Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-07 / 5. szám

1986, január 7„ kedd

Tájak, korok, múzeumok — felnőtteknek és diákoknak

MUNKÁSOK UJSA64

**4km. IW«**é**. *rt»**r láM** — V*&j*&m* ******* Arm*»* ** ***♦,«***».

«x- < < *>s **►•< <**;>*).,*«* M «**. * Uíí«', a*» t-Jtim x Ä'« > ^ ***** ****** *4 $. 1»

*4á*K>,*

í*»#*

M i*w <£»*«*£ &r«>)i&iK««'l . >,>

»♦»í S* :«»* «Áb» «WM***» fii?:*1««*,

>$*)»*«»

JK<'Úá>i t*t}***<Mt. «» *•'* iui i.itt k*U9, ftwfc £<>♦**•*»<» iftet tcir'*«#««-. *tí k-fí *>••::• vőz-év ** u Í«1*#<Í!*Í. ** MHM íjM**«**»«. A í»^****^'») íj: :« , S*-*

■;«*(>* íie*.é*r!. *«f|1 >4*4**? !’«#»>'»4. •>!*<< v# í** fixít ■)•*>» ;;i>;.;>4 !>'.. I**i*<-. a»«*«* «té*fr«t «Statt -**•♦. {***»>'<■>»'.' *****81«* , >. x»**, ii»í>« b*K*»r*étr o»t*^V* !<►*»' ; A>> £>*, <t« <•;*•* *■<

** .■fir*'**-# a*** JtóWm «Miv *'*> te*< é**& *•, M*' ** ««*l ***«f m*4 <£»*«» «*«*»»> Kd *>•**

|***fc*»l « «•** tt*#?« x«*«»* fcw.

Ö* I* <*« Stt*íltt*)*fc*k, «W**** »etafc» •

*«#? «ÓK«* ti«X*K<* .* *>S#fcíM ft* W#» íitfrfctt;««*. Itt e«**.. »«* ******* *>*«■ **-»<•: « *«M **» *« ír«i ts*i. tm

tu** m ■*&»***$»>&■ * %-*<swí*V ** **im

Mtaj*?** w* * ,. *«? fcriKívi VJ««,», « »>'p *,.» Wx***),iLíí * , **¥>' «•■nUniMt Ívm**Í< t * *»*#' ftfctarita»

*«* M 9*Umí*m*- » 5l**«Ví*k * .

•1» tis «&«**.*> ***• ííí*h*.j*** 4!} itt •***tffow»Si ss* *fct* #*»- '****•«• -ár *<»**w««* *»*> .*1«*#» . Űrét* fr?;«*»*. ,*-*.:*> , &»)*#<g,NSÜ^i, *%?■*%* i**mk te*i<#0i .

I'fi; **<í&W . «fik.si ;. ,»í fcf#yS*i( <■! <*»>?«> i.tüÍH-« S-t}s*S#í**f

l*i(l<'» <*»?»*{ ; *»>i ** »i'»5tt ;í.íis Ui <<t

S «#,:>»»*:»»}

* «w*x*4*i»et it

^ .......- . .. :.r----mi*m *>*»>«»

: ■ iTTX, “f**4**** * «**«»•* «W?: *«**^1»*»#«

:■ jaK1’!1! jggn - ^.*m

\ annak, akik 1848—49 történetét dolgozzák fel... Képünkön: a Táncsics Mihály szerkesztette Munkások Üjsága

zik, régészetiek es néprajziHogy a múlt legjava éllékeinek gyű j t ésével- fel i dézé- sével foglalkozó mozgalomhoz alkalmazzuk stílusunkat adatik tudtára mindenkinek, akit illet, hogy a Tájak—Korok—Múzeumok mozgalma egyesületi formára tért át. Még pontosabban: 1985. június 15-én megtartották a TKM-egyesület első közgyűlését, majd a minisztériumi — talán példa nélkül állandóan gyors — jóváhagyás után, július 1-én megkezdte működését az egyesület.

Ha valaki netán legyinte- ne a fentieket olvasva, mondván: még egy egyesülettel több, ezzel csak a bürokrácia növekszik — sietünk megnyugtatni. A TKM-egyesület élén társadalmi vezetőség áll, hivatali apparátusa pedig ugyanaz a néhány személy, aki eddig is intézte a mind terebélyesebbé vált mozgalom ügyeit. S ide tartozik az is: nem tudná, hogy a mozgalom résztvevőinek lelkesedése ragadt át az említett ügyintézőkre, avagy ők olyan lelkesek kezdettől fogva. hogy magukkal tudták ragadni a TKM-be jelentkezőket. Tény az. hogy szívvet- lélekkel teszik dolgukat, amire több tízezer tanút állíthatunk. Mert aki egyszer belekezdett ebbe a tömeg- társasjátékba, innen, Budapestről, a Természettudományi Múzeum néhány szerény kis helyiségéből kapta-kapja azóta is a biztatást, hogy folytassa.

Meg nem csak a biztatást. Nagyon sokan készítették el előbb inas-, majd legénymunkájukat, s a TKM-köz- pontból csakhamar megérkezett a bírálat: mi jó. mi különösen érdekes és újszerű. mi szorul még némi változtatásra. alaposabb kutatásra. Ezek a bírálatok senkinek sem vették el a kedvét a további játéktól. Sőt, a játékos forma megtartása mellett egyre komolyabban vették és veszik a különböző szakterületek feldolgozását.

Mindezen jottányit sem változtat az egyesületté alakulás. Továbbra is egymás után látnak napvilágot a TKM-kiskönyvtár kötetei, amelyekből eddig 225 jelent meg — a mozgalom (azazhogy most már egyesület) nevéhez méltóan tájakról: nemzeti parkokról, természetvédelmi területekről, barlangokról, arborétumokról. Meg természetesen korokról is. kezdve a XI. századnál, amelyet román stílusban épült templomok képviselnek, egészen a múlt századig (különböző épületek, várak és várromok, kastélyok, magán- és közcélokra szolgáló házak, népi építészeti emlékek, falumúzeumok). Itt már kapcsolódik a harmadik névadó, a múzeum, ám ide sok mindenféle gyűjtemény is tartoak éppúgy, mint képző- és iparművészetiek, szakma- és ipartörténetiek, .valamint emlékhelyek.

Járják a résztvevők a számukra legvonzóbb helyeket, és közben egyre gyűjtik a tudnivalókat. Némelyikük annyira bedolgozza magát az általa választott szakterületbe. hogy a TKM-hez küldött ,, mestermunkája" beillenék

tudományos disszertációnak is.

Először mindenki ..inasként" kezdi, s igen sok helyet kell felkeresnie, jelentékeny tudásra szert tennie, mire megkapja a ,,segédlevelet". Hát még a mesteri fokozatot! Am. aki megszerezte, vagy csak közeledik a mesteri címhez — akár meg is esküszik rá. hogy jók ezek a magas követelmények. Hiszen nem a címért megy tulajdonképpen a nemes verseny, hanem a tudásért, az ismeretek megszerzéséért. S állítják, hogy a játékos mozgalom nélkül nem szánták volna rá magukat az országjárásra. új — és nemegyszer tanult szakmájuktól. foglalkozásuktól távol eső — ismeretek megszerzésére.

így viszont van már olyan „TKM-mester". aki feltérképezte Budapest legöregebb fáit, s nem annak örül legjobban. hogy ezzel elnyerte a ..mesteri" címet, hanem annak, hogy a TKM-központ átadta a dolgozatot a főváros illetékeseinek azzal a javaslattal. hogy nyilvánítsák védetté ezeket a famatuzsálemeket. Egy másik újdonsült ,,mester" egv kis falut fedezett fel. olyan néprajzi anyagot gyűjtve össze ott. ami addig a szakemberek előtt is ismeretlen volt.

Évtizedekre megvan az utánpótlás is: a TKM ifjúsági változata a ,,Hazai tájakon, vándorkönyvvel a tarisznyában". Elsősorban történelmi témákat kutatnak, általában csoportosan, egv- egy tanár irányításával. A témák az évi történelem- anyaghoz kapcsolódnak, például a Rákóczi-szabadság-- harc. vagy 1848—49 történetét dolgozzák fel. sokszor felnőtteknek is dicsőségére váló alapossággal. Esztergomban, Kaposvárott és néhány más városban is vannak történelemtanárok, akik már állandó ..bedolgozói" a TKM ifjúsági változatának. S — talán nem is kellene külön mondani — diákjaik közül sokan folytatják a részvételt a mozgalomban az iskolából kikerülve is.

Ha van gond. az a publikálás nehézsége. Számos dolgozat megérett arra. hogy valóban közkinccsé tegyék, s ez ma főleg anyagi akadályokba ütközik. Talán hoz ebben némi változást az egyesületté alakulás, noha a minimális tagdíjakból aligha várható minden költséget busásan fedező bevétel. De ezt már a jövő mutatja meg. A TKM-tagok optimisták. Játékos-hasznos mozgalmuknak ez az indító rugója.

Várkonyi Endre

Könyvet az olvasónak!

Könyvesboltokba járva számtalan esetben megbénít ä könyvújdonságok sokasága. Nincs olyan látogatás, amikor ne fedeznék fel újabb műveket, szépírói köteteket vagy épp új gyermekkönyvet. Sok a könyv vagy kevés? Nem sok, de talán több is eljuthatna az olvasóhoz több tájékoztatás, korszerűbb propaganda és reklám segítségével. A könyvet nem elég megjelentetni, hisz sorsa csak ezután tisztázódik: az.

alkotó üzenetével megtalálja-e olvasóit? Könyvesbolti találkozásaink a könyvekkel véletlenszerűek, ritkább az, ha valamit cím szerint és meghatározott szándékkal keresünk.

El lehet egyáltalán igazodni a könyvek birodalmában, az évente megjelenő több ezer kiadvány között? Vannak-e tájékoztatók, amelyek segítségével egy-egy olvasásra, forgatásra érdemes könyvet még akkor kereshetünk, amikor kapható? Sajnos sokszor későn ér hozzánk a hír, így az a bizonyos könyv már nem lehet saját tulajdonunk.

A könyvbarátok már tudják, hogy a könyvpropaganda és -reklám leginkább a különféle könyves akciókhoz igazodik, így minden év februárjában hírt kapunk a mezőgazdasági szakkönyvekről, május végén a könyvheti választékról, októberben a politikai, műszaki, közgazdasági könyvújdonsá- gokról, decemberben a gyermekkönyvhét kiadványairól, karácsonykor az ajándékozható kötetekről.

Közismert tény, hogy a mai magyar társadalom nagyobbik része szabad idejében rendszeresen sem könyvet, sem folyóiratot nem olvas. Ezt egyfelől bizonyítják könyvtári, másfelől könyvkereskedelmi tapasztalatok. Éppen ezért szükség van új könyvkereskedelmi módszerekre, olvasás- propaganda-eszközökre. Ezt kívánja szolgálni az előkészületben levő Magyar Könyvbarátok Egyesülete, amelynek létrehozásán a Művelődési Minisztérium és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ügyködik, a könyvkiadók és a könyvkereskedelmi vállalatok vállalkozókedvében bízva, közreműködésére számítva.

Az egyesület célja elsődlegesen, hogy folyamatos, személyre szóló kiadói és könyvkereskedelmi tájékoztatás segítségével, vásárlási kedvezményekkel, előjegyzési igények teljesítésével erősítse az olvasás, a könyv iránti szeretet presztízsét, legfőképpen a könyvtárakkal, könyvesboltokkal ellátatlan területeken, a nem rendszeresen olvasók körében.

Az egyesület tagjai majd az alapszabályból ismerhetik meg jogaikat és lehetőségeiket. Az olvasómozgalmi, könyvszakmái szervezet legfontosabb törekvése, hogy a reális, értékes ismereteket gyarapító olvasói, könyvvásárlói érdekeket szolgálja, segítse az alkotói, olvasót vélemények cseréjét, saját kiadványaival gazdagítsa a könyvkiadók választékát illetménykötetekkel, amelyek könyvkereskedelmi forgalomba nem kerülnek.

Az egyesület nemcsak levelező kapcsolatot kíván fenntartani tagjaival. Olyan fórumokat akar létrehozni, ahol a könyvbarátok ezrei véleményükkel, észrevételeikkel segíthetik a magyar könyvkultúra további fejlődését, értékeinek gyarapodását.

Maróti István

Kiállítás a Műcsarnokban

Másfél évt’.s előkészület, kutatómunka előzte meg az 1985-ös Stájer Ősz keretében Grazban rendezett magyar festészeti kiállítást. A Neue Galerie és a Künstlerhaus adott helyet októberben húsz művész nyolcvan nagyméretű művének, amely A magyar festészet három generációja címet viselte.

A három festögeneráció által megteremtett stílusban vannak különbözőségek és hasonlóságok. De a más-más indíttatású alkotók mégis közös szellemiségű, magyar művészetet hoztak létre. E művészek munkáival a hazai közönség először 1968—69-ben — amikor a hivatalos galériák elzárkóztak szerepeltetésük elől — az. Iparterv kiállításán találkozhatott. Később a Fészek Galériában. majd az Ernst Múzeumban.^ grazi bemutatkozás után most a Műcsarnok három középső termét kapták meg. K. M.

KÉPERNYŐ

Áthúzódó sorozatok

Még szerencse, hogy ez az áthúzódó jelző nem a népgazdaság beruházásaira vonatkozik, hanem a Magyar Televízió sorozataira, össze szerettem volna számolni őket, de gyorsan feladtam. A lényeg az, hogy minden korosztály, minden réteg, minden érdeklődési körű ember részesül legalább egy, a szája íze szerint való sorozatban. Ha szabad személyeskedni, én először is ifjúkorom egyik színészbálványával, a ma . is jó karban levő Alain Delonnal kezdeném.

Az ifjú korában még inkább szépségével, megjelenésével hódító francia színész igazi művésszé érésének lehetünk tanúi e sorozat révén. (Bár e fejlődésrajzot igen szűkre szabta a televízió.) S az sem megvetendő, hogy mellette a francia filmművészet más nagyjai is képernyőre kerülnek. Valószínű, e sorozatok sikere miatt lelkesedett be a Magyar Televízió, és tűzte műsorára a James Stewart-soroza- tot is, A kicsit mamlasz képű művész, aki komikusnak, seriffnek és romantikus szerelmesnek egyaránt kitünően megfelelt a maga korában, filmjeivel újra belopja századvégi életünkbe a jó öreg, szirupos hollywoodi, lélekhami- sító álomvilágot. Már nem vesszük komolyan az egészet, de élvezzük, s a bugyutaságokat elnéző mosollyal szemléljük.

A filmművészet nagy alakjait bemutató eddigi sorozatokkal szemben csak egy kifogással élhetünk: némelyik

eléggé kurtán-furcsán intéz el egy-egy igen nagy, meghatározó egyéniségű sztárt, s ezzel legfeljebb csak felcsigázza az érdeklődést, de igazi kielégülést nem hoz. S bár kifejezetten nem szeretem a didaktikus műsorokat, de e művészeket bemutató sorozatok elé elkelne egy tájékoztató jellegű, nem túl szakmai, inkább ismeretterjesztő célú bevezető. Vannak filmesztétáink — ha nem is bőven —. de bizonyára néhán.van szívesen mutatnák be kedvenceiket.

És ha már a sorozatokról szóltunk! Újra itt van a képernyőnkön dr. Bubó, egyik legsikeresebb magyar rajzfilmünk a felejthetetlen és utánozhatatlan Romhányi József szövegével. A kedves, jóindulatú erdei orvos életünk nagy rákfenéjével foglalkozott eddig, a szesszel és a kábítószerrel Kevés műsor hozza annyira össze a családokat a legkisebbtől a legnagvobbig. mint éppen ez a sorozat. Reméljük, sokáig örülhetünk neki. (Mert a szellemes szöveget igazából majd az ismétlésnél fogjuk ízlelgetni.) Ahogyan a Magyar népmesék sorozatban a rajzok esztétikumát, varázsát, olykor darabos egyszerűségét ízlelgetjük már első látásra is. Szegényes esti meséink között — amit a felnőttek többsége is rendszeresen néz —, e filmsorozat az egyetlen művészi hatású.

Mikor a pótlék jobb

Mint a Magyar népmesék méhésze, megpróbálok én is belenyúlni a kaptárba, hátha nem csípnek meg a szorgos kis méhek. A Fótszilveszterröl lenne ugya'nis szó. Lehet, egyszerű szerkesztői fogásról van szó ez esetben vagy a több nap, mint kolbász bölcs takarékosságáról, de az igazi műsorból kihulló jelenetek némelyike inkább fogyasztható volt, mintsem a korábban látott gyengécske produkciók, amelyek Hofit követték. Gyanítom, az alkotók arra számítottak, most józan ésszel nézik végig nehezen kiizzadt tréfáikat, s így mindjárt reálisabb lesz az értékelés is.

Hogy a Pótszilveszter tetszett Békéscsabán, a József At- tila-lakótelepen, azt onnan mértem le, hogy szinte elnémult az utca, csak egy-egy busz dübörgőit el a ház előtt. Most jut eszembe: a bonyolult kérdőíves módszer helyett ezzel is meg lehetne állapítani egy-egy televíziós műsor tetszésindexét

Megspórolhatjuk a szerelőt?

Új év. új műsor. Csendben született meg és mutatták be az idei televíziós esztendő elsőszülött szolgáltató magazinműsorát, az 5-leteket. Ez alkalommal a balfék és tudatlan autósoknak adtak szellemes kivitelezésben jó tanácsokat a hidegindításhoz, A szöveg érthető, szemléletes volt, még én is kitűnően megértettem, pedig női vezető vagyok. Fel is írtam minden jó tanácsot, csak azokat a csodaspréket, amiket a megszorult autós előkapkodott, alig hiszem, hogy kapni lehet. Akkor meg mit ér a jó tanács? Legközelebb azt is súgja meg nekünk a gyurmafigura — mert nagyon okos —, hogy hol lehet beszerezni. Kővári Tamás rendező és Papp Ferenc szerkesztő februárban már a nyarat fogja idézni, de hogy milyen 5-letekkel állnak elő, az még titok. A folytatást azért várom, mert hátha úgy kiokosítanak, hogy nem is kell szerelőt hívnom legközelebb.

B. S. E.

Szülői munkaközösség Dombiratoson

Kevés általános iskola dicsekedhet olyan lelkes szülői munkaközösséggel, mint a dombiratosa 1979-ben a munkaközösség legjobbjainak plakettet is alapítottak a sok éves kiemelkedő munka jutalmazására.

Nem könnyű eredményeiket felsorolni, hiszen az úttörőszobát. az iskolaboltot, a kézilabda- és a futópályát, de még az udvari tornaszerekei és állványokat is a szülők hoztág létre. Társadalmi munkában évente vállalják a tantermek meszelését. ezzel mintegy 40 ezer forintot takarítanak meg az iskolának, melyet. így szemléltető eszközökre fordíthatnak.

Ám nem csupán a munkában. a közösségi élet kialakításában is élen járnak

a munkaközösség tagjai. Az alsó tagozatosok szüleinek körében népszerű a ..Szülök iskolája" előadássorozat. E rendezvények keretében az új tantervről, a tanulási módszerekről és sok egyéb érdekes témáról esik szó. Szerepel munka tervükben,

hogy közösen megtekintik majd Magyar József dokumentumfilmjét, „A mi csalá- dunk"-at is.

Évek óta megrendezik a szülök bálját. Előbb szü- kebb körben látták vendégül a szülőket a nevelők, ám hamarosan „kinőtték" az iskolát. s két éve a művelődési ház ad otthont a jó hangulatú rendezvényeknek. A legutóbbi szülők bálját november :i()-án rendezték meg. most is nagy sikerrel,.

Az egyik kiállító, Ilcnczc Tamás festménye