Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám

1986. február 20., csütörtök ■IZHilUKTiltj Szovjet-lengyel megbeszélések n jugoszláv pártkongresszus előkészületei Ellopták a brácsát! Kamarazenekarunk Londonban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvában fogadta Zbig­niew Messner lengyel mi­niszterelnököt/ A találkozón megállapí­tották, hogy a szovjet—len­gyel együttműködési egyre szélesebb körűvé válik, s ál­landóan új formákkal gya­rapszik. Hangsúlyozták, hogy még energikusiabb intézke­désekre van szükség a KGST-tagországok tudomá­nyos és műszaki fejlesztési programjának végrehajtása érdekében. E program meg­valósítása összhangban áll a szovjet és a lengyel nép leg­fontosabb érdekeivel, előse­gíti mindkét ország, s az egész szocialista közösség gazdasági fejlődésének meg­gyorsítását. A nemzetközi kérdések át­tekintése során Zbigniew Messner országa támogatásá­ról biztosította a Szovjet­uniónak azt a javaslatát, hogy az évszázad végéig ma­radéktalanul számolják fel a nukleáris fegyvereket. A szívélyes légkörű talál­kozón minden megvitatott kérdésben teljes volt az egyetértés a két fél között. A megbeszélés ismét megmutat­ta, hogy szovjet és lengyel részről is a két nép közötti sokoldalú együttműködés és testvéri barátság erősítésére törekednek. A JKSZ XIII. kongresszu­sát június utolsó hetében tartják meg, Belgrádban. A kongresszus négynapos lesz. A tanácskozáson 2,2 millió tag képviseletében 1750 tel­jes jogú küldött vesz majd részt, és 130 kommunista és munkáspárt, szocialista, szo­ciáldemokrata, haladó párt ési mozgalom delegációját hívták meg. Mindezeket Dimcse Be- lovszki, a JKSZ KB elnöksé­gének titkára közölte szerdai belgrádi nemzetközi sajtó- értekezletén. Kiemelte, hogy a kongresszusi négy témakör­re összpontosítja majd fi­gyelmét: kijelöli a jelenlegi társadalmi-gazdasági vál­ságból végleg kivezető utat, meghatározza a szocialista önigazgatási politikai rend­szere tökéletesítésének és a gazdasági mechanizmus fejlesztésének irányát, elem­zi a párt- és állami szervek hatékonyabb működését szol­gáló intézkedéseket, és a JKSZ-t — egyebek között új szervezeti szabályzat elfoga­dásával — a mai követelmé­nyekhez jobban igazodó párttá teszi. Szép sikerrel lépett fel ked­den este a londoni Barblcan- központ nagy hangversenyter­mében az Angliában turnézó Liszt Ferenc Kamarazenekar. Rolla Jánost, az együttes veze­tőjét hatszor tapsolták ki a né­zők, az együttes két ráadással köszönte meg az ünneplést. Hétfőn a londoni St. John Smith templomban adott déli koncertet a zenekar. A magyar kamaraegyüttes február 8-án érkezett Angliába, ahol a zenebarátok már Jól is­merik nevét. 1978-ban trunézott itt először, és most immár ne­gyedszer tapsolják meg a kü­lönböző angol városokban. A londoni fellépések előtt a brit főváros környékén adtak több koncertet, majd Skócia és Uls­ter, illetve Írország következik. A magyar zenének a sziget­országban kivívott rangját mu­tatja, hogy a napokban a Ma­gyar Állami Hangversenyzene­kar Is koncertkörutat kezd Angliában és Írországban. A Liszt Ferenc Kamarazene- kar sikerére csak egy szeren­csétlen esemény vetett árnyat: hétfőn a St. John Smith temp­lomban adott koncert előtt a művészek számára fenntartott öltözőből ellopták az együttes egyik nagy értékű brácsáját. Az 1831-ben Torinóban készült Pressenda-hangszer biztosítva volt ugyan, de ez a zenekar számára így Is nagy veszteség. A koncertkörutat kölcsönhang- szerrel folytatják. WASHINGTON BRÜSSZEL Aden Marcos-ciklon — Európában TELEX • MOSZKVA Születésének 100. évfordu­lója alkalmából Kun Bélá­ról, a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom ki­emelkedő alakjáról neveztek el teret tegnap Moszkvában. A szovjet főváros kujbisevi kerületének terén tartott névadó ünnepségen Igor Bu- gajev, a moszkvai városi ta­nács elnökhelyettese mon­dott beszédet. * * * Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke tegnap Moszkvában megbeszélést folytatott Zbigniew Mess- nerrel, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagjával, Len­gyelország miniszterelnöké­vel. A kormányfők többek között kölcsönösen tájékoz­tatták egymást országaik tár­sadalmi és gazdasági fejlő­déséről, a pártkongresszusok el ők és zületei ről. • PÁRIZS A március 16-i parlamenti választásokon való aktív részvételre és a kommunista képviselőjelöltek támogatá­sára szólította fel a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága az ország demok­ratikus közvéleményét. A PB felhívását tegnap tették közzé Párizsban. Az amerikai szenátus szer­dán túlnyomó többséggel el­fogadta azt a határozatter­vezetet, amely elítéli a Mar- cos-kormányzatot a Fülöp- szigeteken megtartott vá­lasztás során tanúsított erő­szakért és csalásokért. * * * Nicaragua csendes-óceáni partjai közelébe vezényel­ték az egyik legnagyobb ame­rikai hadihajót, a rakétákkal felszerelt, 58 ezer tonnás Iowát. A Pentagon által be­jelentett haditengerészeti gyakorlaton több más hadi­hajó is részt vesz, így egy célkereső rakétákkal felsze­relt fregatt. A washingtoni közlés szerint a hadihajókat azért vezényelték a körzet­be, hogy kifejezésre juttas­sák : az Egyesült Államok „ér­dekelt a közép-amerikai tér­ségben, s érvényesíteni kí­vánja itt az amerikai politi­kát”. • VARSÓ Apadnak a széntartalékok a lengyel főváros hőerőmű­veiben — adta tudtul szer­dán a Trybuna Ludu, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt lapja. A kisebb erőművek­nek egy-két heti tartalékuk van, de ez is állandóan csök­ken. • RÓMA II. János Pál pápa és Craxi olasz miniszterelnök tegnap fogadta Dzsemajel libanoni elnököt. Az észak-atlanti közgyűlés politikai és katonai bizottsá­ga úgy ítélte meg, hogy amennyiben a nukleáris le­szerelés kérdését nem kap­csolják össze a hagyományos erők csökkentésével, „ez sú­lyos veszélybe sodorná, és védtelenné tenné a NATO- szövetségeseket” — írja a ta­nácskozásról szóló beszá­molójában a NATO-ügyek- ben igen jól tájékozott brüsz- szeli Nouvelles Atlantiques. • ÜJ-DELHI Véres merényletek és ösz- szecsapások színhelye volt tegnap az indiai Pandzsáb állam. Fegyveresek megöltek két boltost Patti városában és egy rendőrnyomozót Dzsaura Csitra falunál. A merénylők elmenekültek. He­ves hindu—szikh összetűzé­sek voltak Batala városában: az indiai hírügynökségi je­lentések szerint két ember meghalt és negyven megse­besült. • KAIRÓ Husszein király szerdán kijelentette, hogy „lezárult a béke kutatásának egy újabb fejezete”. A jordániai ural­kodó három és fél órás tele­víziós beszédben adta tudtul azt, hogy a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet vezető­ségével folytatott alkudozásai eredménytelenek voltak, „és maradnak is mindaddig, amíg a PFSZ köti magát sza­vához”. I Megtartotta első ülését a Jemeni NDK új összetételű minisztertanácsa. Az ádeni kormányülésen részt vett és felszólalt Haidar Abu-Bakr Attasz, a Jemeni Szocialista Párt KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a legfelsőbb né­pi tanács elnökségének elnö­ke. Az államfő hangsúlyoz­ta: minden eszközzel előkeli segíteni, hogy megszilárdul­jon a párt és a nép, az ál­lamhatalmi szervek és a tár­sadalmi szervezetek egysé­ge; nem szabad eltűrni a tör­vényesség megsértését, és biztosítani kell a lakosság megfelelő ellátását. • LONDON Írország csatlakozik a ter­rorizmus elleni nyugat-euró­pai egyezményhez, ami meg­könnyíti majd a területére menekülő IRA-terroristák ki­adását Angliának — jelen­tette be szerdán Londonban Garrett Fitzgerald ír mi­niszterelnök. • BONN Az NDK és az NSZK kö­zötti kapcsolatok pozitív ala­kulását méltatta Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Horst Sindermann, az NDK népi kamarájának el­nöke tegnap délutáni bonni megbeszélésükön. A kancel­lár és Sindermann egyetér­tettek abban, hogy a kapcso­latok bővítésének folyama­tát tovább kell vinni. Konzultációra hazahívták az NSZK és Spanyolország mani- lai nagykövetét. A két diploma­ta visszahívása összefügg a Ferdinand Marcos elnök hívei által elkövetett széles körű vá­lasztási csalással. Nyugatnémet és spanyol források egyaránt azt közölték, hogy nem tudni, mi­kor tér vissza a két nagykövet állomáshelyére. Az Európai Közösségek Bizott­sága is aggodalmát fejezte ki a visszaélések miatt és nyilatko­zatban kért „teljes és pártat­lan” vizsgálatot az ügyben. Thaiföld és Szingapúr, a Fülöp- szigetek ASEAN-bell partnerei szintén aggodalmukat fejezték ki a kormánypárt választási visszaéléseivel kapcsolatban. Segélyek és hadihajók Az üdvözlőtáblák a helyükre kerültek, az előkészületek megtörténtek, és a biztonsági intézkedéseket is aprólékosan kidolgozták. Nem mintha a szervezők incidensektől tartaná­nak — ellenkezőleg: az amerikai elnök ma kezdődő grenadai látogatása arra szolgál, hogy a kis karibi sziget és az Egye­sült Államok, illetve tágabb értelemben az USA ési közép­amerikai szövetségesei közötti egyetértést szemléltesse. Merőben ellentétes hangulatot sugall ugyanakkor egy má­sik amerikai „vendég”: a legfrissebb hírek szerint Nicaragua csendes-óceáni partjai közelébe vezényelték az egyik legha­talmasabb, komoly rakétaarzenállal felszerelt amerikai hadi­hajót. Kíséretében van a haditengerészet egy nagyobb egysé­ge is, amely washingtoni indoklás szerint a közeljövőben' „rendszeres gyakorlatot hajt végre a térségben”. A legtöbb megfigyelő viszont egyetért abban, hogy az újabb, az atlanti-óceáni partszakaszra és Honduras körzetére is kiterjedő manőversorozat időzítése korántsem véletlen. El­lenkezőleg: része annak a törekvésnek, hogy a Fehér Ház a katonai és politikai eszközök kombinálásával egyre nagyobb nyomást gyakoroljon a managuai rendszerre. Félreértés ne essék, a vita már régen nem a segélyezés té­nye körül zajlik, csupán annak nagysága és formája kérdé­ses. Maga Reagan — épp a grenadai út előtt — kijelentette, hogy semmiképp nem éri be úgynevezett „humanitárius” se­géllyel, hanem jelentős összegű, kimondottan katonai ren­deltetésű gyorssegélyt szán a kontráknak. Márpedig — s ezt mind kevésbé lehet elfelejteni — ősz­szel időközi választásokat rendeznek az Egyesült Államokban, s a kampányban terítékre kerülő kérdések között várhatóan az ország sok vihart kavaró karibi politikája is ott szerepel ma'^ Szegő Gábor Hz SZKP XXVII. kongresszusa előtt III. Békeprogram az ezredfordulóig A Szovjetunió következetes híve a világűr békés célú kuta­tásának. A képen a kazahsztáni Bajkonurban az indítóállo­máshoz viszik az egyik Szojuz űrhajó hordozórakétáját Nagyfokú felelősség és ha­tározottság jellemzi azokat a lépéseket, amelyeket a Szov­jetunió az utóbbi egy esz­tendőben tett a nemzetközi életben jelentkező feszültsé­gek feloldásáért és a fegy­verkezési hajsza megfékezé­séért, a leszerelésért. Ugyan­az a dinamizmus fedezhető fel a szovjet külpolitiká­ban, mint ami a szovjet tár­sadalom életében, a gazda­ság megújítására irányuló erőfeszítésekben ' tapasztal­ható. E kérdésekről is sok szó esik az SZKP kongresz- szusa előtti tanácskozásokon. Az olvasó még bizonyára jól emlékszik rá, hogy a múlt év augusztusában a Szovjetunió egyoldalú mora­tóriumot hirdetett meg a nukleáris robbantásokra, majd októberi párizsi láto­gatása alkalmával Mihail Gorbacsov több ponton is új elemekkel gazdagított lesze­relési elképzeléseket terjesz­tett vendéglátója, Mitterrand francia köztársasági elnök elé. Üjdonság volt azokban az elképzelésekben, hogy a francia és a brit atonfütő- erőt kikapcsolta volna a fel­újított genfi szovjet—ameri­kai leszerelési tárgyalások tárgyköréből. Aztán következett a no­vemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Hat év óta az első. Már csak ezért is nagy várakozással tekintett a vi- lág e rendkívülinek számító esemény elé. E várakozások nem minden ponton telje­sültek. Az amerikai fél nem volt hajlandó lemondani az űrfegyverkezési programról, viszont közös megállapodás született atekintetben, hogy felgyorsítják Genf ben a nuk­leáris fegyverek korlátozásá­ról és az űrfegyverkezési verseny kibontakozásának a megakadályozásáról folyó tárgyalásokat. Hamar kiderült azonban, hogy még ez az elvi állás- foglalás sem talált kedvező fogadtatásra azok részéről, akik az űrfegyverkezés él­harcosai az Egyesült Álla­mokban. Miután azonban a nemzetközi közvélemény nagy reményeket fűz a világ két vezető hatalmának pár­beszédéhez, s konkrét lesze­relési intézkedéseket sürget, január 15-én a Szovjetunió előterjesztette 2000-ig szóló átfogó leszerelési javaslatát. E program már az első szakaszban felére csökken­tené a hadászati nukeláris fegyverek számát, majd sor kerülne a szovjet és az ame­rikai közép-hatótávolságú rakéták eltávolítására, egy következő szakaszban pedig a harcászati eszközök és más hordozók kivonására. Ezek az intézkedések a pél­damutatás erejével hatná­nak más nukleáris hatal­makra, mindenekelőtt Nagy- Britanniára és Franciaor­szágra, továbbá Kínára, sőt, mindazokra, akiket poten­ciális atomhatalomként tar­tanak számon a világon. Szó van a javaslatokban a vegyi és más tömegpusz­tító fegyverek megsemmisí­téséről, a megállapodások végrehajtásának helyi és nemzetközi ellenőrzéséről. A javaslatokat tanulmányozva szembetűnő a Szovjetunió nagyfokú felelősségvállalása és kompromisszumkészsége. Míg ugyanis korábban ra­gaszkodott ahhoz, hogy a nukleáris fegyverek és esz­közök leszerelése egyidőben történjen, s azokba vonják be a francia és a brit atomütőerőt is, ezúttal e két ország nukleáris eszközeit az első szakaszban teendő in­tézkedések nem érintenék. Rájuk csak később kerülne sor, akkor, amikor a szovjet és amerikai leszerelési lépé­sek eloszlatnák bizalmatlan­ságukat, s a jó példa meg­győzné őket, hogy nincs más választásuk, ha hozzá akar­nak járulni a nukleáris ka­tasztrófa veszélyének elhárí­tásához, miként azt a hiva­talos nyilatkozatokban gyak­ran hangoztatják. A komp­romisszumos készségre vall a korábban elutasított hely­színi ellenőrzés elfogadása is. Igen fontos eleme az új szovjet békeprogramnak a nukleáris robbantások mora­tóriumának újabb három hónappal történő meghosz- szabbítása. Ez egy fontos bizalomépítő intézkedés szov­jet részről, amelyet ugyan Washingtonban ezúttal sem követtek, de amely rendkí­vül meggyőző erővel bizo­nyítja a világ közvéleménye előtt a Szovjetunió immár hatvankilenc esztendeje foly­tatott békepolitikájának kö­vetkezetességét, töretlen vo­nalát. E javaslatokat előterjeszt­ve Mihail Gorbacsov hang­súlyozta, hogy a világ sor­sáért érzett felelősség nem tesz lehetőséget többé sem­miféle egoizmust. Utalás ez arra, hogy az amerikai kor­mánynak abba kellene hagy­nia az egyoldalú fölény szer­zésére irányuló erőfeszítése­it, a nukleáris fegyverektől mentes béke megteremtésé­ről elhangzott nyilatkozatok ismétlése helyett most már a tettek mezejére kellene lépni. Kétségtelen, ez az átfogó leszerelési program a szov­jet külpolitika mai legfon­tosabb eleme. Érdemes azonban odafigyelni más momentumokra is. Arra pél­dául, hogy több mint egy évtizedes szünet után újból szovjet külügyminiszter lá­togatott Tokióba, jelezvén, hogy javítani kívánják a kapcsolatokat Japánnal. Ugyanez az óhaj csendült ki a japán kormány nyilatko­zatából, amelyben pozitívan értékelte Sevardnadze to­kiói tárgyalásait, s ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy elvi egyetértés alakult ki a legmagasabb szintű kapcsolatok létesítésére, vagyis egy csúcstalálkozóra, akkor a kapcsolatok általá­nos rendezése útjában álló nem csekély akadályok — japán területi követelések — ellenére is bizakodni lehet a szovjet—japán kapcsolatok rendeződésében. Ugyanez vonatkozik a szovjet—kínai viszonyra is, amely az évek óta tartó erőfeszítések ered­ményeként fokozatosan ja­vul. Az SZKP XXVII. kong­resszusa biztosan megerősíti a párt és a kormány általá­nos nemzetközi elismerést avató, dinamikus külpoliti­kai vonalvezetését. Kanyó András Következik: 4. A pártirá­nyítás színvonala

Next

/
Thumbnails
Contents