Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-18 / 41. szám

NÉPÚJSÁG 1986. február 18., kedd Kun Béláról Moszkvában Kun. Béla születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos ülésszakot tar­tottak hétfőn Moszkvá­ban. A rendezvényt az SZKP KB mellett működő Marxiz­mus—Leninizmus Intézet, az SZKP KB mellett működő Társadalomtudományi Aka­démia és a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia közösen szervezte. A Marxizmus— Leninizmus Intézetben meg­tartott ülésszakon Huszár Istvánnak, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete igaz­A falklandi (malvin-szige- teki) háború óta először tar­tózkodik Angliában hivatalos állami küldöttség Argentíná­ból, noha a két ország kö­zött mindmáig nem állt helyre a diplomáciai kap­csolat. A küldöttség vasár­nap érkezett az országba. 1985. végén írták alá Moszkvában a Szovjetunió és az európai KGST-orszá- gok közötti megállapodást, mely a Haladás gázvezeték építését és a költségek elosz­tását szabályozza. A létesítmény méreteire jellemző, hogy a nagy át­mérőjű csövekből (1420 m/m) közel 3 millió tonna kerül lefektetésre, 40 kompresszor- állomás szükséges a gáz to­vábbítására. A nyomvonal 160 vízfolyást keresztez, s át kell vezetni az Urál, il­letve a Kárpátok hegyvonu­latain. Az európai KGST-orszá- gok a következő menetben vállalnak részt a munkála­tokból. NDK: építi a vezetéket a permi területen, s felszerel három kompresszorállomást. Lengyelország: a jelcei körzetben 500 km-es szaka­szon építi a vezetéket, ezen felül föld alatti tárolókat épít. Románia: a vezetéksza­kasz építésén túl gázsűrítő telepek létrehozása a fel­adat. Csehszlovákia: a Kárpáto­kon átvezető szakasz építé­gatójának vezetésével ma­gyar küldöttség is részt vett. Az évforduló alkalmából a moszkvai Politizdat könyv­kiadó Kun Béla válogatott cikkeit és beszédeit, ' vala­mint feleségének, barátai­nak és munkatársainak a Tanácsköztársaság vezetőjé­ről szóló visszaemlékezéseit tartalmazó könyvet jelente­tett meg. A kötetben szere­pelnek azok a dokumentu­mok is, amelyekben Lenin szól Kúp Béláról és az 1919- es Magyar Tanácsköztársa­ságról. A parlamenti képviselők­ből álló négytagú delegáció az előzetes tervek szerint a kormánynak csak egy vi­szonylag alacsony rangú tag­jával, Timothy Eggar kül­ügyi államtitkárral találko­zik, hogy kísérletet tegyen a holtpontra való elmozdulásra. sén túl két állomás felsze­relése a feladat. Bulgária: kompresszorál­lomások, szociális létesítmé­nyek, föld alatti gáztárolók építését vállalták. Magyarország: szintén kompresszorállomások, föld Portugália új elnöke Soares Mario Soares Portugália új köztársasági elnöke. A va­sárnap megtartott második elnökválasztási forduló ered­ményeként a szocialista pár­ti politikus győzelmével a demokratikus erők kereked­tek felül a konzervatív tár­sadalmi rétegekkel vívott küzdelemben. Vasárnap a lisszaboni vá­lasztási központban a szava­zatok összeszámolása az or­szág északi körzeteiben le­adott voksok összegzésével kezdődött. A konzervatív je­lölt, Freitas do Amaral az első órában fölényesen ve­zetett. Ám, ahogy múlt az idő, úgy csökkent a két fél­re leadott szavazatok szá­mának különbsége. Ponto­san 22 órakor Ramalho Eanes tábornok, leköszönő köztársasági elnök szóvivője útján hivatalosan köszöntöt­te Mario Soares szocialista párti politikust, az ibériai ál­lam új köztársasági elnökét. alatti tárolók, különböző lé­tesítmények megvalósítását vállaltuk. Magyarország szá­mára az egyezmény azt je­lenti, hogy 1989-től kezdődő­en, az eddigi mennyiségen felül, további évi kétmilli­árd köbméter földgázt ka­punk a Szovjetunióból, ami az ország hosszú távú biz­tonságos energiaellátását je­lentősen elősegíti. Team Spirit ’86 n Pravda kommentárja Az Egyesült Államok és Dél-Korea „Team Spirit 86” fedőnévvel nagyszabású had­gyakorlatot hajtanak végre a Távol-Keleten és képmu­tató módon „sajnálkozásu­kat” fejezik ki a KNDK kényszerű választintézkedései miatt — írta hétfői kom­mentárjában a Pravda. Széles körű hadműveletek gyakorlása keretében szín­lelt atomcsapásokat hajta­nak végre Sizárazföldön, ten­geren és a levegőben, a KNDK, a Szovjetunió és a térség más államai határai­nak közelében. A nyílt mili­tarista nyomás láttán a népi Korea kénytelen volt beszün­tetni a párbeszédet Dél-Ko- reával, és fegyveres erőit ma­gasabb szintű harckészült­ségbe helyezte. Az amerikai és dél-koreai hadgyakorlat egy mozzanat a Fehér Ház erőfeszítéseinek abban a láncolatában, hogy az ázsiai—csendes-óceáni tér­séget a szocialista országok­Amikor Manilában beje­lentették, hogy az elnökvá­lasztás végső kimenetelét a parlament számlálóbizottsá­ga dönti el, minden valami­revaló bukméker tisztában volt azzal, hogy erre a tét­re immár nem érdemes fo­gadást kötni. Hogy miért? Az ismert körülmények kö­zött ez eleve egyenlő volt Ferdinand Marcos elnök győzelmével, hiszen ebben a •íemzetgyűlésben a rezsim kai való katonai-politikai szembenállás újabb színteré­vé változtassa. Ez a koreai néppel és az egész békesze­rető emberiséggel szembeni kihívás azzal fenyeget, hogy nemcsak a Koreai-félszige­ten, hanem Ázsiában és az egész világon romlik az ál­talános helyzet. Az imperializmus eme fe­szültségszító irányvonalával a népi Korea békeszerető el­vi külpolitikáját szegezi kö­vetkezetesen szembe. Phen- jan javaslatai jól ismertek: atomfegyvermentes öveze­tet kell létrehozni a Koreai­félszigeten, ki kell vonni az amerikai katonákat Dél- Koreából, széles körű párbe­szédet kell folytatni az észa­ki és a déli országrész kö­zött, s végső lépésként békés és demokratikus alapon egyesíteni kell a két ország­részt — mutat rá helyzetma­gyarázatában az SZKP KB lapja. híveinek kétharmados (!) többsége van. A számlálás (ami szerint Marcos körül­belül másfél millió vokssal előzte meg Aquino asz- szonyt) és az eredmény ki­hirdetése megtörtént. Mate­matikailag az erőpróba a je­lenlegi államfő diadalával ért véget. Politikailag ez azonban igencsak pirruszi győzelem, olyan, ami hosz- szabb távon felérhet egy ve­reséggel. Csillagháborúsdi — 3 dollár ötvenért Javában dúl a csillagok háborúja, igaz szerencsére még nem a fejünk fölött a világűrben, hanem csak az egyik New York-i külvá­ros jellegtelen külsejű két­emeletes épületében és az Egyesült Államok néhány más városában. Egyelőre még nem a Pentagon gya­korlatozik, hanem csupán egy jó üzletről van szó, amihez a Csillagok hábo­rúja című film — és va­lószínűleg Reagan elnök űrfegyverkezési programja — adott ihletet: felnőttek játszanak egy társasjáté­kot, amely az iskolásgyere­kek által jól ismert szám­háború kozmikus változa­tára emlékeztet. Életkortól és nemtől függetlenül bárki 135 cen­timéter testmagasság fö­lött (ez a kellékek nagy súlya miatt számít) potom 3 és fél dollárért hat és fél percen keresztül „élőben” is megízlelheti egy esetle­ges űrháború enyhített — és főleg kockázatmentes — verzióját. Az űrharcosok felszerelése egy sisak, ame­lyen zöld vagy vörös szí­nű apró lámpácska jelzi a hovatartozást, sugárpisz­toly és egy elektronikus szerkezet a találatokat és veszteségeket számláló központi komputerrel való kapcsolattartásra. Az alagutakkal, tornyok­kal, titkos búvóhelyekkel valóságos labirintussá át­épített épületben folyik az „űrcsata”, amelyből a leg­több pontot összegyűjtő hadviselő fél kerül ki győz­tesen: egy ellenséges ka­tona ártalmatlanná tétele 10 pontot ér, az ellenséges bázis (egy villogó képer­nyő) kilövése 300-at, s 30 mínuszpontot a saját fegy­vertárs tévedésből való „megölése”. A borzongató társasjáték nagy népszerűségnek ör­vend, s az űrhadszínterek gomba módra szaporodnak Egyesült Allamok-szerte: az ötlet szellemi atyja, egy bizonyos George Carter az év végéig száz ilyen harci- játék-szalont kíván létesí­teni az egész országban, sőt gondol a csillagháborús játék külföldi népszerűsí­tésére; Torontóban már működik egy fióküzlet, s tárgyalások folynak több nyugat-európai és ázsiai országgal is a társasjáték bevezetéséről. HALADAS GAZVEZETEK Túlsúlyos légiutas Ezernégyszáz kilót nyom az a légiutas, „akit” hétfőn haj­nalban nagy üggyel-bajjal sikerült csak feljuttatni egy Hercules C—130-as típusú amerikai katonai szállítógépre egy thaiföldi repülőtéren. A túlsúlyos utas mindössze tizen­egy éves. Thaiföld északi részén, az ottani dzsungelben nőtt föl, és most otthonába, a Sri Lanka-i Kandy városába repítik őt. A másfél tonnás utas egy Piai Prathupa névre hallgató elefánt, amelyet a thaiföldi kormány ajándékoz Srí Lan­kának. A „kedves utast” egyébként nem sikerült becsalogatni a gépen felállított ketrecbe, feltehetőleg az üzemanyag füst­jének szaga riasztotta vissza. Ezért a ketrecet kivitték a gépből, és ott terelték be az ódzkodó ormányost, majd ket­recestül beemelték. A ketr ec olyan méretűre készült, hogy lakója ne tudjon benne forgolódni, mert fészkelödésével veszélybe sodorhatná a gépet és személyzetét. Falklandiak Angliában Épül a Haladás gázvezeték Győzelem — vereséggel? Bz SZKP XXVII. kongresszusa elfitt I. „Valami történik...” Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára számos alkalom­mal személyesen ismerkedik az emberek életével, eredmé­nyeikkel, gondjaikkal. A képen a politikus a moszkvai Li- hacsov autógyár munkásaival beszélget „Valami történik orszá­gunkkal ...”— írta a moszk­vai Pravda hasábjain nem­rég megjelent versében Voz- nyeszenszkij. A vers a lel­kiismeret felébresztésére szólít, mert „az ember a cél — s nem eszköz ő”. A Szovjetunió határain túl is ismert és elismert költő versének puszta megjelené­se a Pravda hasábjain, s nagyon is időszerű monda­nivalója, továbbá az ország belső életéről, a társadalmi fejlődésről és a gazdaságirá­nyítás rendszerének korsze­rűsítéséről folyó nyílt, szen­vedélyes viták az alapszer­vezetekben és a köztársasági pártkongresszusokon, a ve­zető posztokon történt nem is csekély számú változások mind arról tanúskodnak: va­lóban történik valami a Szovjetunióban. Nehéz len­ne pontosan meghatározni, hol és mikor indult el ez a megújulást szorgalmazó fo­lyamat. Az azonban kita­pintható, hogy intenzitása két éve állandóan növek­szik, s a múlt év tavasza óta számos új elemmel gazdago­dott. S azt sem nehéz meg­jósolni, hogy tetőpontját az SZKP februári XXVII. kong­resszusán éri el, amelyen a számtalan elgondolás és ja­vaslat határozattá formáló­dik, megadva a cselekvés fonalát. A szovjet társadalomban napjainkban tapasztalható pezsgés újszerűén hat, mert újszerűek a feladatok és a gondok, de új a megközelí­tés módja is. Maga Mihail Gorbacsov ezt így fogalmaz­ta meg, amikor a múlt év májusában a leningrádiakkal találkozott: „Nyilvánvaló, hogy mindannyiunknak át kell állni, új módon kell gondolkozni. Aki pedig nem képes az átállásra, sőt aka­dályozza az új feladatok megvalósulását, annak félre kell állnia. Lazításra aligha ad nekünk lehetőséget a tör­ténelem.” Az újfajta gondolkodást jelzi, hogy a tömegtájékoz­tatási eszközök a korábbinál nagyobb teret szentelnek an­nak, amit közvéleménynek szoktunk nevezni. Megszapo­rodtak az olvasói levelek, az azokban megfogalmazott kri­tikus észrevételek, például magáról a tájékoztatásról. A Szovjetszkaja Rosszija című lapban egy olvasó nemrég azt kifogásolta, hogy a tv- híradó részletes riportot kö­zölt a mexikói földrengésről, de csak felszínesen, az ál­dozatok számát elhallgatva tájékoztatott az egyik szov­jet köztársaságban lezajlott hasonló természeti csapás­ról. A levél szerzője azt is hozzáteszi, hogy ez nem tesz jót a tömegtájékoztatási esz­közök tekintélyének, arról nem is beszélve, hogy ez a módszer maga szüli a drót nélküli távírón terjedő plety­kákat, mendemondákat más ügyekben is. De szó esik manapság a szovjet sajtó hasábjain, a taggyűléseken és más ta­nácskozásokon „a hangos dobszóval kísért győzelmes munkaverseny-jelentések­ről, amelyeknek nincs való­ságos fedezete”, ezért ko­moly erkölcsi és anyagi ká­rokat okoznak, miként a „suttyomban végrehajtott ár­emelésekről”, csakúgy, mint arról a gyakorlatról, hogy miközben a párt legfelső ve­zetői nyíltan beszélnek a fejlődés országosan tapasz­talható nehézségeiről, „egy város vagy kerület gondjait hétpecsétes titokként őrzik, s nem tartják szükségesnek kikérni az emberek vélemé­nyét”. A párt és a kormány vi­szont nemcsak a társadalmi és a gazdasági haladás leg­fontosabb problémáiról fo­lyó országos tanácskozások­nak, hanem a részkérdések­ről folyó vitáknak is szabad utat enged. Ezek közé tar­tozik az alkoholizmus elleni határozott fellépés, amelyet a lakosság döntő többsége üdvözölt. így egy idő óta hiányzik a tárgyalásokat kö­vető fogadások, vacsorák és ebédek dúsan terített aszta-« Iáiról a korábbi nagy alko­holválaszték. Az éttermek csak meghatározott időben szolgálnak fel alkoholt, csök­kent a tömény szesz gyártá­sa és árusítása, vele együtt a munkahelyre alkohol ha­tása alatt érkezők száma is. Más jellegű, de igen fon­tosnak bizonyult az a vita, amely a „Merre folynak a folyók?” kérdése körül bon­takozott ki. Mint ismeretes, az 1970-es években tervet készítettek arra, hogy az északi folyók vizeinek egy részét elterelik déli irányba. A cél a meglevő vízkészletek jobb hasznosítása, amit csak üdvözölni lehet. Az elgondo­lást a nyílt vitára bocsátott kongresszusi tervezet, a fő gazdasági irányelveket rög­zítő dokumentum is tartal­mazza. Mégis, jeles írók nyílt levélben (a Szov­jetszkaja Rosszija hasábjain) bírálták a tervet, s rámutat­tak arra, hogy gyenge pon­tok fedezhetők fel a mellet­te felsorakoztatott tudomá­nyos érvekben. Utaltak a környezetre leselkedő veszé­lyekre és javasolták: ezt az elképzelést töröljék a kong­resszusi tervezetből. Ezt a felfokozott politikai aktivitást minősítik ma Moszkvában a múlt esztendő egyik legfontosabb eredmé­nyének. Mert abból indulnak ki, hogy a legszebb elképze­lések, a legjobb tervek is csupán álmok maradnak, ha nem nyerik el a legszélesebb tömegek támogatását és nem valósulnak meg a gyakorlat­ban. Kanyó András (Következik: Vita a gazda­ságirányításról.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents