Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-28 / 23. szám
1986. január 28. kedd o i\ci Felhívás a megye MSZBT-tagcsoportjaihoz A Békés megyei MSZBT-tagcsoportok számára 1986-ban vetélkedőt indítunk, a „Szovjet irodalom barátai” elnevezéssel. Az egy évig tartó program célja: alkalmat biztosítani a mai szovjet irodalom széles körű megismerésére, tovább növelni a Szovjet Irodalom című folyóirat olvasóinak táborát, szovjet irodalmi estek rendezésével találkozási lehetőséget teremteni a fordítókkal, irodalomtörténészekkel, a művek művészeti tolmácsaival. A vetélkedő tartalma: a versenyzőknek ismerni kell a Szovjet Irodalom című folyóirat 1986. évi számaiban megjelent szépirodalmi alkotásokat (próza, líra). A verseny pontos anyagát a már megjelent számokból munkacsoport állítja össze, és küldi el a benevező tagcsoportoknak megfelelő példányban. A vetélkedőbe benevezhet valamennyi tagcsoport 3 fős csapatokkal. Jelentkezési határidő: 1986. február 15. A versenyek időpontja: munkahelyi vetélkedők: október 15-től november 10-ig. Középdöntők (megfelelő számú jelentkező esetén): november 22. Megyei döntő: november 29. A tagcsoportok önállóan rendezik meg a házi vetélkedőket, amelyre a meghirdetők forgatókönyvet biztosítanak. Amennyiben 6-nál kevesebb csapat jelentkezik, összevont elődöntőt szervezünk több tagcsoport részvételével. Az a tagcsoport, ahol 10-nél több csapat jelentkezik, két verseny rendezésére jogosult. Valamennyi első fordulóból egy- egy csapat juthat tovább. A tagcsoportok önálló estjeihez forgatókönyvet állítunk össze, amelyet áprilisban küldünk el a versenyanyaggal. Egy-egy település tagcsoportjai együttesen is szervezhetnek irodalmi esteket, író-olvasó találkozókat, ehhez kérjék a helyi könyvtárak segítségét. A Szovjet Irodalom című folyóirat előfizethető bármely postahivatalnál. A jelentkezési lapokat az MSZMP Békés Megyei Bizottsága propaganda- és művelődési osztályára kérjük elküldeni, Békéscsaba. Pf. 88. A verseny díjait a középdöntőkön és a döntőn a meghirdető szervek biztosítják. A győztes csapatok szovjetunióbeli társasutazást és más értékes díjakat nyerhetnek. Valameny- nyi tagcsoportnak, versenyzőnek jó munkát és sikeres versenyzést kívánnak: a meghirdető szervek, az MSZBT országos elnöksége, a Lapkiadó Vállalat, a Szovjet Irodalom Szerkesztősége, a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa, a KISZ Békés Megyei Bizottsága, a Békés megyei könyvtárak, és a szervező munkát végző MSZBT megyei koordinációs munkabizottság. Ülésezett a megyei vadászszövetség intéző bizottsága II Vöröskereszt és a HNF együttműködése Az intéző bizottság tegnapi ülésén Csatári Béla elnökletével megvitatták a békéscsabai Vöröslobogó Vadásztársaság tevékenységét, amelyről Szabó Béla elnök adott számot. A vitát követően az intéző bizottság egyetértett a beszámolóval. Megállapította, hogy a vadásztársaság nehéz adottságok között gazdálkodik, de ennek ellenére — a szilárd vezetésnek köszönhetően — a társaság körében jó a társasági szellem és fegyelmezettség uralkodik. A vadállomány ugyan folyamatosan csökken, de ennek elsősorban a mostoha élőhelyi feltétel az oka. A jelenlegi gazdálkodási szint tartásával vizsgálni kell annak a lehetőségét, hogy miként növelhető elsősorban a fácánállomány a vadásztatás elősegítésére. Ezt követően az intéző bizottság saját évi munkaprogramját határozta meg. s végül bejelentések tárgyalásával ért véget, az ülés Szarvason a Hazafias Népfront városi elnökségének legutóbbi ülésén két fő napirendi témát tárgyaltak meg a résztvevők. Az egyik az újjáválasztott HNF-tes- tületek idei munkaprogramjának ismertetése, illetve elfogadása volt, a másik a városi Vöröskereszt munkájára, valamint a népfronttal való együttműködésre vonatkozott. Ez utóbbiról Frankó Pál, a vezetőség titkára tájékoztatta az elnökséget. Bevezetőjében megemlítette, hogy az önálló költségvetéssel gazdálkodó, és éves munkaterv alapján tevékenykedő városi vezetőség működési területe Szarvasra és körzetére téried ki. A 22 felnőtt vöröskeresztes alapszervezet közül hat a lakóterületen, 10 a különböző munkahelyeken alakult meg. A városban levő 16 felnőtt alapszervezetnek 1450, a két ifjúságinak pedig 145 tagja van. Az aktivisták feladatai közé tartozik a családok és egyének patronálása, gondozása, a véradás megszervezése, az elsősegélynyújtás és így tovább. A szervezettséget tovább lehetne növelni oly módon, hogy még több intézményben (például városi tanács, Haki, ÖKI stb.) megalakítanák a vöröskeresztes alapszervezeteket. Biztató jelnek tekinthető: a kapcsolatokat már felvették ezen munkahelyek vezetőivel, akik az ilyen tömegszervezeti egységek lértehozásához egyúttal segítséget ajánlottak fel. Nemcsak az aktivisták, hanem a vezetőségi tagok is társadalmi munkában látják el teendőiket, így többek között előadásokat, tanfolyamokat és egyéb rendezvényeket szerveznek. A Vöröskereszt a népfronttal közösen hirdeti meg kezdettől fogva a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmat. Mivel a cigány lakosok körében merül fel sok kifogás a tisztasággal kapcsolatban, ezért ösztönző jelleggel 1984-ben ilyen akció indult a részükre. Az 1—5. helyezettek ágyneműt és ruhát vehettek át jutalomképpen. Ugyanis a „Tiszta udvar, rendes ház” címet közülük senki sem kaphatta meg, mert az ellenőrzésben érdekelt szervek szigorúan vették a közegészség- ügyi előírásokat, követelményeket. A két testület is azon van, hogy e társadalmi réteget, is együtt lehessen majd értékelni a többi lakossal a jövőben. Sikeresnek mondható az együttműködés az egészséges életmódra, a korszerű táplálkozásra való nevelésben. E vonatkozásban már jó néhány városi rendezvény volt az elmúlt 3 évben. Az egyéb összejövetelek látogatottságát illetően már nem ilyen rózsás a helyzet, aminek oka a szervezési módszerek hiányosságában keresendő. A Vöröskereszt városi vezetőségének titkára befejezésül az idei feladatokat ismertette. E szerint a Köjász és az áfész közreműködésével kóstolóval egybekötött ételbemutatót tartanak a cigánylakosság részére. A tisztasági és a virágos város mozgalom további szélesítésén kívül folytatódik a küzdelem a káros szenvedélyek visszaszorításáért. Ezzel függ össze az az elképzelés, hogy Szarvason alkoholellenes klubot hoznak létre, ám a működési feltételek megteremtéséhez vállalatok, üzemek segítsége is szükséges. Orbán Béla, a HNF városi elnökhelyettese utalt arra, hogy a népfront körzeti bizottságai és a vöröskeresztes alapszervezetek számos területen együttműködhetnek, s ebbe a munkába be lehetne vonni a nyugdíjasokat is. Folytán János, a szlovák általános iskola igazgatója szintén a vöröskeresztes tevékenység társadalmasításának fontosságát hangsúlyozta hozzászólásában. A lakosság tudatformálását előmozdíthatnák a filmvetítésekkel kiegészített ismeretterjesztő előadások. Az elnökség egyetértett az elhangzottakkal, és mivel nem új kezdeményezésről, hanem a Vöröskereszt, a HNF, s más szervek, testületek, gazdasági egységek még jobb, még összehangoltabb munkálkodásáról van szó, a vezetőség által kitűzött célok korántsem elérhetetlenek. Bukovinszky István Ami jó a városnak... Lesz tanulószoba Az, hogy valaki pénz nélkül fog bele az építkezésbe, manapság cseppet sem ritka. Arról azonban eleddig még nem hallottam, hogy egy kivitelező anélkül kezdene el egy felújítást, hogy a gazdának egy vasa sincs. De haladjunk sorjában! 1955-ben a szeghalmi Péter András Gimnázium és Szakközépiskola leánykollégiuma a Kárász-kastélyba költözött. A múlt század hatvanas éveiben épült eklektikus kastély a háború után alaposan megcsonkult, s a maradványban nem jutott hely tanulószobának. Két éve a helyi tanács a kollégiumnak ítélte a kastély melletti gazdasági épületeket. Ezeket gyorsan elbontották, a romok eltakarításában a diákok is segítettek. A kollégium és az iskola agilis vezetősége a kastély megroggyant külön álló épületszárnyát szemelte ki tanulószobának. Az Országos Műemléki Felügyelőség 250 ezer forintot adott a felújításra. Az összes költség viszont meghaladja a félmilliót, s a kollégiumnak nem volt pénze. Ekkor jött a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat szeghalmi leányvállalata. Mintha minderről nem is tudtak volna. Vezetőjük, Sándor Imre elkészítette a felújítás tervét, a vállalat pedig munkához látott. Miért vágtak bele? Furcsa válasz, pont azért, mert eddig még ilyet nem csináltak. Volt szabad kapacitásuk, rejtező és mindeddig kihasználatlan szakmai tehetségük, s úgy gondolták, e munkából sokat tanulhatnak, amit majd másutt „bevethetnek” még, no és a felújítás a városiasodé város számára mindenképp jól jön. Hogy esetleg ráfizetnek? A lényeg, hogy Szeghalom és a kollégium jól jár. (Semmi kétségünk, aki így gondolkozik, az előbb-utóbb ugyancsak jól jár, de mi lesz vele addig.) Az máris látható, hogy a leányvállalat tehetségesen tanulja a műemlék-felújítás míves feladatait. Ügyes kezekről tanúskodnak a homlokzati díszek, s az egyedi nyílászárók. A szeghalmiaknak ezek után valószínűleg „meg se kottyan” néhány különleges formájú ajtó vagy ablak. Májusban már az új tanulószobát birtokba vehetik a „koleszosok”. Kívül látványos terasz, belül csigalépcső teszi hangulatossá a műemlék jellegű épületet. Hogy a határidő ne módosuljon, s a költségek minél kisebbek legyenek, a leány- vállalat dolgozói 100 ezer forint értékben társadalmi munkát is vállaltak, de sokat segítenek a kollégium dolgozói, később pedig diákjai. Negyedmillió még így is hiányzik. Vagy talán akad az ÁÉV-hez hasonló lelkes támogató? U. T. Fotó: Szőke Margit A megújulás útján a z év eleji ipari, kereskedelmi, valamint a mezőgazda- sági, élelmiszeripari aktíván a beszámolók elismeréssel szóltak az ipari, a fogyasztási és a mezőgazdasági szövetkezetek, valamint társulásaik, közös vállalataik, általában az ágazatok megyei együttműködésének 1985. évi tapasztalatairól, eredményeiről, gazdálkodásuk alakulásáról, jövedelemtermelő képességükről. Érthető az elismerés bármelyik ágazat munkáját is vizsgáljuk. Az ipari szövetkezetek eredményei: termelésük, tervteljesítésük, munkájuk minőségének, gazdasági hatékonyságuk alakulásának gyökerei 1985-nél korábbra nyúlnak. Felzárkózásuk az országos követelményrendszerhez évekkel ezelőtt elkezdődött egy átgondolt, jól irányított megyei koncepció alapján, melyet a Kiszöv operatív és társadalmi vezetése fogalmazott meg. Ma már az illetékesek úgy foglalják össze ennek a nem éppen könnyű időszaknak a lényegét, hogy ipari szövetkezeteink befogadták, magukévá tették, mindennapi munkájukban az általános gyakorlat szintjére emelték az innovációs tevékenységet. Szerencsére bőven szolgálhatunk példákkal annak illusztrálására, hogy Békés megye ipari szövetkezetei milyen eredménnyel lábaltak ki a gazdasági értelemben véve nehéz helyzetből. A legnagyobb nyereséggel gazdálkodó szövetkezetek közé küzdötte magát a Gyulai Fa-, Fémbútoripari, az Endrődi Cipész és a szarvasi Szirén ISZ. Vagy: a népgazdaság fizetőképességének javításához, növeléséhez, a tőkés és rubelelszámolású exporthoz kimagasló eredménnyel járult hozzá a szarvasi Szirén és a vas-, fémipari, az endrődi cipész, a gyulai szabók, a békéscsabai Rutex, a Csaba szőnyegszövő, a gyulai fa-, fémbútoripari, az orosházi vas-műanyag-, a békéscsabai bútoripari és a mindvégig nehéz, szigorú közgazdasági környezetben dolgozó háziipari, népművészeti szövetkezetek egész sora. A fogyasztási szövetkezetek 1985. évi munkája is megfelelő méltatást kapott. Az áfészek tevékenységére jellemző, hogy a megye kereskedelmi forgalmából ötven százalék felett részesülnek olyan körülmények között, amikor a községek, falvak, kistelepülések, a szétszórt tanyavilágban élők napi és tartós cikkekkel való ellátásáról gondoskodnak. Ebben az ágazatban is lényegében a hatodik ötéves terv első évében kezdődött el, gyorsult fel a megújhodás folyamata. Az eredmény: Békés megye fogyasztási szövetkezetei, aránylag rövid idő alatt, az országos ranglista utolsó harmadából az első harmad első felébe küzdötték magukat. Sőt, egyes területeken, mint a kisárutermelés szervezésében, az exportárualapok képzésében, nagyságrendjében országos első helyre kerültek. Voltak, akik ebben a nehéz időszakban lazítani szerették volna a szövetkezetek és a tagság közti kapcsolatot. Ügy állították be a szövetkezeti törekvéseket, mintha azok a tagság érdeke ellen irányultak volna. A mozgalom felvette a küzdelmet e téves nézetek ellen, hangsúlyozva: a tagság érdeke megköveteli az eredményes, színvonalas gazdálkodást, áruellátást, kisárutermelés-szervezést és -értékesítést. A szövetkezetek tagsága azzal válaszolt ezekre a kihívásokra, hogy növelte soraiban a fiatalok számát, s a tisztújítások során a választott testületek munkájába minden eddiginél több alkotóképes, tennikész tagot vont be. A tagság valamennyi szövetkezetben növelte részjegyeit, azok értékét. Ez az aktív társadalmi háttér a korábbinál jobb munkára kötelezi a megye fogyasztási szövetkezeteit, jelzi és mutatja az összefogáson alapuló eredményeket, ideértve a lakás-, garázs-, üdülő- és takarékszövetkezetek munkáját is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari aktíva a tsz-ek számára az elért eredmények számbavétele mellett azért is volt jelentős, mert a további feladatokra progresszív irányt mur tatott. A hatodik ötéves terv végén összesített adatok az ágazat lendületes fejlődését tanúsítják, az egyre mostohább termelési és közgazdasági körülmények ellenére, összességében a megye termelőszövetkezeteinek növekvő teljesítménye, az országos átlagnál jobb eredménye, gazdálkodásuk színvonalának javulása figyelhető meg. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás kézzelfogható eredménye: a korábbi évek veszteségtömegének nagyarányú csökkenése. Ez az összeg tavaly még 200 millió volt, most alig 40 millió forint körül várható. Óriási munka van ebben, a szövetkezetek és a szövetség részéről, de jól tükrözi más szervek munkáját, működésük hatását is. Az aktíva mérleget vont a tekintetben is, hogy az arra illetékes párt-, társadalmi és szövetkezeti szervek helyesen határozták meg a hatodik ötéves terv beruházási koncepcióját. A szűkös fejlesztési források tekintélyes részét a megye a meliorációra fordította, melyhez igen jelentős állami támogatást is kapott. A beruházott területeken már most is számottevő terméstöbblet figyelhető meg. A technológiai színvonal fejlesztésében a megye és a termelőszövetkezetek lemaradása, sajnos, növekedett, ugyanakkor az energiaracionalizálás országos programjából Békés megye szövetkezetei jelentős részt vállaltak. A földgáz és a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában elért eredmények mutatják, milyen sokoldalú és irányú munkával telt el a hatodik ötéves terv. A gazdálkodás szervezésével kapcsolatban kritikai megjegyzésként hangzott el a műtrágya-felhasználás alacsony színvonala. Csak kevés szövetkezet vállalta az ilyen irányú kockázatot, ám bevételeik bizonyítják: érdemes volt az átlagosnál több műtrágyát vásárolni és felhasználni. n z elmondottakból következnek a hetedik ötéves terv idejére, közelebbről 1986-ra meghatározott feladatok. i Ezek közül legjelentősebb az 1,6 millió tonna gabona megtermelése, a gazdaság komplex fejlesztése, a hústermelési színvonal visszaállítása, a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése, a háztáji és a kisárutermelő gazdaságok integrálásának hatékony folytatása. Mindezek a célok szorosan kapcsolódnak a népgazdaság helyzetének megszilárdításához, elválaszthatatlanok a gazdaság dinamikusabb növekedésétől, az életszínvonal tervezett javulásának elérésétől. Lényegében sorsunk alakulása, megyénk helyzetének javulása szorosan összefügg a gazdasági életben produkált eredményeinkkel. Éppen ezért célja, értelme van az általános, folyamatos, igényes megújulásnak. Dupsi Károly
