Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám
1986. február 13. csütörtök o Meddig értéktelenedhet még a dinár? II reális árfolYampolitika és a programozott infláció Két dolog érvényesül következetesen a jugoszláv gazdaságpolitikában: a reális árfolyam- és kamatpolitika. Mindkettő körül óriási a vita még manapság is. Elvben ugyan egy dologban egyetértenek az ellene és a mellette szólók is, hogy nem kell eltérni a reális alapokra helyezett elvektől, abban azonban nem tudtak megegyezni, hogyan is kellene ezt érvényesíteni. Még pontosabban: sokan támadják, s úgy vélik, csupán a Nemzetközi Valuta Alap szabta követeléseknek engedve alkalmazzák. Vagyis a többi kísérőintézkedés elmaradt, úgyhogy e kettőnek (kötelező) egyoldalú alkalmazása eléggé vitatható eredményekkel járt. Ezúttal a dinár árfolyamának alakulásával, értékének az utóbbi néhány évben történt hatalmas csökkenésével, az aktív árfolyampolitika elé kitűzött célok meg(nem)va- lósításával kívánunk foglalkozni. A kijózanító 1981. év Szinte nem múlik el egy, a gazdaság helyzetével foglalkozó ülés, megbeszélés sem anélkül, hogy szóba ne kerülne a jugoszláv gazdaságnak a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódásának fontossága. Csakhogy nem mindig tekintettek így erre. A fejlesztés- politikában olyan intézkedések jutottak kifejezésre, amelyek a bezárkózást segítették elő és minden külső hatástól erősen védték a hazai ipart. A kapacitásokat nem hasznosították, elnézték az alacsony fokú termelékenységet stb. A külföldi piac nem éreztette (jótékony) hatását. Egy egész tervidőszakban 1976-tól 1981-ig például a hazai piacra való termelés volt előnyben, a kivitel szükséges rossznak számított. A termelés növekedése gyorsabb volt, mint a kivitelé. Elsősorban a jövedelmezőség hiánya miatt (hazai drága terméket nem lehetett külföldön eladni), pangott az export. A kijózanító 1981. év során (lehet, hogy valamivel előbb is már) szembe kellett nézni a helyzet tarthatatlanságával. Azzal, hogy a túlértékelt dinár politikája erőn felüli eladósodáshoz vezetett, hogy csak nagy erőfeszítések árán sikerül helyreállítani (majd) az ország fizetési mérlegét, és csökkenteni az adósságnak a részarányát az ország devizabevételében. Míg 1980-ban több mint 2,2 milliárd dollár volt a mérleghiány, és a külföldi adósság 3,3 mil- liárddal nőtt, 1984-ben nagy nehézségek árán mérlegtöbblet valósult meg, és az adósság sem növekedett. Ez ar.- ra utal, hogy a hazai erőkre támaszkodva javítható a gazdaság helyzete. Nem kell tehát az óriási külföldi tőke a termelés növeléséhez. A dinár árfolyamának ésszerűbb meghatározása hozzájárult a behozatal csökkenéséhez, és a hazai nyersanyag fokozottabb felhasználását is elősegítette. Sőt, némileg még a szerkezeti változásokat is előrelendítette. A kedvező eredmények először 1984-ben mutatkoztak (miután az ezt megelőző években óriási nehézségekkel küzdött az ország). Igaz ugyan, hogy a reális árfolyampolitikának a fejlődésre gyakorolt hatását nem lehet szigorúan elválasztani a többi intézkedés hozta eredménytől, tény azonban, hogy az 1984-ben elért mérlegtöbblet már nemcsak a behozatal korlátozásának köszönhető, hanem ennek a politikának is. A reális árfolyampolitika hozzájárult a beruházások csökkenéséhez is. Mivel ugyanezekben az években az ipari termelés nőtt, arra is következtethetünk ebből, hogy a beruházások hatékonysága megnőtt. (Zárójelben mondjuk el, hogy ezek a kedvező változások rövid ideig tartottak, mert tavaly már ismét súlyosbodott a helyzet. A rendkívül nagy infláció az árfolyam serkentő hatását is tönkretette. A reális árfolyampolitika azonban egyre erősebb befolyásoló tényezője lesz a fejlesztéspolitikának. flz árfolyamcsökkenés felfelé kerekítette az árakat Bármilyen meggyőző adatok szólnak is a reális árfolyam jótékony hatásáról, legalább ugyanennyi szól ellene is. Elsősorban azért, mert a dinárnak ez a gyors ütemű elértéktelenedése, nagymértékben befolyásolta és felfelé kerekítette az árakat. Szakértők számítása szerint minden százaléknyi di- nárértéktelenedés 0,175 százalékkal növeli a termelési költségeket, az összköltséget pedig 0,225 százalékkal. Tekintettel arra, hogy az árfolyamcsökkentés lényegében csak pótolni igyekszik az árunak az infláció megnövekedésével elveszített versenyképességét a külföldi piacon, nehezen lehet úgy nyilatkozni róla, mint a ki- vitelserkentés legfontosabb tényezőjéről. Leszögezhető tehát a fentiekből, hogy a reális árfolyampolitika egyik döntő tényezője a reális gazdaság- politika érvényesítésének. Most a kezdetben mutatkozó nehézségek azzal magyarázhatók, hogy túl sokáig túlértékelt volt a dinár, hogy emiatt olyan fejlődési nehézségek, téves beruházások voltak, amit egyelőre nehéz rendezni. Nyilvánvaló a megrázkódtatás, hiszen tíz év alatt több mint tízszeresével csökkent a dinár értéke: DM 100 USA1974 689,34 dollár 1 17,05 1975 695,43 18,00 1976 764,53 18,31 1977 858,45 18,45 1978 987,96 18,61 1979 1 117,07 19,16 1980 1 512,00 29,30 1981 1 840,87 41,82 1982 2 625,08 62,48 1983 4 578,49 125,67 1984 6 776,53 211,75 1985 (I—IX.) 10 876,6 291.08A fenti táblázatból is látszik, hogy kezdetben milyen egyszinten alakult (különösen a dollár esetében) az árfolyam. Csikós Zsuzsa (Megjelent a Magyar Szóban) Magyar cipők — Amerikába A Tannimpex Külkereskedelmi Vállalat az egyesült államokbeli Highland Import Corp. (Rockport) céggel, valamint az Alföldi Cipőgyár leányvállalatával, a kiskunfélegyházi Kiskun Cipőgyárral szerződést kötött 150 ezer pár férficipő ez évi szállít tására. A megállapodás szerint a leányvállalat szakemberei sportos jellegű, utcai lábbeliket gyártanak tengerentúli partnerüknek. Az idei „próbaév” után jövőre várhatóan jelentősen növelik a termelést. A tervek szerint jövőre 400 ezer pár férficipőt szállítanak az egyesült államokbeli cégnek. A Highland Import Corp. (Rockport) a magyar cipőket az USA-ban forgalmazza. Hirdetmény Értesítjük a lakosságot, hogy a Békési Egyetértés Tsz tarhosi pulykatelepe részére épített 20 kV-os vez. és OTR-állomást 1986. február 14-én Feszültség ala HELYEZZÜK. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! Démász Üzemigazgatóság hálózatszerelési osztály, Békéscsaba Keveréktakarmány- vásárlók, figyelem! Az 1985. évben váltott vásárlási és visszatérítési könyvek utáni JUTALOMSORSOLÁST 1986. február 10-én a GMV kultúrtermében megtartottuk. B sorsolás alapján a következők nyertek: 6000,— Ft-ot nyert: Ambrus Péter, Kétegyháza, Rákóczi u. 96. 5000,— Ft-ot nyert: Mezei Imre, Vésztő, Árpád u. 41. 4000,— Ft-ot nyert: Molnár Mihályné, Kunágota, Széchenyi u. 34. További 500—500 Ft-ot nyertek: Kiss Imre, Biharugra, Ady u. ll._ Tóth László, Kevermes, Széchenyi u. 63. Balázs Béla, Gyula, Tessedik u. 17. Id. Sajti Mihály, Csorvás, Munkácsy u. 43. Bócz Pál, Békéscsaba, Berényi u. 33. Rafaj János, Szarvas, Vágóhíd u. 23. Szilágyi Imre, Gyula, Szélső u. 4. Meszjár István, Csorvás, Tanya 406. Krizsán István, Békéscsaba, Czuczor u. 6. Soczó Jánosné, Bucsa. Arany u. 13. A főnyereményeket üzemeink személyesen adják át a nyerteseknek, az 500 Ft-os takarmányutalványokat postán továbbítjuk. A NYERTESEKNEK GRATULÁLUNK! Az 1986. évre is váltsa ki vásárlási könyvét, azonos feltételek mellett. Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Biobrikett A Békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezetben a közelmúltban állítottak üzembe egy svájci gyártmányú gépet, mely szalmákból, kukoricaszárból jó tüzelőértékű brikettet állít elő. A tű- zibrikett előállításához nem szükséges ragasztóanyag, mert a csigás présrendszerben igen magas nyomás hatására brikettálódik a mező- gazdasági melléktermék. Ez a gép alkalmas 80 százalékos nedvességtartalmú lucerna, fű, zöldborsószalma energia- takarékos kipréselésével takarmányliszt, granulátum és sejtnedveket, fehérjéket tartalmazó dzsúz készítésére. A berendezés évente 4 ezer tonna biobrikett és ezer tonna takarmány előállítására képes. Fotó: Fazekas László
