Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-21 / 17. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PtRIBIZOTTSaG ES a MEGYEI TBNÚCS LBPIB 1986. JANUÁR 21., KEDD Ára 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Tervegyeztetö tárgyalás az OKGT-vel Tegnap, hétfőn tervegyeztető tárgyalást tartottak megyénk és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezetői. A tárgyaláson Csatári Bélának, a megyei pártbizottság titkárának és Aradszki Jánosnak, a megyei tanács általános elnök- helyettesének vezetésével a téma illetékes párt- és tanácsi szakemberei beszélték meg a fejlesztési lehetőségeket Zsengellér Istvánnal, az OKGT vezérigazgatójával és a vele érkezett szakemberekkel. A tárgyalás fontosságát jelzi, hogy Békés megye népessége általában csökken, de azokon a településeken, ahol már bevezették a földgázt, megállt, sőt, megfordult ez a folyamat. Érthető tehát a megye vezetésének törekvése, a lehető legtöbb települést bekapcsolni a gázellátásba. Erre jó alapot ad, hogy Békés megye kiemelt szerepet élvez a jövőben, legalábbis ami a kutatásokat is illeti. A tervidőszak alatt mintegy egymillió méter kutatófúrást tervez a tröszt, ennek egyötöde Békés megyében lesz. A geológiai adottságok miatt főleg nagy mélységű fúrásokat végeznek a térségben. Eddig a feltételezett készlet 50 százalékát találták meg. újabb módszerekkel további jelentős készletek feltérképezése várható. Sajnos, a megtalált földgáz még nem alkalmas közvetlen lakossági felhasználásra. Ehhez nagyon-nagy értékű beruházásokra, gázüzemek létesítésére, vezetékek építésére van szükség. Az ország anyagi helyzete jelenleg nem teszi lehetővé, hogy Békés megyében a megye vezetése által kívánt ütemben kapcsoljanak be új településeket a földgázellátásba. Ahol mégis sor kerül bekapcsolásokra — például Gyomaendrődön, Bé- késsámsonban, Körös tar csán, vagy Pusztaottlakán — ez túlnyomórészt helyi, illetve megyei erőforrások igénybevételével történik. Mindenkit érint, aki gázt használ, hogy mennyit fizet ezért az energiáért. A gáz jelenlegi árát még akkor állapították meg, amikor a magas fűtőértékű sarkad- keresztúri gáz nagyobb arányban került a rendszerbe. E mezők kimerülésével csökken a Békéscsabán és környékén felhasznált gáz fűtőértéke, várhatóan a közeljövőben. Az OKGT már megtette a szükséges intézkedéseket, bejelentették az árhivatalnál a fűtőérték-mó- dosulást, így a gyengébb fűtőértékű gáz bevezetésével egy időben csökkeni fog a gáz ára is. Elmondták az OKGT vezetői, hogy gázból és folyékony tüzelőanyagokból, illetve üzemanyagokból elegendő készlettel rendelkeznek. Energiakorlátozásra akkor sem kellene számítani, ha tartósan a tavalyihoz hasonló, hideg idő köszöntene be, ami az előrejelzések szerint, szerencsére nem várható. L. L. Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvise- lője hétfőn Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottságának soron következő. - 118. ülésszakán. Népfront-küldöttség az NDK-ban Az NDK Nemzeti Frontjának meghívására Pozsgay Imre főtitkár vezetésével hétfőn az NDK-ba utazott a Hazafias Népfront küldöttsége. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. A tanácsok hatáskörében várhatóan mintegy 37 milliárd forint fordítható a tervidőszakban művelődési beruházásokra, s ennek mintegy 90 százalékát az oktatás területén használják fel. A megelőzőhöz képest — az árak alakulását is figyelembe véve — változás nem elsősorban az összeg nagyságában, hanem a felhasználás arányaiban lesz. Tekintettel a demográfiai hullámra, arra, hogy a nagy létszámú korosztály 1988-ra eléri a középiskolákat, ezúttal mintegy 16 milliárd forintot fordítanak középiskolai hálózat- fejlesztésre, csaknem négyszer akkora összeget, mint a megelőző tervidőszakban. Ilyen megfontolások alapján lesz kisebb arányú országosan az óvodai beruházás is: itt viszonylag szerényebb erőfeszítésekkel is elérhető majd az óvodai ellátás teljessége, s a zsúfoltság megszüntetése. Az általános iskolai hálózat fejlesztésére felhasználható csaknem 15 milliárd forint nyomán országosan mintegy négyezer tanterem létesítésére nyílik lehetőség, így a tervidőszak végéig jelentősen korszerűsödik az iskolahálózat, tovább csökken a két műszakos oktatás aránya, s a tanuló- csoportok létszáma. A középfokú hálózat fejlesztését szolgáló tanácsi tervek szerint országosan mintegy 2200 osztályterem, hat és fél ezer diákotthoni férőhely és 3000 iskolai tanműhely létrehozására nyílik lehetőség. Ezek zömmel új iskolákban, illetve bővítések útján és meglevő épületek igénybevételével valósulnak meg. Az erőfeszítések ellenére számítani kell azonban arra, hogy a középiskolákban és a szakJeles nap a mai Mezóko- vácsháza életében. Város- aVatóra gyülekeznek a település lakói. Délelőtt 10 órakor ünnepi tanácsülés keretében Faluvégi Lajos, a Mimunkástanuló intézetekben nő az egy osztályba járó tanulók száma, és csökken a diákotthonban elhelyezhetők aránya is. Az MTI munkatársai Budapesten és több megyében tájékozódtak a helyi elképzelésekről. A fővárosban például — ahol az országosnál is erőteljesebb és szélsőségesebb demográfiai mozgással kell számolni — az oktatási hálózat fejlesztésére, az előző ötéves tervhez viszonyítva, mintegy hatvan százalékkal többet szükséges fordítani. Itt a tervek szerint mintegy 2000 óvodai férőhely, mintegy 310 általános iskolai tanterem építésére lesz lehetőség, elsősorban az új lakótelepeken, illetve a zsúfolt kerületekben. Ennek eredményeként a tervidőszak végére lehetővé válik, majd, hogy az óvodai és a tanulócsoportok létszáma csökkenjen, s hogy az oktatás céljára ideiglenesen igénybe vett helyiségek — szertárak, úttörőszobák, klubok — visszakapják eredeti funkciójukat. Bár Budapesten középiskolai tanteremből kétszer any- nyi épül-bővül, mint általános iskolaiból, az igények kielégítéséhez várhatóan szükség lesz általános iskolai és kollégiumi épületek ideiglenes átcsoportosítására is. Hogy a megnövekedett korosztály tanulóit hátrányok nélkül, ugyanolyan feltételek között és arányban tudják elhelyezni, máris megkezdődött 11 középiskola építése, s közülük négy — a III . a IV., a XIII. és a XVIII. kerületben — már a következő tanévre el is készül. Pest megyében elsősorban Budapest vonzáskörzetében lesznek gondok: itt évek óta nisztertanács elnökhelyettese adja át a városalapításról szóló oklevelet. A harmadik oldalon látható képösszeállításunk a város jellegzetes épületeit mutatja be. emelkedik a fiatal házasok, s így a gyerekek száma. Bár az előző tervidőszakban is jelentősen nőtt az oktatási intézmények befogadóképessége — s csak az idén mintegy 80 új általános iskolai tanterem épül — a VII. ötéves terv során 356 általános iskolai és 174 középiskolai tanterem építését tervezik. Elsősorban az általános iskolai hálózat bővítése a legfontosabb Szabolcs-Szatmár- ban is: a megyében ugyanis változatlanul gyarapodik a 7—14 éves korosztály, ugyanakkor a meglevő intézményeknek csaknem negyven százaléka elavult, korszerűtlen. Ezért a megyei cél- támogatással együtt a tanácsok 1,7 milliárd forintot kívánnak fordítani új általános iskolák építésére, illetve 29 településen a hiányosságok pótlására, így például az intézmények közművesítésére. Sok helyütt jelentős értékű társadalmi munkát is felajánlottak e célra. A VII. ötéves terv során — zömmel már a következő két esztendőben — megépül 600—700 óvodai, 700—800 kollégiumi, 120 tanműhelyi férőhely, és több mint hatvan középiskolai tanterem. Gondokkal küzd az általános; iskolai hálózat Fejér megyében is, ahol sok településen még mindig nem tanteremnek készült építményekben folyik a tanítás, így elsősorban a minőségi fejlesztésre megkezdett beruházásokat kell befejezni. Számolni kell több olyan kistelepülés iskolaigényével is, ahol a körzetesítésről visz- szatérnek a helyi oktatásra. A megyében 650-nel bővítik az óvodai férőhelyek számát, 130 általános iskolai tanterem építését fejezik be, és 60 középiskolai tanterem létesül majd a . tervidőszakban. Több helyütt már elsősorban a középfokú intézmény- rendszer fejlesztését állították előtérbe, például a Hajdúságban, ahol a tervidőszakban a középiskolai tanulók száma 16 százalékkal emelkedik. míg az óvodás korúak és az általános iskolai tanulók száma csökken. Ezért — az elképzelések szerint — a középiskolai hálózat 68 tanteremmel, a szakmunkás- tanulói pedig 47 tanteremmel gyarapodik, s jelentősen bővül a diákotthoni férőhelyek száma is. Idegenforgalom ’85 Az első, s talán legfontosabb megállapítás; idegenforgalmunk jó évet zárt 1985- ben. Hazánk iránt mind a szocialista, mind a tőkés országokból nőtt az érdeklődés. A látogatók száma az elmúlt esztendőben elérte a 15 milliót, s ez mintegy 12 —13 százalékos növekedést jelentett. A devizabevételek is kedvezően, a terveknek megfelelően alakultak: az idegenforgalom aktívuma mintegy 150 millió dollár, és mintegy 230—240 millió rubel, örvendetes, hogy az Egyesült Államokból 27, Kanadából 20, a skandináv országokból 21, Hollandiából 15 százalékkal nőtt a Magyarországra látogatók száma. Miként értük ezt el? Elsősorban úgy, hogy megtartottuk versenyképességünket: a vállalatok és az idegenforgalmi szervezetek időben és jól felkészültek, megjelentek a tőkés piacokon, közzétették áraikat, bővítették programkínálatukat. Manapság már különféle gazdasági munkaközösségek és egyéb vállalkozások is bekapcsolódnak az idegenforgalomba, tehát bővül, fokozódik a verseny, s ez mindenkit jobb munkára ösztönöz. Persze akadnak még hibák, hiszen a szolgáltatások színvonaláról szólva romlásról ugyan nem beszélhetünk, de számottevő javulás sincs. Pedig az előrelépéshez erre is szükség lenne. Az idegenforgalmi szakemberek a verseny növekedésével, s ennek következtében a szolgáltatások javulásával számolnak. Hiszen a jókívánság kevés; csak konkrét érdekeltségre alapozva lehet ezen a területen előrelépni. A másik: a turisták napi kiadása — mondhatnánk úgy is: költekezési kedve — egy kissé megcsappant az utóbbi időben. Hiába, takarékosabbak lettek az emberek. Jól meggondolják, mire adják a forintjukat, dollárjukat, márkájukat. Tehát ennek megfelelően, a pénztárcához is igazodva kell tervezni. A harmadik: tovább kell javítani a valutabeváltás feltételeit is. A nyitva tartás rendjének jobb megszervezése — bár erre a kezdeti lépések már megtörténtek — elsőrendű feladat az idén. De nemcsak hazánkba látogatnak külföldiek, mi is utazunk. Az elmúlt esztendőben körülbelül 5,2—5,3 millió hazánkfia látogatott külföldre, nagyjából annyi, mint 1984-ben. Ezen belül nőtt az érdeklődés a tőkés országok iránt: a növekedés körülbelül húszszázalékos, azaz csaknem 800 ezren utaztak nyugatra. Ugyanakkor a KGST-országokba kevesebb magyar látogatott. Elsősorban Csehszlovákiába utaztunk ritkábban. Az alapvető ok a korona— forint árfolyamváltozása volt. Mint ismeretes, a korona csaknem 30 százalékkal erősödött a forinthoz képest, ami jelentősen befolyásolta az utazási költségeket. Mit tervezünk 1986-ra? Elsősorban azt. hogy konvertibilis valutabevételeinket növeljük. Természetesen ez így túlságosan leegyszerűsített. A 6-7 százalékos növekedés eléréséhez sok mindenre van szükség. Tovább kell színesíteni az idegenforgalmi vállalatok ajánlatait, s előre kell lépni az igen fontos propagandatevékenységben is. Hiszen hiába van a legkitűnőbb, a legjobban szerkesztett propagandaanyag, ha nem jut el ahhoz, akinek szól. Végül néhány gondolat büszkeségünkről, a Balatonról. Közismert, hogy 1985 nyarán sok volt a gond. Kígyózó sorok az élelmiszerüzletek előtt, zsúfoltság az olcsóbb éttermekben, „megtelt” tábla a kempingek bejáratánál. A csúcsszezonban július 15. és augusztus 15. között bizony szűknek bizonyultak az élelmiszerboltok. Elsősorban nem is az ellátottsággal volt a baj, hanem kevés volt az eladó. A hazánkba látogató turisták ugyanis többségükben nem a vendéglátóipar, hanem az élelmiszerboltok szolgáltatásait veszik igénybe. A tapasztalatok alapján a Belkereskedelmi Minisztérium kétéves gyorsított programot dolgozott ki. A cél az élelmiszer-kereskedelmi hálózat jelentős fejlesztése. Napirenden szerepel bevásárlóközpontok, ABC-áruházak és -pavilonok építése. De megoldást kell keresni a kempingek bővítésére is. A nagy nyári forgalomban a kempingek egyszerűen nem tudtak fogadni minden vendéget. A nehéz helyzet megoldására már menet közben is történt egy sor intézkedés. Már a határon sajtószolgálat informált a kempinghelyzetről, próbálták más irányba terelni a forgalmat, a prágai rádióban pedig rendszeresen adtak tájékoztatást a napi helyzetről. A tanulság: a jövőben növelni kell a kempingkapacitást. Szükségképpen pedig ideiglenes sátorozóhelyeket kell létesíteni, a nagy „rohamok” idejére. Sor kerül az idén jó néhány kemping rekonstrukciójára is, hiszen a nagy igénybevétel miatt az utóbbi időben romlott az állaguk. Idegenforgalmi szakembereink derűlátóak. Intézkedéseket hoztak, hogy 1986-ban is bátran kiírhassuk határállomásainkon: „Szívesen látjuk Magyarországon”. Hiszen az idegenforgalmi piacon nagy a verseny: aki többet, jobbat, s nyugodtan mondhatjuk, kellemesebbet ajánl, az fut be elsőként a célba, azé a nagyobb nyereség. Tarpay László Közoktatási beruházások a VII. ötéves tervben A következő évben az alsó fokú oktatásban fokozatosan javuló tárgyi feltételekre, a középfokú iskolai hálózatban viszont növekvő gondokra kell számítani. Az általános iskolák erőteljes fejlesztését célzó társadalmi- gazdasági program folytatása mellett ezért a VII. ötéves terv során kiemelt fejlesztési program megvalósítását kezdik meg a középfokú oktatás területén is. VárosavatA Mezökovácsházán
