Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

1986. január 6., hétfő A közelmúltban ünnepelte gyémántlakodalmát Köröstarcsán Hanicz József és felesége, akik 1925. november 25-én kötöt­tek házasságot A ritka családi ünnepen 8 gyermeke és azok családja, így 16 unoka, és 9 dédunoka köszöntötte a két idős embert Fotó: Szilágyi Ferenc Válaszolt az illetékes A Békéscsaba, Arany Já­nos utcai lakók nevében írt levelet Solymosi Magdolna — s bár választ nem kért, hanem mielőbbi intézkedést, azért hadd tegyük közzé a városi tanács műszaki osztá­lyának válaszát, hiszen az utca lakóit bizonyára érdek­lik az információk. ,,A Békéscsaba, Arany Já­nos utcai kábelépítés {matt került a járda felbontásra. Azért esett a választás erre a nyomvonalra, mert az elektromos kábel szabvány szerint a beépítési vonalhoz a legközelebb kell hogy ke­rüljön. Erre az Arany János utcában lehetőséget adott az avult állapotú járda, melyet párhuzamosan aszfaltjárdá­val váltottunk fel. A körgát funkciója nem engedi meg kábel elhelyezését, és meg­óvására is kisebb az esély, mint a szabvány szerinti nyomvonalon megépített ká­bel esetében. A munka még nem fejeződött be teljesen, így a közterületen a kábel- fektetés következtében ke­letkezett károk helyreállítá­sát a Démász elvégzi. Az árkok szeméttől való kitisztítása a lakosok felada­ta az átereszek karbantartá­sával együtt, míg egyéb munkákat a tanácsnak kell elvégezni. Sajnos, lehetősé­geink nem teszik lehetővé a város egész területén az ideális állapot megteremté­sét, így a lakosság segítsé­gére is vagyunk utalva. Az utak állapotát nagy­mértékben befolyásolja az időjárás. Kötött talajoknál — mely a város egész terü­letére jellemző — még na­gyobb gondokat jelent az esős időszak. Ezen feltöltés­sel igyekszünk segíteni, de egyre kevesebb lehetőségünk van. Megoldást remélünk az utóbbi években egyre na­gyobb intenzitássál folyó la­kossági-tanácsi útépítésektől. Az árokfelújításoknál szíve­sen vesszük a lakosság tár­sadalmi munkáját, de ered­ményt csak akkor tudunk elérni, ha kivétel nélkül minden ingatlan előtt meg­történik a felújítás. Az első kerületben 1986-ban szándé­kozunk is ilyen jellegű mun­kát végezni, ezért kérjük — vállalás esetén — szívesked­jenek a műszaki osztállyal a személyes kapcsolatot fel­venni.” Szerkesztői Szenetek Barna Lajosné és több Keleti- kerttulajdonos, Békéscsaba. ..Nehezen tudjuk megközelíteni a telkeket, nagyon sokan járunk az országúton, mivel csak ott tudjuk megközelíteni” — írták többek között. Nos, járda­ügyükben a következő tájékoz­tatást kaptuk a városi tanács műszaki osztályától: ,,A Kele­ti-kertekben járdaépítésre az el­következő időszakban nem lesz lehetőségünk ... A levélben em­lített gáton a gyalog- és kerék­párút a Gyulai út forgalmának tehermentesítése és a baleset- veszély csökkentése miatt épült. 50 százalékos központi támoga­tással. Ezen gyalogutat a Kele­ti-kertek tulajdonosai is igény­be vehetik, melyhez salakos csatlakozás is készült.” * Lipcsei Imréné és a Tulipán utca 4. lakói, Békéscsaba. Szep­temberi levelében olvasónk azt tette szóvá, hogy a ház előtt — hibabejelentésre — kiástak egy gödröt három hónappal koráb­ban a gázosok, s a nyitott gö­dör azóta is ott áll. A szeptem­ber 20-án megjelent olvasói le­vélre december 18-i keltezéssel érkezett válasz a Dégáz békés­csabai üzemegységétől, amely szerint: ,,A hibaelhárítási ütem­tervünknek megfelelően a Bé­késcsaba, Tulipán utca 4. B lép­csőház előtt lévő középnyomású gázelosztó vezetékünkön az ide­iglenesen elhárított korróziós meghibásodást 1985. december 9-én véglegesen elhárítottuk, s a munkaárkot eredeti állapot sze­rint visszaállítottuk.” Nem állhatjuk meg szó nél­kül ezt a ,.gyorsaságot”: az év derekán elkezdett munkát de­cember 9-én ,,már” be is fe­jezték. Csodáljuk az ott lakók türelmét! . . . * Romvári Antal, Sarkad. Kér­déseire a válasz a következő: veteményeskertet a tulajdoná­ban lévő ingatlan teljes terüle­tén létesíthet, védőtávolság nincs előírva. Gyümölcsfatele­pítés esetén be kell tartani a 40 1977 (XI. 29.) MÉM számú rendeletben foglaltakat, melyről készséggel ad tájékoztatást a Sarkadi Városi Jogú Nagyköz­ségi Tanács V. B. műszaki és ellátásfelügyeleti osztálya. lói sikerült kirándulás Társasutazáson vettünk részt a közelmúltban a gyulai Ibusz szervezésében. A Szovjetunió egyik közeli városába, Ungvár- ra tettünk kirándulást. Igen jól sikerült a társasát, amit Ibos Éva idegenvezetőnek és Krizsán Illés gépkocsivezetőnek köszön­hetünk. Szeretnénk, ha mindig ilyen jól felkészült utaskísérők­ról gondoskodna a szervező iro­da. Csizmadia Lajosné és 8 aláírás, Orosháza Visszhang Lapunk 1985. december 18-i számában a telkibányai ter­melőszövetkezet csorvási áta­lánydíjas részlege vezetőjé­nek sikkasztásáról írtunk. A szükséges tájékoztatást ter­mészetesen a rendőrségtől kaptuk. A múlt héten a csorvási- ak két levéllel fordultak hoz­zánk. Egyikben a dolgozók, a másikban a megbízott rész­legvezető kér meg minket ar­ra, hogy a vállalkozás ártat­lan dolgozói elégtételt kap­janak. Mert, mint írják, az ügynek erkölcsi és anyagi károsultja egyaránt az a negyvenfős kollektíva, mely­nek a tagjai a múltban is és most is keményen dolgoznak, s akik 12 órán át végzik a legkényesebb hegesztéseket, s egyéb munkákat. Nem vitatják a cikkben le­írt tények igazságtartalmát, de azt állítják, hogy éppen a cikk teszi nehézzé további életüket, hiszen több koope­rációs partnerük bizalma megingott bennük, s nem kö­tötték meg velük a korábban megbeszélt szerződéseket. Nem irigylem a csorvásiá- kat. A 16 milliós sikkasztás elkövetői valóban komoly kárt okoztak a vállalkozás becsületes dolgozóinak. De meg kell jegyezzem, hogy a bűnügyi tudósításban név szerint megemlítettük azokat az elkövetőket, akik már jó ideje letartóztatásban vár­ják a vizsgálat befejezését és a tárgyalást. így tehát nyil­vánvaló, hogy a csorvási részleget már nem a ’ sik­kasztó vezetők irányítják. Aligha emiatt léptek vissza a kooperációs partnerek. Az egyik visszalépő arra hivat­kozik, hogy olvasta lapunk­ban azt a hirdetményt, ami a csorvási részleg szanálásá­ról szólt, s emiatt nem aján­lott ’86-ra szerződést. (Egyéb­ként a bűnügyi tudósítást nem is olvasta az illető ve­zető.) A másik kooperációs partner pedig még senkivel sem kötött szerződést erre az évre, s őt sem befolyásolta a bűnügyi tudósítás. Ügy érzem tehát, hogy a csorvásiaknak van esélyük tiszta lappal indulni. Őket azonosítani a sikkasztókkal nagy hiba volna. A szeptem­beri tűzeset óta — ami a sikkasztást kiderítő vizsgála­tot is elindította — 8 millió forintot termelt a vállalko­zás, s a szerződéses partne­rek elégedettek voltak a csorvásiakkal. A levelekből mindenkép­pen megnyugvással olvashat­tuk azt is, hogy a bűncselek­ményt elítélő dolgozók a to­vábbiakban is szeretnék foly­tatni eredményes tevékeny­ségüket. Ehhez mi sok si­kert és jó egészséget kívá­nunk. S elnézést kérünk azoktól a dolgozóktól, akik ártatlanul meggyanúsítva érezték magukat, de hát _a bűnügyi tudósítás sosem ar­ról szól, hogy ötvennégyen jól dolgoznak, hanem arról, hogy néhányan visszaélve mások bizalmával, az ellen­őrzés lazaságával, és azzal, hogy akadnak megveszteget­hető emberek, hatalmas ösz- szegeket vágnak zsebre, rossz helyzetbe hozva ezzel a mit sem sejtő, s munkáját kifogástalanul ellátó környe­zetüket. Ungár Tamás Luca-napi riogatás? 17G Téli reggel rohanva érkezek a munkahelyemre, mert egy buszjárat kimaradt. A kolléga­nőm már kényelmesen várt, hogy megkezdjük a napi mun­kát. Mindketten Békéscsabán, a Lencsési lakótelepen lakunk, csak míg ő a Lencsési ABC előtti megállóban száll le-fel a L7-es buszra, én a József Atti- la-lakótelepinél. Mindketten a 17-es buszra váltunk bérletet ugyanannyi pénzért, csakhogy neki ezért az összegért két busz jár, míg nekem csak egy. Nem tudom, miért van lakótelepi já­rat 17G, ha minden megállónál megáll — körgát, ABC, végál­lomás —, csak a József Attila- takótelepen nem. Mi tehát, akik ott lakunk évek óta meg va­gyunk rövidítve, mert nekünk nem áll meg a piros jelzésű busz. Nem egyszer megtörténik, főleg télen és tavasszal, hogy egy-egy járat kimarad vagy ké­sik. Ilyenkor mindenki, aki eb­ben a megállóban vár, elkésik, a 17G meg üresen elmegy előt­tünk, de nem áll meg. Nagyon szeretném, ha az új évben ránk is gondolna a Volán. Danes Erzsébet, Békéscsaba A megpróbáltatás még 1985. december 2-án délben kezdődött. Békéscsabán, a Jókai utca 26. szám alatti kölcsönzőből az Antirat fan­tázianevű rágcsálóriasztót egy hónapra kibéreltem. Még aznap elhelyeztük édes­anyámnál, az ominózus he­lyiségben. A készülék szépen üzemelt, a villanyáram fo­gyott. Eltelt egy hét, a rág­csálók vígan rágcsáltak. így érkezett el a nevezetes de­cember 13-a, péntek, Luca- napja. Édesanyám unszolá­sára visszavittem a kölcsön­zőbe a riasztót, legalább az áramot ne pazaroljuk, ha a patkányok úgysem ijedez- nek. 15 óra után érkeztem a kölcsönzőbe. Visszaadtam a készüléket, s jeleztem, hogy az ijesztés hatástalan, a rág­csálók vidáman szaladgál­nak. A kölcsönző erősítgette a gyártó prospektus szerinti teljesítményt, majd kitöltöt­te a visszavételi nyomtat­ványt, mutatva, hol írjam alá. Ekkor még nem gyana­kodtam, bár meglepett, hogy távozáskor elfelejtett visz- szaköszönni. Csak később jött az igazi Luca-napi meglepetés: este előkapom a bérleti papírt, s az alján meglepve olvasom a visszavétel dátumát: 1986. január 2. 12 óra . . . P. L„ Békéscsaba Jogi tanácsok II szülői felügyeleti jog és a láthatás Honismereti csoportgyülés I Kanállal j a krémest ■ ■ ■ A békéscsabai 100-as ■ ABC presszórészében kávét 1 és süteményt szerettem ■ volna fogyasztani decem­• bér 12-én. A pult előtt nem ■ állt több vendég, ezért pár S perces várakozás után • megkérdeztem a kolléganő- \ jével kellemesen társalgó : fiatal hölgyet, hogy van-e ; kiszolgálás? Erre megkér- ; dezte, mit kérek? Mondom, ; egy duplát és süteményt. ! Közölte, hogy kávé nincs, ; amit tudomásul vettem, és • kértem két francia- és egy i sima krémest. 0 nem túl ; udvariasan elém tette, egy • kettészakított papírtálcára a ! süteményt, fizettem 15 fo- i rintot, és kértem villát. Er­■ re ö: ott a kanál, a villát ■ a kedves vendégek ellop- i fák. Mire azt feleltem, a \ 15 forintotkifizettem, de ■ nem vagyok hajlandó ka­• nállal enni a krémest. ■ Harmati Józsefné, Mezőberény Törvénytár A Magyar Közlöny 48., 1985. december 6-i számából: 36/1985. NET hat. Községek alakításáról, egyesítéséről, köz­ségi tanács és közös tanács szervezéséről. 37/1985. NET hat. Egyes köz­ségek várossá nyilvánításáról. 3/1985. (XII. 6.) MP. A Posta­szabályzat kiadásáról szóló 1/1966 (V. 15.) KPM számú és a Postadíjszabás kiadásáról szóló Orosházán a Hazafias Népfront honismereti mun­kacsoportja december máso­dik felében tartotta évzáró közgyűlését, amely rendha­gyó volt, miután a tagság és a meghívott vendégek előtt a következő bejelentés hang­zott el: a csoport a közgyű­lés napjától kezdve a váro­si Petőfi Művelődési Köz­ponthoz tartozik. E változás azért vált szükségessé, mert a jól működő kis közösség­nek eddig sem állandó he­lye, sem támogatója nem volt. A titkári beszámolóban el­hangzott, hogy a munkacso­portnak jelenleg 26 tagja van, és a csoportba tartozik három szocialista brigád is. Ami az elmúlt évet illeti, negyedévente rendszeresen megtartották értekezletüket, két önálló kiállítást rendez­tek, májusban majálist tar­tottak, júliusban pedig ellá­togattak a Parlamentbe. A csoport tagjainak aktivitását jelzi, hogy hét ízben jelent meg komolyabb helytörténe­4 1967. (IX. 24.) KPM—AH szá­mú rendelet módosításáról. A Művelődési Közlöny 22., 1985. november 27. számából: 12 1985. (X. 1.) MM számú ren­delet a pedagógusok tovább­képzéséről. 13/1985. (X. 23.) MM számú rendelet az idegen nyelvek ta­nulásáról a felsőoktatási intéz­ményekben. 7003.1985. (Müv. K. 22.) MM számú irányelv a nevelési, ok­tatási rendszer intézményei, va­lamint a gyermek- és ifjúság- védelem intézményei tovább­ti írásuk nyomtatásban, ket­ten pedig önálló kötettel mutatkoztak be. Többen je­lentős helytörténeti tanul­mánnyal gyarapították a cso­port adattárát. Egyikük az orosházi harangok történe­tét, másikuk pedig Beranek József szitakötő kisiparos ritka szakmájának történe­tét írta meg. Érdekes elképzelések sze­repelnek az 1986-os tervek­ben is, például: néprajzi sé­ta a városban, kis kirándu­lás a megyehatárokon túl. valamint egy nagyobb út, melynek célja Szentendre. Űjabb helytörténeti tanul­mányokat is terveznek. Ket­ten jelenleg az orosházi ka­tonatemetők történetén, ket­ten pedig Hoffer József kö­télverő ritka szakmájának történetén dolgoznak. Mind­ezek valóra váltására bizto­síték a munkacsoport jó kö­zösségi szelleme — és sokat remélnek a megváltozott működési feltételektől is. Kiss Horváth Sándorné, tudósító, Orosháza tanuló dolgozóinak kedvezmé­nyeiről. Felhívás tűzvédelmi megbízott tanfolyamra és tűzvédelmi szak­vizsgára történő jelentkezésre. A Munkaügyi Közlöny 18., 1985. november 18. számából: 49 1985. (XI. 6.) Mt. számú rendelet a társadalombiztosítás­ról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17 1975. (VI. 14.) Mt. számú ren­delet módosításáról. 50/1985. (XI. 6.) Mt. számú rendelet a kereskedelmi dolgo­zók leltárhiányáért való anyagi felelősségéről. A szülői felügyeleti jog tartalmazza mindazt a jogot és kötelességet, amit egy gondos szülőnek tennie kell annak érdekében, hogy a gyerekből egészséges, mű­velt, a közösségben helyét megálló, felnőtt ember le­gyen. Nincs is probléma a szülői felügyeleti jog gyakorlásával mindaddig, amíg a szülők békés házasságban élnek. A házastársak együttesen gya­korolják jogukat. Ez csak mintegy negyven éve termé­szetes. A felszabadulás előtt jogunk ismerte a „családfő” fogalmát, és az „atyai hatal­mat” is. Ha a szülők elválnak, a szülői felügyeleti jogot az a szülő gyakorolja, akinek gondozásában a gyerek ma­rad. A másik szülő felügye­leti joga nem szűnt meg. csak szünetel. Tegyünk csak különbséget e látszatra azo­nos két fogalom között. Bí­róság szünteti meg a szülői felügyeleti jogot, ha a szülő e jogával súlyosan visszaél, vagy ha kötelezettségeit a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon elhanyagolja, illetve, ha magatartásával veszélyezteti a gyermeke fej­lődését. Például: ha szándé­kos bűncselekményt követ el a gyermek ellen, és őt a bí­róság szabadságvesztésre ítélte. Megszüntetheti a bíróság a szülői felügyeleti jogot, ha a felügyeletre kijelölt szülő együtt él a felügyelettől meg­fosztott másik szülővel, és alaposan tartani lehet at­tól, hogy az így gyakorolt felügyelet nem megfelelő. A felügyeleti jog szünetelése nem jelenti azt, hogy a szü­lő alkalmatlan a gyereke ne­velésére, hanem csak vala­milyen oknál fogva nem tud­ja azt ellátni. Például hosz- szabb ideig távol (esetleg külföldön) vállal munkát, gyógykezelés alatt egészség- ügyi intézetben helyezték el stb. No és a válás! A mi jo­gunk nem ismeri a megosz­tott szülői felügyeleti jogot. Képletesen szólva a „két kulcsot” a gyerek nyakában, amivel akár apja, akár anyja lakásába mehet bármikor, vagy a szülők megegyezése szerint. Váláskor azt a szülőt ruházzák föl bíróságaink a szülői felügyeleti joggal, aki­nél a gyereket elhelyezik. Egészséges szemléletű em­berek a lehető legkisebb megrázkódtatásnak teszik ki ilyenkor a gyereket. És úgy viselkednek (még akkor is, ha ez nagyon nehéz), hogy éreztetik a gyerekkel, vele szemben semmi sem válto­zott. Gyakorlatilag ki tilt­hatná meg azt, hogy egy gye­rek, aki egyformán szereti mindkét szülőjét, a lehető­séghez képest a legtöbb időt töltsön azzal, aki már nem tartozik „csonka családjuk­ba”. A gyermek életébe termé­szetesen annak a szülőnek is beleszólási joga van, akinek felügyeleti joga szünetel. Ezt persze csak akkor kell hang­súlyozni, ha az elvált házas­társak között nincs egyetér­tés a gyerek dolgai tekinte­tében sem. A gyermek fon­tosabb ügyeiben való döntés és intézkedés előtt a szülői felügyeletet gyakorló szülő köteles meghallgatni a másik szülőt. Kivéve, ha ennek el­háríthatatlan akadálya van. Például a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy tel­jesen cselekvőképtelen. Me­lyek ezek a fontos ügyek: a gyerek pályaválasztása, to­vábbtanulása, nevének meg­változtatása, no és az örök- befogadás. A szülőnek akkor is joga van a gyermekével való ta­lálkozásra, ha felügyeleti jo­ga megszűnt. Sokkal inkább megilleti-a jog azt, akinek ez a joga csak szünetel. A ta­lálkozásokat biztosítja a lát­hatás joga. A láthatás ideje általában havi 48 óra. Amióta általános szabad szombat-va­sárnap épült a munkarend­be, kívánatos, hogy lehetősé­ge legyen a gyereknek hosz- szabb időt eltölteni a másik szülőnél is. (A három éven aluli gyereknél csak havi nyolc óra ez az idő.) Nagyon jól alkalom a bensőségesebb kapcsolat fenntartására a ritkábban látott édesanyával, édesapával a nyári vagy té­li vakációból eltöltött né­hány nap, amit a rendkívüli .láthatás 30 napos idejéből biztosítanak. A láthatási időt a gyám­hatóság korlátozhatja, sőt, meg is vonhatja, ha a bizo­nyítékok alapján úgy értéke­li, hogy a szülő a találkozá­sok alkalmával rossz hatás­sal van a gyerekre. (Része­gen látogatja, erkölcstelen életébe betekintést enged stb.) Meg kell vonni a látha­tási jogot attól a szülőtől, aki a gyerek testi, szellemi, er­kölcsi fejlődésére káros ha­tással van. Dr. Kertész Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents