Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-18 / 41. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG t MEGYEI PARTBIZOnSAG ÉS a MEGYEI TaHáCS LBPIB 198fi. FEBRUÁR 18., KEDD Ara 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Iván Bagyul előadása az Orosházi Üveggyárban Újjáválasztották a gyulai szakmaközi bizottságot Évek óta változatlanul népszerű az úgynevezett főzőkolbász, amelyet a Békés Megyei Zöldért húsüzeme készít. Évenként csaknem száz tonnát állítanak elő ebből a termékből, amely­nek jelentős része a megyénkben, kisebbik hányada pedig a fővárosi üzletekbe kerül Fotó: Fazekas László Ülésezett a megyei tanács művelődési bizottsága Összegzés a színház fél évtizedes tevékenységéről Orosházán, az üveggyár­ban tegnap, hétfőn az MSZMP üzemi bizottsága MSZBT-tagcsoportjának Moszkva Rádió baráti klub­ja politikai rendezvényt szer­vezett abból az alkalomból, hogy a közeli napokban nyí­lik meg az SZKP XXVII. kongresszusa. Dr. Ambrus Pál rövid megnyitója után Iván Bagyul, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, a szovjet baráti társaságok magyarországi képviselője lépett a mikro­fonhoz. Bevezetőjében az előadó arról szólt, hogy a Szovjet­unióban nagy várakozással tekintenek a közelgő párt- kongresszus elé. A legfonto­sabb gazdasági feladat a nemzeti jövedelem évenkén­ti jelentős emelése, a tudo­mány és technika eredmé­nyeinek gyors gyakorlati al­kalmazása. A továbbiakban Iván Bagyul kiemelte: a Országszerte számos üzem­ben, sok helyütt a szocialista brigádok kezdeményezésére munkásgyüléseken elhatá­rozták, hogy munkaverseny- nyel, terveik túlteljesítésé­vel köszöntik az SZKP XXVII. kongresszusát. Kü­lönösen fontos, népgazdasá­gi jelentőségű felajánlás tör­tént a Tiszai Vegyikombi­nátban. Ez az észak-ma­gyarországi nagyüzem már évek óta gyárt polietilént, s e termékét közvetlen vezeté­ken eddig a Szovjetunióba exportálta. A hazai felhasz­nálására szolgáló lineáris polietiléngyár ugyanis most van épülőben. E hatmilliárd forintos beruházásnak az eredeti tervek szerint az év végére kellene befejeződnie. A kivitelezésben részt vevő nagyszámú vállalat dolgozói bejelentették, hogy az SZKP Köszöntjük 50000. előfizetőnket Bélmegyeren a Völgy ut­cában lakik egy fiatal há­zaspár, Szabó Mátyás és felesége. Február elsejétől rendelték meg a Békés Me­gyei Népújságot, amelynek a véletlen folytán ötvenezredik előfizetői. — Most csak a megyei új­ság és a Családi lap jár ne­künk. Amikor apám élt és a nővérem is itthon volt, több újságot fizethettünk elő — mondja a feleség. Tervrajz kerül az asztal­ra, egy több szobás, tetőtér- beépítéses házé — most erre kell minden pénz. A férj asztalos a faüzem­ben, a feleség a Rutex itte­ni részlegében szövő: — Este szoktunk olvasni, általában a férjem lapozza az újságot és rögtön szól egy-egy érdekes cikknél. — Az a jó, hogy időben munkafegyelem és az állam- polgári fegyelem megszilár­dítására számos intézkedést tettek. S több vezetőcsere is történt, amely a még ered­ményesebb munkát szolgál­ja. Az előadó a béke megőr­zésének szükségességéről szólva emlékeztetett arra, hogy a genfi csúcstalálkozó után, sajnos, ismét jelent­keznek az USA vezető kö­rei részéről a katonai erő- egyensúly megbontására irá­nyuló törekvések. Röviden ismertette Mihail Gorbacsov közelmúltban napvilágot lá­tott békefelhívását, amely az ezredfordulóig határozza meg a Szovjetunió béketörekvé­seit. Befejezésül Iván Bagyul azokról a szociális progra­mokról beszélt, amelyek a szovjet nép életszínvonalá­nak növelését célozzák. Vé­gül az előadó válaszolt a fel­tett kérdésekre. XXVII. kongresszusának tiszteletére kereken két hó­nappal lerövidítik átadásá­nak határidejét, s így az új gyár kipróbálása már a har­madig negyedévben megkez­dődhet. Eddig a Szovjetunióba — a kallusi kombinátba — to­vábbítottak polietilént, a jö­vőben viszont a Szovjet­unióból: az ott most elké­szült nagy teljesítményű gyártól érkezik rajta Lenin- városba ugyanilyen anyag. A Szovjetunióból importált és a hazánkban készült po­lietilén feldolgozásával olyan kiváló tulajdonságokkal ren­delkező modern műanyagot tudnak majd készíteni Le- ninvárosban, amelynek a gyártása világszerte most van csak kibontakozóban, s így az export lehetőségei is kitűnőek. tudunk tájékozódni — ösz- szegzik végül. Tegnap, hétfő délután a A gyulai városi szakma­közi bizottság tegnap dél­után a SZOT—Medosz- gyógyüdülőben tartotta össz- titkári értekezletét. A vá­rosban működő szakszerve­zeti bizottságok titkárait, a főbizalmikat, bizalmikat és a társszervezetek képviselő­it dr. Tóth Károlyné, a me­gyei kórház szb'titkára, le­vezető elnök köszöntötte. Az első napirendi pont­ban Dömény Ferenc, a gyu­lai szakmaközi bizottság tit­kára számolt be a szakma­közi bizottság 1981-es újjá­szervezése óta végzett mun­kájáról. Egyebek mellett el­mondta, hogy a városban 13 ágazati-iparági szakszerve­zetnek 49 alapszervezete te­vékenykedik, mindössze öt­nek nincs alapszervezete. A szakszervezeti tagok száma meghaladja a 17 900-at. A szakmaközi bizottság az SZMT szervezeti és működé­si szabályzata, illetve érvé­nyes éves munkaterve alap­ján végezte munkáját. A bizottság az elmúlt csaknem fél évtizedben aktívan köz­reműködött a városi párt és tanács területpolitikai cél­kitűzéseinek megvalósításá­ban. A párt- és tanácsi tes­tületek igényelték a szak­maközi bizottság javaslatait, véleményét. így többek kö­A Központi Statisztikai Hivatal márciusban széles körű felmérést kezd a la­kosság időfelhasználásáról, életmódjáról. A kérdezőbiztosok mint­egy nyolcezer családot ke­resnek fel, s mindenütt négy alkalommal részletesen fel­jegyzik, hogy az egyes csa­ládtagok az előző napot mi­vé] töltötték. Ennek alapján a statisztikusok olyan idő­mérleget állítanak össze, Békés Megyei Lapkiadó Vál­lalat nevében Csala János igazgató egy asztali rádiót zött véleményezték a tanács középtávú tervét, az éves pénzügyi és fejlesztési terve­ket. A beszámoló után Miklós Kálmán, a szakmaközi bi­zottság számvizsgáló bizott­ságának elnöke ismertette a bizottság jelentését a pénz­gazdálkodási fegyelemről. Ezt követően hozzászólások hangzottak el. Szót kért Csonka György, a vízművek szb-titkára, Török Miklós, a kereskedelmi és társadalmi ellenőrzési csoport képvise­lője, Bezdán János, a hús­kombinát vezető titkára, Titz Jánosné, az üdülő kul­turális igazgatóhelyettese, dr. Takács Lőrinc, a váro­si tanács elnöke, Lovász Sándor, a tanács csoportve­zetője, Horváth István, a HNF városi bizottságának elnöke és dr. Varga Imre, az SZMT titkára. Végül megválasztották a szakmaközi bizottság tagja­it és tisztségviselőit, illetve kinevezték a számvizsgáló bizottság tagjait és elnökét. A szakmaközi bizottság el­nöke dr. Garami Emil, el­nökhelyettese Vtdó Miklós, titkára Dömény Ferenc, a számvizsgáló bizottság elnö­ke Szilágyi Gábor lett. amely részletesen tartal- mazza a magyar társadalom tagjainak időfelhasználását, azt, hogy mennyi időt tölte­nek munkával, illetve mire fordítják szabad idejüket. A felmérés kitér a családi munkaszervezésre, a család gazdálkodási szokásaira, s a fogyasztás struktúrájára. Az így kapott információk vá­laszt adnak arra, hogyan él­nek jelenleg a társadalom különböző rétegei. adott át ajándékul a fiatal házaspárnak. Fotó: Szőke Margit „Szélsőséges izmusoktól mentes, alapjaiban realista, hangvételében humanista, vágyaiban költői, látásmód­jában a szépet felmutató színház az ideálunk. Az el­múlt évadok során kialakult Békéscsabán egy komoly ér­tékeket felmutató színház, mely mégsem tudja megfe­lelő szinten elfogadtatni ön­magát az országos (inkább kritikusi, de részben szak­mai) közvélemény előtt. E téren a helyzet javult, de nem olyan mértékben, aho­gyan azt szeretnénk’’ — ol­vashatták a Békés Megyei Tanács művelődési bi­zottságának tagjai dr. Keczer András igazgató tájékoztató­jában, és Rencz Antal fő­rendező szintén írásos kiegé­szítésében a Békés Megyei Jókai Színház elmúlt ötévi tevékenységéről. A tegnap délutáni ülést — melyen részt vett és felszólalt dr. Becsei József, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Kopp László, a Művelődési Minisztérium főmunkatár­sa — Mihály András, a bi­zottság elnöke nyitotta meg. A tájékoztató a további­akban elemzi az elmúlt esz­tendő eseményeit, rávilágít­va arra, hogy a színház 1980-ban saját múltjához, és az országos összehasonlítás­hoz képest is mélyponton volt. A mostani vezetés lé­nyegében ebben a helyzetben vállalkozott az intézmény te­vékenységének megjavításá­ra, hogy az elvárásoknak megfelelően betölthesse mű­velődéspolitikai, művészeti feladatait. A művészeti veze­tés legfőbb stratégiája az volt, hogy a színházon belül olyan körülményeket teremt­sen, melyben a korszerű színházi törekvésekre érzé­keny, ugyanakkor a népi-pa­raszti hangvétel is, és a klasszikusok bemutatása egyaránt lehetséges. Orszá­gosan elismert, hogy a bé­késcsabai színház társulata kiegyensúlyozott. Bár a szí­nészfoglalkoztatás mennyisé­gi és minőségi aránya sta­tisztikailag igen jónak mond­ható, mára mgy tűnik: új tár­sulati struktúrát kell kiala­kítani, olyan körülményeket teremteni, melyben a színház művészei lehetőséget kapnak szabadabb és elmélyültebb alkotómunkára. A művelődési bizottság elé került összegzésben a továbbiakban a megfelelő műsorpolitika kialakításának és realizálásának helyzetét és eredményeit sorolják fel, kiemelve a 15 éves gyer­mekszínház fejlesztésének jelentőségét. Betekintést nyert a bizott­ság a színház gazdasági hely­zetébe, mely 1981-ben, a több mint tízmilliós megyei támogatás ellenére igen rossznak volt mondható. Nem sokat változott a hely­zet a következő években sem; az 1981. évi támogatás vidéki átlagban, és a felada­tok tükrében a legalacso­nyabb volt. Tavaly a támo­gatás mértéke már megha­ladta a 15 milliót, az ismert gazdasági okok miatt azonban a nehézségeket nem tudták leküzdeni, és azok ma is je­lentősen befolyásolják a mű­vészi munka színvonalát. Közben csökkenteni kény­szerültek a bemutatók, az előadások és a tájelőadások számát, valamint a társulat teljes létszámát 174-ről 153- ra, ezen belül a színészek számát 30-ról 25-re. Foglalkozik a bizottság elé terjesztett tájékoztató a he­tedik ötéves tervben várható művészeti és gazdasági lehe­tőségekkel; képet ad a szín­házi rekonstrukció helyzeté­ről; a Vigadó helyreállításá­nak terveiről, és arról a si­keres nyári kezdeményezés­ről, hogy 1984 óta a Békés­csabai Városi Tanács udva­rán nyári előadásokat ren­deznek. Javasolják, hogy szükség lenne egy, a színház­hoz szervezetileg kapcsolódó, de önálló művészeti vezetés­sel működő báb- és gyer­mekszínház létrehozására, együttműködve a KPVDSZ Napsugár bábegyüttesével. Ez a tervezett színház évi 100—150 előadással nemcsak az igényeket tudná kielégíte­ni, hanem nagyban hozzájá­rulna az ifjúság művészeti neveléséhez is. A kérdések és a hozzászó­lások után — melyek egyér­telműen elismerték a színház törekvéseit, kilátásait, igé­nyeit —, a bizottság meg­felelő kiegészítésekkel elfo­gadta a beterjesztett anyagot. Második napirendi pont­ként a művelődési bizottság dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató tájékozta­tóját hallgatta és vitatta meg a társadalmi tulajdon vé­delméről, helyzetéről a me­gye múzeumaiban, muzeális közgyűj teményeiben (s. e.) Felajánlások az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére Statisztikai felmérés a lakosság időfelhasználásáról, életmódjáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents