Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-21 / 44. szám
1986. február 21.. péntek o Dntonio, Pioneer, Magányos és társai Lótenyésztés az Orosházi Új Élet Tsz-ben A cél: 16 millió tonna gabona Az Orosházi Új Élet Tsz- ben 18 évvel ezelőtt határozták el, hogy angol telivér- tenyészetet alakítanak ki. Mint ismeretes, a hatvanas évek végére — elsősorban a nagyüzemek gépesítése miatt — jelentősen csökkent az ország lóállománya. Az orosháziak elhatározták, hogy a hagyományokat ápolva. ismét megteremtik a lótenyésztés feltételeit — elsősorban sport- és versenylovakat állítanak elő. Bábolnáról ekkoriban 20 idős, angol telivér kanca került Orosházára. Később csehszlovák és szovjet import kancákat hoztak az Új Élet Tsz-be, segítve ezzel a mielőbbi jó tenyésztési eredmények elérését. Nagy László, a tsz fiatal, kereskedelmi főágazatvezető- je. így beszél az elmúlt 15 évről: — Arra törekedtünk, hogy olyan genetikai alapanyagot hozzunk Orosházára, amelynek felhasználásával felvehetjük a versenyt a külföldiekkel is. így kerültek hozzánk az elmúlt másfél évtizedben osztrák, francia, holland és NSZ-beli kancák. Olyan külföldi méneket hoztunk be, amelyek nemzetközi mércével mérve is a legjobbak közé tartoznak. A Magyar Lóverseny Vállalat 1972-ben alakult meg, amelyet öt lótenyésztő állami gazdasággal közösen — egyetlen termelőszövetkezetként — mi hoztunk létre. Feladatunk a galopp-pálvára évente a megfelelő utánpótlás biztosítása, emellett 40— 50 telivér kancát állítunk elő a minőség javítására. Jelenleg a fővárosban 70 lovunk fut. közülük 60 a galopp-pályán, 10 az ügetőn. — A Magyar Lóverseny Vállalat bérleti díja és a nyeremények összege fedezi az itthoni 150—170-es lóállo- jmány éves fenntartását — kapcsolódik a beszélgetésbe Puskas József, a ménes fiatal vezetője, aki az elmúlt ^vekben Pardubicében az akadályversenyen igen jó helyezéseket ért el. így tehát az évenkénti értékesítés adja az ágazat jövédelmét. A ló- tenyésztés szövetkezetünkben gazdaságos, 1984-ben több mint 1,8 millió forint, a múlt évben 2 és fél millió forint nyereséget értünk el. Ez a tsz jövedelmének mintegy 8 —10 százalékát adja. Az ágazat árbevétele 1985-ben 10 millió volt. A hazai értékesítés mellett elsősorban Csehszlovákia vásárol szívesen tőlünk versenylovat. Évente 3—5 lovat szállítunk a szomszédos északi országba. — Itt szeretném megemlíteni— veszi át a szót ismét Nagy László —. hogy 1982- ben adtuk el az eddigi legértékesebb lovunkat. Ez volt a Magányos nevű kanca, amely a következő esztendőben, Befutottak az év első szovjet kombájnszállitmányai. Együttesen több százmillió forint értékű mezőgazdasági gépimportunk jelentős részét a Szovjetunióval bonyolítjuk le. Az idei szovjet mezőgazdasági gépimport egyik legnagyobb tétele az az ezer SZK—4 típusú gabonakombájn, amelyből ötszáznak már az első fél évben, tehát az aratás kezdetéig meg kell érkeznie. A szovjet külkereskedelem pontosan teljesíti a szállítási feltételeket. A megrendelt 1000 kombájnból 180 — előszállítmányként — már a múlt év végén megérkezett, további 100 pedig ezekben a napokban futott be, s indult 1983-ban megnyerte a svájci derbyt és a Nantes-i nagydíjat. Róla cikkezett akkoriban az egész nyugat-európai szaksajtó. — Az említetteken túl milyen nemzetközi kapcsolatai vannak a termelőszövetkezetnek? — Már évek óta igazi sportbarátság fűz a jugoszláviai szabadkai és adai lovasklubhoz, a csehszlovák pozsonyi, lévai, samarini nagyüzemekhez, valamint a romániai aradi klubhoz. Évente nagyszabású nemzetközi versenyt rendezünk Orosházán, a bogárzói pályán. Lovasszakosztályunkban 20-25 fiatal sportol aktívan. Jelenleg közülük heten katonák. Leszerelésük után várhatóan már az idén tovább javulnak versenyeredményeink. Ami a tenyésztést illeti. nyomban útnak a mezőgazdasági üzemekbe. (Békés Megyei Népújság, 1966. február 20.) Füzesgyarmati ezermesterek. Csináld meg magad ... Világszerte hódít e mozgalom, s hazánkban is külön üzletekben, ezermesterboltokban szolgálják ki a barkácsolókat. Füzesgyarmaton is már jó régen készítenek repülő- modelleket, hajókat a kőművesek, a lakatosok, a tanulók. Az MHSZ műhelytermében mindennap egymásnak adják át a szerszámokat a fúró-faragó ezermesterek. — Modellező szakkörünk a leglátogatottabb — mondja Erdei János szakkörvezető. — A moolyan szintre jutottunk el. amelyről továbblépni már nehezebb lesz, mint a korábbi időszakban. A termelő- szövetkezet új vezetése segíti a lóágazatban dolgozó fiatal vezetést. A lóversenyek mellett az Orosházára érkező szovjet csoportoknak bemutatót tartunk, míg a nyugati turisták kocsitúrákon vehetnek részt, emellett hódolhatnak a lovaglásnak is. Az Orosházi Új Élet Tsz lótenyésztése országosan is a legjobbak közé tartozik. Az eltelt csaknem két évtized eredményei azt bizonyítják, hogy jó kezekben van ez az ágazat. Várhatóan még az idén további nyugatnémet és amerikai import mének kerülnek a szövetkezetbe, amelyek további állományjavulást eredményezhetnek. dellezőkörben igen sokan barkácsolnak. (Békés Megyei Népújság, 1966. február 20.) Mérgezett tojásokkal irtják a dúvadakat. Minden évben, a tavasz közeledtével a vadásztársaságok megszervezik a dúvadirtást. Békés megye egyes körzeteiben a napokban mérgezett tojásokat és házinyulakat helyeztek ki. így többek között Újkígyós környékén is. Sajnos, éppen néhány nappal ezelőtt érkezett jelzés arról, hogy egy ilyen strichinnel mérgezett nyúl eltűnt. Az ilyen állatok és tojások fogyasztása halálos veszélyt jelent az emberre. Ezért a Köjál ezúton is felhívja a figyelmet a veszélyre. A kihelyezett állatokhoz és tojásokhoz senki se nyúljon, s főleg ne fogyassza. (Békés Megyei Népújság, 1976. február 20.) Az idén az előző években szokásosnál nagyobb, 16 millió tonnás gabonaterméssel számol a népgazdasági terv. Ez 330 ezer tonnával haladja meg az eddigi legnagyobb, 1984-es hozamot. Természetesen sok minden kell ahhoz, hogy a gabona- termesztés előirányzata az esztendő végére valósággá váljon. Keli hozzá többek között az is, hogy a tavalyi kukoricatermő terület mintegy 10 százalékkal, egymillió 150 ezer hektárra nőjön. Ha valaki a gabonatermelés, a kukorica vetésterületnövekedésének miértjeire keresi a választ, érdemes egy kicsit visszatekinteni. A gabonatermelés helyzete, alakulása mindig is nagy szerepet játszott a magyar mezőgazdaságban. A legfőbb kalászos, a búza révén, mindennapi kenyerünket adta. Ezért is indult program két és fél évtizede azért, hogy termeljük meg itthon kenyerünket. S amikor már biztonságosan megtermeltük azt, akkor a gabonaféléken belül felértékelődött a takarmánygabonák, közülük különösen a kukorica szerepe, jelentősége. Felértékelődött, mert a takarmánygabona az állattenyésztésben történt hasznosítás révén a húst adta, ami iránt a táplálkozási igények növekedése nyomán egyre nőtt a kereslet. Biztonságosan értékesíthető A több gabona termelésére törekvés akkor sem csökkent, amikor a hazai hústermelés már elégségesen fedezte a belső igényeket, hiszen a gabona és a felhasználásával termelt hús mind jelentősebb szerepet kezdett játszani az exportban. Jól mutatja a változást az a tény. miszerint a magyar- hús-, húskészítmény-, vágóállatexport az elmúlt évtizedben több mint megkétszereződött. Ma a magyar, népgazdaságban nincs egyetlen olyan termék sem, amely akkora értéket képviselhetne a dollárelszámolású exportban, mint a hús. Ha mindehhez hozzászámítjuk azt, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink gyakorlatában mindeddig legjobban a gabonatermesztés technológiája alakult ki, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok szakemberei, dolgozói a gabonatermesztésben szerezték a legtöbb tapasztalatot, akkor kézenfekvő az is, hogy a népgazdasági terv a gabonatermesztés dinamikus növelésével számol. Nem utolsó szempont, hogy gabonánk számára biztos értékesítési lehetőségünk van. A mai nemzetközi agrárpiac alacsony, nyomott árainál ugyanis csak az a súlyosabb baj, hogy időnként még alacsony árral sem lehet vevőre találni. A biztos értékesítési lehetőség tehát igen megbecsülendő dolog. Ezért kell, ezért fontos a több gabona abban az időszakban is, amikor mezőgazdaságunkban nem any- nyfra a mennyiség, hanem inkább a minőség kerül előtérbe. Bár a gabona tulajdonképpen nyersanyag, a mezőgazdaság fejlődésének intenzív szakaszában ez sem termeszthető csaj< az eddig megszokott módszerekkel. Az a cél, hogy teremjen több. adjon egy hektárnyi föld nagyobb hozamot, legyen a termelés technológiája minőségileg jobb, racionálisabb, végül gazdaságosabb. Mindenekelőtt ez jelzi ebben az ágazatban az intenzitás növekedését. Nagyobb területet a kukoricának A 16 millió tonnás gabonaterméshez a hozam javítása mellett a területnövelés adhat nagyobb biztonságot. Teljesen bizonyos termés- eredményekre a mezőgazdaságban — ahol az időjárásnak oly nagy befolyása van a hozam alakulásában — természetesen nem számíthatunk. De mindent meg kell tenni a 16 millió tonna gabona érdekében, beleértve a területnövelést is. E tervcél elérése ugyanis sok tekintetben befolyásolja az egész mezőgazdaság idei, s az állati termékek révén a jövő esztendei exportteljesítményét, mezőgazdasági üzemeink anyagi, pénzügyi helyzetét. Egyébként a 16 millió tonnányi gabona új rekord lenne — folytatná a termelés alakulásának eddigi menetét. Mezőgazdaságunk elmúlt két-három évtizedének története ugyanis — bármennyi a még megoldatlan gond, küszködésre késztető baj — a termelési rekordok története is. Az utóbbi huszonöt év során a hazai összes gabonatermés mennyisége tizenötször haladta meg az addig elért legnagyobb mennyiséget. Legutóbb 1984-ben, amikor is több mint 700 ezer tonnával termett több gabonánk, mint az előző, 1982-es rekordévben. Hogy a gabonaféléken belül most miért éppen a kukorica vetésterületének növelése az elérendő cél egyik feltétele? A leglényegesebb ok az, hogy nincs még egy gabonafaj, amely földjeinken "területegységre, tehát hektárra számítottan, akkora hozamra lenne képes, mint ez a Közép-Ameriká- ból származó, s világméretekben oly nagy teret hódító növény. (Termelését például az Európai Közös Piac országai az utóbbi harminc évben megötszörözték.) A kukorica nagyobb termőképességére utalnak a hazai átlaghozamok. E növény nem egy évben hektáronként 2000—2500 kilogramm többletet adott a búzával szemben. Ha az előállított legkorszerűbb fajták, hibridek termőképességét nézzük, akkor legfontosabb kalászos gabonánkhoz, a búzához képest e kukoricahibridek hektáronként 3000—4000 kilogramm többlettermésre képesek. Milliós kedvezmények A kukorica vetésterületének növelése mellett szól több más mellett — a hazai hústermelés, állattenyésztés igénye. Az eléggé ismert tény, hogy az öt-hatmillió tonna közötti hazai búzatermésből 1,6-1,7 millió tonnát őrölnek a malmokban. Értékesítünk búzát exportra is. A teljes termés nagyobb hányada azopban rendszerint takarmányként hasznosul. Természetesen jó a búza abraktakarmánynak, de ilyen célra — főként nagyobb energiatartalma miatt — a kukorica még jobb. Helyes lenne tehát — s ezt az állatitermék-termelés gazdaságossága, eredményessége miatt az állattenyésztők is igénylik — hogy a mintegy 10 millió tonna körüli hazai abraktakar- mány-felhasználáson belül nagyobb legyen a kukorica aránya. Belső ösztönzéssel Miközben a kukorica jelentősége, fontossága nőtt, termőterülete az elmúlt években csökkent. Másfél évtizede még 1,4 millió hektár érlelt évente kukoricából szemtermést. Tavaly e növény termőterülete alig haladta meg az egymillió hektárt. Mindenekelőtt jö-’ vedelmezőségi gondok vezettek a kukoricaterület csökkentéséhez. Ezen a helyzeten nem egyszerű változtatni, mert arra törekszünk, hogy az állattenyésztés költségei a takarmányár-növelés miatt ne nőjenek. Így az idei évre nem a kukorica termelői árát növelte a kormány, hanem a kukoricatermeléshez kötött adókedvezménnyel igyekszik javítani a kukorica jövedelmezőségét. Az idén minden hektár kukoricavetés 800 forinttal csökkenti a nagyüzem adóját. Az intézkedés egy-egy nagy kukoricatermelő gazdaságban 4-5 millió forintot hoz s ba ezt az érdekeltségi alapba számolják el, akkor ráadásul adómentesen. A termelés jövedelmezőségét azonban — csakúgy, mint minden más növény, vagy állati termék esetén — nem lehet egyoldalúan, csak állami intézkedések révén megteremteni, növelni. A gazdaságok vezetői, szakirányítói, a kukoricatermesztésben részt vevő dolgozói tehetnek a legtöbbet a jövedelmezőségért, gazdaságosságért. S ezek a tettek az egyedüliek, amelyek képesek javítani a kukorica, a mezőgazdasági . termények, termékek nemzetközi versenyképességét. A gazdálkodás intenzív szakaszában jobban kell igazodni a korkövetelményekhez, a gondolkodás- és szemléletmódban és a gyakorlati munkában egyaránt. A kukorica termőterületének. termésének növelésére a MÉM anyagi elismeréssel, díjazással járó pályázattal is ösztönzi a gazdaságok vezetőit. Helyes lenne, ha a kukoricatermesztés fokozottabb ösztönzést kapna a nagyüzemekben is. Ez nélkülözhetetlen, ha azt akarjuk, hogy tetemesen nőjön a kukoricatermesztési kedv. A 16 millió tonna gabona, ezen belül 7,3-7,4 millió tonna kukorica megtermelése olyan feladat, amely — lévén hatalmas értékről szó — népgazdasági méretekben is érezteti hatását. Ez a gabonamennyiség nagy súllyal esik latba a mezőgazdasági üzemek pénzügyi mérlegében, a hazai állattenyésztés biztonságában, holnapjában. Érdemes fáradni érte. Almásj István n Dégáz Orosházi Kirendeltsége által kiadott alábbi számlatömbök elvesztek A 24468-24475 sorszámú készpénzes számlatömb; A 45601-45625 sorszámú újfogyasztók alapbizonylat tömb. 1985. július 26-tól érvénytelen. Az 560-575 sorszámú készpénzes számlatömb. 1985. november 13-tól érvénytelen. Verasztó Lajos A gondozók naponta ápolják a lovakat Szép rendben sorakoznak a nyergek a szerszámosban Fotó; Szőke Margit Egy szép példány a szövetkezet ménjei közül ERRŰL ÍRTUNK...
