Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-17 / 14. szám
1988. január 17., péntek ■JWiiUMbl Tudományszervezés Békés megyében Sikeres könyvsorozatok Csak jő alapokra lehet nagy terveket építeni Gondolat Zsebkönyvek A Békés Megyei Tanács Tudományos Koordinációs Szakbizottsága 1979-ben alakult, s e viszonylag rövid idő alatt a megyei tudományos élet feltérképezésében, támogatásában várakozáson felül sokat tett. Olyan magokat vetett el a tudomány és a gyakorlat összekapcsolását segítő — termőnek aligha nevezhető — talajba, amelyről a közeljövőben már gazdag termést takaríthatnak be. A bizottság az alapok megteremtésén túljutott, s ezzel eljutott a távolabbi jövőt meghatározó tervezések időszakába. S mert tevékenységével előbb bizonyított, csak aztán kért, a megyei tanács ez évben terveik megvalósítására 5 millió forintott szavazott meg. S hogy nem akármilyen programra fordítja ezt az összeget a megyei tanács, azt a tudományos koordinációs szakbizottság titkárától, dr. Köteles Lajostól tudtuk meg. — Szakbizottságunk lényeges fordulóponthoz érkezett. Most végre olyan anyagi körülmények közé jutottunk, hogy hatékonyabban bekapcsolhatjuk a tudományos tevékenységeket a megye fejlesztésébe. Ehhez természetesen szervezeti átrendezést is végre kellett hajtanunk. A központi irányítás — azaz a korábbi l(i tagú bizottság — helyett a jövőben létrehozzuk azt a három szekciót, amely a saját tudományágán belül önállóan tervez, s önállóan is gazdálkodik. Az orvosok szekciója már létre is jött. s szervezzük az élelmiszergazdasági és a társadalomtudományi szekciót, így a bizottságok munkájában összesen ötvenen vesznek részt. E három szekcióban az élenjáró megyei gazdasági egységek és intézmények képviselői dolgoznak majd. Tagadhatatlan eredményeink mellett önkritikusan meg kell állapítanunk. hogy a tudományos eredmények még mindig nem megfelelően hasznosulnak a gyakorlatban. A jövő tennivalója tehát az, hogy megszervezzük a gyakorlat nagyobb fogadóképességét. — Milyen újdonságokról számolhat he? — Most már módunk van arra, hogy hosszú távra is tervezzünk, folyamatokat elindítva és gondozva. Nemrég elkészült egy igen fontos és érdekes anyag, amely a jelenlegi ötéves terv megyei előkészítésében kívánt segíteni. E munkában a megye fejlődésének valamennyi problémáját hitelesen tárjuk föl. Ugyancsak e célból foglalkoztatunk a jövőben — egy többnyire közgazdászokból álló — társadalomkutató csoportot. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy tervezéseink gyenge pontja az, hogy nem tudjuk bebizonyítani: nem azért kell fejleszteni a megyét, mert szegény, hanem mert néhány terület fejlesztése itt lenne a leggazdaságosabb. Izgalmas feladat lesz még. hogy a jelenlegi elképzeléseinkkel ellentétes tudományos eredmények közlését is megoldjuk egy tanulmánvkö- tet-sorozat révén, amely a Békés megye gazdasági és társadalmi fejlődése címet fogja viselni. E sorozaton belül á valóság feltárása, a jelenségek magyarázata, s a tendenciák követhetők nyomon. Erre úgy vélem, nagy szükség van ahhoz, hogy eljussunk a követő fejlődéstől végre a saját útkeresés megalapozásához. — Már indulásakor a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításában kívánt a bizottság tevékenyen részt venni. Mi történt e téren? — Az általunk támogatott lényeges kutatások mind a gyakorlatra irányultak. E célt erősítendő született meg a tudományos ösztöndíjak és céltámogatások rendszere. S hogy egészen a gyökerekig is lenyúltunk, azt az is bizonyítja, hogy a megyei tanács művelődési osztályával és a megyei KlSZ-bizottság- gal közösen foglalkozunk a kiemelkedően tehetséges középiskolás fiatalokkal. Feladatokkal látjuk el őket éveken keresztül, s még a főiskolán, egyetemen is igyekszünk megyei tudományos témákkal várni őket. Nem baj. ha nem is jönnek visz- sza mindnyájan a megyébe, hiszen nem a fizikai jelenlét a döntő, hanem a kötődés. Ez is egyik formája annak, hogy Békés megye minél több szálon kapcsolódjon be az ország tudományos vérkeringésébe. — Amit mondott, felér egy hiedelem eloszlatásával is. — Annak is szántam. Régóta hiszünk abban, hogy nem az a fontos, hogy Békés megyében fedezzék fel a spanyolviaszt. hanem az. hogy Békés megye mindenütt ott legyen, ahol felfedezik. így indultak a lézeres kísérletek is a bizottság támogatásával, amelyet az egészségügyben már hasznosítanak, s a növénytermesztésben pedig ezután fognak. Ugyancsak új dolog lesz, hogy a szakbizottság minden évben szervez a mezőgazdasági üzemek számára tájékoztatót a fontossá vált és a gyakorlatban hasznosítható tudományos eredményekről. Számukra még tervezzük egy számító- gépes tudományos szolgáltató rendszer kidolgozását is. — Néhány szóban összegezze a kiadványozási terveket! — Néhány alapmunkát már beindítottunk. így folyik a Békés megye határmenti térségének fejlesztési problémáit elemző kutatás, amely kiadványban is megjelenik. Megjelentetjük a Békés megyei életrajzi lexikont, egy Békés megyei atlaszt, s indul egy igen fontos könyvkiadási programunk is. Az úgynevezett „fekete könyvek" továbbra is kultúrtörténettel foglalkoznak, s a szélesebb olvasóközönséghez szólnak. Tervezünk egy színes, tudományos magazint, ugyancsak a nagyközönségnek. Ebben adunk hírt a megyében folyó tudományos életről, a szakbizottság munkájáról, kutatók portréjait mutatnánk be egy sorozat keretében, és áttekintést adnánk más tudományos műhelyek eredményeiről. Ez amolyan helyi Élet és Tudomány lenne. Ugyancsak tervezzük egy „Ki kicsoda Békés megye tudományos életében?" című könyv megjelentetését, amelyben 200 tudományos munkával foglalkozó szakember adatai szerepelnek. Végül már egy megjelent könyvünket említeném meg. a „Békés megye agroökoló- giai potenciálja" című munkát, amely komoly kutatótevékenység összegzése. S ki ne felejtsem! Ez ugyan nem a kiadványozáshoz kapcsolódik, de ebben az évben megalapítunk egy megyei tudományos díjat a kiemelkedő tudományos tevékenységet végzők elismerésére. * * * A tudományos koordinációs bizottság munkája fordulóponthoz érkezett. Szerteágazó tevékenysége „kézzelfoghatóbb" megnyilvánulása lesz a február 24-től március 1-ig tartó Békés Megyei Tudományos Napok rendezvénysorozata, amelyen többek között a megye összes intézményében folyó tudományos tevékenységről egy poszterkiállitás keretében adnak számot. Ez egyben összegzés és helyzetfeltárás is. Érdemes lesz figyelni rá. B. S. E. Szépen magyarul - szépen emberül Bioböség Számos szavunk kezdődik bio- előtaggal. A hétköznapi nyelvhasználatban bizonyára az iskola terjesztette el a biológia (élettan) kifejezést. De talán még a biológusok térhódításában is közrejátszott. Szakmai körökben pedig nemritkán fordul elő a biofizika, a biográfus (életrajzíró), a biokémia, a bioszféra (élethely) stb. A bio-, amely a görögből lépett elő nemzetközi szavak részévé, arra utal, hogy a társele- métől megnevezett fogalom (-fizika, -kémig stb.) az élettel, az életfolyamatokkal van kapcsolatban. Mostanság változatos lett a bio- élete a magyarban. Mert divatba jött. Nemcsak arról van szó, hogy kedvelt mosó- és mosogatószerek márkanevéül használják, föl, például Bio. Biomix, Biopon. Hanem ai-ról is, hogy szívesen ragasztják a bio-t különféle közszókhoz. Persze azzal függ ez össze, hogy a tudományos és szakmai ismeretek rohamosan bővülnek. Ahogy bizonyos szakmai ismeretek eljutnak a széles közönséghez, szakszók is bekerülhetnek a köznyelvi nyelvhasználatba. De vajon ez a bio-nyelv nem veszélyezteti nyelvhasználatunkat? Sokszoros szerepeltetését nem üdvözölhetjük egyértelműen. Persze kár lenne ma már a nemzetközi műveltségszóvá vált biológia helyett élettant mondani. Sok esetben azonban a magyar szó jobban segíti a megértést, az ismeretterjesztést. Vigyázzunk hát, hogy a bio- ne váljon divattá! Maradjon meg mértékkel használt nyelvi elemnek. Molnár Zoltán Miklós A jó pap holtig tanul — mondja a régi közmondás, amely nyilván abból az időből származik, amikor még valóban a papok voltak a műveltség és kultúra hordozói. Ma jogosan átfogalmazhatjuk a közmondást: a jó szakember holtig tanul, legyen az szakmunkás, tanár, mérnök, vagy professzor. Tanulnia kell a szakmáját, hiszen a fejlődés óriási léptékű, és a versenyben szükségszerűen lemarad az. aki nem akar, vagy nem tud lépést tartani. Igen, de ma már feltétlenül szükséges a közeli és távolabbi határterületek — ha nem is oly mély — ismerete is ahhoz, hogy szaktudását jól helyezhesse el az ember korunk, világunk helyes szemléletében, a fejlődés irányának megítélésében, az arányok megértésében. Erre valók tulajdonképpen az ismeret- terjesztő folyóiratok és könyvek. Ezek között — éppúgy, mint az oktatási rendszerben — különféle szintű kiadványok vannak. Egyesek már-már a szakkönyvek szintjét közelítik, erre nyilván azoknak van szükségük, akik az egész közeli határ- mezsgyén mozognak. Vannak egy fokkal könnyebb, középszintű könyvek, amelyek már többekhez szólnak. S végül — és talán ezek a legfontosabbak —. nagyon népszerűén megírt könyvek is megjelennek, amelyek az illető terület szakemberén kívül mindenki Számára hasznosak lehetnek. Nincsenek adatokkal, tudományos kifejezésekkel telezsúfolva, könnyen, szinte élvezettel olvashatók, és általános iskolai végzettséggel is meg- érthetők. követhetők. És itt találkozunk korunk egyik érdekes jelenségével. Akik ma (ezalatt az elmúlt tíz évet is érthetjük) végezték el az általános iskolát, legalábbis a természettudományokban sokkal több ismerettel rendelkeznek, mint akik 20—30 éve a középiskolát. Nagyon felgyorsult a természettudományok fejlődése, és ez a fejlődés betört az iskolai tananyagba. Ma egy napilapcikkbe, amely például az űrkutatással. csillagászattal. fizikával. biológiával foglalkozik, elkerülhetetlenül bekerülnek, olyan fogalmak, kifejezések, amelyeket nem biztos, hogy ismer az apa. de egészen természetes a gyermek vagy az unoka számára. Nos. a Gondolat Zsebkönv- vek sokat segítenek ezen a problémán. A vonzó módon megírt kötetek eligazítják a járatlan olvasót, főleg a modern területeken. A Gondolat Könyvkiadó 1975 óta adja ki ezeket a könyveket, évenként változó számban, átlagosan ötöt-hetet. Legtöbbjük egy-egy modern természettudományi problémát dolgoz fel, de vannak közöttük technikatörténeti, vagy művelődéstörténeti témájúak is. amelyek azonban szervesen illeszkednek a természettudományos sorozatba. Természetesen lehetetlen valamennyi kötetet ismertetni, inkább csak néhány címet emelnénk ki a gazdag gyűjteményből: Ember és kenyere. Vándorló állatvilág. A porcelán. Genetikai ábécé. Órák és órások. A szemüveg története. A számítás története. Az élet keletkezése . . . Sorolhatnánk még a címeket, de talán ennyi is bizonyítja: a sorozat témaválasztása rendkívül érdekes, változatos, színes. A sorozat egyik legújabb kötete Tompa Anna Lázadó sejtek című munkája. E kötet azért is érdekes, mert most. amikor megjelent, jól érzékelhető fordulópont figyelhető meg a rákkutatásban. Egy korszak végén vagyunk. amikor rengeteg isKATONA IMRE £ gondolat zsebkonyvek meretanyag halmozódott fel a sejt- és molekuláris biológia. a genetika, a daganatkeltő vírusok, a daganatok keletkezése, és bizonyos fo- kog a gyógyítása terén, anélkül, hogy ismernénk a betegség lényegét. De most az új korszak nyitányánál is tartunk. Felfedezték az ún. onkogéneket, a rákkeltő vírusok hatásáért felelős anyagi részeket, leírták kémiai szerkezetüket, és felfedezték, hogy hasonló struktúrákat. ún proto-onkogéne- ket az egészséges sejtek anyaga is tartalmaz. Azon- kogének és proto-onkogé- nek viszont olyan fehérjék termelését vezérlik. amelyek a sejtszaporodást serkentő anyagokra hasonlítanak. Megismerték tehát a sejtben azt a tényezőt, amely a sejtek daganatos átalakulásához vezet. A könyv alapvető sejtbiológiai ismertetéssel kezdődik, a normális sejt szerkezetével, a DNS örökítő szerepével, majd a daganatos sejt ismérveivel. Később összefoglalja a környezetben található rákkeltő tényezőket. vegyi anyagokat, sugárhatásokat, és a vírusokat. Olyan kérdésekre is kitér. mint a rák elleni immunológiai védekezés, az AIDS. a rákhajlam esetleges örökölhetősége. Végül a rákszűrésről, a rák gyógyításáról és a megelőzéséről olvashatunk. Viszonylag új biológiai tudományág az etológia, amely az állatok viselkedésével, magatartásával foglalkozik. Ennek egyik érdekes része az állatok közötti kommunikáció tanulmányozása. Lényegében erről szól az 1985- ben megjelent könyvecske, amelynek szerzői Színák János és Veress István, címe érdeklődést keltő: Üvöltés az éjszakában. (Alcíme: hogyan beszélgetnek az állatok?) A kommunikációnak nyilvánvalóan elsősorban a társas közösségben élő állatok esetében van nagy jelentősége. Nagyon aktuális témát dolgoz fel a Gondolat Zsebkönyvek újabb terméséből Riedel Miklós Volt rá energiánk, lesz rá energiánk? című könyve. Mintegy 15 éve az energia korunk legtöbbet emlegetett fogalmává lépett elő. noha jelentősége az első tűzgyújtás óta meghatározó az emberiség életében. Foglalkozási ágtól, szakmától, iskolai végzettségtől függetlenül, ma mindenkinek illik. sőt. kell tudnia az energia elméleti és gyakorlati vonatkozásairól, hiszen megléte vagy hiánya döntő nemcsak egy ország gazdaságának a mérlegére, de befolyásolja az egész világ- gazdaságot, feltétele a jólétnek vagy szegénységnek, sőt, végső soron még a békének vagy a háborúnak is. A könyv összefoglalja az energia „családfáját”^ tehát azokat az energiafajtákat, amelyekkel ma, esetleg a jövőben számolhatunk. A Gondolat Zsebkönyvek — a szakterület specialistáin kívül — mindenkihez szólnak, színvonalasan és közérthetően. Horti József Kern-különlegesség Amikor először hallottam, hogy Kern András nagylemezt készít, nem voltam elragadtatva a hírtől. Mert én is tudom, te is tudod, de bizonyosan ő is tudja: Kern énekelni legfeljebb fürdőszoba-szinten tud. Ügy azonban mindannyian tudunk, űzzük is, mégsem szaladunk vele mindjárt a hanglemezstúdióba. Valaki, akit remek pa- rodistaként már 14 éves korában megismert az ország, izgalommal figyelve minden megmozdulását a Ki mit tud?-vetélkedőben. aki aztán évek múlva újra országos népszerűségre tett szert a Halló fiúk. halló lányok! című rendszeres tv-műsor állandó szereplőjeként még főiskolás korában. s aki utána, „felnőtt" színészként odáig vitte, hogy magyar filmek és tv-játékok hőse, a Vígszínház rangos társulatának egyik vezető művésze, s mint ilyen az ország egyik legkedveltebb színészegyénisége lett, az minek téved ilyen mellékvágányra? Más az, ha a saját színházában éppen zenés darabot tűznek műsorra, s abban rá is osztanak szerepet, és megint más, hogy „önként, dalova" meneteljen az esetleges leégés mezejére egy önálló nagylemezzel. Most megjelent az a nagylemez, a címe: Kern (hát nem törik a fejüket többé fantáziacímeken a hanglemezgyártó szerkesztői?). Végighallgattam és elbűvölt. Ha szigorúan vesszük, Gilbert Bécaud sem tud énekelni, Chersalierre sem a hangja, hanem egész chevaliersége miatt voltunk büszkék, nem szárnyaló énekhangja, hanem utánoz- hatatlanul sármos egyénisége miatt szeretjük Fred Astrire-t, és folytathatnánk a néni „nagyhangú", de éneklő és a közönséget éppen énekükkel, vagy azzal is megfogó színészek hosszú sorát. A lemezen található mind a tizenegy dal tetszett nekem. Volt ami jobban, volt, ami kevésbé, de egy sem akadt, ami — nem. Egy kivételével — Verebes István a kivétel — valamennyinek Kern maga írta a szövegét is (Horváth Attila. Bornai Tibor és iMár András voltak a „szöveg-átfésü- löi”, Kern fogalmazása szerint), és ez azért fontos, mert ellentétben a könnyűzenei és slágergyakorlattal, itt előbb születtek a versek, csak utána komponálták a zenét. Ezek a dalok elsősorban azért jók, mert a szövegek oly vonzók: igazi élethelyzeteket, valódi érzelmeket, végiggondolt gondolatokat fejeznek ki, szellemesen, kellemesen, meghitten, bensőségesen és árnyaltan. Muzsika nélkül egyik-másik talán banálison hatna, de mindegyik adekvát megzenésítést kapott (Másik János. Bornai Tibor. Heilig Gábor, Novák János. Horváth Attila, Laár András és szegény Máté Péter a zeneszerzők), és így vált minden egyes dal kerek egésszé. Illetve még nem így: szöveg és zene igazán egységes egésszé Kern előadásában vált ebben az eredeti egyéniséget, groteszken fanyar és szemérmesen lírai személyiséget egyszerre tükröző, költőien kiváló színészi-előadói produkcióban. Vagyis olyan remek színész, és olyan originális előadó Kern, hogy az sem baj. ha énekel. Sőt, néha egyenesen jó, ez egyfajta Kern-különlegesség. A fiataloknak bizonyosan fog tetszeni. Valószínűleg a középkorúaknak is. Meg az öregedőknek, s az öregeknek. Nagyon tetszett nekem is. és kíváncsian várom. mit szólnak hozzá az unokáim, ha majd lejátszom nekik. Barabás Tamás
