Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-17 / 14. szám
NÉPÚJSÁG 1986. január 17., péntek Mezőgazdasági aktíva Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) erősödtek. A zöldséggel bevetett terület 10 ezer 118 hektárra nőtt, ami 24 százalékos gyarapodásnak felel meg. Jelentős a területnövekedés a zöldborsó, a zöldbab és a vöröshagyma termelésében. Az egyik legfontosabb zöldségünk a zöldborsó, ha nem is érte el az 1984-es rekordot, tavaly ismét kiváló termést adott: hektáronként átlagosan 5,9 tonnát — mondotta a megyei tanács elnök- helyettese, majd a kistermelés aktuális kérdéseivel foglalkozott. Mint azt kifejtette, a feldolgozó vállalatok közül a hűtőház és a konzervgyár igen jól integrálja a kisüzemi zöldségtermesztést. A házikertekben megtermett, de le nem szerződött áruk felvásárlásával megyénknek csaknem minden zöldségforgalmazó boltja foglalkozott. Ennek is köszönhető, hogy az előző évekhez képest bőséges volt az ellátás, s mindez az alacsonyabb árakban is tükröződött. Az állattenyésztésről szólva az előadó megállapította: az elmúlt tervciklusban is a mezőgazdaság dinamikus fejlődésének egyik forrása az állattenyésztés volt: öt esztendő alatt, a?- előző tervciklushoz képest, 21,5 százalékkal több húst és csaknem 31 százalékkal több tejet értékesítettek a termelők. Ezzel szemben viszont tavaly a termelési érték és az állatlétszám jelentősen csökkent. Nem új jelenségről van szó. hiszen az utóbbi esztendőkben a fejlesztések elmaradása, a rekonstrukciók megtorpanása jelezte: az állat- tenyésztés látványos fejlődésének műszaki, technikai, anyagi háttere romlik. Az ágazat nyereségtermelő képességével függ össze, hogy a mezőgazdaság egyéb területéhez viszonyítva, a rosz- szabb körülmények között dolgozó állattenyésztők anyagi és erkölcsi megbecsülése a mezőgazdasági átlag alatt alakul, s ez a tény hosszabb távon negatív szelekciót vonhat maga után. Már most látszik: nem biztosított az ágazatban a megfelelő utánpótlás. A referátumból kitűnt: tavaly a megye állattenyésztése — a baromfi kivételével — létszámban és termelésben minden állatfajnál elmaradt az 1984-es szinttől. A tehénállomány például egy év alatt több mint 5 százalékkal apadt, az átlagnál nagyobb ütemben csökkent az állomány a kisgazdaságokban. A tervciklus során megépült három új és a 16 telep rekonstrukciója kevés volt ahhoz, hogy a tehénlétszámot szinten tartsa, viszont elősegítette a tejtermelés növekedését. Több éves genetikai munka hatására tovább növekedett a tejhozam, s ez napjainkban tehenenként megközelíti az 5 ezer 200 litert. Az állattenyésztés termelési értékének több mint a felét a sertés adja. A jelentős sertéstelepi rekonstrukciós beruházások nyomán — két korszerű telep épült, további negyyenkettőn fejeződött be a rekontsrukció — a nagyüzemi vágósertés-termelés az 1981-es 51 ezer tonnáról 1984-ben 66 ezer tonnára növekedett. Tavaly viszont óriási visszaesés következett be. Az ossz sertéslétszám 14 százalékkal, ezen belül a kocaállomány 16 százalékkal csökkent. Ennek következtében az elmúlt évben megyénkből 150 ezerrel kevesebb hízót kapott a feldolgozó ipar, mint egy esztendővel korábban. Csökkent a juhállomány is. Az utóbbi évek tendenciája nyomán a legnagyobb veszélyben ez az állatfaj van. Rendezetlen a tenyésztéspolitika, leromlott a te- nyészállomány. Ezt így summázta Murányi Miklós. — Szükségesnek tartjuk, hogy országosan világosabban fogalmazzák meg az igényeket, a megoldás lehetőségeit. Követendő példának tartjuk a birkaállomány további kihelyezését a kisüzemekbe és a fejés terjesztését, mellyel jelenleg csupán öt nagyüzemünk foglalkozik. A baromfitenyésztésről elhangzott: a termelés nagysága a mindenkori piaci igényekhez igazodik. Megyénk két feldolgozó vállalata az elmúlt évben 53 ezer tonna árut dolgozott fel, termelésük öt százalékkal haladta meg az előző évit. Termékeikre a magasabb feldolgozási fok volt a jellemző. A beszámoló taglalta továbbá a takarmánygazdálkodást. Ezen belül is kiemelten foglalkozott az élelmiszeripari melléktermékek és az állati hulladékok hasznosításával. A mezőgazdasági nagyüzemek integráló tevékenysége mellett mind nagyobb az áfészek kistermelést koordináló szerepe. A megye kis- árutermelésének egyötödét szervezik, koordinálják, aminek az értéke tavaly egy- milliárd 75 millió forint volt, ezzel a szektor országosan az első helyen áll. Csak néhány számadat: tavaly több mint 13 ezer tonna burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel, 20 százalékkal többet, mint az előző évben. A fogyasztási szövetkezeteknek jelentős szerepük volt az ellátás javításában. A feldolgozó iparnak átadtak 5 ezer 500 tonna baromfit, 600 tonna nyulat, 130 tonna galambot, s több mint 600 tonna mézet, valamint sok egyéb terméket. Megyénkben nem nagy termelési értékű, de fontos ágazat a halászat és a vad- gazdálkodás. Az elmúlt évben a megtermelt hal meny- nyisége meghaladta a 3 ezer 200 tonnát. A vadgazdálkodásnak az értékelőállításon túl sportolási, pihenési szerepe is van. Persze, az sem elhanyagolható, hogy az ágazat jelentős mennyiségű vadhúst termel exportra, évente 70 millió forint értékű dollárbevételhez juttatja a hazai gazdaságot. Az élelmiszeripar termelésével kapcsolatban elhangzott, hogy kereken 14 milliárd forint értékű terméket állítottak elő. A megye öszszes exportjának több mint 51 százalékát az élelmiszer- ipar adta. Az élelmiszerek feldolgozási szintje emelkedett, a vállalatok törekedtek mind belföldön, mind pedig az export terén a korszerű táplálkozás elvének megfelelően a választék bővítésére. Befejeződött a hűtő- és a baromfiipar rekonstrukciója, a Gyulai Húskombinátban kicserélték a sertésvágó vonalat, felépült az orosházi, a gyulai, a békéscsabai kenyérgyár és süteményüzem, befejeződött a békéscsabai tejfeldolgozó. Az angol Schweppes céggel történt kooperáció eredményeként korszerűsödött az üdítőitalgyártás. A következő években Mezőkovácsházán és Szeghalmon új sütőüzem épül, megkezdődik a Békéscsabai Konzervgyár egyes üzemeinek rekonstrukciója, hozzálátnak a békéscsabai Zöldért vágóhídjának korszerűsítéséhez. Murányi Miklós referátuma végén a VII. ötéves terv megyei célkitűzéseivel foglalkozott. Mint mondotta, megyénk mezőgazdasága a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének szilárdítása mellett a gazdaság dinamikusabb növekedését és az életszínvonal érezhető javulását irányozza elő. A mezőgazdaságban elsősorban a ráfordítások mérséklésével, a nettó termelés 18-21 százalékos növekedését, az élelmiszergazdaságban az élőmunHozzászólások Szünet után első hozzászólóként Győrfi Károly, a Te- szöv titkára lépett a mikrofonhoz. Bevezetőben szólt a szövetkezetek érdekképviseleti munkájáról, majd a gazdálkodás gondjait elemezje. Mint mondotta, az esztendők során nem módosultak a fő feladatok, viszont jelentősen változtak a körülmények, nőtt a szövetkezetek között a differenciálódás. Ami az elmúlt évet illeti: biztató, hogy megyénkben tovább csökkent a veszteséges üzemek száma, a meglévő gondokat is objektív körülmények idézték elő. Végezetül a keresetszabályozás adta lehetőségekről beszélt a Teszöv titkára. Kovács József, a Hidashá- Állami Gazdaság igazgatója mondotta: két gazda van. Az egyik a népgazdasági érdekeket figyelembe vevő szabályozás, a másik a termelő. Az évek alatt kialakult feszültségeket saját példával érzékeltette: 1981-ben 1200, 1985- ben 1609 tehén adott tejet ka hatékonyságának 30 százalékos emelését kell biztosítani. A termelés sok irányú fejlesztése mellett, az ágazat is jelentősen hozzájárulhat megyénk szociális, kommunális és infrastrukturális elmaradásának csökkentéséhez. A feladatokat összegezve Murányi Miklós rámutatott: — A VII. ötéves terv és ezen belül az idei év célkitűzései csak úgy valósulhatnak meg, ha többek között a párt, a gazdasági, a társadalmi és az érdekképviseleti szervek, az intézmények, vagyis a termeléshez valamilyen módon szorosan kötődő, kapcsolódó szervezetek következetesen javítják munkamódszereiket. Különös figyelmet kell fordítani a vezetők személyes példamutatására, s határozottabb fellépés szükséges a kényelmességgel, a mulasztással, a társadalmi tulajdon megsértőivel szemben. Nem szabad elfelejteni, hogy az arra alkalmatlan vezetők egész kollektívák kezdeményező készségét, munkamorálját el tudják rontani, s körülötte a közömbös, fásult emberek passzív kollektívákká formálódnak. Ugyanakkor az arra alkalmas vezetőket politikailag, anyagilag, erkölcsileg támogatni, védeni kell. Adjunk több ösztönzést, segítséget a feladatok megvalósítását bátran vállaló vezetőknek és kollektíváknak — mondotta befejezésül Murányi Miklós. a gazdaságban, kezdetben 6,5 millió litert, tavaly már 10,3 millió litert. Egy tehén átlaga akkor 5300 liter volt, 1985- ben 6300 liter. A költségek egy literre 5,74 forint, ebből a takarmány 3,14 forint. most 1985-ben 7,74 forintban van egy liter tej, s a takarmány költsége ennek 49 százalékát adja. Ezzel szemben a literenkénti haszon öt éve 1,87 forint volt, míg tavaly már csak 95 fillér. Csizmár Sándor, a Békéscsabai Konzervgyár termelési osztályvezetője, a zöldségtermelésről fejtette ki gondolatait. Hozzászólásában természetesen gyári aspektusból közelítette meg. Mint mondotta az aszály ellenére a termelőszövetkeztek a gyár nyersanyag-szükségletét kielégítették: 59 ezer 304 tonna zöldség nyersanyagot vásároltak fel a mezőgazdasági üzemektől, több mint 290 millió forintot meghaladó értékben. Az idei tervekről elhangzott: a gyár és termelőpartnerei a szerződéseiket megkötötték, az esztendő során csaknem 70 ezer tonna zöldségféle átvételét és feldolgozását tervezik. Varga István, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség Békés megyei főfelügyelője a megyei helyzetet elemezte. Kimutatta, hogy az' 1984-ről 1985-re az üzemi balesetek száma 4500-ról 4700-ra növekedett. A 26 halálos kimenetelű esetből tíz történt a tsz- ekben, egy az élelmiszeriparban. A jövőben is komoly feladat tehát a megelőzés. Számíthatnak rá — mondotta a vezető szakember, hogy több ellenőrzést tartunk 1986- ban. Hiányosságként említette Varga István, hogy kevés a megyében a felső- és középfokú végzettségű munkavédelmi szakember, Az aktíva résztvevőinek egy csoportja Fotó: Fazekas László ezért gondoskodni kell a szakember utánpótlásról. Lázár Lajos, a Szeghalmi Fehér Lajos Termelőszövetkezet elnöke a rizstermesztés helyzetét boncolgatta. Szólt az elmúlt tervidőszak gondjairól. Egyebek között kiemelte: az aszályos évek a rizstermesztést is nagymértékben súlytották, a csapadékhiány hűvös időjárással párosult. Békés megyében 11 nagyüzem csaknem 3700 hektáron termesztett tavaly rizst, hektáronként átlagosan 3,2 tonnás termést takarítottak be. A rizstelepek felújítása folyik. noha az öntözési kedvezmény a rizst nem érinti, pedig jelentős importot vált ki ezzel a magyar mezőgazdaság. Rednágel Jenő, a MÉM főosztályvezetője a mezőgazdaság és az élelmiszeripar országos eredményeiről beszélt. Szólt a kényszerű piacváltásról. Ezzel kapcsolatban elmondta: a magyar mezőgazdaság nemzetközi ösz- szehasonlításban is jól állja a versenyt, a népgazdaság életében meghatározó szerepet tölt be. Ecsetelte a termelőszövetkezetek közötti termelési színvonalkülönbségeket, elemezte az üzemek közötti differenciálódások okait. Szólt a gabonatermesztés fokozásáról, az állattenyésztés fellendítésének lehetőségeiről, a műszaki fejlesztésről és a beruházásokról. Végezetül a VII. ötéves terv célkitűzéseit vázolta. Vörös István, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, a megye instruktora hangsúlyozta a mező- gazdaság fontosságát, az élelmiszeripari termékek stratégiai értékét. Nehéz az ágazat helyzete, hiszen az 1985- ös év kritikus volt, s emiatt feszültségekkel telivé válik, a VII. ötéves terv indító éve, 1986 is. A népgazdaság tervezőasztalán mindenkor igy igyekeznek meghozni a szükséges intézkedéseket. Rendszeresen évről évre adódnak azonban újabb és újabb feladatok. A kormányzat által kidolgozott intézkedések mellett szükség van arra is, hogy a termelőüzemekben dolgozó szakemberek is mind többet tegyenek a jövedelmezőség javításáért. Dr. Szelezsán János, az MTESZ ellenőrző bizottságának tagja, a Neumann János Számítás- technikai Társaság alelnöke kettős minőségben vett részt az aktívaülésen. Bevezetőben az MTESZ társadalmi szerepét, a mezőgazdaságot segítő tevékenységét boncolgatta. Ezt követően áttért a számítás- technika gyakorlati lehetőségeire. Mint mondotta, a számítástechnika a gyakorlat részévé nőtt, termelőerővé vált, az élet diktálta követelmény mind jobban elterjeszti. A társaság vállalkozási lehetőségével segíti a számítástechnika még szélesebb körben való elterjesztését, szorgalmazza a gyakorlati megvalósításokat. Lempert László, a Kétegyházi Béke Tsz elnöke a gabona- termesztés aktuális feladatait vette górcső alá. Elérhetőnek tartja a VII. ötéves terv célkitűzéséit, teljesíthetőnek 1,8 millió tonna gabona megtermelését. Ennek feltételeiről azonban gondoskodni kell. mert az eszközök elhasználódtak, szükséges a pótlásuk, a technológiai fegyelem szigorításra szorul, a termelői érdekeltség nem megfelelő. Hozzászólása végén így fogalmazott: „A mezőgazdasági üzemek a következő tervciklusban is aktív partnerek akarnak lenni, de az árrendszert úgy kell kialakítani, hogy a gabona- termesztés ne csak politikai program legyen, hanem valamennyi benne részt vevő gazdaság közös feladatává és érdekeltségévé válhasson. Zdm András, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója a VII. ötéves tervidőszakra is áthúzódó gondokról beszélt. De hangsúlyozta, hogy a belföldi ellátás a tervezésben, a termelésben az első helyen szerepel. Az idén 2 százalékos fogyasztásnövekedésre számítanak. Megemlítette, hogy a terv szerint az idén kevesebb — 860 ezer — sertést vásárolnak fel, de kedvezőnek ítéli, hogy a minőségi termelés kerül előtérbe. Szeretnék elérni, hogy már májusban ismertté váljanak a rákövetkező év termeltetési, felvásárlási feltételei, hogy a kistermelők és a nagyüzemek jobban felkészülhessenek. Utolsó hozzászólóként dr. Eleki János, a TOT főtitkára, az Elnöki Tanács tagja lépett a mikrofonhoz. Először is kiemelte: az aktívaülést az őszinte légkör, a jó munkakapcsolat, a ten- niakarás jellemezte. A beszámolóhoz kapcsolódva beszélt a három aszályos esztendő okozta terméskiesésekről. Mint mondotta, sok üzem a túléléshez kénytelen volt igénybe venni tartalékait. A nehéz helyzetbe került gazdaságoknak a gondok ellenére maradt erejük a megújuláshoz. Az elmúlt évet értékelve a TOT főtitkára elmondta, hogy feszültségek keletkeztek a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó szövetkezetek soraiban, ezen gazdaságok gondja nőtt. A TOT főtitkára taglalta a tej-, a hús-, a gyümölcs- és szőlőtermelés gondjait. Szólt az idei elképzelésekről, a szabályozórendszer módosításáról. Hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság változatlanul stabilizáló szerepet tölt be népgazdaságunk életében. A közelgő termelőszövetkezeti kongresszusról elmondotta: erősíteni kell a szövetkezeti tagság és a mozgalom további kötődését, kapcsolatrendszerét. Beszélt a háztáji gazdaságok szükségességéről, a termelőszövetkezetekben az ipari tevékenységek meghonosodásáról. A TOT főtitkára kiemelte, hogy feltétlenül szükséges javítani a tagság érdekeltségi rendszerén, ezzel is segítve a falvak népességmegtartó, lakosságeltartó szerepét. A termelőszövetkezeti mozgalom céljai egybeesnek a XIII. pártkongresszuson meghatározott agrárpolitikai célkitűzésekkel, a termelőszövetkezeti tagság nemcsak végrehajtója, hanem alakítója is az agrárpolitikának. L. L.—Sz. J.—Sz. A.
