Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-22 / 18. szám
NÉPÚJSÁG o 1986. január 22., szerda Magyarul, emberül! Az anyanyelvi- és a viselkedéskultúra-mozgalom vonzó elnevezésének és egységes szimbólumrendszerének megalkotására nyilvános pályázatot hirdet a KISZ Központi Bizottsága. A pályázat célja olyan név, embléma, illetve jelképrendszer megtervezése, amelyet egyebek között kiadványokban, plakátokon, okleveleken, plaketteken jól fel lehet használni a mozgalom céljának kifejezésére, szemléltetésére. Az anyanyelvi- és viselkedéskultúra-mozgalom arra irányul, hogy felhívja a figyelmet az anyanyelv használatának gondjaira, széles tömegek bevonásával hozzájáruljon annak ápolásához, s ezzel szoros összhangban a viselkedés- és a magatartáskultúra színvonalának emeléséhez. A mozgalom pályázatokból, írásbeli és szóbeli vetélkedőkből, játékokból, előadássorozatokból tevődik össze, s nagymértékben épít a televízió, a rádió és a sajtó együttműködésére, közvélemény-formáló erejére. A pályázaton egyének és csoportok egyaránt részt vehetnek akár teljes, akár részmegoldásokkal. A szimbólum- rendszer megalkotásában elsősorban reklámszakemberek és iparművészek munkáira számítanak a pályázat meghirdetői. A legjobb ötletek kidolgozói 3-5 ezer forintos jutalomban részesülnek. A mozgalommal kapcsolatos további információkat a KISZ Központi Bizottsága Kulturális Osztályán (Budapest, XIII. kerület, Üjpesti rkp. 37—38.), illetve a 403-940 236-os telefonszámon kaphatnak az érdeklődők. A pályázatokat február 10-ig kell eljuttatni erre a címre. Bíró Gyula Moszkvába utazott A szocialista országok szovjet baráti társaságai vezetőinek találkozójára kedden Moszkvába utazott Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. A nemzetközi fórumon a baráti társaságok együttműködésének tapasztalatait és az 1990-ig szóló munkaprogramot tárgyalják meg. A szovjet fővárosban írják alá az MSZBT és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság 1986. évi együttműködési szerződését is. Mikes Kelemen, „a műfordító” Mikes Kelemen további kiadatlan műveit rendezték sajtó alá a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében. Miként Hopp Lajos, a Mikes kritikai kiadás szerkesztője az MTI munkatársának elmondta, a Mikes összes művei sorozat V. kötetében egy XVIII. századi francia szerző, Mikes tolmácsolta művét publikálják. A katekizmus formájára való közönséges oktatások című könyvet az Akadémiai Kiadó jelenteti meg, előreláthatóan ez év első felében. Ez az alkotás ma már eszmetörténeti ritkaság. A sorozat utolsó, VI. kötetének kézirata is elkészült, ebben Mikes másik három eddig kiadatlan fordítását: Az idő jó eltöltésének módja . .., Az Izraeliták és a Keresztények szokásairól, valamint A Zsidók és az Űjtes- tamentum Históriája című francia művek magyar nyelvű átdolgozását teszi közzé. Ezek, akárcsak az első négy kötetbeliek Mikes kevésbé ismert fordítói munkásságáról vallanak az olvasóknak. Rákóczi fejedelem száműzetésbeli sorstársának munkásságát sokáig még az irodalomtörténészek is csak Leveleskönyve alapján ítélték meg. E sorozatban tanulmányozhatják első ízben Mikes fordítói erényeit, ^módszereit. Fordításainak mintegy hatezer oldalnyi kézirata is hazakerült ugyan a XVIII. században, de az idők során feledésbe merültek, miközben a Leveleskönyvet többször is kiadták. A Mikes-sorozat első kötetében ugyancsak törökországi leveleit jelentették meg, a továbbiakban pedig Mikes által fordított szépprózai, pedagógiai, néprajzi, zenetörténeti, vallási, egyháztörténeti műveket ismertettek meg az olvasókkal, fgy Mikes egész életművét nyilvánosságra hozzák. Ezzel elsőként bizonyították, hogy Mikes sokoldalú író, aki — miként Rákóczi fejedelem — bírálta saját társadalmi osztályát, a nemesi rendet, ugyanakkor a nemzeti nyelv, a nemzeti művelődés fejlesztéséért is munkálkodott. Rendkívül gazdag szókincse segítségével a francia szövegeket sajátos stílusa szerint ültette magyarra. Ezek a kiadványok jelentős mértékben megváltoztatták a Leveleskönyv szerzőjéről, az egy- művi íróról korábban kialakított képet. Egyre jobban erősítették azt a szakmai véleményt, hogy Mikes a felvilágosodás előtti magyar széppróza egyik legnagyobb mestere volt. Az író összes műveinek kiadása Mikes születésének 300. évfordulójára válik teljessé. Szigetvári jubileum Szigetváron megkezdődtek az előkészületek a város török alóli felszabadulásának 300. évfordulójára. A nagy hírű erősséget, a török katonasággal megrakott, és műszakilag jól megerősített várat csak az utolsók egyikeként — 1689-ben — sikerült visszavenni, három évvel Buda, Pécs és Siklós eleste után. Az évforduló megünneplésére gazdag program készült, amelyet keddi ülésén hagyott jóvá a városi tanács végrehajtó bizottsága. A fő törekvés az, hogy a jubileumi összefogásra építve, meggyorsítsák á város fejlődését, szebbé és korszerűbbé tegyék a következő évek során. Sokféle rendezvény — tudományos konferencia, találkozó, kiállítás, hangverseny, bemutató, vetélkedő — helyszíne lesz a következő években Szigetvár. Megszervezik a Zrínyi Miklós nevét viselő termelőszövetkezetek, szocialista brigádok és úttörőcsapatok országos találkozóját. valamint a Zrínyiről elnevezett iskolák diákjainak történelmi vetélkedőjét. Szigetvár lesz a házigazdája az „öreg várak ifjú városai” elnevezésű találkozónak, amelyen közös gondjaikról, tennivalóikról, törekvéseikről tanácskoznak majd a dunántúli városok vezetői. A jubileumi prograVn során megrendezik a népi sportjátékok nemzetközi bemutatóját és versenyét. Városavató Mezőkovácsházán (Folytatás az 1. oldalról.) a helyi áfész elnöke. A megye városainak nevében Kozák Sándor, Szeghalom város tanácselnöke, a környező települések nevében pedig Domsik Jánosné, a Ke- vermesi Nagyközségi Közös Tanács elnöke szólalt fel. Zárszavában dr. Fekete Lajos megköszönte a jókívánságokat. majd az ifjú város VII. ötéves tervi elképzeléseiről szólt. E tervekben szerepel sok egyéb között 210 magánlakás, 269 OTP-s tömblakás építése, új üzemkörzeti orvosi rendelő, új iskolai tantermek és könyvtár létrehozása. A tervek valóra váltásához kérte a tanácselnök valamennyi jelenlevő segítségét, támogatását, vállalva az elődök tanítását: „A munka és a szorgalom — párosulva a becsületességgel, s s közügyek iránti érdeklődéssel — leküzdi a legnagyobb nehézséget...” Tóth Ibolya A helyi gimnázium kórusa énekelte a Himnuszt és a Szózatot íme, az oklevél Mezőkovácsháza várossá nyilvánításáról Fotó: Béla Ottó II pályakezdő — Milyen ünnep van itt ma? — teszem fel a nem éppen elmés kérdést a 17 éves kis-nagylánynak, aki a Mozaik Áruház földszintjén, a pult mögül mosolyog a vevőkre. Szakmunkástanuló, Molnár Mártának hívják — és természetesen tudja, hogy ma van a városavató. Ezen a délelőttön ő és munkatársai is félszemmel az utcát kémlelték, ami megbocsátható, hiszen nem mindennapi az esemény. — Vajon milyen ez a település a fiatalok szemével? — Gondolom, egyelőre még „pályakezdő” a város, mint én is. — Szórakozni hová járnak? —: Meg lehet találni a szórakozási lehetőséget. Van mozi, diszkó és persze mindenütt vannak könyvek. — Itt marad, ha végez? — Szeretnék itt élni és szeretnék a szakmámban maradni! B hitelesítők Az ünnepi tanácsülés jegyzőkönyvét hitelesítette aláírásával az utókor számára a testület legidősebb és legfiatalabb tagja: Nagyselmeczy István és Gaál Ágnes. Az ünnepség után Nagyselmeczy Istvánnal sikerült néhány szót váltani. A nyugdíjas pedagógus 35 éve (!) tagja a testületnek, átélte a település minden eddigi bánatát és örömét. — Megítélése szerint mikor indult igazán fejlődésnek a település? * — A két falu és a két tsz egyesítése, 1970 óta. — S melyik volt az elmúlt 26 év legnehezebb időszaka? — Ugyanez. — Jelenleg min fáradozik? — Minél szorosabbra fogni a két településrész kapcsolatát, többek között a közlekedéssel. Jelenleg ugyanis a távolsági buszok betérői jelentik az összeköttetést. Szükség lenne egy óránkénti körjáratra. — Elérhetőnek véli? — Sohase szoktam elérhetetlen célt kitűzni. Az embernek a realitás ad hitelt... alkoholizmus elleni klubok a Magyar Állami Népi Együttes eredményei és tervei Ez év márciusában lesz 35. évfordulója annak, hogy megalakult a Magyar Állami Népi Együttes. A népi kultúra értékeit, hagyományait ápoló, őrző és új értéket is teremtő hivatásos együttes vezetői ebből az alkalomból sajtótájékoztatót tartottak kedden a Budai Vigadóban, amelyen az eddig elért eredményekről, valamint a jelenlegi törekvésekről és tervekről számoltak be. A Magyar Állami Népi Együttest 1951. március 31- én kelt határozatával alapította a Minisztertanács. Az első bemutatót április 3-án az Operaházban tartotta, az Ecseri lakodalmast tűzte műsorára. Az eltelt 35 esztendő alatt 4200 előadáson öt és fél millió hazai és külföldi néző látta programjait. Az együttes 18 teljes estét betöltő műsort, ezenkívül több egy- felvonásos és koncertjellegű előadást mutatott be. A legsikeresebb, legtöbbször játszott produkció az Ecseri lakodalmas, ezt eddig 1974 alkalommal táncolták. A társulat négy világrész több mint negyven országában vendégszerepeit. Az Országos Alkoholizmus Elleni Klubbizottság — ösz- szegezve a klubok keretében folytatott vitát — alternatív javaslatot dolgozott ki és terjesztett elő az alkoholizmus elleni klubok munkájának továbbfejlesztéséről. A dokumentum szükségesnek tartja, hogy az alkoholizmus elleni küzdelem érdekében átfogó társadalmi mozgalom bontakozzék ki. Ennek részeként a klubok önálló tevékenységet folytatva egyesületekké alakulhatnának, s lehetőség nyílnék arra is, hogy Magyarországon megalakuljon az antialkoholista szövetség az erre vállalkozó klubok kezdeményezése alapján. E klubok száma gyorsan gyarapodik; egy év alatt megkétszereződött. A létrehozni javasolt szövetség a tagegyesületek, illetve a változatlanul klubkeretek között működő gőzösségek érdekképviseletét, érdekvédelmét látná el. A bizottság másik javaslatában szorgalmazza, hogy az Egészségügyi Minisztérium korábbi irányelveit korszerűsítve saját keretében és eszközeivel szervezze, irányítsa az alkoholizmusellenes országos társadalom-egészségügyi mozgalmat. Az alkoholizmus elleni klubok szakfelügyeletét ellátó Egészségügyi Minisztérium e javaslatokat az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság elé terjeszti majd. Költségcsökkentés a mezőgazdaságban Eljárás vesztegetés gyanúja miatt A mezőgazdasági termelési költségek csökkentésének műszaki lehetőségeiről kedden kétnapos tanácskozás kezdődött Gödöllőn, az agrártudományi egyetemen. A téma azért különösen aktuális, mert bár a hazai agrár- gazdaság jó néhány ágazatban nemzetközileg is elismerést keltő eredményt ért el, a kedvező képet rontja, hogy a termékek előállítási költsége magas. Amint a tanácskozás nyolc szekciójának előadásaiból kitűnt, elsősorban az energiaköltségek mérséklésével lenne célszerű a gazdaságosságot fokozni. A tanácskozáson elhangzott előadások műszaki dokumentumait kötetbe foglalják össze, s azt az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátják. A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészete vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezése mellett eljárást indított Horváth Zoltán, 52 éves volt áruforgalmi osztályvezető, budapesti lakos ellen. Horváth a tüzelőanyag-hiány idején munkaköri feladatát vétkesen megszegve, kiskereskedőknek 500—1000 forint esetenkénti ellenszolgáltatásért adott ki tüzelőutalványokat. A vizsgálat eddigi adatai szerint így mintegy 100 ezer forint jogtalan előnyhöz jutott. Az ügy vizsgálatát a gazdasági rendészet szakértők bevonásával tovább folytatja. /
