Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 12. szám

1986. január 15., szerda NÉPÚJSÁG 0 A JKSZ KB ülése Eduard Sevardnadze Japánba utazott A japán kormány meghí­vására kedden Moszkvából hivatalos látogatásra Tokióba indult Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­re. Tokiói látogatását követő­en Eduard Sevardnadze hi­vatalos baráti látogatást tesz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és a Mongol Népköztársaságban is. Kadhafi nyilatkozata Ha az Egyesült Államok katonai akciót indítana Lí­bia ellen, az súlyos követ­kezményekkel járna — je­lentette ki Moamer el-Kad- hafi líbiai államfő az ABC amerikai tévéhálózat által hétfőn éjjel sugárzott inter­jújában. Kadhafi kifejtette: egy há­borús konfliktus csatatérré változtatná a Földközi-ten­ger egész térségét, véget vetne a térségben a hajózás­nak, a kereskedelemnek. Lí­bia kénytelen lenne olyan akciókhoz folyamodni, ame­lyek súlyos következmé­nyekkel járnának az Egye­sült Államok számára, akár az amerikai 6. flotta meg­semmisüléséhez vezetnének. Kadhafi aláhúzta: nem Lí­bia alkalmaz „terrrorcselek- ményeket” az Egyesült Ál­lamok ellen, hanem ameri­kai részről fenyegetik kato­nai támadással országát. Ez a valódi — és az állami po­litika szintjére emelt — ter­rorizmus — mondotta Kad­hafi, aki szerint ilyen „álla­mi terrorpolitikát” folytat az arab népek eHen Izrael is. A líbiai vezető megismé­telte: kész személyesen meg­tárgyalni Reagan elnökkel a két ország között fennálló vitákat, bármikor szívesen látja Reagant, vagy, ameny- nyiben megfelelő amerikai meghívást kap, kész Wa­shingtonban is tárgyalni a viszály rendezéséről. Eluta­sította azonban azt, hogy or­szágát Washington erőszak­kal kényszerítse politikájá­nak megváltoztatására. Két rendkívül jelentős té­mával, a szocialista önigaz­gatás politikai rendszere mű­ködésének bíráló elemzésé­vel, valamint a dolgozók ter­melőeszköz-birtokosi és jö­vedelemelosztási alkotmá­nyos jogainak érvényesítésé­vel foglalkozik kedd délelőtt megkezdődött és szerdán is folytatódó kétnapos ülésén a JKSZ Központi Bizottsága. A Központi Bizottság tag­jai írásban kézhez kapták a szövetségi társadalmi-rend- szerügyi tanács jelentését „a szocialista önigazgatás poli­tikai rendszerének működé­séről és tökéletesítéséről”. Ezt a 75 ezer szavas doku­mentumot — amely értéke­lést ad az önigazgatási rend­szer eddigi működéséről, s javaslatokat tesz az önigaz­gatási döntéshozatali folya­mat tökéletesítésére, a kül­döttrendszerű képviselő tes­tületek működésének megja­vítására, a küldöttválasztá­sok további demokratizálásá­ra, a társadalmi-politikai kö­zösségek alkotmányos jogai­nak következetes érvényesí­tésére, az alkotmányosság és a törvényesség fokozott vé­delmére — néhány nappal ezelőtt országos vitára bo­csátották. A KB-ülésen most Joszip Vrhovec, a jugoszláv állam­elnökség tagja terjesztette- elő a jelentést, hangoztatva, hogy az nem javasolja az ország 1974-es alkotmányá­nak megváltoztatását, hanem a rendszer hatékonyabbá té­telét szorgalmazza az alkot­mányos keretek között, a törvények és rendelkezések konkretizálása útján. A második napirendi pont­ról Nikola Sztojanovics, a JKSZ KB Elnökségének tag­ja tartott beszámolót. A Központi Bizottság a kétnapos vita végén mind­két témáról határozatban fejti ki véleményét. Jugoszláviában is nö­vekszik a kábítószerélve­zők száma — írja a belg­rádi Politika. Hivatalos értékelések szerint a ká­bítószeresek száma 30— 40 ezer között mozog, s évente átlag 30-an hal­nak meg drogtúladagolás következtében. Jugoszlávián keresz­tül jelentős kábítószer­csempészést és -eladást bonyolítanak le külföldi, libanoni, iráni, pakisztá­ni, indiai, szíriai, egyip­tomi, nigériai, nyugatné­met, osztrák és olasz ál­lampolgárok. A kábító­szer-forgalmazásért bíró- ságilag elítéltek 40 szá­zaléka ezek közül kerül ki. Véget ért kedden a kétnapos szíriai—libanoni csúcstalálko­zó, s Amin Dzsemajel libanoni államfő hazatért Damasz- kuszból, ahol Hafez Asszad szíriai elnökkel tárgyalt. A de­cember 28-i damaszkuszi megállapodást aláíró három milí­cia képviselői, akik a nap folyamán Haddam szíriai alelnök- kel tanácskoztak, azt közölték, hogy Amin Dzsemajel elutasí­totta a megállapodást (Telefotó) Negyvenedik évforduló a szovjet—mongol kapcsolatokban Ünnepi gyűlésen emlékez­tek meg kedden Ulánbátor­ban a szovjet—mongol ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának negy­venedik évfordulójáról. A mongol szakszervezetek központi kultúrpalotájában megrendezett ünnepségen je­len volt Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének el­nöke, Dumágin Szodnom, az MNFP KB PB tagja, minisz­Még alig múlt el az öröm­ünnep amiatt, hogy Spanyol- ország és Portugália belépé­sével a Közös Piac tagorszá­gainak száma tizenkettőre bővült, a közösség brüsszeli központjában máris szorong­va kérdezik: nem csökken-e a létszám tizenegyre? Az aggodalmat Dánia ma­gatartása okozza. Dánia a közösség legutóbbi csúcsér­tekezletén az ellenzők kö­zött is a leghatározotabban helyezkedett szembe a kö­zösség alapokmányát képező 1958-as római szerződés mó­dosításával, a Közös Piac in­tézményeinek elengedhe­tetlenül szükséges reformjá­val. Mivel e kérdés még nincs megoldva, az ügy Dánia el­lenállásán ismét elakadhat. Az ország közvéleményét a terelnök, más párt- és álla­mi vezetők, valamint a mon­gol dolgozók képviselői. Cerendasijn Namszraj, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára beszédében mél­tatta a négy évtizeddel ez­előtt aláírt dokumentum je­lentőségét Mongólia számára, szerepét a két ország kapcso­latainak alakulásában. Az ünnepségen felolvasták a szovjet vezető testületek­nek az évforduló alkalmából a mongol vezetőkhöz intézett üdvözletét. kérdés továbbra is megoszt­ja. Elképzelhető, hogy az ügyben népszavazást tarta­nak, s annak kimenetele tel­jesen bizonytalan. A gyáriparosok szövetsége nagy kampányba kezdett Dá­niában. A szövetség elnöke levelet intézett 2300 gyár- tulajdonoshoz, s abban arra hívta fel őket: igyekezzenek minden lehető eszközzel megértetni a munkásokkal és alkalmazottakkal, vala­mint a helyi sajtóval és po­litikai körökkel, högy a Kö­zös Piaccal való szakítás (vagy a Közös Piac szakítása Dániával) mennyire káros lenne, hiszen az ország kül­kereskedelmének 60 százalé­kát a közösség tagországai­val bonyolítja le, ennek visszaesése a munkanélküli­séget is alaposan megemel­né. Hollandia „szerzett” egy megyét A királynő jelenlétében ünnepélyesen az ország te­rületéhez csatolták Fle- volandot, Hollandia 12. megyéjét. Az új megye 1650 négy­zetkilométernyi területét mintegy fél évszázados gi­gászi munkával a tenger­től „rabolták el”. Ez a sajátos „honfoglalás” Hol­landiában a XIII. század óta tart. A kis ország asz­tallap simaságú területé­nek nagy része 3-4 méter­rel alacsonyabban fekszik a tenger szintjénél, kitéve az óceán pusztító viharai­nak. Az 1400-as évek óta óriási gátakkal újabb és újabb területeket zártak el véglegesen a tengerár be­törése elől, az így kialakí­tott belső tavakat kiszárí­tották és termékennyé tet­ték. Nagy eredményeket ér­tek el ebben már a XVI— XVII., majd a XIX. szá­zadban, de a legjelentősebb vállalkozás a XX. század­ra esik. A tervhez — amelynek gondolata az el­ső világháború idején szü­letett meg, amikor Hol­landia súlyos élelmiszer- hiánnyal küzdött — a ’30- as években láttak hozzá. Az új megyét 180 ezer „honfoglaló” lakja, zö­mük paraszt. Ipar még csak kevés települt ide, messze nem a várt mér­tékben. Flevoland így egyelőre Hollandia mező- gazdaságát, a világ egyik legnagyobb hozamú, és aránylag a legtöbbet ex­portáló mezőgazdaságát gyarapítja. Flevoland igen közel fekszik Amszterdamhoz, Vtrechthez, Hilversum- hoz, de nincs messze Hol­landia más ipari centru­maitól sem, úthálózata, infrastruktúrája máris fejlett, ezért remélik, hogy rövidesen az ipar is felfe­dezi. Ügy számolnak, hogy az ezredfordulóig megdup­lázódik Flevoland lakói­nak száma, ami enyhít a holland nagyvárosok zsú­foltságán. (Hollandia Eu­rópa legsűrűbben lakott országa, egy négyzetki­lométerre 339 lakos jut.) Intézkedések repiilőgéptiizek esetére A manchesteri repülőtéren a nyáron bekövetkezett légikatasztró* fákhoz hasonló események megelőzése, illetve a repülőgépek kigyul­ladásakor várható emberáldozat csökkentése érdekében jelentős in­tézkedéseket határoztak el az angol polgári repülési hatóságok. Manchester repülőterén a British Airtours Boeing 737-es gépének kigyulladása után 55 ember vesztette életét a tűzben, javarészük halálos füstmérgezést szenvedett. Most folynak Angliában azok a gyártási próbák, amelyek során a tűznek jelentős mértékben ellen­álló üléseket és üléshuzatokat állítanak elő. A próbavizsgálatok biztatóak. Ebben az évben és jövőre a brit légitársaság járatain a gépek­ből kiemelik a vészkijáratok melletti üléseket, és a kijáratokat kü­lönleges megvilágítással látják el. Fontolgatják — bár előzetes vizs­gálatok szerint az utasok idegenkednek ettől — olyan fejre húzha­tó, füstvédő maszkok rendszeresítését, amelyet a hadseregnél alkal­maznak. Ez a nejlonzacskóhoz hasonló eszköz lehetővé tenné, hogy az utasok az erős füstben elegendő oxigéntartalékkal várják ki, míg a menekülést jelentő kijáratokhoz jutnak. Közös Piac Tizenkettő helyett tizenegy? üdeni kérdőjelek Bulgária nagy események, ünnepek előtt Új utak keresése a gazdasági életben A harmadik világban tör­ténő, ritkaságszámba koránt­sem menő hatalomátvételek vagy hatalomátvételi kísér­letek természetes és állandó kísérőjelensége a bizonyta­lanság. Legtöbbször a pucs- csok hírének világgá röp- pentése után még jó ideig nem lehet tudni, hogy sike­res volt-e a katonaság be­avatkozása, kik állnak pon­tosan az akció kulisszái mö­gött, és hogy milyen válto­zásokat jelenthet az adott ország kül- és belpolitikájá­ban a hirtelen vezetéscsere. Hasonló a helyzet pilla­natnyilag a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságban. Az egymásnak sokszor el­lentmondó hírügynökségi tu­dósítások, hírek és rémhírek sokaságából egyelőre nem hámozható ki teljes bizton­sággal az események mene­Megszakadt a telefon- és te­lexösszeköttetés a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság és a külföld között azután, hogy az adenl rádió hétfőn egy államellenes ösz- szeesküvés meghiúsításáról és a puccskísérlet négy ve­zetőiének kivégzéséről adott hirt. A Jemeni Szocialista Párt KB PB hivatalos köz­leményének ismertetése után az adenl rádió csak zenét sugárzott, éjfélkor pedig be­szüntette adását. te, s az sem, milyen kiter- jedésűek voltak a harcok. Részletes információk hiá­nyában a kommentátorok jobbára az Arábiai-félsziget délkeleti részén levő, ha­zánknál mintegy négyszer nagyobb állam politikai hát­terét rajzolják fel. Az 1967-ben angol gyar­mati Uralom alól felszaba­dult JNDK huzamosabb ide­je a szocialista orientáció útját választotta, mind bel-, mind külpolitikai vonalveze­tését a haladás útjának ke­resése, a szocialista közös­séggel és gz antiimperialista erőkkel való szövetségek ki­alakítása jellemezte. Az ade- ni rendszer megbecsült sze­repet játszik az el nerp kö­telezettek sokszínű mozgal­mában. A függetlenség után beindult iparosítás persze szerény méretű eredményei­re támaszkodva reális, még­is ambiciózus programot tűz­tek a másfél-két millióra be­csült népesség elé, az örö- 'költ elmaradottság leküzdé­sére, a felemelkedésért ví­vott küzdelem meggyorsítá­sára. Ilyen háttér, ilyen adott­ságok ismeretében egy do­log tűnik csak bizonyosnak: bárhogyan végződjenek is a mostani események, alapve­tő érdek, hogy mihamarabb ismét egy megszilárdult ve­zetés folytassa a népi Je­men haladó programjait. Sz. G. A gazdasági megújulás A bolgác gazdasági éle­tet, a munka termelékeny­ségében elért kiemelkedő eredményeket néhány fon­tos gazdasági döntés ismere­te nélkül aligha lehetne megérteni. Bulgáriában 1979- ben történt nagy fordulat az 1963-ban bevezetett új gaz­dasági mechanizmusban. A korábban trösztösített nagy mezőgazdasági szervezete­ket (agráripari komplexu­mokat) decentralizálták, s ma a településekre épülve 274 működik már az ország­ban. A mezőgazdaság irá­nyítását tehát 1979-től új alapokra fektették, bevezet­ték a társadalmi-állami irá­nyítási elvet: megszűnt, a mezőgazdasági minisztérium, s az agráripari komplexu­mok önkéntes társulás alap­ján az Országos Agráripari Szövetségbe tömörültek. (Ez utóbbi szervezet a gazdasá­gi, tudományos, kutató, fel­vásárló, ellátó és értékesítő szervezetek önkéntes szövet­sége.) 1981-től aztán csök­kentették a központi terv­mutatókat, s bevezették az ellenterveket, amelyekben az üzemek dolgozói csak a munka termelékenységéből adódóan emelhetik a köz­ponti tervek által megadott termelési célokat. A gazda­sági reform aztán fokozato­san kiterjedt az iparra is, és ma már a bolgár népgazda­ság minden ágazatában je­len van. Az elmúlt ötéves tervben — különösen a tervidőszak elején — dinamikus fejlő­dést mutatott a bolgár nép­gazdaság, de a három éve tartó aszály és a tavalyi zord tél — különösen a mezőgaz­daságban — meghiúsítani látszott a terveket, s gondo­kat okozott az energiaellá­tásban is. A gyors fejlődés­nek az elmúlt, 1985-ös esz­tendőben a külpiaci feltéte­lek szigorodása is határt szabott. A nemzeti jövedelem 1985- re tervezett 4,1 százalékos növekedését megnehezítették az előbb említett okók. S ezt még inkább alátámasztja az a tény, hogy a bolgár export egyharmadát az aszállyal viaskodó mezőgazdaság ad­ja. A párt- és állami vezetés felismerte azt is — a bolgár sajtóban szinte nap mint nap cikkeznek erről —, hogy a megtorpanó gazdasági fej­lődés csak úgy lendíthető fel ismét —, s ezzel foglalko­zott a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága 1985. márciusi ülésén —, ha a gazdaság áttér az intenzív fejlődésre, pa a tudomá­nyos-technikai eredménye­ket minél gyorsabban alkal­mazzák a gyakorlatban, s ha a társadalmi-politikai rendszert is tökéletesítik. A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusán ez év áprilisában éppen ezek lesz­nek a központi kérdések. Hz idei népgazdasági terv A pártkongresszusra ké­szülve a gazdasági szakem­berek a minőség, a haté­konyság és a tudományos­technikai eredmények beve­zetésének, fejlesztésének új formáit kutatják. Vitára bo­csátják az elmélet és a gya­korlati megvalósítás között jelentkező problémákat is. Az eredményekre alapozva azonban már erre, az 1986- os esztendőre is komoly fej­lődést irányoztak elő a nép­gazdaság különböző ágaza­taiban. A Bolgár Kommu­nista Párt 4 százalékos nem­zeti jövedelem-gyarapodást tervez, a társadalmi munka termelékenységének növeke­désében 4,5 százalékot, a kül­kereskedelemben 5 százalé­kos fejlődést. A lakosság re­áljövedelme 2 százalékkal nő, az egy főre jutó fogyasz­tási alapot pedig 6 száza­lékkal többre tervezik. Igen nagy ugrásnak számít a la­kossági szolgáltatás növelé­sére szánt 9,5 százalékos nö­vekedés, és figyelemre mél­tó, hogy a tudományos fej­lesztésekre és alkalmazási tevékenységre a nemzeti jö­vedelem 3,1 százalékát szán­ják. A dinamikusan fejlődő Szadovo városközpontja (A szerző felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents