Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-21 / 44. szám

NÉPÚJSÁG Libanoni behatolás Mihail Gorbacsov üzenete a genfi leszerelési konferencia résztvevőihez A Szovjetunió teljes fele­lőssége tudatában vesz részt a genfi leszerelési konferen­cián. Ezt annak a felisme­rése diktálja, hogy csak is a leszerelés vezethet el az új igazságos világrend kialakí­tásához, a biztonságos béke megteremtéséhez. Csakis a leszerelés teszi lehetővé, hogy a felszabaduló hatalmas anyagi szellemi erőforrásokat az alkotásra, a gazdaság fej­lesztésére és felvirágoztatásá­ra fordítsák — hangsúlyozta a genfi leszerelési konferen­cia részvevőihez intézett üze­netében Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Az üze­netet Georgij Kornyijenko, a szovjet külügyminiszter első helyettese olvasta fel Géni­ben csütörtökön. Az emberiség történelmé­nek sorsfordulójához érke­zett, s választania kell me­lyik úton halad tovább: vagy úrrá lesz a múlt tehetetlen­ségi erején, amikor a bizton­ságot mindenekelőtt az erő pozíciójából, a hadászati döntések szemszögéből néz­ték, vagy a nukleáris, a ve­gyi, sőt távlatilag más ter­mészetű, legalább annyira veszedelmes fegyverkezési hajsza foglya marad. A józan ész diktálta és a A szocialista országok csü­törtökön újabb, kompromisz- szumos szerződés-tervezetet terjesztettek elő a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalásokon. Ennek keretében egy éven belül 11 500 szovjet és 6500 amerikai katonát vonnának vissza a közép-európai tér­ségből hazájukba, mégpedig teljes fegyverzetükkel és fel­szerelésükkel. Ugyanakkor mind a tizenegy, a bécsi tár­gyalásokon közvetlen státusz- szál részvevő állam kötelezi magát, hogy a kivonást köve­tő három évben nem növeli haderőit, fegyverzetét a tér­ségben. A NATO első reagálása az újabb szocialista kompro­misszum-készségre meglepő mértékben negatív, elutasí­tó. Jan Hein van de Mörtel katasztrófa felé vezető út kö­zött csakis az összes államok együttes döntésével lehet vá­lasztani, függetlenül azok társadalmi rendszerétől és gazdasági fejlettségétől. Me­rész és felelősségteljes döntés ez, amelynek megszületése nem csekély mértékben függ a leszerelési konferencián képviselt államoktól. Ma már nem elégedhetünk meg fél megoldásokkal, amelyek csak azért lassítanák le a fegyver­kezési versenyt az egyik te­rületen, hogy az más terüle­teken kettőzött erővel foly­tatódjék. Ilyen megfontolásokból a Szovjetunió az év elején át­fogó tervet terjesztett elő. melynek központi eleme a nukleáris fegyverzet szaka­szos felszámolásának prog­ramja volt. Javasoljuk, hogy századunk végére véglegesen és örökre távolítsuk el azt a Damoklesz-kardot, amely a hirosimai és nagaszaki tra­gédia óta függ a népek feje felett. Az igazság úgy kíván­ja. hogy az első döntő lépest a Szovjetunió és az Egyesült Államok tegye meg, mivel ő rendelkezik a legnagyobb atomfegyver-készlettel, s utána kövesse őket a többi atomhatalom. holland nagykövet a sajtó előtt a Nyugat „mély csaló­dottságának” adott kifeje­zést. Értékelése szerint a VSZ javaslata azt mutatja, hogy a szocialista országok ez idő tájt nem keresnek köl­csönösen elfogadható megál­lapodást, hanem korábbi évek már elutasított javasla­tait ismétlik. A tárgyalások alakulása valóban arra mutat, hogy a VSZ rugalmas, gyors kezde­ményezései váratlanul érték a Nyugatot. Washingtonban, illetve a NATO-ban a jelek szerint legfeljebb lassú, foko­zatos haladásra készek a bé­csi tárgyalásokon, egyúttal nincs politikai döntés arra, hogy elfogadjanak egy első, legalább jelképes jellegű megállapodást. Mély meggyőződésünk, hogy az emberiséget csakis egy módon lehet megszaba­dítani a nukleáris veszélytől: a nukleáris fegyverzet fel­számolásával. Az objektív valóság az, hogy az űrfegy­verek létrehozása és had­rendbe állítása minden té­ren elkerülhetetlenül to­vább fokozza a fegyverke­zési hajszát. Tehát már a kezdet kezdetén hatékony nemzetközi döntésekkel be kell tiltani a csapásmérő űrfegyvereket. Külön kihangsúlyoznánk: azt ajánljuk, hogy a- fegy­verzetkorlátozást és a lesze­relést hathatós ellenőrzési intézkedésekkel erősítsék meg. Biztosak lehetnek ben­ne, hogy a Szovjetunió leg­alább annyira érdekelt a megállapodások szigorú be­tartásában, mint más orszá­gok. Tervezetünk sok tétele közvetlen összefüggésben áll a leszerelési konferencia té­makörével. Elég megemlíte­ni, hogy e tanácskozás na­pirendjének élén a nukleáris kísérletek betiltásának prob­lémája áll, amelynek meg­oldása — véleményünk sze­rint — fordulóponttá vál­hatna a nukleáris veszély megszüntetéséért vívott Személycserék az ürrepülőprogram élén Személycseréket hajtottak végre csütörtökön az ameri­kai űkutatási program élén a Challenger űrrepülőgép katasztrófája nyomán. Üj ve­zetőt kapott az űrrepülőgé­pes program Richard Truly altengernagy, volt űrpilóta személyében. Truly korábban két alkalommal vett részt űrutazáson, az egyik esetben éppen a szerencsétlenül járt gépen. A program eddigi ve­zetője, Jesse Moore tovább­ra is magas beosztásban ma­rad: a hustoni központ igaz­gatói tisztét tölti be. A vál­tozás elsősorban azt a célt szolgálja, hogy Moore, aki­nek döntő szava volt a Chal­lenger indításának elrendelé­sében, a további vizsgálat során ne legyen olyan tiszt­ben, amely befolyásolhatja a szerencsétlenség okának ki­derítését. harcban. A Szovjetunió min­dent megtett és a jövőben is meglesz a megoldás érdeké­ben, egyebek közt hozzájá­rult a nukleáris fegyverzet betiltásának legszigorúbb ellenőrzéséhez. A Szovjetunió, hogy jó példával járjon elöl, tavaly egyoldalúan beszüntetett minden nukleáris kísérletet, majd ezt a moratóriumot 1986. március 31-ig meg­hosszabbította. Hogy to­vábbra is érvényben ma­rad-e ez a moratórium, két­oldalúvá, majd többoldalú­vá válik-e, az most minde­nekelőtt az Egyesült Álla­moktól függ. Reményünket szeretnénk kifejezni, hogy a konferen­cián részt vevő országok is ilyen értelemben foglalnak állást, és hogy maga a kon­ferencia áttérhet azokra az érdemi tárgyalásokra, mé­lyek eredményeképpen min­denki számára mindenhol és mindörökre teljes egészük­ben betiltják a nukleáris kí­sérleteket. Mihail Gorbacsov végeze­tül kifejezte azt a kívánsá­gát, hogy a konferencia résztvevői sikeresen birkóz­zanak meg felelősségteljes feladataikkal. Üj űrállomást bocsátottak fel a Szovjetunió területé­ről tegnap. Az elődeitől sok szempontból különböző, az űrállomások harmadik nem­zedékéhez tartozó berende­zés — a Mir — lehetővé te­szi az űrkutatási programok jelentős kibővítését. Lénye­gében alapegysége egy nagy­méretű, párhuzamosan több célra is használható űrkuta­tási rendszernek. Hat dok­koló.- és átszállónyílása van, amelyekhez különböző ren­deltetésű űrhajók, egyéb űr­eszközök kapcsolódhatnak. Irányítórendszere automati­zált, s számítógép vezérli a fedélzeti rendszerek, a tu­dományos berendezések mű­ködését. Energiaellátó rend­szere nagyobb teljesítmé­nyű, mint elődjéé, a Szal- juté, s az űrhajósok számára is kedvezőbb létfeltételeket biztosít. Az új űrállomást keringé­sének első szakaszában auto­Mint már annyiszor, ezút­tal is az ellenfélnek jött jól a szélsőséges csoport akció­ja. Ezúttal Libanonban, ahol a Hizbollah nevű muzulmán szervezet hétfőn elrabolt két izraeli katonát, s velük együtt az Izraellel együttmű­ködő szakadár keresztény haderő egyik tagját. A cél nyilván nem az volt, hogy az izraeli hadsereget megmoz­dítsák, pedig hát könnyű lett volna kiszámítani: az Izrael számára kedvezőbb-használ- hatóbb libanoni erők mind baljósabb helyzetében kelle­ne Tel-Avivnak egy jó kis ürügy, hogy erővel avatkoz­hasson be. A Hizbollah mintegy megrendelésre szál­lította ezt az ürügyet. A válasz nem késett soká­ig: az úgynevezett dél-liba­noni biztonsági zónában ál­lomásozó izraeli hadsereg még hétfőn elindult észak­nak. Mégpedig olyan nagy erőkkel, amelyet nem indo­kolhatott az elrabolt katonák utáni kutatás. S ennek az ezeregynéhányszáz katoná­nak és sok tanknak — ez bizony Libanonban nagy erő — a villámgyors útnakindí- tása valahogy azt sugallja, hogy az izraeli hadvezetés már készen állt. Arra nem várhatott, hogy elrabolják a két katonát, inkább arra volt kész, hogy valamiért csak behatolnak Libanonba. matikus üzemmódban pró­bálják ki, majd útnak indít­ják rá az első legénységet. Az ellenőrző szakaszban ki­próbálják azt is, hogyan irá­nyítható az űrállomás földi utasításokkal átjátszó mű­holdak segítségével. A Mir jelenleg öregebb társával, a Szaljut—7 űrál­lomással együtt kering a Föld körül. Mint Alekszej Leonov tá­bornok, a Jurij Gagarin Űr­hajóskiképző Központ veze­tőjének helyettese a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, a Mir felbocsátása új szakasz kezdetét jelenti a békés cé­lú szovjet űrhajózásban. A tudományos kutatások mel­lett végzett kísérleti jellegű termelőmunkáról fokozato­san áttérnek a szélesebb kö­rű, népgazdasági célokat szolgáló tevékenységre. Ehhez azonban a Szaljut —7 biztosította lehetőségek már szűkösek, s így szüksé­Ez persze csak feltételezés, amelyet politikailag motivál, hogy Bej rútban és mindenütt az országban, ahol a muzul­mán erők szorongatják a Dzsemajel elnök köré tömö­rült keresztényeket, Izrael számára kedvezőtlenül ala­kul a helyzet. Szíria az el­múlt napokban úgyszólván szabad utat adott a síiták­ból, a drúzokból és a Hobei- ka-, no meg Franzsijé-féle ke­resztényekből álló alkalmi szövetségnek, hogy akár erő­vel is, de felülkerekedjen a Dzsemajel-táborral szemben. Márpedig az izraeli kormány jól látja, hogy a muzulmán erők által irányított áramlat legyőzi a mai libanoni elnök híveit, az veszedelmes az iz­raeli érdekekre. A szélsőséges muzulmán szervezet az egyik túsz meg­gyilkolásával próbálta zsa­rolni az izraelieket, de a ka­tonai akciót ez csak erősí­tette. Nem látni a végét egy újra megnyílt veszélyes út­nak, bár az valószínűtlen, hogy Tel-Aviv nagyobb li­banoni háborúzásra szánná el magát. Fenyegetni a bej­rúti huzakodókat, tisztogatni Dél-Libanonban, szóval to­vább feszíteni a húrokat, Iz­raelnek láthatóan ez áll ér­dekében. Ehhez alkalmi ár­nak látszik két katona élete. Avar Károly gessé vált az új űrállomás felbocsátása. A Mir hat dok­kolónyílása lehetővé teszi, hogy egyszerre több auto­matikus és ember vezette űr­hajó, valamint teherszállító űrhajó csatlakozzék az állo­máshoz. Sőt, nagyméretű, saját létfenntartó rendszer­rel ellátott, a világűrben ön­álló manőverezésre is ké­pes pilóta nélküli űrállomá­sok is. Ezek különböző tu­dományos céllal, s ennek megfelelően különböző be­rendezésekkel ellátva ké­szülhetnek. Lesznek közöttük csillagászati, biológiai, s ter­melési feladatokat ellátó be­rendezések. A Szaljuttól el­térő a Mir belső berende­zése is. A Miren már asz­tallal, fotellel és hálózsák­kal felszerelt külön kaj ütök várják az űrhajósokat. Leonov végezetül elmond­ta azt is, hogy megkezdődött a Mir-állomásra induló le­génységek felkészítése. A Nyugat halogat Ismét elutasították Becsben a szocialista országok szerződéstervezetét Új szovjet űrállomás kering a Föld körül nz SZKP XXVII. kongresszusa előtt IV. A pártirányítás színvonala Aktívabbak és kritikusab- bak voltak az SZKP alap­szervezeteiben lezajlott tag­gyűlések, a városi és területi konferenciák, a köztársasági tanácskozások, amelyeken a küldöttek több mint 18 mil­lió kommunista nevében fog­laltak állást a társadalmat érintő legfontosabb kérdé­sekben. Kritikus szellem jel­lemezte a moszkvai pártkon­ferenciát is, amelyen részt vett Mihail Gorbacsov is. Melyek voltak a napiren­den szereplő fő kérdések? Mindenekelőtt a társadalmi és a gazdasági kérdések, a hogyan tovább, vagyis az, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy a szovjet társadalom töretlenül, s ha lehet az eddiginél is gyor­sabban fejlődjön a februári XXVII. kongresszus után. Vissza-vissza tértek a nem­zetközi béke és biztonság, a békés alkotó munka feltéte­leinek megteremtésével kap­csolatos problémák, a szov­jet párt- és állami vezetés ilyen irányú erőfeszítései, amelyek nemcsak a pártta­gok, hanem az egész szovjet nép támogatását élvezik. Eb­ben a szellemben zajlottak a taggyűlések és a pártkonfe­renciák a szibériai Bratszk- tól a legkisebb moldáviai faluig, Leningrádtól—Baku­ig. A nagyobb tanácskozáso­kon megjelentek a párt- és az állami vezetés képviselői, így például a bakui kommu­nisták összejövetelén Jegor Ligacsov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára vett részt. Felszólalásában főként azt hangoztatta, hogy az or­szág különleges időket él. Nagy változások mennek végbe az egész társadalom­ban, s magában a pártban is, amely e változások kezde­ményezője és szervezője. A bakui kommunisták ta­nácskozásán, de más párt­értekezleten is a kedvező je­lek között emlegették a kommunisták a fegyelem és a szervezettség erősödését, a bevezetett intézkedések nyo­mán az erkölcsi és pszicholó­giai légkör javulását. Érezhe­tően megnőtt a politikai ak­tivitás is, a negatív társadal­mi jelenségekkel szembeni határozott és fokozott fellé­pés. Egy másik központi téma volt a szociálpolitika, a la­kosság igényeinek jobb ki­elégítése. Szó volt a töme­gek mozgósításáról, a mun­káskollektívák és az egyes emberek bevonásáról a helyi és országos jelentőségű fela­datok megoldásában. Ebben a vonatkozásban utalások hangzottak el arra nézve is, hogy növelni kell az egyes emberek érdekeltségét, ami nélkül nem lehet megoldani bizonyos problémákat. Han­got kapott az is, hogy a ter­melés ésszerű fejlesztésével egyidőben fokozott figyelmet kell fordítani a lakossági szükségletek kielégítésére, méghozzá a jelenleginél ma­gasabb szinten és jobb minő­ségű árukkal. Ez viszont fel­tételezi a fogyasztási cikkek minőségének a javítását. A minőségi gondok ugyanis gyakran befolyásolják az em­berek közérzetét, rossz han­gulatot keltenek. Más szóval a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlé­sek tükrözték azt az általá­nos pozitív folyamatot, amely az utóbbi időben az SZKP szervezeteinek életében ki­bontakozott. Általános volt az egyetértés a tekintetben is, hogy gyökeresen meg kell változtatni a párt- és az ál­lami vezetés munkastílusát és munkamódszereit, követ­kezetesen ki kell küszöbölni a negatív vonásokat. Az ez­zel kapcsolatos felszólalá­sokból kitűnt: a párttagokat nyugtalanítja, hogy egyes vezetők mind a mai napig nem tették igazán a maguké­vá a múlt év áprilisi plé­numának döntését. Akadnak, akik lelkesen és rendszere­sen idézgetik az ülés hatá­rozatait, fel is szólítják mun­katársaikat a munkastílus javítására, ennél többet azonban nem tesznek, ön­maguk nem változtatnak ré­gi rossz módszereiken, nincs bennük újító szellem, hiány­zik belőlük a kezdeményező­készség, s mások kezdemé­nyezéseit sem karolják fel. Régi sémákban gondolkod­nak és azok alapján cseleked­nek. E jelenségekre a kommu­nisták érzékenyen, egyszer­smind határozottan reagál­nak. Jelzi ezt a vezető tes­tületek megválasztásáról ké­szült statisztika néhány fon­tos adata is. Például az, hogy az SZKP alapszerveze­teinek 23 százalékában vá­lasztottak új titkárt, a vá­rosi és járási első titkárok 30 százaléka első alkalom­Az életszínvonal-politika egyik fontos célja, hogy minden család mihamarabb önálló otthonhoz jusson. Országszerte gombamódra szaporodnak az új épületek; a képen a moldá­viai Kisinyov földrengésbiztos házai a Bäke sugárúton. mai tölti be ezt a tisztséget. De figyelemre méltó az is, hogy a területi és határterü­leti pártbizottságok, a köz- társasági kommunista pár­tok központi bizottsági titká­rai közül 141 -et mentettek fel, köztük 45 első titkárt. E jelenségekre is utalt Vi- talij Vorotnyikov, a Politikai Bizottság tagja a tulai komi munisták tanácskozásán, amikor kijelentette: növelni kell a kommunista vezetők felelősségét, küzdeni kell az ünnepélyeskedés, az üres szócséplés, a hivatali beosz­tással való visszaélés ellen. Mindebből világosan kitű­nik, hogy a szovjet kommu­nisták őszintén, kritikusan és önkritikusan foglalkoznak a helyi és társadalmi méretű gondokkal egyaránt. A ta­nácskozásokon megvon tj mérleg is tanúsítja, hogy az ország feszített, események­kel teli esztendőt hagyott maga után. Az ország népé­hez intézett újévi köszöntő­jében Mihail Gorbacsov ar­ról is beszélt, hogy most már világosabban látják és reáli­sabban értékelik mindazt, amit az utóbbi években el­értek, de azt is, amire a jö­vőben törekedni kell. Hang­súlyozta, hogy a megkezdett útnak csupán az elején jár­nak, s hogy a folytatás min­denkitől minden eddiginél nagyobb erőfeszítést követel. Kanyó András (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents