Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-07 / 5. szám
NÉPÚJSÁG 1986. január 7., kedd Korszerűsödő termékszerkezet Bővíti piacait az Industrialexport Ila nincs hó, akkor sem unatkozunk! Fotó: Gál Edit Gyermek bankárok Mágocson Az ország első általános iskolai takarékszövetkezete alakult meg a Baranya megyei Mágocson. Létrehozója az egyik legnagyobb, eredményesen működő „falusi bank”: a 7500 tagot számláló, és 157 millió forint betétet kezelő Hegyhát Takarékszövetkezet. Az általános iskola szívesen vállalta a kísérletet, hiszen már több éve működik a tanintézetben iskolaszövetkezet is, amely nevelési és gazdasági szempontból egyaránt hasznosnak bizonyult. Az alakuló közgyűlésen a tagok — felső tagozatos diákok — elfogadták a takarék- szövetkezet alapszabályát, valamint a szervezeti és működési szabályzatot, majd megválasztották az igazgatóság funkcióját betöltő intéző bizottságot. Elnöke az egyik tanárnő lett, a többi nyolc tagja a gyerekek közül került ki. Létrehozták továbbá a felügyelő bizottságnak megfelelő ellenőrző bizottságot, ennek minden tagja diák. A 10—14 éves lányok ési fiúk közül bárki beléphet a szövetkezetbe, tíz forintos alaprészjegy megváltásával. (A „nagy” takarékszövetkezeteknél 100 és 500 forint között váltakozik egy részjegy ára.) Az iskolai bank meghatározott időpontokban tart pénztári órákat, amikor a gyerekektől átveszik megtakarított forintjaikat az ugyancsak gyerek pénztárosok. A pénzt kamatozó betétkönyvekben tartják; az anyaszövetkezet külön kis takarékkönyveket nyomatott számukra, s a saját bélyegzőjüket használják. Az összegyűjtött pénz a mágocsi takarékszövetkezet lakossági betétjét gyarapítja, azzal együtt kezelik. A diákok bankjának gazdasági éve a tanévhez igazodóan kezdődik és zárul, szakmai-pénzügyi felügyeletét az anyaszövetkezet látja el. Az általános iskolai takarékszövetkezet elsődlegesen a nevelést szolgálja, beosztásra és takarékosságra szoktatja a gyerekeket, egyben megismerteti velük a szövetkezés célját és értelmét. Ezen túlmenően a demokrácia előisi- kolája is, hiszen a diákoknak meg kell vitatniuk a határozati javaslatokat, időnként tisztségviselőket választanak, és különféle ügyekben döntenek, meg kell tehát tanulniuk a testületi munka szabályait. A mágocsi takarék- szövetkezet, amely kezeli és forgatja a kis bank pénzét, a- gazdasági év végén a tagsági érdekeltségi alapból visszajuttat egy méltányos összeget. Ezt közösségi célokra — korszerű oktatási eszközök beszerzésére, tanulmányi kirándulásokra, sporttámogatásra — fordítják. Ez is egy módja az intézményes isko- latámogatásnak. A folyamatosan korszerűsödő termékszerkezet eredményeképpen az Industrial- export több új piacon kezdte meg komplett berendezések értékesítését, s hagyományos partnerei körében is bővíti az új irányítástechnikával, mikroelektronikával felszerelt technológiai rendszerek szállítását. A vállalat a Szovjetunióba most már olyan komplett hűtőgépgyártó sorokat exportál, amelyek működését számítógép irányítja, s ez lehetővé teszi a nagy termelékenységű gyártást. A közeljövőben a szovjet mező- gazdasági gépgyártó üzemek rekonstrukciójába kapcsolódnak be. Az Industrialexport több magyar vállalattal az ogyesszai ekegyár és a Ivovi permetezőgyár felújításában, termelési kapacitásuk megkétszerezésében vesz részt. Szintén az új exportüzletek közé tartozik olyan automatizált berendezések szállítása a Szovjetunióba, »melyek lehetővé teszik a kimerülő olajmezőkön a termelés további folytatását. Az elképzelések szerint az idén és jövőre több mint százmillió rubel értékben fognak szállítani automatizált gázelAz orosházi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban négy gazdasági egységben — az orosházi Béke, valamint az Üj Élet Tsz-ben, továbbá a Békéssámsoni Előre Tsz-ben és a Tótkom- lósi Vegyesipari Szövetkezetben vizsgálta meg a gazdálkodási felelősségi rendszer működését. Megállapította többek közt, hogy mindegyik rendelkezik a jogszabályi előírások szerinti belső szabályozottsággal. Szabályozottak a munkaköri leírások, nem tartalmaznak azonban utalást arra. hogy mulasztás esetén milyen a felelősség mértéke. Szabályozzák a gazdálkodó egységek függetlenített belső ellenőrzési munkaköreinek tevékenységét is. A vezetői ellenőrzéssel kapcsolatban helyes módszerként fogadta el a vizsgálat a vegyesipari szövetkezet gyakorlatát, mely szerint a munkaköri ellenőrzési feladatok részeként a műszaki vezető, valamint a főkönyvelő ellenőrzési pontokat határoz meg. A függetlenített osztó blokkokat a másodlagos kitermelés feltételeinek megteremtéséhez. Az egyik legjelentősebb üzletét a közelmúltban kötötte meg az Industrialexport: korszerű hűtőszekrénygyárat exportál Kínába. A szerződés alapján három, a kínai igényeknek megfelelően kifejlesztett Lehel hűtőszekrénytípus licencét, valamint a gyártáshoz szükséges berendezéseket exportálja az Industrialexport. A gyártósorokat és más berendezéseket a Jászberényi Hűtőgépgyár és több más magyar gépipari vállalat készíti el. A Ningbo városban felépülő új üzem elkészülte után évente háromszázezer hűtő- szekrényt állít elő. A tervek szerint a gyártást 1987 decemberében kezdik meg. Az Industrialexport szakemberei a kínai piacon tovább folytatják munkájukat, s a hűtőgépgyártás melletj különféle más háztartási gépek előállításában is keresik az együttműködést. A kínai igényeket figyelembe véve több műszaki ajánlatot dolgoztak ki, például hűtőkompresz- szor-, valamint mosógépgyár komplett szállítására. belső ellenőrök az elnök közvetlen irányítása alatt, éves munkaterv alapján dolgoznak. Szükséges, hogy a ténymegállapításon kívül javaslatokat is tegyenek a hiányosságok megszüntetésére. A vizsgálat során megállapítható volt, hogy az elkövetett fegyelmi vétségekés a fegyelmi büntetések, vagy a károkozások és a kártérítések mértéke közt nem megfelelő az arány. Gyakori az írásbeli figyelmeztetés, ami nem helyettesítheti a felelősségre vonást. Végeredményben a felelősségi rendszer a vizsgált gazdálkodó egységeknél nem működik kielégítően. Megtörténik ugyan a jogellenes magatartást tanúsító személyek felelősségre vonása, azonban nem kerül sor a törvényes jogkövetelmények következetes alkalmazására. A vizsgálat során azt is megállapították, hogy a testületi döntéseknél általában nem mutatható ki a közreműködők egyéni felelőssége. P. B. A NEB vizsgálata nyomán Nem működik kielégítően a felelősségi rendszer Bővülő márka- és mintabolthálózat A márka- és mintaboltok száma ma már országosan mintegy hétezer, egy részük a kereskedelem és a termelők közös, más részük a gyártók saját üzlete. Az utóbbi néhány esztendőben a korábbinál gyorsabban gyarapodott a termelő vállalatok saját bolthálózata, mivel a gyártók egyre inkább felismerik: a mintaboltokban szerzett információkat gyorsabban, jobban hasznosíthatják a termékválaszték alakításánál. Beváltak a közös érdekeltségű üzletek is, melyekben a kereskedelem üzlethelyiségekkel, eszközökkel, s szakképzett eladókkal, a termelő pedig árukészletével vesz részt. Társulási formában is van lehetőség közös érdekeltségű bolthálózat létesítésére, akár egy, akár több termelő, illetve kereskedelmi vállalat között. Az ilyen bolthálózatok előnye, hogy mód nyílik alaposabb és hatékonyabb piackutatásra, az áru útjának rövidítésére, s az adott márkájú termékek széles körű népszerűsítésére. A vevők is jól járnak, hiszen vonzóbbak az olyan újdonságok, amelyek a szokásosnál gyorsabban jutnak el a termelőtől a fogyasztóig. A márka- és mintaboltok bevétele 1985-ben elérte a 36 millió forintot, s ez a kiskereskedelmi forgalom mintegy 8 százalékát jelenti. A legtöbb mintabolt az élelmiszerszakmában működik, de hagyománya van az ilyen értékesítésnek a bútor-, illetve a textilkereskedelemben is. Nem, vagy csak alig néhány mintabolt működik viszont a műszer-, a híradástechnikai, illetve a gép kereskedelemben. Pedig a vásárlók igényelnék, hogy ezeket a termékeket is megismerhessék a speciális árusító-, illetve bemutatóhelyeken. A társulás formájában létrehozott, közös érdekeltségű , boltok száma elenyésző, ezek általában nem is önálló üzletek, inkább az áruházak egyes osztályain alakítanak ki olyan részlegeket, ahol egy-egy termelő áruválasztékának szélesebb skáláját kínálják. A Skála Áruházak S Model 1-üzleteiben például bevált ez a módszer: úgyszólván csak ezekben a boltokban kaphatók egymással harmonizáló színben a cipők, táskák és övék. Ez annak az eredménye, hogy a Skála- Coop szerződést kötött a cipőgyártókkal és a bőrdíszműtermelőkkel, s közösen alakítják ki az áruválasztékot. A közös márka- és mintaboltok nyitva tartása alkalmazkodik a kereskedelemben meghonosodott általános nyitva tartási rendhez, általában szombaton is várják a vevőket, s csütörtökön bevásárlónapot tartanak. Ugyanakkor az ipari és a szövetkezeti termelők boltjai a Belkereskedelmi Minisztérium, illetve a tanácsok szorgalmazása ellenére nem vállalják a hatnapos nyitva tartást, sem pedig a meghosszabbított csütörtököt. A minisztérium és a tanácsok ezért ismételten felhívták a vállalatok figyelmét, hogy a kialakult vásárlási szokásokhoz alkalmazkodva állapítsák meg a nyitva tartást, legalább a főútvonalakon és a bevásárlóközpontokban. Önköltséges üdülés Napjainkban a SZOT-be- utaltak a térítési díjjal a költségeknek csak a negyedrészét térítik meg. Az állami támogatás alig több mint 40 százalék, és az üdülők gazdálkodási bevételükből fedezik a kiadások harmadát. Az alaptevékenység mellett — ami a kedvezményes beutaltak fogadását és ellátását jelenti — konferenciák, rendezvények, továbbképzések színtereivé is váltak a szakszervezeti üdülők. Az 1984-ben megnyílt Ba- latonszéplak Ezüstpart üdülő egyebek között otthont adott a tájvédők világkonferenciájának, a Gépipari Tudományos Egyesületek nemzetközi tanácskozásának, a biológiai kongresszusnak, valamint a Jászberényi Hűtőgépgyár rendezvényének, és még lehetne folytatni a sort. Az üdülők egy másik bevételi forrását az jelenti, hogy a konyha nélküli vállalati pihenöházak vendégeinek étkezést, míg saját beutaltjainak többféle szolgáltatást nyújtanak. A bevételek legjelentősebb részét az önköltséges üdülés alkotja, amelyet 1981 óta igénybe lehet venni, ennek ellenére e forma még nem vált kellően ismertté. A nyári iskolai szünet, valamint a karácsony és szilveszter kivételével több üdülőben néhány napra a szobák egy része üresen maradna, ha nem lenne önköltséges beutalás. Ugyanis az említett időszakokon kívül gyakran később érkeznek és korábban távoznak a vendégek az üdülőkből. Sőt az is előfordul, hogy valaki az utolsó pillanatban mondja le a beutalót, amelyet másnak már nem tudnak átadni. Néhány üdülőjegyet a rossz szervezés vagy mulasztás miatt nem használnak fel. Ha van üres szoba, az üdülővezetők önköltséges alapon fogadhatnak szakszervezeti tagokat és a szervezeten kívülieket is. Persze, az aki a tagkönyvét a helyszínen bemutatja a térítéskor, lényeges előnyt élvez a kívülállókkal szemben. Az 1986 januártól érvényes személyenkénti egynapi díjszabást, amely nemcsak a szállás igénybevételére, hanem napi háromszori étkezésre is jogosít, az alábbi táblázat ismerteti : Az üdülő Szaksz. tagok Kívülállók komfortfokozata térítési díja térítési díja Balatoni és Egyéb üd. Balatoni és Egyéb üd. Duna-kanyari egész évDuna-kanyari egész évelő-utóidény ben elő-utóidény ben 1 A 210 250 350 420 (■ 190 220 300 360 II. 170 190 250 300 III. 150 170 200 250 A szakmunkástanulók kategóriától függetlenül 143,— forintot, míg a gyermekek 130,— forintot térítenek naponta. A szobák háromnegyede kétágyas, ezekben házaspárokat helyeznek el. A gyógyüdülők és szanatóriumok kivételével, ha házaspárral gyermek is érkezik, akkor pótágyat kapnak. Egy felnőtt — szi^lő vagy nagyszülő — egy gyermekkel is igénybe veheti az önköltséges beutalást. A magányosok közül sokan szeretnének egyágyas elhelyezést kérni. Erre csak igen ritkán nyílik lehetőség, mivel az üdülőkben nagyon kevés a kisméretű szoba. Az önköltséges beutalásban nincs olyan korlátozás, mint a kedvezményes üdülésben, miszerint évente csak egyszer, a főszezonban pedig egymást követő esztendőkben nem vehetők igénybe. Ha van üres szoba, néhány napig önköltségesen évente többször is lehet üdülni. Az sem kizáró ok, ha valaki abban az esztendőben már kapott kedvezményes beutalót. A szakszervezeti bizottságok tájékoztatják az érdeklődőket az üdülők pontos címéről és telefonszámáról. Ugyancsak az alapszervezetekben lehet felvilágosítást kapni a pihenőházak komfortfokozatáról és egyéb adottságairól. 1986-ban mintegy 20 ezerrel csökken a kedvezményes beutaltak száma az előző évekhez képest. Helyükre önköltséges térítéssel fogadnak vendégeket, ha a szak- szervezeti bizottságok szerződéssel lekötik a helyeket. B. J. Téeszek és az élelmiszeripar együttműködése Az elmúlt években egyre szélesebb körű, a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés alakult ki a Haj- dú-Bihar megyei termelő- szövetkezetek és élelmiszer- ipari vállalatok között. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 16 megyei termelőszövetkezettel együtt összesen évi több mint 90 ezer tonna takarmány keverését végzi bérben. A Debreceni Tartósítóipari Kombinát a KITE tagjaként 1985- ben már csaknem tízezer hektáron termeltet zöldborsót a rendszer technológiájával, s több termelőszövetkezetben, így Balmazújvároson, Földesen, Hajdúnánáson, Váncsodon és Kokadon kis konzervüzemeket hozott létre, amelyek elsősorban speciális igényeket kielégítő, munkaigényes gyártmányokat készítenek. A megyei állatforgalmi és húsipari vállalat a hajdú- szoboszlói HAGE-sertéste- lephez 20 millió, a Hajdúnánási Béke Tsz hízómarhatelepéhez 10 millió forint fejlesztési alapot engedett át, három téeszbe pedig összesen 14 millió forintot helyeztek ki a húshasznú szarvasmarha-állomány fejlesztésére. Hajdúböszörményben két téesz és a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalat közösen üzemeltetett vágóhíd- ján évente több mint félmillió baromfit dolgoznak fel. A vállalat a Földesi Rákóczi Téesszel tojástermelő társulást hozott létre, a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezettel együttműködve pedig évente 16 millió csirkét és több mint hárommillió pulykát keltetnek ki. Az elkövetkező években támogatják a té- eszekben a fejlesztéseket, amelyek révén mintegy évi kilencmillió csirkével növelik a termelést. A megyei tejipari vállalat a közeljövőben mintegy ezer vemhes üsző beszerzésében segíti anyagilag a termelőszövetkezeteket. A megyei téeszszövetség szerint a hajdúsági szövetkezetekben indokolt az élelmiszer-feldolgozó tevékenység bővítése, s még további lehetőségek vannak az élelmiszeripari vállalatokkal való együttműködésben.
