Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 14. szám

1986. január 17., péntek Japán messze van... Egyik üzemünkbe japán gyártmányú gépek érkeztek, k velük japán szakember, aki a gépek beszerelését, beüze­melését vállalta. A magyar dolgozók természetes ven­dégszeretettel fogadták, fi­gyelték munkáját. Udvaria­san kínálták a nálunk szo­kásos délelőtti kávéval és ekkor érte őket a meglepe­tés. A japán szakember ugyanis udvariasan, de hatá­rozottan elutasította a kíná­lást, mondván: munkaidő van. Ebbe tehát az 6 fogal­maik szerint még egy kávé sem fér bele, s a néhány hét alatt, amíg itt tartózkodott szigorúan tartotta is magát ehhez az elvhez. Bár több ezer kilométerre volt munka­helyétől és soha nem derült volna ki „lazasága”, mégis munkaidőben „csak” dolgo> zott, sőt ebédideje is mindig pár perccel rövidebb volt a megengedettnél. Legendák keringenek a ja­pánok öntudatáról, önfegyel­méről. Mi olykor meg is mo­solyogjuk őket ezért. Őszin­tén szólva mentalitásuk kissé idegen tőlünk, ám kétségkí­vül hasznunkra válna, ha megpróbálnánk — legalább részben — utánozni őket. Maradhat a kávé-, a ciga- rettaszünet, nálunk már az is eredmény lene, ha a fennmaradó idő munkaidő lenne, kimaradna belőle mondjuk a bevásárlás, a fodrász, az ügyintézés. A munkaidőalap védelmé­re több központi intézkedés született már. A szolgáltatá­si tevékenységet végző gaz­dálkodó szervezeteket példá­ul felszólították a lakossá­gi igényeknek megfelelő nyitva tartási, ügyfélfogadá­si idő megállapítására. Kér­ték, tegvék meg a szükséges intézkedéseket annak érdeké­ben, hogy a dolgozók több­sége a munkaidején túl is igénybe vehesse szolgáltatá­saikat. Ezek megszervezésé­ért, végrehajtásáért, a me­gyei tanácsok elnökeit tette felelőssé a központi intézke­dés. Ugyanakkor előírták, hogy a tanácsi felügyeleten kívüli szervek — Magyar Posta, OTP, ÁB — vizsgál­ják felül nyitva tartási rend­jüket és szükség szerint mó­dosítsák azt. Az utasítások közt szerepel az is, hogy el­lenőrizzék a munkából való távoliét engedélyezésére és díjazására vonatkozó jogsza­bályok betartását. Nos, mindezt nem a mi­nap, hanem jó esztendeje ha- tározták el az illetékesek. Te­lepüléseink tanácsai pedig értettek a szóból. Űj ügyfél- fogadási rendet dolgoztak ki. miszerint — a helyi sajátos­ságoknak megíelleően — 8 óra előtt, illetve délután 5 óra után is van ügyfélfoga­dás. A különféle ügyekben a tanácshoz beidézetteknek a legtöbb helyen két időpontot adnak meg, egy munkaidőre és egy munkaidőn kívülre esőt. Tapasztalatuk: szinte mindenki a munkaidőre esőt választja. Jellemző például a csorvási tanács esete, ahol hiába szervezték meg a munkaidőn túli ügyfélfoga­dást. Akkor jóformán senki nem keresi fel őket (hiába függesztették ki még a busz­megállókban is az új idő­pontokat), pedig Csorvás ti­pikus ingázóközség. Lakói­nak többsége eljár dolgozni, azaz, egy tanácsi ügyintézés valószínűleg a dolgozó egy munkanapjába kerül. Mégsem lehet e helyzetért pusztán vagy elsősorban a dolgozót, az állampolgárt okolni. Bár adott a munka­időn túli, tanácsi ügyintézés lehetősége, részben mégis kényszerűségből választják a munkaidőre esőt. Az ügyek többnyire összetettek, s ő szeretné egy füst alatt az OTP-nél, postánál, netán a rendőrségen is elintézni ügyes-bajos dolgait. Ezek és a tanácsok ügyfélfogadási rendje egyelőre nincs össze­hangolva. Bár garancia ar­ra, hogy ha ez így lenne, mindenki a munkaidőn túli ügyintézést választaná, még­is, érdekes lenne ezt megkí­sérelni. Egyelőre azonban úgy tű­nik, hogy a munkáltatóknak sem túl fontos a dolog. Több­nyire igen lazán engedélye­zik a munkaidőbeli „hiva­talos” távolmaradásokat. Persze, akad ellenpélda is. Egyik nagyvállalatunk mun- kafegyelem-szigorító akciója igen nagy felháborodást kel­tett a dolgozók körében. Azt eszelték ki ugyanis, hogy műszak vége előtt néhány perccel „lesben” állnak a ka­puban, s fotót készítenek mindazokról, akik már a munkaidő befejezése előtti percekben távozni igyekez­nek. A krimibe illő ötlet természetesen — megalázó, önérzetet sértő volta miatt — megbukott. Mégis figye­lemre méltó, mert bizonyít­ja, nem csupán a központi irányítószervek, hanem a gazdálkodó egységek is fon­tosnak tartják a munkaidő betartását. A megfelelő fel­tétel-, eszköz- és érdekeltsé­gi rendszer azonban még mindig hiányzik ahhoz, hogy valamennyi dolgozó annak tartsa. Szatmári Ilona Kereskedőházi vállalkozások A háztartási villamoské­szülékek, villamosszerelési termékek és egyedi export­cikkek kivitelének bővítése mellett az idén a vállalkozás jellegű üzletek kerülnek elő­térbe a kereskedőházként te­vékenykedő Transelektro munkájában. Tavaly a vál­lalat 1984-hez képest 20 szá­zalékkal növelte szocialista exportját, és 13 százalékkal konvertibilis kivitelét. A vállalat legfrissebb pia­ci felmérései szerint, különö­sen a fejlődő országok köré­ben, nő az igény az energe­tikai berendezések iránt. Ezért az energetikai gép­gyártásban érdekelt öt-íjat ipari partnerével — elsősor­ban a Ganz Danubiusszal — közösen erőművi komplett gépszállításra és szerelésre tett mintegy egymilliárd dol­lár értékű ajánlatokat. A konkrét, üzletek versenytár­gyalásokon dőlnek el. Né­hány korábban létrejött szerződésük 1986-ban reali­zálódik, például az indiai Neyveliben épülő hőerőmű magyar kazánjainak szerelé­se és az első egység üzembe helyezése. A törökországi Kangalba szállított kétszer 150 megawattos kazánok nyomáspróbájára is sor ke­rül. A Transelektro hagyomá­nyos exportcikkei közül kü­lönösen a Hajdúsági Ipar­művek bojleréi kelendőek Franciaországban, de igen keresettek egész Nyugat- Európában a pápai Elek- thermax beépíthető sütői, valamint a különféle kiské- szülékek, a vasalók és a ká­véfőzők is. Kertbarátok tanácsadója Az enyhe idő alkalmas a metszési munkákra. A MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központja is azt taná­csolja, hogy a kiskerttulaj­donosok is használják ki az alkalmat a termést megala­pozó munkára, amely nem­csak a növekedés és a ter­més szabályozásában, hanem a növényvédelemben is je­lentős. Metszéskor gondoljanak arra, hogy a beteg részek el­távolításával, a kisebesedett ágrészek levágásával javít­ható a fák egészségi álla­pota. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy minél keve­sebb és minél kisebb felüle­tű sebeket okozzanak, mert ezek kedveznek egyes kárte­vők, mindenekelőtt a vérte- tű és bizonyos kéregbeteg­ségek megtelepedésének. Ezért ajánlatos a friss sebe­ket azonnal lekezelni, tömí- teni. A metszéssel egyúttal nyitott, szellős koronát, il­letve tőkealakot kell kiala­kítani, mert így jobban be­süt a napfény, s jobban be­jut a permetezéskor a nö­vényvédő szer is. Közveszélyes munkakerülésért 22 hónap javító-nevelő munka Hazánkban minden mun­kaképes embernek alkot­mányban biztosított joga, hogy dolgozzék. Ez a jog nem elvont garancia. A munka vállalására, az elhe­lyezkedésre megvan a lehe­tőség. A napilapok néha te­le vannak álláshirdetések­kel. Nem egy üzem tárt ka­rokkal várja a munkaválla­lókat. Mégis akadnak olya­nok, akik éveken keresztül nem létesítenek munkavi­szonyt, s alkalmi munkát sem vállalnak. Azaz, mun­kakerülő életmódot folytat­nak. A büntető törvény- könyv szerint az a munka­képes személy, aki munka­kerülő életmódot folytat, ha korábban közveszélyes mun­kakerülés vétsége vagy sza­bálysértése miatt megbün­tették és a büntetés kitölté­sétől vagy végrehajtásának megszűnésétől két év még nem telt el, vétséget követ el. Büntetőjogi szempontból munkakerülő életmódot az a munkaképes személy foly­tat, aki megélhetését bizto­sító munkát annak ellenére nem vállal, hogy nem ren­delkezik a létfenntartását biztosító anyagi javakkal. Csak ilyen körülmények kö­zött jelent magatartása ve­szélyt a közbiztonságra. Mert lehet, hogy munkaké­pes, és tárgyi akadálya sem lenne annak, hogy dolgoz­zék, de rendelkezik legális megélhetési forrással. így például a korábbi hasznos tevékenységből származó ke­resménnyel, megtakarított munkabérrel, szerzői vagy újítói díjjal, avagy netán je­lentős .örökséget kapott. Ezek az esetek legfeljebb erkölcsileg ítélhetők el, a jo­gi tárgy nincs veszélyeztet­ve, tehát bűncselekmény nem jön létre. Ivanics József végegyházi lakos közveszélyes munka- kerülés vádjával került a battonyai bíróság elé. Ko­rábban többször volt büntet­ve. A legkülönbözőbb visz- szaéléseket követte el. Elítél­ték csalásért, közokirat-ha­misításért. Időközben elvált a feleségétől. Két kiskorú gyermeke után nem fizette a tartásdíjat. Majd lopás vétsége miatt állt a bíróság elé. Később pedig közveszé­lyes munkakerülés szabály- sértése miatt vonták felelős­ségre. 1984. július 12-étől ál­landó munkaviszonnyal nem rendelkezett és alkalmi mun­kát is csak október közepén végzett. Ám a létfenntartá­sát az is csak alig fedezte. Szabadulása után se változ­tatott magatartásán. Nem helyezkedett el, időközön­ként vállalt alkalmi munkát, ám az ebből származó keres­ményt elitta. Élelmezési költségeit édesapja szerény kis nyugdíjából biztosította. Jóllehet ő maga életerős fér­fi. A gyermektartási díjat sem fizette. önhibájából több mint 20 ezer forinttal tartozik. A battonyai bíróság Iva­nics Józsefet közveszélyes munkakerülés és tartás el­mulasztásának vétsége miatt 22 hónap szigorított javító­nevelő munkára ítélte. Az ítélet jogerős. S. J. Pártmunka a gazdaságban Irta: Markó István, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztálvvezető-helYettese A pártirányítás jellege, módszere a szocialista építés során mindig is befolyásolta a gazdasági viszonyokat, ugyanakkor a gazdasági viszonyok is visszahatottak az irányítás módjára. Az elmúlt három évtizedben alapvető változások következ­tek be a párt társadalom- és gazdaságirányító munkájában, előtérbe kerültek a decentralizácips és demokratizálódási fo­lyamatok. Növekedett a vállalati önállóság. Egyértelművé vált, hogy a pártnak nem célszerű átvenni az állami, gazda­sági szervek konkrét döntési jogosítványait, és el kell kerül­nie a gazdasági vezetésbe való operatív beavatkozást. A párt­nak olyan döntési mechanizmusokat és politikai feltételeket kell biztosítania, amelyek révén jobban érvényesül az állam irányító funkciója, a gazdálkodó szervek és a tanácsok dön­tési szabadsága, de egyben felelőssége is. A Központi Bizottságnak a gazdaságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésével kapcsolatos 1984. évi állásfoglalása, és a XIII. kongresszus is megerősítette azt az álláspontot, hogy a pártnak a gazdaság területén végzett munkájában a fő fel­adat a gazdaságpolitika kialakítása, érvényre juttatása, és végrehajtásának ellenőrzése. A gazdaságpolitika meghatáro­zása — támasekodva a párt-, az állami és a társadalmi szer­vezetek, valamint a tudományos intézetek véleményére és javaslataira — a párt testületéinek feladata. A vezető testü­letek azonban csak a népgazdaság fejlődésének legfontosabb elveit, sarokpontjait, fő irányait rögzíthetik. Elsősorban nem a mutatókban is megjelenített előirányzatok kidolgozását végzik el. hanem politikai követelményeket fogalmaznak meg. Természetesen ez az általánosan érvényesített elv nem zárja ki azt, hogy a párt vezető szervei ne hozzanak eseten­ként konkrét gazdasági döntéseket is. Erre a tervgazdaság és a szabályozott piac mellett is szükség lehet, meghatározott politikai célok érdekében. A helyes törekvés azonban az, ha az operatív gazdaságirányító tevékenységet az önálló politi­kai felelősséget is viselő állami szervek, mindenekelőtt a kormány gyakorolja, és a beavatkozás eszközével a párt ki­vételes esetekben él. Ennek érdekében a pártszervezeteknek és -szerveknek a gazdaságpolitikai célok helyi érvényesíté­sére, a végrehajtás politikai eszközökkel történő segítésére, a tömegek mozgósítására, és támogatásuk megszerzésére kell törekedniük. A területi és üzemi pártszervek és -szervezetek alapvető feladata — a gazdaságpolitika kialakításában való közremű­ködés mellett — a gazdaságpolitika alkotó alkalmazása, vég­rehajtásának segítése és ellenőrzése. Munkájukban a terme­lés, a szolgáltatások, az ellátás praktikus kérdéseivel való aprólékos foglalkozás helyett egyre inkább előtérbe kell ke­rülnie a politikai irányítás olyan elemeinek, amelyek a párt gazdaságpolitikája végrehajtásához szükséges feltételek helyi megteremtésére, a politikai követelmények érvényesítésének segítésére irányulnak. A területi pártszervek fokozzák együttműködésüket a ta­nácsokkal a helyi gazdaságfejlesztési irányok meghatározá­sában. Segítsék elő a vállalati, gazdasági önállóság növelését. A gazdálkodó szervezetekben, intézményekben, államigazga­tási szervekben politikai eszközökkel, az ott dolgozó pártta­gok érvényesítsék befolyásukat. Mozgósítsák a kommunis­tákat a gazdaságpolitika, a vállalati és területfejlesztési po­litika feladatainak megvalósítására. Tegyenek ajánlásokat, adjanak jelzéseket a felsőbb pártszerveknek. Az új vezetési formák, a tulajdonosi jogok gyakorlása ki­hat a vállalat egész belső életére, mechanizmusára. Olyan tipusú emberek kerülnek előtérbe, akik jól tudnak kollektí­vákkal dolgozni, meg tudják érteni mások elgondolásait, védeni tudják saját koncepciójukat. Ehhez változni kell a pártmunka stílusának, módszerének is. Ahogy létrejönnek, erősödnek az önkormányzati elemek a vállalati vezetésben, annak megfelelő új vonásokat kell kialakítani a párt mun­kastílusában. A pártmunka olyan elemei erősödnek, ame­lyek figyelembe tudják venni az üzemen belüli sokféle érde­ket. Olyan viszonyokat kell kialakítani, amelyek képessé te­szik a munkahelyi pártszervezeteket az érdekek feltárására, ütköztetésére, az eddiginél tartalmasabb politizálásra. Ügy kell gondolkodni, és bánni az ügyekkel, hogy a pártszervezet bátorítsa a vállalati tanácsot rendeltetés szerinti munkájá­ban, de segítse az igazgatót is az egyszemélyi felelősi veze­tői tevékenység kibontakoztatásában. A vállalatok belső irányítási rendszerének olyan tovább­fejlesztésére van szükség, amely kedvező feltételeket teremt a választott testületek és vezetők jogkörének teljes körű gya­korlásához, megszünteti az átfedéseket, párhuzamosságokat, egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a fennmaradó fórumok, bizottságok működését, és hozzájárul a felelősség erőtelje­sebb érvényesítéséhez. A fejlődés eredményeként kialakult a munkahelyi de­mokrácia kerete, működési mechanizmusa. A továbbfejlesz­tés fő iránya a mai körülmények között a tulajdonosi szem­lélet erősítése. A gazdaság területén a dolgozó egyben köztu­lajdonos, és munkavállaló is. A tulajdonosi oldalhoz a ter­melési; a munkavállalói szerepkörhöz az elosztási kérdések eldöntésében való közreműködés kapcsolódik. A két oldal — különböző-okok miatt — ma nem egyenrangú. Ahhoz, hogy a dolgozók köztulajdonosi szerepe, tudata erősödjön, és ezen keresztül munkájuk érdemibbé váljon, arra van szükség, hogy érdekeiket érzékelhetőbbé tegyük, a döntésekben való tényleges részvételük lehetőségét megteremtsük. A munkahelyi, üzemi demokrácia kibontakoztatásának és az eredményesebb gazdálkodásnak egyaránt alapvető felté­tele a vállalaton belüli munkahelyek önállóságának és fele­lősségének növelése. A vállalaton belüli szervezeti struktúra akkor ad szabad utat az üzemi demokrácia érvényesülésé­nek is, ha a belső irányítási rendszer áttekinthető, az egyes szintek hatásköre, felelőssége kellően elhatárolt, s ezekhez a kollektíva érdemi véleménynyilvánításának valamilyen fó­ruma kapcsolódik. Lényeges feltétel, hogy olyan belső elszá­molási rendet és ösztönzési rendszert alakítsanak ki, amely lehetővé teszi az adott részleg tevékenységének reális meg­ítélését. illetve a teljesítménnyel arányos anyagi és erkölcsi elismerést. Hajók telelőben a Mahart újpesti kikötőjében MTi-fotö.: Apostol Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents