Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-20 / 16. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JANUÁR 20., HÉTFŐ Ára 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Hz ágazati szakszervezetek kongresszusairól jelentjük A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezete Szombaton a Gutenberg Művelődési Otthonban, az ágazat mintegy 55 ezer dolgozóját képviselő 207 küldött és a meghívott vendégek részvételével megkezdte munkáját a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének 42. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent Berecz János, az MSZMP KB titkára és Vi- rizlay Gyula, a SZOT titkára, továbbá ott voltak több tárca és társadalmi szerv képviselői is. A központi vezetőség írásos beszámolójához Lux János, a szakszervezet főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Az ágazat tevékenységét értékelve rámutatott: a nyomda-, a papíripar, a könyv- és lapkiadás dolgozói — a korábbiaknál lényegesen nehezebb termelési és gazdálkodási feltételek mellett is — lelkiismeretes munkával, gyakran többletfeladatok vállalásával teljesítették kötelezettségeiket a VI. ötéves terv időszakában. Ez idő alatt a papíripar a könnyűipar legdinamikusabban fejlődő ágazata volt. Határidőre, a tervezett költségkereten belül valósult meg a VI. ötéves terv egyik legjelentősebb állami nagyberuházása, a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója. A legutóbbi öt esztendőben évente mintegy 9 ezer könyvet adtak ki 100—100 millió példányban. Csökkent azonban a klasszikus könyvek részaránya, s nem jó jel — mutatott rá a főtitkár —, hogy a kereslet a könyvkiadókat tartalmilag és irodalmi értékük szempontjából egyre inkább az igénytelenebb könyvek kiadására ösztönzi. Minőségi javulás jellemezte a lapkiadást: ma már négy országos és 16 megyei napilapot állítanak elő korszerű nyomdai technológiával. A szerkesztőségek azonban lemaradtak a technikai fejlődésben: az elektronikus szöveg-előállítás és -szerkesztés műszaki feltételeinek megteremtése szélesebb körben a következő évek feladata lesz. A főtitkár a továbbiakban arról szólt, hogy sürgető feladat a nyomdaipar és a könyvkiadás közötti összhang megteremtése. A beszámoló vitájában többen szóltak arról, hogy a nyomdászszakma egyre kevésbé vonzó a fiatalok körében, s a tapasztalatok szerint mind több az olyan jelentkező, aki a későbbiekben alkalmatlannak bizonyul a szakmára. A tapasztalatok szerint veszített vonzásából az újságírópálya is — a felszólalók szerint ennek elsősorban anyagi okai vannak. A nyomda. és papíriparban a vállalati gmk-kban végzett munka. az újságírók körében pedig a túl sok mellékmunka vállalása esetenként a fő- munkaidőben nyújtott teljesítmény rovására megy — állapították meg. Ezzel összefüggésben szorgalmazták, hogy átfogóan vizsgálják meg, s rendezzék a sajtó dolgozóinak bérhelyzetét. Kapolyi László ipari miniszter hozzászólásában méltatta a sajtó, a- nyomda- és a papíripar, valamint a könyvkiadás dolgozóinak munkáját. Utalt arra, hogy a VI. ötéves terv időszakában a nyomda- és a papíriparban jelentősen bővült a termelés, s ma már a két ágazat olyan fontos ipari feladatok megoldásához kapcsolódhat, mint az exportnövelés vagy a csomagolástechnika korszerűsítése. Az automatizálás, az elektronizálás széles körű alkalmazásával eredményeik tovább növelhetők. A vitában felszólalt Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke is. A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének 42. kongresszusa vasárnap Budapesten befejezte munkáját. A kétnapos tanácskozás résztvevői között volt Berecz János, az MSZMP KB titkára, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, Virizlay Gyula, a SZOT titkára, valamint több tárca, párt- és társadalmi szervezet képviselője is. A vasárnapi ülésen folytatódott a központi vezetőség beszámolójának vitája, és abban felszólalt Berecz János is. Elismeréssel szólt a csaknem 125 éves szakszervezethez tartozó dolgozók munkájáról, erőfeszítéseikről. Mint mondotta, a beszámoló az ide tartozó ágazatok együttes és egységes szakszervezetének munkáját tükrözi, olyan munkát, amely — pártunk politikájának céljaival öszhangban — megtalálni törekszik az egységet a különbözőségekben, hiszen minden területen ez lehet eredményeink egyik forrása. A küldöttek elé terjesztett dokumentumok reális programot adnak, s cselekvési készséget fejeznek ki. A vitában elhangzottakra utalva emlékeztetett arra, hogy több vállalat küldötte örömmel szólt a kísérleti bér- gazdálkodás kedvező tapasztalatairól. Közös óhajunk — mondotta —, hogy a végzett munka mennyiségét, minőségét jobban elismerő jövedelemelosztási formák a szakma egészében meghonosodjanak, eltűnjön a kísérleti jelző a bérgazdálkodás szó elől. Ehhez persze mindenütt megfelelő eredményekre, vállalati jövedelmezőségre van szükség; s ez lehetőséget adna arra is, hogy — miként a szakszervezet is kívánja — a szociális juttatásokat mindinkább a rászorultság elve szerint kapják a dolgozók. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban kiemelte, hogy a szakszervezetekre nagy szerep hárul a társadalmi-gazdasági fejlődésünk elősegítésében. Szólt az érdekvédelmi munka fontosságáról, hangsúlyozva, hogy a szakszervezeti tagságot munkaadóként. munkavállalóként és fogyasztóként egyaránt kell tekinteni. A szocialista tulajdon mind eredményesebb hasznosításának alap- feltétele a tulajdonosi szemléletmód, magatartás érvényesítése. Nem lehet tehát csak a munkavállalók érdekére figyelni, hanem a tagságot képviselve az eltérő ér. dekeket kell a mindennapok során, felelős politikai munkával összhangba hozni. E felelős politizálás a szak- szervezeti munka másik kulcskérdése — folytatta Berecz János. Mind nagyobb szerep -hárul ebben a szak- szervezetekre, mint az esetenként eltérő, összességükben egy irányba ható egyéni és össztársadalmi érdekek egyidejű képviseleteinek intézményeire. Felelősségük egyaránt vonatkozik tagjaik érdekének következetes védelmére, ha kell, a politika kritikájára és arra, hogy vállaljanak részt e politika megvalósításából, elsősorban azzal, hogy cselekvésre ösztönöznek. A SZOT központi iskolájában szombaton összeült a Ruházatipari Dolgozók Szak- szervezetének 27. kongresszusa, amelyen mintegy 26 ezer szakszervezeti tag képviseletében 210 küldött tárgyalja meg az utóbbi öt évben végzett munka tapasztalatait, és a soron következő feladatokat. Részt vett a kongresszuson Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kósáné Kovács Magda és Sólyom Ferenc, a SZOT titkárai, Du- schek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Kapolyi László ipari miniszter, valamint az ágazat munkájához kapcsolódó párt-, állami és társadalmi szervezetek számos vezetője is. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszámolója és Czerván Mártonná főttikár szóbeli kiegészítése egyaránt kiemelte: az elmúlt öt évben a kedvezőtlenebb körülmények ellenére a ruhaipar teljesítette tervét: 37 százalékkal növelte konvertibilis elszámolású exportját, miközben a korábbiaknál magasabb színvonalon, szélesebb választékban, divatos termékekkel igyekezett kielégíteni a lakosság igényeit. Mindez a folyamatos létszámcsökkeA Központi Bizottság titkára részletesen szólt a tömegtájékoztatás kérdéseiről, a sajtó munkásainak közvéleményt formáló tevékenységéről, arról a napjainkban mind fontosabbá váló szerepéről, hogy a szocialista céljaink elérését segítő tettekre ösztönözzenek, erősítsék a nemzeti összefogást. Kiemelte a tömegtájékoztatás felelősségét a valóság hű tükrözésében. Kitért arra, hogy esetenként ennek hiányáról tanúskodó publikációk is napvilágot látnak, amelyek történelmi utunk, elért eredményeink lebecsülésével, a megalapozatlan bírálattal, az előrehaladásunkhoz szükséges társadalmi összefogást gyengíthetik. Virizlay Gyula, a SZOT titkára hozzászólásában felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy a szocialista munkaverseny az eddigieknél jobban töltse be szerepét, új formák, módszerek kialakítása is szükséges. A vita után a kongresszus határozatot fogadott el. Ezután megválasztották a szakszervezet vezető szerveit és tisztségviselőit. A kongresszus által elfogadott új nevén „A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szak- szervezete” tiszteletbeli elnöke Szöllősi Ernő, elnöke Terényi László, főtitkára Lux János lett, titkárok: Rét Péternéf Hárai Tibor és Kárpáti Tamás. nés, a korlátozott beruházási lehetőségek, a helyenként kritikus alapanyaghiány, és az akadozó kellékellátás ellenére csak úgy volt lehetséges, hogy az ágazatban dolgozó műszaki-gazdasági szakemberek korszerű előkészítési, termelési-szervezési, gyártási módszereket vezettek be, a dolgozók pedig ezeket sikeresen alkalmazták. A feladatok teljesítése gyakran megkívánja a túlmunkát, ezt a szakszervezet is tudomásul-veszi, nem támogatja azonban a dolgozók túlórázását akkor, ha az szervezetlenség, vagy az anyag- ellátási problémák miatt szükséges. Az ágazat a jövőben csak akkor tudja teljesíteni feladatait, ha megszűnik a létszám csökkenése. Ezért lényeges, hogy az üzemekben jobb munkakörülményeket teremtsenek, a bérek pedig fejezzék ki a teljesítményeket, a munka nehézségi fokát. Elengedhetetlen továbbá a műszaki fejlesztés, a számítástechnika és elektronika alkalmazása az úgynevezett előkészítő területeken, vagyis a modellek tervezése és kialakítása során. (Folytatás a 3. oldalon) II Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete pTfr 1 1 Ü' I' 1 1 #• * f *Sf* UKM Á pártbizottság előtt felsorakozott munkásőrök Gyulán Fotó: Béla Ottó Munkásőr egységgyűlések négy városban GYULÁN már a testület megalakulásának közelgő 30. évfordulója szellemében tartották szombaton évzáró gyűlésüket a művelődési központban a Kun Béla nevét viselő munkásőregység tagjai. A munkásőrök mellett ott voltak a feleségek, rokonok, testvérek, veteránok is. A puritán egyszerűséggel, de mégis ünnepélyes hangulatot árasztó, dekorációkkal díszített színpadon Klam- peczki Károly, a párt városi bizottságának titkára üdvözölte a résztvevőket, s az elnökségben helyet foglaló dr. Lányi Györgyöt, az MSZMP KB alosztályvezetőjét, dr. Lovász Matildot, a megyei pártbizottság titkárát, Tóth Pál munkásőr ezredest, megyei munkásőrparancsnokot. Az egység munkájáról, tevékenységéről, eredményeiről adott részletes áttekintést Tápai István gyulai munkás- őrparancsnok. A külpolitikai helyzet ismertetése után részletes áttekintést adott a munkásőrök életéről, a kiképzéseken mutatott példás helytállásról, amelynek gyümölcse lassan beérik. Vázolta az idei év feladatait. A munkásőrség megyei parancsnoka, Tóth Pál ezredes elismeréssel szólt a gyulaiak teljesítményéről, amellyel kiérdemelték a testületben folyó szocialista verseny- mozgalomban a megyei parancsnokság dicsérő oklevelét. Ugyancsak elismeréssel adózott a pártmegbízatásként a munkásőrségben szolgálatot teljesítő emberekről dr. Marsi Gyula, a városi pártbizottság első titkára is. - A párt Központi Bizottságának köszönetét, elismerését dr. Lányi György adta át az egységnek. Itt vehették át a 20, 15, 10, 5 éves szolgálatért járó emlékérmet, és 3 munkásőrfeleség — Máté Sándorné, Gyulai Ferencié, Pribék Jánosné — az országos parancsnok emléklapját és köszöntő levelét. A leszerelő és tartalékba vonuló munkásőröket a helyi 3-as számú általános iskola tanulói köszöntötték, valamint az előképzősöket. az esküt tevő munkásőröket, majd Képiró Sándor jelképesen átadta fegyverét az utánpótlást képviselő, most esküt tett Zsigmond József munkásőrTlek’ B. O. BÉKÉSCSABÁN ugyanezen a napon a Kulich Gyula munkásőr zászlóalj koszorút helyezett el a Lenin-szo- bor talapzatánál. Ezután áz ifjúsági és úttörőházhoz vonult, ahol ünnepi évzáróévnyitó egységgyűlést tartott. Az elnökségben — a megyei, városi pártbizottság, valamint tanács vezetői, továbbá a társ fegyveres erők képviselő mellett — ott volt Madarast Attila pénzügyminisztériumi államttikár; Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka, Németh Attila, az MSZMP KB megyei instruktora és Puskás Mihályné (Kulich Jolán), az állomány névadójának testvére is. A Himnusz és a megnyitó beszéd elhangzána után Valentinéi Mihály egységparancsnok beszámolója következett. Többek között kiemelte, hogy a munkásőrök nagy figyelemmel kísérték az MSZMP XIII. kongresszusának eseményeit, amelyek kellőképpen demonstrálták: a dolgozó nép bízik a pártban, és nemzeti programnak tekinti a szocializmus építését. Az elmúlt évben is tovább erősödött a zászlóalj politikai elkötelezettsége, s jelentősen nőtt a felelősségérzet. A szocialista verseny az alegységek összekovácsolódá- sát. valamint az emberek jellemformálását segítette. Tóth Pál munkásőr ezredes felszólalásában a békéscsabaiak helytállására, az alapító munkásőrök gazdag tapasztalatainak átvételére hívta fel a figyelmet. Ezt követően az 1986. év fő feladatait ismertette, majd —a munkásőrség fennállásának 30. évfordulójára utalva — hangsúlyozta, hogy erről az eseményről szerényen, de méltóképpen kell megemlékezni a jövő esztendőben. Ezután az egységparancsnokkal közösen kitüntetéseket, közösségi és személyi elismeréseket nyújtottak át a szocialista versenyben, a kiképzésben, a politikai nevelésben kimagasló eredményt elért alegységeknek, munkásőröknek. Az országos parancsnok által adományozott díszoklevelet és kitüntető plakettet kapta a Békéscsabai Lenin Tsz, amelyet dr. Hankó Mihály országgyűlési képviselő, a szövetkezet elnöke vett át a dolgozó kollektíva nevében. Az egységgyűlésen felszólalt dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára is, és elismerését fejezte ki az állomány eddigi tevékenységéről, majd fogadta a munkásőrjelöltek esküjét. A jelképes fegyverátadást követően Madarasi Attila államtitkár, aki különben maga, is munkásőr immár huszadik éve, tolmácsolta az MSZMP KB köszönetét, jókívánságait a Kulich Gyula (Folytatás a 3. oldalon)
