Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JANUAR 6., HÉTFŐ Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Befejeződött a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa A Szakszervezetek Országos Tanácsának központi is­kolájában szombaton összeült a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének 26. kongresszusa, amelyen mintegy 140 ezer szakszervezeti tag képviseletében 217 küldött tár­gyalta meg az utóbbi öt évben végzett munka tapaszta­latait és a soron következő feladatokat. Részt vet a kong­resszuson Maróthy László miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; Baranyai Tibor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Kapo- lyi László ipari miniszter, valamint az ágazat munkájá­hoz kapcsolódó párt-, állami és társadalmi szervezetek számos vezetője. Martos Istvánné szóbeli kiegészítője Tátrai tél a Csorba-tónál MTi-fotó: Molnár Edit — ks Utánpótlás tűzifából A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Martos Istvánné főtitkár szóbeli kiegészítése egyaránt rámutatott: az el­múlt öt évben a textilipar a korábbiaknál magasabb szín­vonalon, nagyobb választék­ban, divatos termékekkel elégítette ki a lakosság igé­nyeit, amit az is bizonyít, hogy a belföldi kínálat 80— 85 százaléka a hazai terme­lőktől származott. Az iparág minőségi termékei keresettek a külföldi szocialista és tő­kés piacokon is, amelyeken az itthon előállított textíliák ési textilruházati cikkek mintegy felét értékesítették az elmúlt öt esztendőben. A szakszervezetnek is jelentős szerepe volt abban, hogy eze­ket az eredményeket az ága­zat a vártnál is nehezebb külgazdasági feltételek, a szi­gorodó szabályozó rendszer, és az állandósuló létszámhi­ány ellenére elérte. A jövőbeni követelmé­nyeknek azonban csak akkor tud eleget tenni a textilipar — folytatta a főtitkár —, ha jelentősen fejlesztheti álló­eszköz-állományát, s ezzel munkaerő-megtartó képessé­ge is javul. A jelenlegi szá­mítások ugyanis azt mutat­ják, hogy a szükséges felté­telek nem mindenben állnak rendelkezésre, az elvárások meghaladják a teljesítőké­pességet. Halaszthatatlan a textilipar, elsősorban a tex- tilméteráru-ipar helyzetének komplex elemzése, s erre ala­pozva olyan feltételrendszer kialakítása, amely lehetővé leszi a hatékonyabb mun­kát. A szakszervezet ezért többek közt arra is törek­szik, hogy segítsen felszá­molni a gazdálkodásban meglevő gyengeségeket, ame­lyek jobb koordinációval, na­gyobb körültekintéssel elke­rülhetőek, vagy mérsékel- hetőek lennének. Ennek so­rán megállapították — s je­lezték is az illetékes szervek­nek —, hogy lazaságok ta­pasztalhatók a kooperációs és szállítási szerződések tel­jesítésében, a vállalatok együttműködésében, az ér­dekeltség összehangolásában. Súlyosak a problémák az anyag- és alkatrészellátás­ban, nem rendezett például a folyamatos fonalellátás. Las­sú az előrehaladás az ala­csony hatékonyságú és gaz­daságtalan termelés vissza­szorításában. a szükséges döntések elhúzódnak. A tex­tilipari vállalatok kapacitá­sának jobb kihasználása ér­dekében a szakszervezet több A beszámolót követő vitá­ban szót kért Maróthy László. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Miniszterta­nács nevében köszöntötte a kongresszust, s tolmácsolta Kádár János személyes üd­vözletét és jókívánságait. A miniszterelnök-helyettes hoz­zászólásában hangsúlyozta: a kongresszus eredményes öt évről adhat számot. Ez az idő a szakszervezetben te­vékenykedők számára sok feladatot adott. Az érdekvé­delmi munka mellett rend­szeresen véleményt nyilvání­tottak a gazdálkodásról, s részt vállaltak számos tár­sadalmi gond megoldásában. Széles teret kapott a szak- szervezeti munkában a kul­túra, a sport, a művelődés is. A textilipar gazdasági eredményeiről szólva rámu­tatott : a termelési adatok bi­zonyítják, hogy a textilipar a szűkös fejlesztési lehetősé­gek, az egyre fogyó létszám mellett is tudta növelni ter­melését, exportját. Méltatta a textilgyárakban sokszor ne­héz körülmények között helytálló dolgozók áldozat­kész munkáját, akiknek dön­tő többsége nő, s mégis vál­lalják a több műszakot és a nehéz fizikai megterhelést. Hangoztatta, hogy a tex­tilipar létjogosultságát ma már senki sem vitatja, szük­ség van az ágazat produktu­maira bel- és külföldön egy­aránt, Bár a prosperitás ide­ízben kezdeményezte az Ipari Minisztérium, valamint a kül- és belkereskedelmi tárcák együttes tanácskozá­sát a jobb koordináció érde­kében, amely nem utolsósor­ban a lakosság színvonala­sabb ellátását is eredményez­heti. jét előre pontosan meghatá­rozni nem lehet, de a szocia­lista országokkal történt terv­egyeztetés is bizonyítja, hogy igény van a magyar textíliákra, s a tőkés pia­cokon is van keletjük. Maróthy László a továb­biakban a gondokról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy ideje visszaállítani a főmunkaidő becsületét, en­nek megoldása a közeli jövő feladata. Ám türelemmel kell lenni az új kezdeménye­zések iránt is, hiszen példá­ul a kisvállalkozásokról idő­vel bizonyára lehámlik az, ami fölösleges és nem kell, s az marad, amiből hasznunk lesz. De nagyon gyorsan meg kell keresni a módját, hogy a főmunkaidőben mindenki ugyanazt a teljesítményt nyújtsa, mint ahogy teszi ezt most a vgmk-ban. Bizonyára segít majd a gondokon, hogy a kormány a fonók bérét a többlettermelés után járó ki­egészítéssel az év elejétől felemelte. Fontos azonban tudni, hogy ez a pénz való­ban csak a többletmunkáért jár. A rendelkezésre «110 pénz­eszközök igazságos elosztásá­ban jelentős szerep jut a szakszervezeti szerveknek is. Hasonlóan fontos feladatuk, hogy minden fórumon ér­vényt szerezzenek a munka­helyi demokráciának. Az új vállalatvezetési formák be­vezetésének kedvezőtlen ta­pasztalata: nem figyeltek oda kellőképpen hogy a fizikai munkások is megfelelő részt kapjanak a vállalatok veze­téséből, s így képviselhessék a gépeken dolgozó munka­társaik érdekeit. A textilipari dolgozók is jogosan sürgetik lakásgond­jaik mielőbbi megoldását — mondotta, s rámutatott, va­lamelyest könnyít majd a helyzeten, hogy a jövőben a bérlakások aránya kissé nö­vekszik. Felhívta azonban a figyelmet, hogy látni kell: Magyarországon a lakásellá­tás folyamatosan javul, s a „lakáshelyzet” már koránt­sem ugyanaz, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. Közben emberek milliói költöztek új, egészségesebb otthonokba, s bár ma is feszítőek az igé­nyek, korántsem olyan mér­tékűek, mint egy évtizeddel ezelőtt, Maróthy László végezetül úgy ítélte meg, hogy a kong­resszusi dokumentumokban túlságosan kevés szó esik az eredményekről. Pedig ezek léteznek, s szélesebb körű ismertetésük számos köve­tendő példát szolgáltathatna a vállalatoknak. * * * Vasárnap a SZOT közpon­ti iskolájában folytatta szom­baton megkezdett munkáját a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének XXVI. kong­resszusa. A tanácskozáson (Folytatás a 3. oldalon) A hazai erdőgazdaságok tavaly minden eddiginél több tűzifát adtak a belke­reskedelem megrendelésére. Az igény, az egy évvel ko­rábbihoz képest kereken 180 ezer tonnával volt nagyobb, és ez jelentős erőfeszítést követelt a gazdaságoktól. Nehezítette a helyzetet, hogy a termelési költségeket álta­lában nem fedezi a termelői ár, sok helyen ráfizetéssel állították elő az üzemek a tűzrevalót. Huszonhárom hazai állami erdőgazdaság termel tűzifát. A múlt évi előirányzatot no­vember végére teljesítették, s addig összesen 780 ezer tonnát termeltek ki és küld­tek a megrendelőkhöz. Mi­vel további igények jelent­keztek, az év utolsó hónap­jában 60 ezer tonna fát ad­tak terven felül, nagyrészt az idei szállítások terhére. Ezt a teljesítményt tetézte még a termelőszövetkezeti erdőgazdaságok 50—60 ezer tonnás tavalyi szállítása. Ez a faanyag is rendben meg­érkezett a telepekre, és nö­velte a központi készleteket. Mindez azonban nem képvi­Háztartási fűtésre alkal­mas biobrikett előállításá­hoz módszert dolgoztak ki a Péti Nitrogénművek hódme­zővásárhelyi gyárában. A gyártás melléktermékeként nagy tömegben keletkező, úgynevezett furfurol korpát megfelelő kötőanyag hozzá­adása után présgéppel for­mázzák briketté. A Tüzép által forgalmazott első téte­lek sikere nyomán megálla­podást kötöttek a hódmező­vásárhelyi tangazdasággal hogy a takarmánygyártás­ban használt présgépükkel a téli mezőgazdasági holt­idényben vegyenek részt a A Kisipari Termeltető Vál­lalat (KTV) dél-alföldi ki- rendeltsége, amelyhez Békés. Csongrád és Bács-Kiskun megye tartozik, 1985-ben 73 millió forint értékű forgal­mat bonyolított le, ami a tervezettnél egymillióval több. Ezt az értéket mint­egy 230 kisiparos állította elő. A termékek javarészt a kereskedelemben hiánycik­ket képező vasipari áruk, autóalkatrészek, háztartási és épületfelszerelési cikkek, valamint szerszámnyelek voltak. seli a hazai erdők teljes tü­zelőanyag-termelését, mivel a felhasznált tűzifának mintegy hatvan százalékát az erdészetek részben köz­vetlenül adják el a közüle- teknek, a nagy fogyasztók­nak, és jelentős mennyiség­ben a magánosoknak is. Jel­lemző erre, hogy tavaly mintegy 200 ezer tonna tű­zifát értékesítettek, úgy, hogy a fát kitermelésre, fel­dolgozásra vállalkozóknak adták el, és — ha azok kér­ték — az elszállításra is vállalkoztak. Mindent egy­bevetve hozzávetőleg két­millió tonna tűzifa került ki az elmúlt évben a hazai er­dőkből. Ebből a mennyiség­ből maradt a mostani hide­gebb napokra is, de a gaz­daságoknak folyamatosan gondoskodniuk kell a meg­csappanó készletek feltölté­séről. 1986-ra a belkereskedelem 850 ezer tonna tűzifát ren­delt az állami erdőgazdasá­goktól, s azok máris meg­kezdték az első tételek szál­lítását: nyolc Tüzép-válla­lat és számos kisebb áfész tüzelőanyag-telepe kap ezek­ben a napokban is pótlást. biobrikettgyártásban. A múlt év végéig a két gyár­tótól összesen mintegy ezer tonna brikett került a kör­nyékbeli háztartásokba. Ebben az évben az ország más vidékeire is eljut a 4200 kalóriás, csupán öt százalék hamutartalmú fűtőanyag. A furfurolgyár ugyanis újabb, nagy teljesítményű présgép üzembe helyezésével az évi termelést tízezer tonnára kí­vánja emelni. Alapanyag bő­ségesen van, mivel az elmúlt években negyvenezer tonna furfurol korpa halmozódott fel az üzem szomszédságá­ban. Jelentős volt az import­pótló tevékenység is. Sok al­katrészt készítettek a kis­iparosok nyugatról behozott gépekhez. Az idei terv 4 százalékkal magasabb a tavalyinál. Egy­re több vállalat fordul meg­rendeléssel a kirendeltség­hez termelőberendezések, gépek működéséhez szüksé­ges alkatrészekért. A kiren­deltségnek munkát vállaló kisiparosok száma is nő. So­kan újítások alkalmazásával növelik a termelést és csök­kentik a ráfordítási költsé­geket. P. B. Tudósítónk jelentése A textilipari dolgozók szakszervezete kongresszusának egyik szünetében sikerült szót váltanunk Maróthy Lászlóval, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, miniszterelnök-helyettessel, megyénk or­szággyűlési képviselőjével: — Mit tart a legfontosabb tennivalóknak ahhoz, hogy a textilmunkások élet- és munkakörülményei tovább javuljanak? — Mindenképp örülök annak — mon­dotta a miniszterelnök-helyettes —, hogy Békés megyében — szűkebb hazámban, Szeghalmon is — sikerült sok embernek munkaalkalmat teremteni textilipari üzem telepítésével. Ügy vélem, ebben a térség­ben — főként a gyengébb fejlettségű te­rületeken — ahol azelőtt csak a mezőgaz­daság adott megélhetési lehetőséget — még tovább fejleszthető az ipari tevékenység. — Ami a boldogulás útját jelenti: első­sorban vállalaton belül kell nagyobb kö­rültekintéssel kiaknázni az alkalmi és ak­tuális lehetőségeket. Ezek valahol még hiányoznak. De ami ennél is fontosabb: az iparágnak a nagyobb jövedelemtermelő képesség fokozása. Ehhez hozzáértés, ma­gas szakmai tudás, kezdeményezőkészség és a vezetési színvonal javítása kell. Nincs más lehetőség. Eljutottunk odáig, hogy felismerjük a hiányosságokat, de a gyors fordulatot előidézhető megoldásban még nem tudtunk mindig lépni. Gyorsabb gon­dolkodásra és elhatározásra van szükség. — Felszólalásában említette, mindig tisz­telettel gondol azokra a nőkre, akik nehéz körülmények között dolgoznak, s odahaza a család ellátásában is helytállnak. Az új év és az új ötéves terv küszöbén mit üzen nekik? — Elsősorban azt kérem, hogy vállalják együtt ezután is azt, amit eddig tettek a munkahelyen és a családban. Ez egyszerű­en nélkülözhetetlen. Kívánom viszont, hogy a közösen érzékelt eredményekből — amelyben bízom, hogy be fognak követ­kezni — olyan arányban vegyék ki részü­ket, mint amilyen arányban ezért megdol­goznak. így lesz igazságos . . . * * * Megyénk küldöttei közül Bulyovszky Andrásné, a Békéscsabai Kötöttárugyár szb-titkára kapott szót. Hangsúlyozta töb­bek között: a sok irányú tevékenységük­ben egyik legfontosabb feladatnak tartja a szakszervezeti nevelő munka fejlesztését. Ebben a rohanó világban a dolgozók le­terheltsége igen magas. A gmk, a sok túl­munka a szabad idő, a pihenés, a szóra­kozás és a közművelődés rovására megy. Arra törekszenek, hogy megtalálják a módját: hogyan lehetne minél gyakrabban közös pihenésre, szórakozásra, kirándulás­ra megnyerni a dolgozókat. A szakszerve­zeti tisztségviselők továbbképzése és a tö­megpolitikai oktatás megszervezése nagyon nehéz olyan vállalatnál, mint a Béköt, amelynek központi üzemében, öt vidéki telephelyén és 31 bedolgozói bázisközpont­jában több műszakban dolgoznak az em­berek. Arra törekszenek, hogy az egy mű­szakban dolgozók együtt járjanak oktatás­ra, s a kötelező előadásokon kívül izgal­mas, érdekfeszítő egyéb témákról is hall­hassanak a jelenlevők. Ehhez a vállalat gazdasági és pártvezetőségétől a szakszer­vezeti bizottság minden segítséget megkap. a. Biobrikett furfurol korpából Eredményes évet zárt a KTV Maróthy László felszólalása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents