a morális tartás nem változhat. Bede Zsóka Újfajta rádiók, televíziók a Videotonból Műszerjellegű, sokféle csillogó kézelőgombbal, villogó kijelzővel felszerelt rádiók, a mostaninál szögletesebb formájú, barna, szürke, fekete műanyag kávájú televíziók készülnek — a már megszokott hagyományos formájú- ak mellett — a következő években a Videoton Elektronikai Vállalat székesfehérvári gyárában. A nagyüzem formatervezési csoportjánál már készen vannak az új készülékek küllemének a tervei. A legújabb divatirányzatok figyelembevételével készítették el őket, minden típushoz hármat. A vállalati zsűri választja majd ki közülük a legtetszetősebbeket és a leggazdaságosabban elő- állíthatókat. A vállalat 25 formatervezőjének munkáját dicséri, hogy szinte minden évben nyernek egy-egy nívódíjat. Legutóbb hordozható színes televízióval érdemelték ki e szakmai elismerést.
