Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 24. szám

1986. január 29., szerda o ízHtiukfire­Sajtótájékoztató a HNF-ben Szakmaközi bizottságok Össztilkári értekezlet Békéscsabán II mezőgazdasági szakemberképzésről (Folytatás az 1. oldalról) A városi tanács az elmúlt öt évben 36 általános iskolai tantermet, három tornater­met, 200 adagos napközis konyhát adott át, elkészült a belvárosi bölcsőde és óvoda, épül az orvosi rendelő, az autóbusz-pályaudvar, a sportcsarnok. A VII. ötéves tervben 3 ezer új lakással gyarapodik a város, és min­denképpen szükség lesz a 120—150 személyes szociá­lis otthonra. Jelenleg 47 szükségtanterem van, több iskolában váltakozó tanítás folyik, ezért felépítik a bel­városi általános iskolát, ezenkívül 16 tanteremmel gazdagodik a kisegítő iskola. Ugyanakkor javítják az ivó- vízellátást, bővítik a csator­nahálózatot, a piacteret, a telefonhálózatot, folytatják a kórházépítést. Részletesen elemezte a különböző munkabizottsá­A Magyar Üttörők Szövet­ségének Békés Megyei El­nöksége Varga Sándor me­gyei úttörőelnök elnökleté­vel ülést tartott tegnap, ja­nuár 28-án, Békéscsabán. Az első napirendi pontban Gör- bicsné Szente Judit, az út­törőszövetség orosházi váro­si elnökségének elnöke a kis­dobosok tevékenységének orosházi tapasztalatait ele­mezte. Többek között el­mondta, hogy a helyi úttörő- csapatok programjaikat a velük szemben támasztott alapkövetelményeknek meg­felelően állítják össze a csa­patvezetőségek. A követel­mények megvalósítását se­gítő tevékenységrendszert az úttörővezetők 8. országos konferenciája határozata alapján tervezték meg a csa­patok. A csapatvezetőségek a tanulók életkori szakaszai­nak megfelelő differenciált­ságra, a négy tevékenységi területen végezhető felada­tok helyes arányára, a helyi sajátosságokra, hagyomá­nyokra, és a gyerekek igé­nyeire igen nagy figyelmet fordítottak. A csapatprogra­mokból — az egyes közössé­gok eddigi tevékenységét, és meghatározta a feladatokat, amelyek lényege: szorosabb kapcsolatot szükséges te­remteni az üzemek szakszer­vezeti bizottságaival, a vá­rosi tanács vezetőivel, osz­tályaival. Többet kell tö­rődni a bejáró dolgozókkal, a gyesen levőkkel, a nyugdí­jasokkal. A vitában felszó­lalók a fiatalok gondjairól, a társadalmi ellenőrök, a reha­bilitációs bizottságok mun­kájáról mondták el vélemé­nyüket, és sürgették a jobb információcserét. A beszámolót egyhangúlag elfogadták, majd a szakma­közi bizottság tagjai első ülésükön megválasztották a tisztségviselőket. A szakma­közi bizottság elnöke Bács­kai László, elnökhelyettese Karkalik András, függetle­nített titkára pedig Tábor Antal lett. S. S. gek életkorának megfelelő vállalásokat megtéve, a meg­bízatásokat figyelembe véve készítették el a rajvezetők a rajprogramokat. A további­akban részletesen szólt az első osztályosok mozgalmi feladatokba való bevezetésé­ről, a második és harmadik osztályos rajok munkájáról, valamint a kisdobosokat az úttörőtagságra való felké­szítéséről. A hozzászólók kö­zött Sinkó József, a párt orosházi városi bizottságá­nak munkatársa is megelé­gedéssel szólt az orosházi úttörőcsapatok tevékenységé­ről, munkájáról. A második napirendi pont­ban Fekete Andrásné, a me­gyei kisdobos szakbizottság vezetője a megyei kisdobos­szakbizottság szerepét érté­kelte az úttörő korosztály te­vékenységének segítésében. Ezt követően Varga Sándor tett javaslatot a csapatszintű úttörővezetői érekezletek, il­letve a megyei, városi, nagy­községi úttörővezetői küldött- értekezletek megrendezésére. Végül bejelentések hangzot­tak el. L. S. A felvételi jelentkezési la­pok beadási határideje egy­re jobban közeleg, és lehet, hogy sok fiatal ül tanácsta­lanul papírja felett. Mihez van kedve és tehetsége, me­lyik pályát válassza? Meg­felelő tájékozottság nélkül nehéz és kockázatos a dön­tés, amely egy életre kihat. Békés megyében az el­múlt tanév végén a gimná­ziumokban 849-en tettek si­keres érettségi vizsgát. To­vábbtanulási szándékkal 483-an próbálkoztak, de csak 52-53 százalékukat vették fe] főiskolára, egyetemre. A szakközépiskolákban valami­vel kevesebben, 845-en érettségiztek. Közülük 225 fiatal adta be jelentkezési lapját, s 97-en kezdhették meg tanulmányaikat szep­temberben. A számok mu­tatják, hogy többeknél hely­telen volt a választás. A he­lyes döntés meghozatalához nyújtanak segítséget a fel­vételi tájékoztatók, és kü­lönböző nyomtatványok, melyek egy-egy oktatási in­tézményt vagy szakmát mu­tatnak be. A mezőgazdaság sokrétű­ségéből adódóan a lehetősé­gek széles skáláját kínálja a pályaválasztóknak. Mint minden más területen, a jobb termelési eredmények eléréséhez itt is elengedhe­tetlen feltétel a jól képzett szakembergárda. Az agrár felsőoktatási intézmények­ben a cél az, hogy függet­lenül a szakterülettől, a képzést alaptárgyi ismere­tekkel megalapozva később a végzős hallgatók képesek legyenek a tudomány ered­ményeinek gyakorlati alkal­mazására. A jó agrárszak­embernek alapos elméleti felkészültségre és gyakorlati érzékre van szüksége. Eze­ket az ismereteket a gödöl­lői, debreceni, keszthelyi ag­rártudományi egyetemeken és főiskolai karain, vala­mint a kertészeti, az erdé­szeti és Faipari, az Állator­vostudományi Egyetemen és kihelyezett karain sajátít­hatják el a hallgatók. A mezőgazdasági szak­emberképzés központja Keszthely és Debrecen mel­lett Gödöllő. A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen két kar működik, a mezőgazda- sági gépészmérnöki kar és a mezőgazdaságtudományi kar. A gépészmérnöki kar feladata a magas színvona­lú, műszaki, biológiai és ökonómiai ismeretekkel ren­delkező mérnökök képzése, akik a technikai fejlődéssel lépést tartva tudnak to­vábbfejlődni. A tanulmányi idő 5 év a nappali tagoza­ton, 6 év a levélező tagoza­ton, valamint 3 és fél év az üzemmérnöki kiegészítői képzésben. Felvételi tan­tárgy a fizika és a mate­matika. A szakirányú szak- középiskolákban végzettek szakmai tárggyal helyettesít­hetik a fizikát vagy a mate­matikát. A mezőgazdaságtudományi kar képzési feladata is sok­rétű. A fő cél itt is az, hogy a megszerzett diploma mö­gött alapos biológiai, ökonó­miai és ökológiai ismeret álljon. Ä képzés az általá­nos, az üzemszervező és az angol szakfordító agrármér­nöki szakon történik. A ta­nulmányi idő 5 év a nappali tagozaton. A felvételi tan­tárgyak: biológia, kémia. Az elmúlt évben a 115 helyre 380-an jelentkeztek. Békés megyében is műkö­dik mezőgazdasági főiskola, a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem Szarvasi Főis­kolai Kara. Itt növényter­mesztési és öntözéses-melio­rációs szakemberképzés fo­lyik. Tanulmányi idő a nap­pali tagozaton 3, a levele­zőn 4 év. Felvételi tantárgy: biológia, kémia, de valame­lyik kiváltható szakmai tárggyal. A tanulás zavartalanságát az agrár felsőoktatási intéz­ményekben a jó felszerelt­ség, felkészült oktatógárda., valamint a kényelmes kollé­giumok biztosítják. Lehető­séget adnak az önálló kuta­tási munkák megvalósításá­ra. Ösztöndíjakkal érdekelt­té teszik a hallgatókat a ta­nulásban. Így minden adott, hogy a jövő mérnökei szép eredményeket érjenek el a termelésben, ezzel gazdagítva és jó hírnevet szerezve a népgazdaságnak. Gurabi Attila A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Belgrád rakparti székházában kedden sajtótájékoztatót rendeztek. Pozsgay Imre, a HNF OT “főtitkára a népfront VIII. kongresszusának tapasztala­tairól és a mozgalom előtt álló feladatokról adott tá­jékoztatót. Az eseményen je­len volt Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A HNF OT főtitkára beve­zetőjében hangsúlyozta, hogy a népfrontmozgalom kong­resszusa betöltötte feladatát: jól közvetítette a nép hang­ját és szélesítette a társa­dalmi, politikai együttműkö­dést és erősítette nemzetünk politikai egységét. A kong­resszus előtt voltak kétsé­gek, hogy vajon a tavalyi év sok jelentős politikai ese­ménye után a mozgalom tud-e újat felmutatni azok­ból a társadalmi tapasztala­tokból, amelyeket a legutób­bi népfrontkongresszus óta eltelt időszak kínált. A ta­nácskozás bebizonyította, hogy a népfront új kezde­ményezésekkel tudta bőví­teni tevékenységét. Pozsgay Imre a további­akban rámutatott arra is, hogy az MSZMP politikájá­ból fakadóan, fejlődésünk fő iránya a szocialista demok­rácia fejlesztése, s így a népfront törekvései széle­sebb folyamatba illeszthe­Tegnap délután ülést tar­tott Szarvas Város Tanácsa. A napirend előtt a tanács­tagok megvitatták Szarvas város hosszú távú környe­zetvédelmi koncepcióját. Az első napirendi pont, Pékár Pálné osztályvezető előterjesztésében a tanács 1986. évi működési, költség- vetési és fejlesztési tervének megtárgyalása volt. A leg­élénkebb érdeklődés ezt a pontot kísérte, különösen sok hozzászólás foglalkozott a kölcsönök ütemezésével, és a sportolási lehetőségek ja­vításával. tők. Az elmúlt esztendőben a társadalom a szocialista demokrácia fejlesztésével közvetlenül összefüggő ese­ményekben vett részt. Elő­ször választott az ország az új választójogi törvény alapján és megkezdődött a vállalatoknál az új intézmé­nyi irányítási formák beve­zetése. Ezek a feladatok ugyanakkor néhány kedve­zőtlen gazdasági jelenség közepette tették próbára tár­sadalmunkat. Aggodalom és türelmetlenség is érezhető volt amiatt, hogy a kijelölt társadalomfejlesztési célok megvalósítása csak lassan halad. A népfront kongresszusa — utalt rá a főtitkár — megerősítette a mozgalomba tömörülő politikai és társa­dalmi szervezetek szerepét és ez jól megmutatkozik a vezető szervek összetételében is. Megerősítést kapott azaz elképzelés is, amely szerint erősíteni kell a népfront bázisát, hogy a mozgalom még inkább olyan fórummá váljon, amely szélesebb le­hetőségeket teremt a társa­dalmi együttműködésre. Már az előkészítő szakaszban érezhető volt, hogy a nép­front helyi gyűlésein a ko­rábbiaknál jóval élénkebb légkör uralkodott: az embe­rek aktívan vettek részt az összejöveteleken és véle­ményt mondtak szűkebb la­kókörnyezetük, de a társa­dalom számos kérdéséről is. A második napirendi pont az elmúlt évi társadalmi munkát értékelte, és ismer­tette az 1986-os feladatokat. A szarvasiak ’85-ben a ter­vezett 20 millió helyett, 30 millió forint értékű társadal­mi munkát végeztek. Az ez évi terv 25 millió. Az ülés második részében a tanács és bizottságainak idei munkatervét, a városi népi ellenőrzési bizottság ’86-os tervét, valamint a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lásról szóló tanácsrendeletet vitatták meg a tanácsta­gok. Tanácskozott a megyei űttöröelnökség Tanácsülés Szarvason A kiszabadított Kelemen István és a kiszabadítok (balról jobbra), Mázán Ildikó, Csi- csely Zita, Zahorán Lenke A kaland a kalendárium­mal kezdődött. Három hatodik osztályos kislány — Zahorán Lenke, Csicsely Zita és Mázán Il­dikó a szlovák iskolából — éppen a Nas Kalendárt árul­ták a békéscsabai Szőlő ut­cában házról házra járván. Becsöngettek a 34-es számú ház ajtaján. Mogást nem hallottak. Ildi azért még várt egy kicsit, majd ő is át­ment a következő házhoz. — Hallottam én a csönge­tést, de nem tudtam kimen­ni a konyhából, mert vélet­lenül magamra zártam. A fürdőszoba ablakához tet­tem egy széket, arra álltam, onnan kiabáltam, de először nem hallották meg — mond­ja Kelemen István, aki egyedül lakik a házban, amelyet hét éve vett meg, amikor beköltözött Nagyka­marásról. A kislányok, mikor a má­sik háznál végeztek, csak visszamentek, hátha sikerül bejutni és eladni egy ka­lendáriumot. Üjból csönget­tek és most már a hangot is hallották. — Izgatottan kiabáltam, hogy az utcaajtó nyitva, jöjjenek a konyhaajtóhoz, azt nem tudom kinyitni, már két nap óta. A kislányok egymás sza­vába vágva mesélik a to­vábbiakat. A bácsi belül állt a konyhaajtó mögött és mondta nekik, mit csinálja­nak: lefele és jól befele nyomja egyikük a kilincset, így is történt — és szézám tárulj! —, az ajtó kinyílt, mindnyájuk örömére. — Tudja, az úgy történt — folytatja Kelemen bácsi —, hogy kedden kora reg­gel elmentem kenyérért, majd mikor visszajöttem, a konyhaajtót becsuktam, ez az öreg kilincs leesett. Pró­báltam én fogóval a zárba nyúlni, de a szerszám nem érte el a belső vasat, mert a külső kilincs kifelé húzta. A többszöri próbálkozás se sikerült, s aztán abbahagy­tam. — Mit csinált két napig egyedül, bezárva? — Rádiót hallgattam, meg beszélgettem magammal. Aztán néztem a gerlicéket a konyhai ablakból és mond­tam nekik: látjátok, úgy jártam, mint tik, ha kalic- kába kerültök ... — Nem idegeskedett? — Hát... jó éppen nem volt, de a radiátor fűtött, a fürdőszobát használni tud­tam, kenyér, szalonna, étel is volt a háznál. És vártam az unokámat, hogy péntek délután majd jön. Aztán itt termett ez a három ara­nyos kislány, és kiszabadí­tottak csütörtök délután. Egy napot nyertem. Bár ki tud­ja mennyit, hisz öcsinek is közbejöhetett volna valami. Most megint a kislányok emlékeznek a múlt heti iz­galomra. Mennyire sajnál­ták a bácsit és mennyire igyekeztek. De ez mind sem­mi! Mert amikor megköny- nyebbülve bent voltak ők is a konyhában, s Kelemen bá­csi tette vissza a kilincset, újból becsukódott az ajtó, mert a kilincs megint csak leesett. Most már négyen marad­tak bezárva! Mindenkiben meghűlt a vér. Mi lesz most? Mi lesz otthon, gondolták a lányok, ha se este, se reggel nem mennek haza... és így to­vább. Aztán Kelemen bá­csi hozta a fogót és most szerencsével járt. Így utó­lag már mindnyájan kaca­gunk a sors iróniáján. A bácsi pedig — bár nem ért szlovákul — megvette az éppen kéznél levő kalendá­riumot, a kislányok meg emlékül beleírták a nevü­ket. Vass Márta a konyhaajtó, megnyitás előtt Stoke Markit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents