Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-20 / 16. szám
1986. január 20., hétfő ■fTírarn^a program Konkrét és jól kidolgozott Sajtóértekezlet Moszkvában Moszkvában sajtótájékoztatón ismertették az ezredfordulóig szóló szovjet leszerelési tervek részleteit (Telefotó) Mihail Gorbacsov január 15-én tett, átfogó leszerelési programot tartalmazó nyilatkozatáról tartott sajtóértekezletet szombaton Moszkvában Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője, Georgij Kornyijenko, a szovjet külügyminiszter első helyettese és Szergej Ahro- mejev marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke. A sajtóértekezletet bevezető nyilatkozatában Zamjatyin hangsúlyozta, hogy az SZKP KB főtitkárának nyilatkozata a nukleáris háború veszélyét megszüntető céltudatos lépések konkrét és jól kidolgozott programját tartalmazza. A javasolt intézkedéscsomag központi eleme a nukleáris fegyverek maradéktalan felszámolására vonatkozó 15 éves program. Ez magában foglalja az atomfegyverek (a hordozó- eszközök és a robbanótöltetek) szakaszos csökkentését, amely elvezet megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett történő teljes megsemmisítésükhöz. Minderre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha megállapodás születik a csapásmérő űrfegyverek létrehozásának, kipróbálásának és telepítésének tilalmáról. Leszögezte: szovjet részről számítanak arra, hogy külföldön, elsősorban az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak vezető köreiben méltóképpen értékelik majd az új szovjet javaslatokat. A Nyugat kedvező válasza lehetővé tenné, hogy végre kimozduljon a holtpontról a nukleáris veszély megszüntetésének, a tömegpusztító fegyverek felhalmozása korlátozásának és beszüntetésének folyamata. A ■ nyilatkozat elhangzása után az újságírók kérdéseire válaszolva Ahromejev marsall kifejtette, hogy az atomfegyverek teljes felszámolásáról szóló javaslat elsősorban a hadászati és a közepes hatótávolságú hordozó- eszközökre, és azok robbanótölteteire vonatkozik. Az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú harcászati hordozóeszközöknek egy része megmaradhatna továbbra is. Ezeket azonban úgy kellene átszerelni, hogy alkalmatlanná váljanak nukleárisi töltetek célbajuttatására. A megsemmisítést és az átszerelést is előre megadott helyen, és előre megadott eszközökkel kellene végrehajtani, mégpedig megfelelő, nemzeti eszközökkel, és nemzetközi mechanizmus keretében végrehajtandó ellenőrzés mellett. Sevardnadze a KNDK-ba érkezett A Koreai Munkapárt Központi Bizottsága és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására vasárnap hivatalos baráti látogatásra Phenjanba érkezett Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Sevardnadze ezt megelőzőleg Jápánban járt Elutazása előtt tartott nemzetközi sajtóértekezletén a szovjet külügyminiszter eredményesnek minősítette hivatalos tokiói tárgyalásait. Kiemelte a két ország közötti politikai párbeszéd jelentőségét, s üdvözölte azt, hogy megállapodás jött létre e párbeszéd folytatásáról. Ezzel összefüggésben a szovjet külügyminiszter gitalt arra is, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Naka- szone Jaszuhiro japán miniszterelnök kölcsönösen szovjetunióbeli, illetve japá- ni látogatásra hívta meg egymást. » Utalt arra, hogy bár a felek között merültek fel nézeteltérések, de mindvégig meghatározó volt a Szovjetunió és Japán közötti kapcsolatok megjavítását, a két ország közötti közeledés előmozdítását célzó kölcsönös törekvés. Sevardnadze ezúttal is kijelentette, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak az egyenlőségen, egymás kölcsönös tiszteletén. a kölcsönös előnyökön és harmadik országok érdekeinek fel nem áldozásán kell alapulniuk. Határozottan szembeszállt azokkal a sajtóállításokkal, amelyek szerint a tárgyalásoknak nyertese, illetve vesztese lett volna. A japán fél ezúttal is felvetette a Szovjetunióval szemben támasztott területi követeléseit — mondta, majd hangsúlyozta: a tárgyalásokon ismét megerősítette a Szovjetunió ezzel kapcsolatos ismert álláspontját. Aláhúzta: ha tovább akarunk haladni a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének útján, akkor a fennálló realitások talaján kell maradnunk. Sevardnadze hozzáfűzte, hogy az egyedüli vesztesek azok voltak, akik az állítólagos területi kérdés erőltetésével megpróbálták befolyásolni a tárgyalásokat. Végezetül hangoztatta, hogy a két ország közötti kapcsolatokat illetően a Szovjetunió derűlátóan tekint a jövőre. Jovanka Broz követelése A jugoszláv közvéleményben nem keltett megrökönyödést, s különösebb meglepetést sem az a hír, hogy a néhai Tito elnök özvegye, Jovanka, valamint Tito előző házasságaiból született fiai, Zsarko és Miso Broz bírósági pert indítottak örökösi jogaik érvényesítésére. Az újságok részletes tudósításokban ismertették az ügy részleteit, amelyekről a szövetségi parlamentben Bo- riszlav Krajina igazságügyi és közigazgatás-szervezési miniszter tájékoztatta a képviselőket. A zágrábi Vjesnik így vélekedett: „Jó, hogy ezekről az érzékeny és intim családi problémákról is teljesen nyíl. tan beszélünk, mert Joszip Broz elsősorban nyilvános közéleti és legnagyobb történelmi személyiségünk, akinek politikai tevékenysége sorsdöntő hatást gyakorolt az egész népre, s teljesen szükségtelen lenne ezeket a prob, lémákat eltitkolni a széles nyilvánosság elől”. Két különálló perről van szó. Az egyik Tito műveinek szerzői honoráriumai körül folyik, s ebben felperesként Jovanka asszony, továbbá Zsarko és Miso Broz együttesen lépett fel. A másikat egyedül az özvegy indította meg, hogy neki ítéljenek bizonyos olyan ingatlan és ingó vagyontárgyakat, amelyek Joszip Broz Tito személyi tu. lajdonát képezték vagy amelyeket tartósan használt. Tito elnök összes művei Jugoszláviában 30 kötetben jelentek meg. Számos munkáját újra meg újra kiadják. Válogatott művei több idegen nyelvű kiadásban, s tucatnyi külföldi országban is napvilágot láttak. A jugoszláviai kiadók a belgrádi Narodna Knjiga kivételével az elmúlt években rendezték az örökösökkel a honoráriumok kérdését, átutalták az újabb közreadott kötetekért járó pénzt. A Narodna Knjiga azonban nem hajlandó fizetni. Azzal érvel, hogy „a szerzői honoráriumok örökösei nem jogosultak a honoráriumra, mert Tito elnök még életében többször hangsúlyozta: minden művem az egész nép tulajdona”. Most tehát a bíróságon a sor, hogy mérlegelje a peres felek álláspontját. Tito elnök halála után özvegye kiköltözött a belgrádi, Uzsieska utca 15. szám alatti kertes házból, ahol férjével élt. Ez az épületkomplexum, az úgynevezett virágházzal együtt, amelyben az elnököt eltemették, napjainkban a Joszip Broz Tito-emlékköz- ponthoz tartozik. Az elmúlt években több millió ember, köztük sok száz külföldi államférfi és politikai személyiség kereste fel. Jovanka Broz ideiglenesen egy több száz négyzetméter alapterületű villába költözött, amelynek minden fenntartási költségét a jugoszláv állam fedezi. Személyautó, gépkocsivezető, takarító és kiszolgáló személyzet áll az özvegy rendelkezésére. Ö maga a jelenleg folyósít, ható legmagasabb, havi 172 079 dináros (közel 600 dolláros) nyugdíját élvezi, amiből csupán személyi' kiadásait kell fizetnie. Mivel a jelenlegi villát, s a többit, amit felajánlottak neki, nem találta megfelelőnek, az általa jóváhagyott tervek alapján a szövetségi kormány új lakóházat építtet a számára Belgrád legszebb kerületében, a Dedinjén, 280 négyzetméter alapterülettel, több mint 100 millió dináros költséggel. Jovanka asszony a bírósághoz benyújtott 'iratában ösz- szesen 77 olyan ingóságot és ingatlant sorolt fel, amely véleménye szerint örökösként őt illeti meg. Követeli, hogy az ő tulajdonába menjen át Brioni szigetén az úgynevezett Fehér villa, Vangi szigetén Tito elnök háza, Tito elnök brioni dolgozó lakosztálya, Belgrádban az Uzsieska utca 15. szám alatti villa, a horvátországi „Matija Gubec” múzeum, a zágrábi „Zagorje” villa, Belgrádban az Uzsieska utca 15. szám alatt az úgynevezett biliárdszoba, az erdészlak, a virágház. A listán szerepel Joszip Broz Tito száznál több hazai Havasi Ferenc Olaszországba utazott Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pártküldöttség élén vasárnap Rómába utazott. Olaszországi tartózkodása során Havasi Ferenc megbeszéléseket folytat az OKP vezetőivel, valamint az olasz politikai, gazdasági élet vezető személyiségeivel. A küldöttség búcsúztatásánál jelen volt Emiliő Paolo Bassi, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Tisztelet a tiszteletesnek Georgij Kornyijenko arra hívta fel a figyelmet, hogy a Gorbacsov-nyilatkozatban szereplő első csökkentési szakasznak az amerikai állításokkal ellentétben semmi köze sincs a Reagan elnöktől származó „nullamegoldáshoz”. Ez ugyanis a Szovjetunió közepes hatótávolságú rakétáinak teljes felszámolását irányozta elő az ország európai és ázsiai területein egyaránt. Ugyanakkor nem zárta ki a brit és a francia nukleáris erők növelését, illetve az amerikai közepes hatótávolságú rakéták átadását Nagy-Britanniának és Franciaországnak. Az új szovjet indítvány értelmében 5—8 év alatt maradéktalanul megsemmisítenék a Szovjetunió és az Egyesült Államok Európában tartott közepes hatótávolságú nukleáris rakétáit és szárnyas- rakétáit, miközben Nagy- Britannia és Franciaország lemondana rakétaerőinek növeléséről. A javaslat tehát az ő számukra ebben az első szakaszban nem ír elő csökkentést. Leonyid Zamjatyin végül, Mihail Gorbacsov nyilatkozatának amerikai fogadtatásáról szólt. Mint mondotta, ezt szovjet részről általában pozitívnak tartják. Nem tudnak azonban eltekinteni a washingtoni álláspontnak azoktól az elemeitől, amelyek nagymértékben csökkentik, sőt, bizonyos mértékig meg is kérdőjelezik a kedvező reagálás őszinteségét. Pen-konferencia Budapesten A nemzetközi Pen szeptemberben regionális konferenciát rendez Budapesten, az európai biztonsági és együttműködési folyamatban résztvevő országok Pen Clubjai számára, hogy megismertesse őket a nemrég véget ért kulturális fórumnak az írókat érintő kérdéseivel, az ott elhangzott javaslatokkal. Mint Bart István, a Magyar Pen Club főtitkára Kis Csabának, az MTI tudósítójának ejmondotta, a tanácskozás szervezéséhez az UNESCO is segítséget nyújt. A regionális konferencia várhatóan kifejti majd ezzel kapcsolatos álláspontját az európai biztonsági és együttműködési konferencia résztvevő országok bécsi tanácskozásának is. „I still have a dream...” — van egy álmom — kezdte leghíresebb beszédét a Lin- coln-emlékmű tövében Martin Luther King tiszteletes. Ahogy tiszta kiejtésével, szerényen, de öntudatosan folytatta, egy új Amerika képe bontakozott ki szavaiból. Egy olyan, valóban az egyenlőségen alapuló társadalom képe, amelyben „Georgia rőt dombjain együtt játszanak majd az egykori rabszolgatartók és rabszolgák unokái”. Az amerikai polgárjogi mozgalom legendás vezetője, aki Gandhi tisztaságával próbálta békére, megbékélésre inteni híveit, nem érhette meg álmának valóra válását. James Earl Ray puskájának golyói oltották ki életét Memphis városában. Ma sem tudni pontosan, ki állt a gyilkosság mögött — sok fehér szervezet gyűlölte a színes bőrű politikust. Halála után Amerika utcáit elöntötte az erőszak hulláma. Elkeseredett feketék csaptak össze a rendőrség és a nemzeti gárda fegyveres osztagaival, ártatlan áldozatokat szedtek az esztelen terrortámadások. 1968 április negyedikén az Egyesült Államok történetének egyik kiemelkedő alakja hunyt el, s nélküle Amerika már nem lehetett többé ugyanaz az ország, mint vele volt. Az öntudatra ébredő kisebbségi mozgalmak ma is Kilencven emberrel a fedélzetén szombaton lezuhant a gua- temalai Aerovlas légitársaság kétmotoros Caravelle típusú repülőgépe az ország északi dzsungelvidékén. A légitársaság igazgatójának közlése szerint a katasztrófát senki sem élte túl. A guatemalal légierő helikopterei csak nagy nehézségek árán tudták megközelíteni a sűrű benne látják példaképüket, s most már a legkonzervatívabb fehérek előtt, is világos, milyen értékes szellemet pusztított, el a vak gyűlölködés. Tizenöt esztendővel King lelövése után, 1983-ban döntött úgy az amerikai törvényhozás, hogy minden év januárjának harmadik hétfőjét Martin Luther King emlékének szentelt ünneppé, munkaszüneti nappá nyilvánítja. Ez a határozat lép érvénybe az idén, a január 20-ra eső hétfői napon. A tiszteletes álmainak Amerikája még most sem látszik közeli jövőnek. A fajgyűlölet, az erőszak, a pénz szeretetének az embertársak szeretete elé való helyezése ma is teljesen természetes, maguktól értetődő dolgok — és sajnos korántsem csak az Egyesült Államokban. A megfakult film kockáin látható, ahogy King és társai összefogódzva énekelnek, s a dal szövege is ismerős: „We shall overcome some day ...” győzni fogunk egy szép napon — ez lett az amerikai polgárjogi mozgalom jelszava, amely ma sem veszített erejéből. Még nem tudni, mikor lesz az a bizonyos nap, mikor világszerte győznek a béke, a barátság erői. De jó lenne King hitével hinni benne; eljön! dzsungelben a baleset helyszínét. Az utaslisták tanúsága szerint a gépen hatfőnyi személyzet és 84 utas tartózkodott: 58 guata- malai, és 32 külföldi. Magyar utast nem szállított a gép. A külföldi áldozatok között van Aristides Calvani, volt venezuelai külügyminiszter. Horváth Gábor Légikatasztrófa Guatemalában és külföldi kitüntetése, amelyek közül jó néhány kivételes értékű. Az özvegy véleménye szerint az ő tulajdonát kell képeznie a Tito elnöknek ajándékozott öt személygépkocsinak. (Egy-egy Rolls Royce, Cadillac, Chevrolet, Fiat és Zastava kocsiról van szó.) Továbbá a Vangi szigeten levő szőlőnek és gyümölcsösnek, a szamobori szőlőnek (ezt Tito elnök Miso fia részére vásárolta meg), a lovasfogatoknak (a djakovói méntelep ajándéka), perzsaszőnyegeknek (az algériai és az indiai elnök ajándéka) porcelán és kristály készleteknek (indiai, csehszlovák, francia, török stb. ajándék), Tito vadászfegyvereinek, könyvtárának, festmény-, szobor-, óra- és bélyeggyűjteményének. A perben a jugoszláv államelnökség érdekeit a szövetségi jogvédő hivatal képviseli, s Jovanka Broz követelését alaptalannak tartja. Az özvegy által felsorolt tárgyakat társadalmi tulajdonnak tekinti. A szövetségi parlament a közelmúltban, gyorsított eljárással törvényt alkotott „a Tito elnök életével és munkásságával kapcsolatos, társadalmi tulajdonban levő tárgyak kezeléséről”. A bíróságnak ez a törvény szolgál majd alapul a jugoszláv államelnökség és Jovanka Broz közötti vagyonjogi perben meghozandó döntéseknél. Márkus Gyula Hz étvágy titkos tárgya A tanárnővel csak egy baj volt —.a kréták. Egyszerűen nem tudott ellenállni a jeher rudacskáknak, s írás helyett mohón bekebelezte őket. Naponta ötöt-hatot. A tanárnő annak a több millió embernek az egyike, akik majd elegednek pár falat olyasmiért, ami semmiképp sem sorolható az enni való dolgok közé. A jelenség jóval gyakoribb, mint hinnénk, mivel szinte senki sem beszél róla — állítja dr. Greald W. Deas New York-i pszichiáter, akinek sikerült leszoktatnia tanárnőnket a krétalakomákról. Az „elfajzott étvágy” szindrómával foglalkozó amerikai kutatások szerint az ehetetlen dolgokat fogyasztók körében a kréta mellett igen kedvelt az agyag, a mosáshoz használatos keményítőszer. Sokan nem tudnak ellenállni a jégkockának, mások gipszet majszolnak, alufóliát, papírt rágcsálnak, sarat vagy földet esznek, a porhanyósabbjából. Vannak, akik saját hajukat fogyasztják, egészen addig, míg gyomorbetegségük a sebész kése alá juttatja őket. A furcsa jelenség a gyerekek körében a leggyakoribb, ők azonban 5-6 éves korukra kinövik a táplálkozási különcködést. Az Egyesült Államokban az utóbbi 20 évben hozott törvények azért korlátozzák a háztartásokban előforduló ólom mennyiségét — festékekben például —, mert a gyerekek igencsak kedvelik a festéksodralékot. Az egyhangú, mozgásszegény irodai munka ugyancsak kedvez a papír-, a hajevési kényszer kialakulásának. A terhes nők a jégkockát kedvelik — egyesek naponta több tucatnyit is elrágcsálnak belőlük, rontva fogaikat és étvágyukat. Többségük étrendjénél azonban az áldott állapot inkább csak az ételek elképesztő párosításában — például fagylalt ecetes uborkával — mutatkozik meg. Amerikai kutatók szerint a táplálkozási különcködés megnyilvánulásai társadalmi rétegenként mások és mások, összességében pedig a jelenség az amerikai lakosság szegény, elmaradottabb csoportjainál a leggyakoribb. Az agyag-, a keményítőfogyasztást a hiányos táplálkozás tette szokássá. Keményítőből van olyan fajta, amelyből több kerül a gyomrokba, mint a mosógépbe és ezzel a gyártó cég tisztában is van. A keményítőevés elsősorban a déli államokban, a feketebőrűek körében dívik, vannak, akiknek a napi adagja 40—80 dekagramm, mert egy máig is élő babona szerint a keményítőtől fehérebb lesz a bőr színe...
