Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-21 / 44. szám

1986. február 21., péntek Koszorúzási ünnepség Kun Béla emléktáblájánál Kun Béla, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából tegnap koszorúzási ünnepséget rendeztek a Me­ző Imre úti temető Munkás- mozgalmi Panteonjában levő emléktáblájánál. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és Budapesti Bizottsága ne­vében Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Huszár István, az MSZMP KB tagja, a KB Párttörténeti Intézetének igazgatója és Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság titkára helyez­te el a koszorút. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és Budapesti Bizottsága képviseletében Bihari István, a HNF OT al- elnöke, Ribánszki Róbert, a HNF OT titkára és Peják Emil, a HNF Budapesti Bi­zottságának vezető titkára koszorúzott. A KISZ Központi Bizottsá­ga és Budapesti Bizottsága nevében Szandtner Iván, a KISZ KB titkára és Tarcsi Gyula, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára; a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége képvisele­tében Ispánovits Márton fő­titkár és Rostás István el­nökségi tag helyezett el ko­szorút. Elhelyezték a kegyelet, a megemlékezés, a hála virá­gait Kun Béla családjának tagjai és a forradalmár tisz­telői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Délkelet-Magyarországot látja el Ofotért-szalon nyílt Szegeden Reprezentatív, minden igényt kielégítő Ofotért-sza­lon nyílt tegnap Szegeden_a Kelemen utcában, a Royal kávéház és a kis Virág cuk­rászda között. Az üzlet a hagyományos látásjavító esz­közökön kívül kontaktlen­cse-kiszolgálással és más speciális szolgáltatásokkal is foglalkozik. A tegnapi ün­nepélyes megnyitón Bacsó László, az Ofotért megbízott vezérigazgatója mondott ava­tóbeszédet. A 637 négyzetméteren el­helyezkedő szaküzlet 170 négyzetméteres eladóterével, 107 négyzetméteres optikai műhelyével, önálló orvosi rendelőjével páratlan az or­szágban. Csaknem 14 millió forintba került, ebből 6 és fél milliót költöttek a be­rendezésre, automata gépso­rokra, szemvizsgáló készü­lékre. A Csomiterv a magas­szintű tervező- és a Délép kivitelezői munkái nyomán modern, elegáns szalon áll mától a vásárlók rendelke­zésére. A 25 fős kiszolgáló­személyzet; eladók, orvosok, asszisztensek, műhelyi dol­gozók külön kiképzést kap­tak. Egy főállású és négy mellékállású' orvos segíti a fénytörési problémákkal küszködőket. Budapest és Sopron után itt vezették be a komputeres látásvizsgála­tot, mellyel a lehető legpon­tosabban állapítják meg a dioptriaszámot. Expressz gyorsasággal — tartani sze­retnék az egy-két napos vállalási időt — készítik majd a- szemüvegeket. Az országban először itt szerel­ték fel a szemüvegkészítő műhelyt — egészen egyedi — nyugati automata gépek­kel, így lehetőség nyílik műanyag lencse csiszolására is a hagyományos üveglen­cse mellett. Akik pedig al­kalmasak rá — orvosi vizs­gálat dönti el — kontakt- lencsét is választhatnak. A választék: tőkés import lágy és hazai gyártmányú félkemény típus, amelyet egyéni elbírálás alapján ren­del a szemészszakorvos. Természetesen kapható mindenfajta kontaktlencse­tartozék is. Újdonság, hogy ismeretterjesztő és piacku­tató szándékkal állandó ki­állítást létesítettek kozme­tikai és akupunktúrás ké­szülékekből. Gazdag a fém- és műanyag szemüvegkere­tek kínálata. Kényelmes kö­rülmények között, ülőkiszol­gálással segítenek kiválasz­tani a legmegfelelőbbet. A használt szemüvegeket pedig — az országban egyedülálló módon — ultrahanggal ke­zelt vegyszerrel tisztítják, pillanatok alatt eltüntetve mindenfajta szennyeződést. Az üzlet 5 millió forintos árukészlettel indult, árufor­galmát évi 22—23 millió fo­rintra tervezik. Ezzel az új szalon az első helyre ugrik a vidéki boltok listáján. (Összehasonlításképpen: a jogelőd, a Lenin körút 72. számú egység az 5. helyen állt.) Elsősorban Délkelet- Magyarországot látja el, te­hát Csongrád megye hatá­rain túlról, sőt külföldről is várják az érdeklődőket, hét­főtől péntekig reggel fél 9- től délután fél 6-ig. A csü­törtöki bevásárlónapon este 7 óráig tartanak nyitva. Varjú Erika Csabán is gyártottak autót Legalábbis karosszériát. Ezt id. Gyulavári Andrástól tudtuk meg, aki arfa a fel­hívásunkra jelentkezett, amelyben a gépkocsi megyei kezdeteiről faggattuk olva­sóinkat. Bár id. Gyulavári András nem annyira a kez­detről, mint a kibontako­zásról beszélt, emlékezésé­nek mégis szívesen helyt adunk, hiszen nagyon érde­kes epizódról van szó. Olvasónk 1934-ben Suhaj- da András vállalkozó kisipa­rosnál volt tanonc és segéd. A kocsifényező és a nyerges szakma fogásait igyekezett ellesni az Őr utca 10. szám alatti Suhajda-műhelyben. Elsősorban állami megren­deléseik voltak — például postakocsikat gyártottak —, és sok hintó került ki a ke­zük alól. Azokban az évek­ben mór egyre többen akar­tak autót venni. Csakhogy akkor sem lehetett könnyen gépkocsihoz jutni. Ezt a konjunktúrát ismerte fel Suhajda András, és tíz mun­katársával több esetben vál­lalta az alváz és a karosszé­ria gyártását. A motort és a futóművet a Fiat cégtől vásárolták a megrendelők. Ezt „csomagol­ta” aztán be az ügyeskedő békéscsabai csapat. A karos­széria favázát Balogh Mihály bognár készítette. A lemez­lakatos Petri Károly, a fé­nyező — a még ma is élő — Sárosi Ferenc volt. Hogy mennyibe került egy ilyen „ótomobil”, azt a fő­nök sosem kötötte beosztott­jai orrára. Anyagi ügyekben amúgy sem volt könnyű em­ber. — Az öreg Suhajda gyak­ran lekommunistázta Sárosi Feri bácsit, mert az sosem hagyta szó nélkül, ha mun­katársai közül valakit ki­használt vagy átvágott a fő­nök — emlékezett a régi vi­tákra id. Gyulavári And­rás. — Egyébként mikor 1936-ban „felszabadultam”, havi 30—40 pengőt keres­tem. Egy év múlva át is mentem a vasúthoz, ahol már 100 pengőt kaptam havonta. De azért az autógyártó korszakra ma is szívesen gondol id. Gyulavári And­rás. Még egy megsárgult képet is előkeresett nekünk. Köszönjük olvasóink nevé­ben is! U. T. ——------------------— A forma is a Fiatot utánozta, de helyt adtak a kuncsaft egyéni óhajainak is Plazmaadók a gyulai Köröstájból A véradók teievízóműsort néznek Fotó: Fazekas László Február 20-a, csütörtök van. Nesztelen léptekkel jár­nak a fehér köpenyes nővé­rek a fekvő emberek kö­zött. Igazgatják a műszere­ket, ellenőrzik a plazmaadás zavartalanságát. Nyugodt arccal, türelemmel tartják karjukat a véradók, miköz­ben televíziós videoműsor szórakoztatja őket. A megyei véradóállomás igazgató főorvosa, dr. Ollár György beszél a látottakról: — Ettől az évtőr kezdve hoz­zánk jönnek az orosházi és a gyulai véradóállomás te­rületéről is a plazmaadó vér­adók. A két kisebb állomá­son nem biztosítottak a fel­tételek a véradás e korszerű formájához. Igaz, a ferezises véradás hosszabb időre ágy­hoz köti a véradókat, de ki­sebb megterhelést jelent az emberi szervezet számára. Vérük nagy részét vissza­kapják, csak a feldolgozásra kerülő plazmákat vonjuk ki belőle. Az idén már meg­kapjuk a vérvételi zsákokat A megyei illetékhivatal a közelmúltban éves munkaér­tekezletén értékelte a tava­lyi tevékenységét, és elké­szítette az 1986. évi munka­tervét. Az 1985-ös évről dr. Vidó István, a hivatal vezetője a következőket mondja: — Az elmúlt évben össze­sen 143 millió forint illeté­ket szedtünk: be, 19 száza­lékkal többet, mint 1984- ben. A jelentős eltérés első­sorban az ingatlanárak és a forgalom emelkedéséből, va­lamint a gépjárműátírások számának növekedéséből ered. Bár az illetékfizetési kötelezettségüknek legtöb­ben tavaly is eleget tettek, de nőtt azoknak a száma, akiknél kényszerintézkedést kellett alkalmaznunk. (1985- ben az összes illetékbefize­tés 10 százalékánál, az 1984- es 7 százalékkal szemben.) A különböző illetékfizetési kedvezmények tavaly is több tízmillió forintos meg­takarítást eredményeztek a lakosságnak. Azok, akik épí­tési telket, vagy lebontásra házat vásároltak, és vál­lalták, hogy 3 éven belül építkeznek, összesen 15,3 millió forint halasztást kap­tak. Ezt az összeget végle­gesen elengedjük, ha a meg­adott határidőn belül való­ban felépítik a házat. A la­is, amelyek használata lerö­vidíti a jelenleg még kétórás véradás idejét. Lelkesen jöttek az embe­rek az orosházi és a gyulai körzetből. Az Orosházi Dó­zsa Tsz véradói kezdték, most a Gyulai Köröstáj Tsz tagjait fogadtuk, 27-én az Orosházi Üveggyárból, már­cius 6-án a Sarkadi Cukor­gyárból jönnek a véradók. — Elegendő véradónk van, akik a korszerűbb véradási formára is vállalkoznak — folytatja Szekerczés József megyei véradásszervező tit­kár. — A vöröskeresztes alapszervezetek szívügyük­nek tekintik a véradómoz­galmat, a szakszolgálat pe­dig lelkiismeretesen látja el munkáját. Három éve kezd­tük a ferezises vérvételt, az adott mennyiség minden év­ben duplázódik, most az évi 1200 liternél tartunk. A vér­adásban különösen élen járó alapszervezetek az Űjkígyó- si Aranykalász, a Szeghalmi Fehér Lajos, a Körösladányi kásmobilitás elősegítésére, további 15,9 millió forint kedvezményt kaptak az ál­lampolgárok. A beszedett forgalmi adó összege csök­kent. Hivatalunk ügyforgal­ma jelentősen emelkedett, elérte az 52,5 ezret. Az előző évek felerősödő negatív tendenciái és a gaz­daságpolitikai célok indokol­ták, hogy a hivatal szélesít­se ellenőrzési tevékenységét. Több egyszerű ellenőrzést tartottak és jelentősen — 25 százalékkal — megemelték a tételes adóellenőrzéseik szá­mát is. Ennek eredménye­ként 10,1 millió forint pótló­lagos adót vetettek ki. Szem­betűnő volt, hogy átlagosan egy adózó iparosra 13 ezer 700 forint, magánkereskedő­re 25 ezer 200 forint, szerző­déses üzletvezetőre pedig 56 ezer 800 forint kimutatott adóhiány jutott! összesen 724 adózót bírságoltak meg, akik 1 millió 230 ezer forint bírságot fizettek ki. Az in­gatlanforgalmi értékek el­lenőrzése ugyancsak jelentős erőfeszítéseket követelt meg a hivataltól. Kétezer-kilenc- száznegyvenhat ingatlan adás-vételt vizsgáltak meg a helyszínen, ellenőrizve, hogy a szerződésen feltüntetett vételár megfelel-e az ingat­lan tényleges forgalmi érté­kének. A tapasztalatuk az Magyar—Vietnam Barátság Tsz-ben, Mezőberényben és Battonyán dolgoznak. A Vö­röskereszt országos kong­resszusán meghatározott fe­rezises véradás-teljesítményt Békés megye túlteljesítette. Nemcsak a megye, hanem más regionális feladatokat ellátó egészségügyi intézmé­nyek vérigényét is ki tud­juk elégíteni. * * * A gyulai Köröstáj vér­adóit Pavelka Józsefné, a tsz véradásszervezője kísérte. A kért 14 véradó helyett 17- en jöttek a gépműhelyből, a baromfitelepről, a kerté­szetből, a lucernaszárítóból és a szállítóktól. Közéjük tartozik Toldi Ferencné nyugdíjas csibegondozó, aki 1967-től nyújtja a karját véradásra. Purzsa Péter is évtizedek óta véradó. „A fi­am esete, példája hozott ide — mondja. — Az ő életét is a véradók mentették meg.” Bede Zsóka volt, hpgy gyakran nem fe­le; meg, a papíron kisebb vételárat tüntettek fel a szerződő felek, mint ameny- nyit az ingatlan ténylegesen ér. Pótlólag 7 millió 850 ezer forint illetékhiányt mutattak ki. A különböző illetékszem­léken azt kutatták, hogy az iratokon rajta van-e az elő­írt összegű illetékbélyeg. A gazdasági munkaközösségek­nél és az iparosoknál jelen­tős mulasztásokat fedeztek fel. Az ez évi célkitűzések kö­zül dr. Vidó István a kö­vetkezőket emeli ki: — Feladattervünket az ed­digi tapasztalatokat figyelem­be véve állítottuk össze. Változatlanul az az alapve­tő célkitűzésünk, hogy ja­vítsuk a ma még nem kielé­gítő adómorált. Töreked­nünk kell a tavalyinál is szélesebb ellenőrzésekre és a jogszabályi előírások szigo­rúbb érvényesítésére. Bőví­teni kívánjuk információs rendszerünket, az eddigiek­nél szorosabban együttmű­ködve a társszervekkel. Mindezeket azért tartjuk nagyon fontosnak, mert az utóbbi években jelentősen megemelkedett a több száz­ezres, milliós adóhiányok száma, ami egyrészt az ál­lam bevételeit csökkenti, másrészt Irritálja a lakossá­got. (Lovász) Nem javult az adómorál Tájékoztató az influenzahelyzetről Országszerte emelkedik az influenza-megbetegedések száma. Február 10. és 16. kö­zött a fővárosból és 14 me­gyéből több mint 120 ezer új influenza-megbetegedést jelentettek. Csaknem két- és félszer többen betegedtek meg, mint az azt megelőző héten, amikor 49 ezer volt az új megbetegedések száma. A járvány, kezdete óta, össze­sen mintegy 200 ezer sze­mélyt érintett. A fővárosban az új betegek száma több mint 17 ezer, vagyis mégegy- szer annyi, mint amennyi az előző héten volt. Megyén­ként jelentős mértékben kü­lönbözik a betegek száma. Baranya megyében például a lakosság több mint 9, Győr- Sopron megyében 7, Somogy megyében 5, Tolna megyé­ben több mint 3 százaléka esett át az influenzán. A töb­bi megyékben ez az arány egy-két százalék. Országos tapasztalat: a be­tegek között nagyon sok a gyermek. A kórházakban fekvő betegek érdekében sok megyében részleges, vagy teljes látogatási tilalmat ren­deltek el. A víruslaboratóriu­mok eddig 22 influenza B és 8 influenza A vírust izolál­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents