Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-07 / 5. szám
1986. január 7., kedd o Nincs már isten háta mögötti falu Beszélgetés a TÓI főtitkárhelyettesével Gyakran elhangzik napjainkban a kérdés a falvakban: „Dolgozik-e elegendő felsőfokú végzettségű szakember a termelőszövetkezetekben?" Köztudott ugyanis. hogy ez az egyik alapja a mezőgazdaság 'további gyarapodásának. ez segítheti leginkább az előrelépést. A szakember a legjobb és a leggyorsabban megtérülő befektetés — hirdette már Erdei Ferenc. Milyen hát a mezőgazdasági szakemberellátás az országban? Ezzel a kérdéssel kopogtattunk be Lehoczki Mihályhoz, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkár- helyetteséhez. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben jelenleg húszezer egyetemet és főiskolát végzett szakember tevékenykedik — hangzik a válasz. — A TOT elnökségének értékelése szerint azokban a termelőszövetkezetekben. amelyekben több a szakember, jobb az irányítás. és ez kifejezésre jut a terméseredményekben is. Ennek a húszezer felsőfokon végzett szakembernek a munkáját segíti az a harmincezer dolgozó, akinek középfokú szakképzettsége van. Továbbmenve: 200 ezer szövetkezeti tag végezte el a szakmunkásképzőt. — Persze, a fent említett húszezer felsőfokú végzettségű szakembernek csak egy része vesz részt — vehet részt — a termelés közvetlen irányításában, a vezetésben. Az agronómusok, állattenyésztők. gyümölcstermelők és szőlészek, a könyvelők. jogtanácsosok tetemes része kisebb beosztásokban dolgozik. A húszezer szakemberből háromezer a nő. — A legjobb az ellátottság általános agronómusból, Vállalati vezetőkkel beszélgetve sokszor hallani, a szabályozás, a súlyos adók, a növekvő árak szinte kifosztják a kasszát, alig jut valami a bérek emelésére, és bizony új fejlesztésekre sem mindig telik. Ám, amint a vállalat gazdálkodásáról esik szó, a takarékosságról, már nem ilyen bőbeszédűek. Vannak tartalékok (mondják), de általában a jobb munkaszervezésre, a kapacitások több műszakban való kihasználásává gondolnak. S szinte sohasem kerül szóba egy nagyon fontos tényező: a vállalati költséggazdálkodás. ÁLLANDÓAN EMELKEDNEK Ezen belül akadnak olyan kiadási fajták, amelyek az egész vállalat működéséhez kapcsolódnak, s nem köthetők közvetlenül egy-egy termékhez — ezek az úgynevezett vállalati általános, illetve fel nem osztott költségek. S ha ezek alakulását megkeressük az elmúlt évek statisztikájában. bizony megdöbbentő kép tárul elénk. Ugyanis ezek a költségek az elmúlt években fokozatosan emelkedtek. Az okokat elemezve, számos tényezőre bukkantak a szakemberek. Például a termelés felfutása, a forgalom növekedése is hozzájárul az ilyesfajta kiadások növekedéséhez, ahogy a különböző díjak, tarifák, szállítási költségek emelkedése is ebben az irányban hat. Arról mezőgázdászunk van elegendő, ha ezek területi elosztása gondot is okoz. Van megfelelő kertészeti szakember és állattenyésztő is. jut már minden közös gazdaságba szakképzett könyvelő és jogász, viszont kevés a közgazdász. Akik ezen a szakon végeznek, másutt helyezkednek el inkább, nem mennek a termelőszövetkezetbe. Pedig szükség volna rájuk ott is. — Mi ennek az oka? — Az főleg, hogy ilyen diplomával városokban is el tudnak helyezkedni. A város még mindig vonzóbb, mint a falu, a vidék. Pedig elmondhatom, hogy nagyon sok vidéken, községben, ma jobbak a munkakörülmények, mint sok városban. A legtöbb helyen már a lakáskérdés sem gond. és a szórakozási lehetőségek is javultak, nem beszélve a kereseti lehetőségről. Jobb és nyugodtabb életet tud nyújtani egy-egy fiatul kezdő szakembernek a vidék. Én magam is dolgoztam vidéken hosszú ideig, tapasztalatból mondonv hogy sok előnnyel járt. — A mezőgazdasági kormányzat, az új szabályozó- rendszer kedvezményeket biztosít a vidéken elhelyezkedő szakembereknek. Különösen azoknak, akik vállalják a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező gazdaságokban a munkát. — Hogy vidéken nagyobb a sár? Természetesen nagyobb. Hogy nincs mindenütt színházi előadás? Ez is természetes. De aki mezőgazdásznak tanul, annak számolnia keli ezzel. Több elhivatottságot várunk a szakemberektől. Természetesen megértjük azokat is, sem feledkezhetünk meg. hogy a szabályozóváltozások, a különböző elszámolások módosításai szintén növelik e költségeket. De azért nem pusztán ennyi áll az állandó növekedés mögött. Hiszen már évek óta olvashatjuk a szaklapok hasábjain, hogy nem megfelelő a vállalatok költséggazdálkodása. E száraz szakkifejezés pedig azt takarja. hogy bizony, nem minden vállalatnál nézik meg. mire adják ki a forintokat, ha vállalati általános költségekről van szó. TÖBB MILLIÁRD — IGAZGATÁSRA Például a postai tarifák emelkedése racionálisabb levezetéssel, részben kivédhető. Ugyanígy a szállodai díjak emelkedésének sem kell egy az egyben megjelenniük a kiadások között. A bankkamatok drágulása is hozzátartozik a vállalat életéhez, ezt ellensúlyozni persze csak a hitelállomány csökkentésével lehet. (Bár az is igaz, a kamatok nemcsak emelkednek, hanem csökkennek is.) Mindezt számításba kell venni a költségek tervezése során, és mindent meg kell tenni azért, hogy ne növeljék állandóan a vállalati általános kiadásokat. Persze mondhatnánk, nem olyan könnyű mindezt a gazdálkodás mindennapjaiban megvalósítani. Hitelre szükség van. és az üzleti levelezés sem csökkenthető a végtelenségig. sőt. lehet, hogy a akik családi körülményeikre hivatkozva a városok közelében maradnak. De mindinkább számot kell vetnie azzal, hogy ma már nemigen akad olyan hely Magyarországon, amelyre ráillene az „isten háta mögötti" jelző. A korszerű technika a vidékhez is közel hozza a várost, és kulturált emberi környezetet biztosít. — Kevés szó esett még a mezőgazdasági szakemberek területi eloszlásáról. Vagyis arról, hogy a nagyvárosok körül általában sok, azoktól távolabb viszont kevés a felsőfokú végzettségű szakember. Véleménye szerint hogyan lehetne változtatni a jelenlegi helyzeten? — Azt hiszem, az ösztön- díjrendszer kiterjesztése kínálja a legjobb megoldást. Vagyis az, hogy a szabolcsiak, a baranyaiak meg mások küldjenek minél több ösztöndíjast az egyetemekre, főiskolákra. — Mindez persze csak a kérdés egyik oldala. Az ösztöndíjrendszer kiterjesztése csak akkor számíthatna nagyobb sikerre, ha az egyetemi-főiskolai felvételeknél is előnyben, legalábbis némi előnyben részesítenénk azokat, akiknél valóban feltételezhető az elhivatottságérzet, az a szándék, hogy friss diplomájukkal a kezükben visszatérnek a szűkebb pátriájukba. Végtére is az ilyen szakemberekre lehet alapozni leginkább a falvakban. Róluk feltételezhető leginkább, hogy azonosulnak a tsz-ükkel, falujukkal, s a saját, személyes boldogulásukat összekötik a szűkebb pátriájuk felvirágzásával — mondotta befejezésül Lehoczki Mihály főtitkárhelyettes. Illés Sándor forgalom növekedése éppen ellenkező változást igényel. Ám mégis elgondolkoztató, hogy főleg az átlagon felüli jövedelmezőséggel gazdálkodó vállalatoknak sok helyütt sikerült e problémára megoldást találniuk, s a drágulást nem követte az általános költségek azonos ütemű növekedése. Vagyis mindenképpen akad még tennivaló a gyárkapukon belül is. De minek takarékoskodjanak a vállalatok, hiszen a költségként kifizetett forintokat kevésbé érzi meg a cég, mintha mindezt a már adózott, béremelésre, fejlesztésre szánt alapjából tenné? Nem helytálló ez a logika, mert minden forint számít, és ezt támasztja alá a statisztika. Az első félévben egyedül a vállalati irányítási költségeken, más szóval az igazgatási költségeken csak az iparban több milliárd forintot lehetett volna megtakarítani. ha ezek nem nőttek volna 8,9 milliárd forint ösz- szeggel az elmúlt év azonos időszakához képest. S ez a szám még jobban tükrözi, az elérhető megtakarítások nagyságát. ha figyelembe vesszük, a mérlegben kimutatott eredmény 33 százalékkal lehetett volna magasabb. Más népgazdasági ágakban is vannak ilyesfajta tartalékok. HA MEGVIZSGÁLNÁNK... S mindez bizonyítja, nemcsak a külső tényezők járulnak hozzá ahhoz, hogy a vállalati általános költségek növekednek. Általános receptet a takarékosság elvén kívül lehetetlen adni, hiszen minden egyes cégnek magának kell megvizsgálni, hogyan sáfárkodhatna jobban ezekkel a forintokkal. Lakatos Mária Miért mostohagyerek a költséggazdálkodás? ÓRÁNKÉNT EGY KILOMÉTER KOLBÁSZ! A magyar élelmiszergyártó ipar egyik új prototípusát próbálják ki a Gyöngyszöv Áfész húsüzemében. A hazai tervek alapján készült hidraulikus működtetésű, nagy teljesítményű, dugattyús töltőgéppel óránként csaknem egy kilométernyi kolbászt tudnak készíteni (MTI-fotó: Szabó Sándor felvétető — KS) Marci bácsi hobbija... Nagybánhegyesen, az Október ti. utca nyolc szám alatt él feleségével, takaros kertes házban Hancsz Márton. Mindketten a Zalka Máté Tsz nyugdíjasai. A virágoskert és a gazdasági udvar télvíz idején is a háziak rendszere- tetére utal. Kora reggel érkeztünk, de Marci bácsi már megetette a sertéseket, tyúkokat, gyöngyösöket, pulykákat, kacsákat. Jár a villanydaráló, megfelelő arányban adagolja belé a kukoricát, árpát, takarmánybúzát és napraforgót. Nagy fazékban forr a víz, már a következő etetésre készül. A házőrző ebet csendre inti, a darálót kikapcsolja és barátságosan invitál a há- romszobás, gyönyörűen berendezett, sok virággal és kézimunkával otthonossá varázsolt lakásba. Erzsébet asz- szonyt kéri tolmácsolásra, nem tudja: kik vagyunk, mit akarunk. Mint kiderült, Marci bácsi öt évvel ezelőtt máról holnapra elveszítette hallását, ezen már a hallókészülék sem segít. A felesége ajkáról olvassa le kérdéseinket: hogy telnek nyugdíjasévei, milyen elfoglaltságot talál a háztájiban: — Ha én most azt mondom, hogy a munka ad értelmet az életemnek, nagyképűnek tartanak. Pedig ez így igaz!... Nekem a jószágnevelés a hobbim. Amíg szufla lesz bennem, nem bírok tétlenül ülni. Egyenruhám a gumicsizma, a sötétkék vászon munkásöltöny. Évente 20—23 hízott sertést adunk le, magunk is vágunk kettőt. Hadd legyen az unokáknak is, ha hazajönnek. Hogy olcsóbb legyen, tartunk egykét anyakocát, s azok szaporulatát neveljük. A beszélgetésből kiderül: a munka és az állatok szerete- tét mindketten az anyatejjel szívták magukba. Marci bácsiék kilencen, Erzsiké néniék öten voltak testvérek. A Hanesz szülők tanyásbérlők voltak, nyolc-tíz éves korukban már munkára fogták a gyerekeket. Nem volt köny- nyebb sorsa Erzsikének és testvéreinek sem. Amint any- nyira cseperedtek, szolgálni adták őket. 1947-ben házasodtak össze, nagyon nehéz volt a kezdet, de felneveltek két gyermeket, újjávarázsollak a régi kis házat. — Nagyon sok rosszat megéltünk — magyarázza a házigazda —, de amondó vagyok, soha ne legyen rosz- szabb, mint ahogyan ma él a magyar munkás és parasztember. öl éve vagyok nyugdíjas. Én a közösben sem tudtam lazsálni. Növényvédő szakmunkás voltam, méreggel dolgoztam, hajnaltól napestig. Volt olyan tavasz, hogy a munkatársammal 100 mázsa port szórtunk ki a növényekre. Akármilyen meleg volt, gázálarc, gumicsizma, hosszú szárú kesztyű!. . . Ez volt az előírás. Tettük, amit kellett. A mai világban már gépek szórják a vegyszert, de a méreg az méreg marad örökké. A feleségem a tejüzemben dolgozott, ő négy éve nyugdíjas. — Mindig korán mentünk el hazulról — veszi át a szót Erzsiké néni. — A szomszédok arról tudták meg, hogy délután mikor érkeztünk haza, amikor a sertések elkezdtek sivalkodni. Egész nap nem volt hangjuk, megszokták, hogy emberi lény nem tartózkodik a portán. Nehezen szereztük, amink van, örülünk neki, megbecsüljük. Nyáron tessenek majd eljönni, gyönyörű az udvar, rengeteg a nyíló virág. Világéletünkben szerettük a szépet. Most már megengedhetjük magunknak. Fonodái fejlesztés a Rábatextnél Az értékesebb finom fé- sültfonal-termelés növelését szolgáló fejlesztés kezdődött a Rábatext Győri Textilipari Vállalatnál. Olyan berendezéseket szereznek be és állítanak munkába, amelyek megváltoztatják a fonalgyártás eddigi gyakorlatát. Míg mostanáig ugyanabból a pamutkeverékböl készítették a szövéshez szükséges különféle finomságú fonalfajtákat, addig a beruházás eredményeként más pamutkeveréket használhatnak a durvább és mást a finomabb fonalak gyártásához. Ennek haszna az anyagköltség csökkenésében jelentkezik: a devizamegtakarítás az előzetes számítások szerint meghaladja az évi 15 millió forintot. Emellett az új berendezések üzembe helyezése után a jelenleg 5000 tonna kapacitású fonoda 10 százalékkal több fonalat készít. A többlettermelésen belül nagyobb mértékben bővül az értékesebb fésült fonalak gyártási aránya, s így növelhetik a jobb minőségű, előnyösebben értékesíthető felsőruházati kelmék gyártását. A termelés magas fokú gépesítése hozzájárul a fonodái létszámgondok megoldásához is. A 72 millió forintos fejlesztés, amelyhez 60 millió forintos, járadékfizetési kötelezettséggel járó alapjuttatást nyújtott az Állami Fejlesztési Bank, ez évben befejeződik. A nettó devizahozamból 2,3 év alatt megtérülő beruházásra kapott hitelt 10 év alatt fizeti visz- sza a Rábatext. hogy nyugodt, szép környezetben. szeretetben éljünk. — A szövetkezettől kapunk kettőnk háztájijára 50 mázsa kukoricát. Vásárolhatunk évente 15 mázsa búzát, három mázsa árpát, napraforgót termelünk a kertben. A tápot is a szövetkezettől vásároljuk, onnan hord a férjem savót is a disznóknak. Nagyon szeretik a savót, rendben tartja gyomrukat. jó az étvágyuk. Érteni is kel| az állattenyésztéshez, de kell egy kis szerencse is. Mj nem panaszkodhatunk: általában nyolc-kilenc hónapos korban 110—120 kilós átlagsúllyal [e tudjuk adni a hízókat. Nem sok rajta a haszon, ha mindent felszámolunk. de másképp már nem tudnánk élni. — Olvastam az újságban — magyarázza Marci bácsi —, hogy az Országgyűlés is foglalkozott a szarvasmarha- és a sertésprogrammal. Emelték a hús átvételi árát is. Kell a hús a népgazdaságnak. Mi ebből a programból is kivesszük a részünket. 1986-ra 20 hízóra kötöttünk szerződést, és az új év első napjaiban négyet mór leadtunk. Amondó vagyok; akik átvették a stafétabotot, becsüljék ezt a rendszert, vigyázzanak a rendre, tiszteljék az öregeket. A jó munkát fizessék nríeg tisztességgel. de ne sajnálják felelősségre vonni a lazsálókat, a törvényszegőket. A húsipar pedig mindig vegye át időben a kész hízókat, nehogy rossz szervezéssel újból elvegyék a kistermelők kedvét az állattartástól. Aki soha nem éhezett, fel sem tudja fogni, hogy az milyen érzés. Azt kívánom, hogy ma már ne is tudja meg senki. Legyen mindig böségkosár húsból, kenyérből, gyümölcsből, és ebbe a kosárba mindenki ereje és tudósa szerint rakja bele a maga termését ... Ary Róza
