Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JANUÁR 20., HÉTFŐ Ára 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Hz ágazati szakszervezetek kongresszusairól jelentjük A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezete Szombaton a Gutenberg Művelődési Otthonban, az ágazat mintegy 55 ezer dol­gozóját képviselő 207 küldött és a meghívott vendégek részvételével megkezdte munkáját a Nyomda-, a Pa­píripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének 42. kong­resszusa. A tanácskozáson megjelent Berecz János, az MSZMP KB titkára és Vi- rizlay Gyula, a SZOT titká­ra, továbbá ott voltak több tárca és társadalmi szerv képviselői is. A központi vezetőség írá­sos beszámolójához Lux Já­nos, a szakszervezet főtitká­ra fűzött szóbeli kiegészítést. Az ágazat tevékenységét ér­tékelve rámutatott: a nyom­da-, a papíripar, a könyv- és lapkiadás dolgozói — a ko­rábbiaknál lényegesen nehe­zebb termelési és gazdálko­dási feltételek mellett is — lelkiismeretes munkával, gyakran többletfeladatok vállalásával teljesítették kö­telezettségeiket a VI. ötéves terv időszakában. Ez idő alatt a papíripar a könnyűipar legdinamikusabban fejlődő ágazata volt. Határidőre, a tervezett költségkereten be­lül valósult meg a VI. ötéves terv egyik legjelentősebb ál­lami nagyberuházása, a Szolnoki Papírgyár rekonst­rukciója. A legutóbbi öt esztendő­ben évente mintegy 9 ezer könyvet adtak ki 100—100 millió példányban. Csökkent azonban a klasszikus köny­vek részaránya, s nem jó jel — mutatott rá a főtit­kár —, hogy a kereslet a könyvkiadókat tartalmilag és irodalmi értékük szempont­jából egyre inkább az igény­telenebb könyvek kiadására ösztönzi. Minőségi javulás jellemezte a lapkiadást: ma már négy országos és 16 me­gyei napilapot állítanak elő korszerű nyomdai technoló­giával. A szerkesztőségek azonban lemaradtak a tech­nikai fejlődésben: az elekt­ronikus szöveg-előállítás és -szerkesztés műszaki feltéte­leinek megteremtése széle­sebb körben a következő évek feladata lesz. A főtitkár a továbbiakban arról szólt, hogy sürgető fel­adat a nyomdaipar és a könyvkiadás közötti össz­hang megteremtése. A beszámoló vitájában töb­ben szóltak arról, hogy a nyomdászszakma egyre ke­vésbé vonzó a fiatalok kö­rében, s a tapasztalatok sze­rint mind több az olyan je­lentkező, aki a későbbiekben alkalmatlannak bizonyul a szakmára. A tapasztalatok szerint ve­szített vonzásából az újság­írópálya is — a felszólalók szerint ennek elsősorban anyagi okai vannak. A nyom­da. és papíriparban a válla­lati gmk-kban végzett mun­ka. az újságírók körében pe­dig a túl sok mellékmunka vállalása esetenként a fő- munkaidőben nyújtott telje­sítmény rovására megy — ál­lapították meg. Ezzel össze­függésben szorgalmazták, hogy átfogóan vizsgálják meg, s rendezzék a sajtó dol­gozóinak bérhelyzetét. Kapolyi László ipari mi­niszter hozzászólásában mél­tatta a sajtó, a- nyomda- és a papíripar, valamint a könyvkiadás dolgozóinak munkáját. Utalt arra, hogy a VI. ötéves terv időszakában a nyomda- és a papíriparban jelentősen bővült a termelés, s ma már a két ágazat olyan fontos ipari feladatok meg­oldásához kapcsolódhat, mint az exportnövelés vagy a csomagolástechnika korsze­rűsítése. Az automatizálás, az elektronizálás széles körű alkalmazásával eredményeik tovább növelhetők. A vitá­ban felszólalt Bányász Rezső államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke is. A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerve­zetének 42. kongresszusa va­sárnap Budapesten befejezte munkáját. A kétnapos ta­nácskozás résztvevői között volt Berecz János, az MSZMP KB titkára, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, Virizlay Gyula, a SZOT titkára, vala­mint több tárca, párt- és tár­sadalmi szervezet képviselője is. A vasárnapi ülésen folyta­tódott a központi vezetőség beszámolójának vitája, és ab­ban felszólalt Berecz János is. Elismeréssel szólt a csak­nem 125 éves szakszervezet­hez tartozó dolgozók munká­járól, erőfeszítéseikről. Mint mondotta, a beszámoló az ide tartozó ágazatok együt­tes és egységes szakszerveze­tének munkáját tükrözi, olyan munkát, amely — pár­tunk politikájának céljaival öszhangban — megtalálni tö­rekszik az egységet a külön­bözőségekben, hiszen min­den területen ez lehet ered­ményeink egyik forrása. A küldöttek elé terjesztett do­kumentumok reális progra­mot adnak, s cselekvési kész­séget fejeznek ki. A vitában elhangzottakra utalva emlékeztetett arra, hogy több vállalat küldötte örömmel szólt a kísérleti bér- gazdálkodás kedvező tapasz­talatairól. Közös óhajunk — mondotta —, hogy a végzett munka mennyiségét, minősé­gét jobban elismerő jövede­lemelosztási formák a szak­ma egészében meghonosodja­nak, eltűnjön a kísérleti jel­ző a bérgazdálkodás szó elől. Ehhez persze mindenütt meg­felelő eredményekre, vállala­ti jövedelmezőségre van szükség; s ez lehetőséget ad­na arra is, hogy — miként a szakszervezet is kívánja — a szociális juttatásokat mindinkább a rászorultság elve szerint kapják a dol­gozók. A Központi Bizottság tit­kára a továbbiakban kiemel­te, hogy a szakszervezetekre nagy szerep hárul a társa­dalmi-gazdasági fejlődésünk elősegítésében. Szólt az ér­dekvédelmi munka fontossá­gáról, hangsúlyozva, hogy a szakszervezeti tagságot mun­kaadóként. munkavállalóként és fogyasztóként egyaránt kell tekinteni. A szocialista tulajdon mind eredménye­sebb hasznosításának alap- feltétele a tulajdonosi szem­léletmód, magatartás érvé­nyesítése. Nem lehet tehát csak a munkavállalók érde­kére figyelni, hanem a tag­ságot képviselve az eltérő ér. dekeket kell a mindennapok során, felelős politikai mun­kával összhangba hozni. E felelős politizálás a szak- szervezeti munka másik kulcskérdése — folytatta Be­recz János. Mind nagyobb szerep -hárul ebben a szak- szervezetekre, mint az ese­tenként eltérő, összességük­ben egy irányba ható egyéni és össztársadalmi érdekek egyidejű képviseleteinek in­tézményeire. Felelősségük egyaránt vonatkozik tagjaik érdekének következetes vé­delmére, ha kell, a politika kritikájára és arra, hogy vál­laljanak részt e politika megvalósításából, elsősorban azzal, hogy cselekvésre ösz­tönöznek. A SZOT központi iskolájá­ban szombaton összeült a Ruházatipari Dolgozók Szak- szervezetének 27. kongresszu­sa, amelyen mintegy 26 ezer szakszervezeti tag képvise­letében 210 küldött tárgyal­ja meg az utóbbi öt évben végzett munka tapasztalatait, és a soron következő fel­adatokat. Részt vett a kong­resszuson Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Kósáné Ko­vács Magda és Sólyom Fe­renc, a SZOT titkárai, Du- schek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Kapolyi László ipari miniszter, valamint az ága­zat munkájához kapcsolódó párt-, állami és társadalmi szervezetek számos vezető­je is. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Czerván Márton­ná főttikár szóbeli kiegészí­tése egyaránt kiemelte: az elmúlt öt évben a kedvezőt­lenebb körülmények ellenére a ruhaipar teljesítette tervét: 37 százalékkal növelte kon­vertibilis elszámolású ex­portját, miközben a korábbi­aknál magasabb színvona­lon, szélesebb választék­ban, divatos termékekkel igyekezett kielégíteni a la­kosság igényeit. Mindez a folyamatos létszámcsökke­A Központi Bizottság tit­kára részletesen szólt a tö­megtájékoztatás kérdéseiről, a sajtó munkásainak közvé­leményt formáló tevékenysé­géről, arról a napjainkban mind fontosabbá váló szere­péről, hogy a szocialista cél­jaink elérését segítő tettekre ösztönözzenek, erősítsék a nemzeti összefogást. Kiemel­te a tömegtájékoztatás fele­lősségét a valóság hű tükrözé­sében. Kitért arra, hogy ese­tenként ennek hiányáról ta­núskodó publikációk is nap­világot látnak, amelyek tör­ténelmi utunk, elért ered­ményeink lebecsülésével, a megalapozatlan bírálattal, az előrehaladásunkhoz szüksé­ges társadalmi összefogást gyengíthetik. Virizlay Gyula, a SZOT tit­kára hozzászólásában felhív­ta a figyelmet: ahhoz, hogy a szocialista munkaverseny az eddigieknél jobban töltse be szerepét, új formák, mód­szerek kialakítása is szüksé­ges. A vita után a kongresszus határozatot fogadott el. Ezután megválasztották a szakszervezet vezető szerveit és tisztségviselőit. A kong­resszus által elfogadott új nevén „A Nyomda-, a Pa­píripar, a Sajtó és a Könyv­kiadás Dolgozóinak Szak- szervezete” tiszteletbeli el­nöke Szöllősi Ernő, elnöke Terényi László, főtitkára Lux János lett, titkárok: Rét Péternéf Hárai Tibor és Kárpáti Tamás. nés, a korlátozott beruházá­si lehetőségek, a helyenként kritikus alapanyaghiány, és az akadozó kellékellátás el­lenére csak úgy volt lehetsé­ges, hogy az ágazatban dol­gozó műszaki-gazdasági szakemberek korszerű elő­készítési, termelési-szerve­zési, gyártási módszereket vezettek be, a dolgozók pe­dig ezeket sikeresen alkal­mazták. A feladatok teljesítése gyakran megkívánja a túl­munkát, ezt a szakszervezet is tudomásul-veszi, nem tá­mogatja azonban a dolgozók túlórázását akkor, ha az szer­vezetlenség, vagy az anyag- ellátási problémák miatt szükséges. Az ágazat a jövőben csak akkor tudja teljesíteni fel­adatait, ha megszűnik a lét­szám csökkenése. Ezért lé­nyeges, hogy az üzemekben jobb munkakörülményeket teremtsenek, a bérek pedig fejezzék ki a teljesítménye­ket, a munka nehézségi fo­kát. Elengedhetetlen to­vábbá a műszaki fejlesztés, a számítástechnika és elektronika alkalmazása az úgynevezett előkészítő terü­leteken, vagyis a modellek tervezése és kialakítása so­rán. (Folytatás a 3. oldalon) II Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete pTfr 1 1 Ü' I' 1 1 #• * f *Sf* UKM Á pártbizottság előtt felsorakozott munkásőrök Gyulán Fotó: Béla Ottó Munkásőr egységgyűlések négy városban GYULÁN már a testület megalakulásának közelgő 30. évfordulója szellemében tar­tották szombaton évzáró gyűlésüket a művelődési köz­pontban a Kun Béla nevét viselő munkásőregység tag­jai. A munkásőrök mellett ott voltak a feleségek, roko­nok, testvérek, veteránok is. A puritán egyszerűséggel, de mégis ünnepélyes hangula­tot árasztó, dekorációkkal díszített színpadon Klam- peczki Károly, a párt városi bizottságának titkára üdvö­zölte a résztvevőket, s az el­nökségben helyet foglaló dr. Lányi Györgyöt, az MSZMP KB alosztályvezetőjét, dr. Lovász Matildot, a megyei pártbizottság titkárát, Tóth Pál munkásőr ezredest, me­gyei munkásőrparancsnokot. Az egység munkájáról, te­vékenységéről, eredményeiről adott részletes áttekintést Tápai István gyulai munkás- őrparancsnok. A külpolitikai helyzet ismertetése után részletes áttekintést adott a munkásőrök életéről, a ki­képzéseken mutatott példás helytállásról, amelynek gyü­mölcse lassan beérik. Vázol­ta az idei év feladatait. A munkásőrség megyei pa­rancsnoka, Tóth Pál ezredes elismeréssel szólt a gyulaiak teljesítményéről, amellyel kiérdemelték a testületben folyó szocialista verseny- mozgalomban a megyei pa­rancsnokság dicsérő okle­velét. Ugyancsak elismerés­sel adózott a pártmegbíza­tásként a munkásőrségben szolgálatot teljesítő embe­rekről dr. Marsi Gyula, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára is. - A párt Központi Bizottságának köszönetét, elismerését dr. Lányi György adta át az egységnek. Itt ve­hették át a 20, 15, 10, 5 éves szolgálatért járó emlékérmet, és 3 munkásőrfeleség — Máté Sándorné, Gyulai Fe­rencié, Pribék Jánosné — az országos parancsnok em­léklapját és köszöntő levelét. A leszerelő és tartalékba vo­nuló munkásőröket a helyi 3-as számú általános iskola tanulói köszöntötték, vala­mint az előképzősöket. az es­küt tevő munkásőröket, majd Képiró Sándor jelképesen át­adta fegyverét az utánpótlást képviselő, most esküt tett Zsigmond József munkásőr­Tlek’ B. O. BÉKÉSCSABÁN ugyan­ezen a napon a Kulich Gyu­la munkásőr zászlóalj koszo­rút helyezett el a Lenin-szo- bor talapzatánál. Ezután áz ifjúsági és úttörőházhoz vo­nult, ahol ünnepi évzáró­évnyitó egységgyűlést tartott. Az elnökségben — a megyei, városi pártbizottság, vala­mint tanács vezetői, továbbá a társ fegyveres erők képvi­selő mellett — ott volt Ma­darast Attila pénzügyminisz­tériumi államttikár; Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka, Németh Attila, az MSZMP KB megyei inst­ruktora és Puskás Mihályné (Kulich Jolán), az állomány névadójának testvére is. A Himnusz és a megnyitó beszéd elhangzána után Va­lentinéi Mihály egységpa­rancsnok beszámolója kö­vetkezett. Többek között ki­emelte, hogy a munkásőrök nagy figyelemmel kísérték az MSZMP XIII. kongresszusá­nak eseményeit, amelyek kel­lőképpen demonstrálták: a dolgozó nép bízik a pártban, és nemzeti programnak te­kinti a szocializmus építését. Az elmúlt évben is tovább erősödött a zászlóalj politi­kai elkötelezettsége, s jelen­tősen nőtt a felelősségérzet. A szocialista verseny az al­egységek összekovácsolódá- sát. valamint az emberek jel­lemformálását segítette. Tóth Pál munkásőr ezre­des felszólalásában a békés­csabaiak helytállására, az alapító munkásőrök gazdag tapasztalatainak átvételére hívta fel a figyelmet. Ezt követően az 1986. év fő fel­adatait ismertette, majd —a munkásőrség fennállásának 30. évfordulójára utalva — hangsúlyozta, hogy erről az eseményről szerényen, de méltóképpen kell megem­lékezni a jövő esztendőben. Ezután az egységparancs­nokkal közösen kitüntetése­ket, közösségi és személyi elismeréseket nyújtottak át a szocialista versenyben, a ki­képzésben, a politikai neve­lésben kimagasló eredményt elért alegységeknek, mun­kásőröknek. Az országos pa­rancsnok által adományozott díszoklevelet és kitüntető plakettet kapta a Békéscsa­bai Lenin Tsz, amelyet dr. Hankó Mihály országgyűlési képviselő, a szövetkezet el­nöke vett át a dolgozó kol­lektíva nevében. Az egységgyűlésen felszó­lalt dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első tit­kára is, és elismerését fe­jezte ki az állomány eddigi tevékenységéről, majd fo­gadta a munkásőrjelöltek es­küjét. A jelképes fegyverátadást követően Madarasi Attila államtitkár, aki különben maga, is munkásőr immár huszadik éve, tolmácsolta az MSZMP KB köszönetét, jó­kívánságait a Kulich Gyula (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents