Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-29 / 24. szám
1986. január 29., szerda Út a nívódíjig n szarvasi Tesseriik táncegyüttes háza táján Ki ne ismerné Szarvason a Tessedik ■ táncegyüttest, amely állandó, népszerű és sikeres szereplője a környék kulturális rendezvényeinek? A közelmúltban az országos hírnevet is meghozta az együttesnek a szorgalmas munka. Hiszen vitathatatlan, hogy aki nívódíjas lesz egy országos pályázaton, meghívásokat kap a legrangosabb hazai néptánctalálkozókra, sőt külföldön is képviselheti hazánkat, arról elmondhatjuk, hogy sikerült áttörnie a provincializmus kereteit és a legjobb kollektívák sorába került. Hogyan is jutott el eddig a Tessedik táncegyüttes ? A megalakulás időpontja 1968-ra tehető, azonban kiugró sikerek még sokáig nem születtek. Az együttes 198.1 tavaszán újjászerveződött. A mai táncosok többsége főiskolás és középiskolás diák, de vannak köztük olyanok is, akik már dolgoznak. Nemcsak a közös szenvedély tartja össze őket, a magánéletben is barátok. Az újjászerveződés után alakult ki az együttes mai arculata, sajátosabb profilja, Az eredeti néptánchagyományok ápolása mellett döntöttek, a magyarországi és erdélyi táncdialektusok, illetve a Békés megyei, ezen belül is a szarvasi szlovák hagyományok színpadra állítását tűzték ki célul. Ki akarták alakítani a táncosokban az említett hagyományokat követő, készség szintű improvizatív tánctudást is. Ezeknek a szép terveknek a megvalósítása azonban nem volt könnyű. Sem a csoport működésének anyagi feltételei, sem a szakmaiművészeti irányítás nem volt kellően biztosított. Ahhoz, hogy érzékelhessük a nehézségeket, gondoljunk például arra, hogy koreográfiánként mintegy 20 ezer forintba kerül a táncosok ruhája, de a gyakori utazás költségei is sok ezer forintra rúgnak. Talán nem is sikerült volna előbbre lépni, ha nincsenek mecénásaik, ha nincs segítségükre egy sor szarvasi intézmény. A pártfogók segítettek véglegesen megoldani a próbákkal, a kosztümökkel, a zenekari kísérettel és az utaztatással járó anyagi gondokat. Az együttes támogatása ma már eléri az évi 200 ezer forintot. A legnagyobb támogatást a Date Mezőgazdasági Főiskolai Karától és a Szarvasi Egyesített Művelődési Intézményektől kapták, de sokat segítettek (és segít ma is) a szarvasi áfész, az öntözési Kutató Intézet, a bútoripari. a Plastolus, a Szirén, a vas- és fémipari szövetkezet, a Dózsa és a Táncsics Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és nem utolsósorban a KISZ városi bizottsága. A táncegyüttes irányítása tavaly márciusban oldódott meg véglegesen és megnyugtatóan. Társadalmi vezetőséget hoztak létre, amelynek elnöke dr. Szántosi Antal, a mezőgazdasági főiskola igazgatója, elnökhelyettese pedig Laurenczi Jenő, a Sze- mi igazgatója lett. A 11 tagú vezetőség, összetételénél fogva biztosítani tudta az együttes működésének optimális feltételeit. Négytagú szakmai-művészeti vezetőség — Ambrus András, Csaszt- van András, Litavszki András és Puskás Géza — foglalkozik a táncoktatással és különféle operatív feladatok intézésével, egészséges munkamegosztással és hozzáértéssel. Négyük — és természetesen a társadalmi vezetőség — munkájának eredménye az évi 30—35 fellépés. NÉPÚJSÁG iittivk ti Szólni kell még arról, hogy 1983 óta állandó kísérőjük a Forrós népzenei együttes, amelynek már hanglemezei is jelentek meg. A tánc- együttesnek igen széles a repertoárja, hiszen különböző elvárásoknak kell eleget tenni helyi bemutatón, országos fesztiválon, vagy külföldi fellépésen. Fennállásuk óta tavaly érték el legjobb eredményeiket. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy valóságos sikerszériában volt részük. A sikersorozat a főiskolai fesztivál aranyok levelével kezdődött áprilisban. Mosonmagyaróváron. Júliusban a balatoni szövetkezeti fesztivál második helyezését sikerült megszerezni. Ezt követte a megtisztelő meghívás a nagykállói észak-magyarországi szövetkezeti fesztiválra, ahol arany minősítéssel rendelkező együttesekkel mérhették össze tánctudásukat. Sokak nem kis meglepetésére ötödikként végeztek Nyíregyháza, Gyoma, Gyula és Kalocsa táncosai mögött. (Ügy éreztük, hogy meg kell említeni a többi helyezettet is, hiszen megyénk három együttesére lehetünk egyszerre büszkék.) Az országos szlovák nemzetiségi fesztiválon a Tessedik táncegyüttes és a Szarvasi pávakör közös produkcióját választották ki, hogy képviselje hazánkat a rangos gyetvai fesztiválon Csehszlovákiában. Ezek voltak a közvetlen előzményei a már említett nívódíjnak. Hogyan is született ez a siker, milyen produkcióért kapták a díjat? A Népművelési Intézet és a nemzetiségi szövetségek ek évben is meghirdették az országos nemzetiségi pályázatot. Erre a Tessedik tánc- együttes is benevezett. A Szarvasi aratóünnep színpadra állításáért kapták a nívódíjat. Nagy sikerrel adták elő ezt a műsorukat december 13-án a budapesti Pető f i -csa rnok ba n re ndeze 11 gálán is, majd egy nappal később a sportcsarnokban tartott 1985. évi néptáncantológián, ami a szakemberek szerint az év legjobb koreográfiáinak és alkotásainak fóruma. A felsorolt jeles sikerekkel a tarsolyában az együttes újabb nagy feladat elé néz, 1986-ban ugyanis szeretne minősítést szerezni. Az együttes perspektívái tehát ígéretesek. Szarvason azonban tudják, hogy e műfajban sem lehet sokáig a csúcson maradni, ha a babérjaikon ülnek. A holnapi sikerek egyik biztosítéka, ha gondoskodnak az utánpótlásról. Közel 120 általános iskolás jelentkezőből választották ki a 35 legtehetségesebb gyereket, akik ma a központi gyermekegyüttesben igyekeznek a „nagyok” nyomába lépni. Aki látott már gyermektáncot, az tudja, hogy milyen szívet-lelket felderítő élmény az. Eddigi szerepléseiken a közönségtől mindig nagy — és tegyük hozzá — megérdemelt tapsot kaptak. A gyermek tánccsoport legközelebbi feladata jól szerepelni az idei úttörő- seregszemlén. Milyen tervekkel kezdi az 1986. évet a Tessedik tánc- együttes? Elképzelései közt szerepel a megyén belüli és kívüli táncegyüttesekkel a kapcsolatok ápolása és erősítése; folytatni akarják a tehetséges fiatal táncosok nevelését, tánckultúrájuk fejlesztését és további közös produkcióra készülnek a Szarvasi pávakörrel. Szeretnének jó eredményt elérni a tavaszi szövetkezeti és főiskolai fesztiválon, és megszerezni a már említett minősítést. (Képünkön: a tavalyi nagykállói szövetkezeti fesztiválon Maglódi szlovák táncok című műsorát mutatta be az együttes, Tímár Sándor koreográfiájára) Ibos Gyula Hogy miért nem látható Békésen ez a két érdekes és értékes gyűjtemény, erre keresünk választ holnapi számunkban megjelenő riportunkban. Gál Edit képriportja tfp 1 ■;árJj ........ í». ■ .a. : ZÁRVA Tájház és iskolamúzeum:
