Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-13 / 292. szám
1985. december 13., péntek NÉPÚJSÁG Ülést tartott az MSZMP Békés Megyei Bizottsága (Folytatás az l. oldalról) cikkek, valamint a vegyesiparcikkek eladása nőtt, a ruházati cikkek értékesítési volumene viszont csökkent. A vendéglátás összehasonlító áron mért forgalma is kevesebb. A megye kiskereskedelme a szilárd tüzelőanyagok kivételével megfelelő áruellátást biztosított. Az élelmiszerekből — egyes fűszerféléket és savanyúságokat kivéve — folyamatos volt a kínálat. A ruházati forgalom visszaesésének egyik lényeges oka, hogy a nagy készlet ellenére a kínálat nem felelt meg a lakosság keresletének. Férfi- és női konfekcióból a választék és a minősg továbbra sem kielégítő, a lábbelik ára pedig évek óta magas, szegényes a választék. A legtöbb hiánycikk a vegyesiparcikk- árufőcsoportban jelentkezett. Egyes építőanyagokból a vártnál alacsonyabb volt a kereslet. A viszonylag kiegyensúlyozott áruellátást a kereskedelem csak a korábbinál nagyobb mértékű forgóeszközhitellel tudta biztosítani. A megye kereskedelmi szálláshelyeit igénybe vevők száma mintegy 9 százalékkal nő. A belföldi vendégek száma valamelyest csökkent, a D jövő évi tervek A jövő évben fő célkitűzésünk az életszínvonal javítása, és ezzel összhangban a gazdasági fejlődés ütemének élénkítése, a népgazdasági egyensúly elősegítése. Ennek érdekében továbbra is nagy figyelmet kell fordítani az exportárualapok bővítésére és minőségének javítására, a termelési hatékonyságának és a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelésére. Az erőforrásokkal való eredményesebb gazdálkodás megköveteli a meglevő kapacitások jobb kihasználását, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentését, a belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztését. Előre kell lépni a munkatermelékenység javítása, a munkaerő racionális foglalkoztatása terén. Átgondoltabb, műszakilag és kereskedelmileg megfelelőbben előkészített fejlesztési döntésekre van szükség. Nagy hangsúlyt kell helyezni a meglevő kapacitások megújítására és kiegészítésére, a szűk keresztmetszetek és a technológiai egyenetlenségek megszüntetésére. A fejlesztések segítsék elő a tudományos eredmények, a hasznos újítások gyorsabb alkalmazását, a hatékonyabb munka- és üzemszervezési módszerek elterjesztését. Javítani kell a- tervező- munka színvonalát, és ösztönözni a bevált tervezési módszerek elterjesztését. A vállalati terveket teljesebb, sokoldalúbb és érdemibb információkkal, a kisebb egységekre háruló feladatok meghatározásával és a demokratizmus erőteljesebb szélesítésével kell megalapozni. A vállalatvezetés új formáitól azt várjuk, hogy hozzájárulnak a kollektívák tulajdonosi érzetének, érdekeltségének és a gazdaság menetére gyakorolt befolyásának növekedéséhez. Az ipari termelés várhatóan 2,5—3 százalékkal növekszik. Az alapvető cél a gazdaságos export bővítése. A termelést, a gazdálkodást és a vezetést erőteljesebben jellemezze a kezdeményező és kockázatvállalási képesség, a vállalkozói felfogás erősítése. Nagyobb gondot kell fordítani az anyagbeszerzési és áruértékesítési lánc megszervezésére. Erősíteni kell az új típusú vállalatközi kapcsolatok elterjedését. Meg kell teremteni a feltételeket a feldolgozóipar gyorsabb ütemű fejlődéséhez és kapcsolódását a központi programokhoz. külföldieké viszont számottevően emelkedett. Nőtt az idegenforgalommal foglalkozó szervezetek és a szállodai férőhelyek száma. A megye programkínálata és az idegenforgalomban érdekelt szervek együttműködése érzékelhetően javult, de még mindig nem kielégítő. A lakosság pénzbevétele az egy évvel korábbinál lényegesen mérsékeltebb, 5,5—6 százalékkal nő, ami jelentősen elmarad az országostól. A mérsékelt ütemű növekedés oka, hogy a mezőgazda- sági termékértékesítésből származó bevételek az előző évi szintet várhatóan nem érik el. A bér- és személyi jellegű jövedelmek az elmúlt évit meghaladóan 7 százalékkal nőnek. Az egyik fő célkitűzést, a bérek reálértékének megőrzését — igaz, hogy csak megyei átlagban — sikerül teljesíteni. Kedvezőtlen azonban, hogy a teljesítmények, a képződő nyereségek és a bérkiáramlás nincs mindenhol egyensúlyban. A lakosság megtakarítási készsége tovább csökkent. A betétállomány növekedése több évre visszamenően a legalacsonyabb. A lakossági hitelek állománynövekedése ez évben is lényegesen nagyobb mint a betétállományé. A nehéziparban segíteni kell a szénhidrogén-kutatás és -termelés központi program alapján folyó bővítését. Az ágazatban a tőkés export növekedését a gépipar gazdaságosan értékesíthető termékkörének bővítésével és erőteljesebb piaci politikával kell elérni. Az építőanyagipar időben alkalmazkodjon a kereslet szerkezetének változásához, törekedjen a felhasználói igények kielégítésére. A könnyűiparban a fő figyelmet a termékek választékának bővítésére, a jelentkező fogyasztói igények kielégítésére kell fordítani. A bútoripar a termékszerkezet módosításával, a minőség javításával és színvonalasabb piaci munkával teremtsen kedvezőbb feltételeket termékeinek értékesítéséhez. A textil- és textilruházati ipar törekedjen a minőségi és divatigények mind teljesebb kielégítésére. Az élelmiszeriparban — a termelés átlagot meghaladó növelése mellett — a feldolgozottsági fok piaci igényeknek megfelelő növelése, a termékek minőségének javítása és a csomagoláskultúra további fejlesztése a legfőbb feladat. Növelni kell a termelési és értékesítési biztonságot. Élelmiszeriparunkra továbbra is kiemelt feladat hárul az exportfeladatok teljesítésében. Az építőiparban az alapvető cél a jelentkező igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás, az építési határidők betartása, és a kivitelezés minőségi színvonalának javítása. Az árnövekedés ütemének mérséklése érdekében fegyelmezettebben és takarékosabban kell gazdálkodni a költségekkel, jobban együttműködni a szállítókkal és nagyobb összhangot teremteni az egyes technológiai szakaszok között. A mezőgazdasági termelés — a tervek szerint a minőség javításával egyidejűleg — 2 százalékkal fog növekedni. Kiemelt feladat a gabona-, a húsprogram és a komplex melioráció folytatása. Törekedni kell a hozamok és a gazdálkodás jövedelmezőségének javítására. Növelni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési színvonalát. Az egyedi pénzügyi rendezés adta lehetőségek jobb kihasználásával és az üzemi A korábbi, közel másfél évtizeddel ezelőtt elkészített területfejlesztési terv fő célkitűzéseinek — a megye gazdasági fejlettségében és az életkörülményekben mutatkozó elmaradottság csökkentése, másrészt a megyén belül minden lakos számára megközelítőleg azonos feltételek, lehetőségek biztosítása — teljesítésében jelentős eredmények születtek. Megváltozott a termelés feltétel- rendszere, struktúrája, javult a lakosság életkörülménye. Mérséklődtek az ellátottsági színvonalban mutatkozó nagy különbségek. Az eredmények mellett jelentős gondjaink yannak. Infrastrukturális téren tovább mélyült a megye viszonylagos elmaradása. A megyék között csak Békés megyében fogyott jelentősen a népesség száma, az elvándorlások és a kedvezőtlen korösszetételből is adódó viszonylag alacsony természetes szaporodás miatt. Az ipar és az építőipar munkaerő-megtartó képessége a vártnál kedvezőtlenebbül alakult, a mezőgazdaság viszont nagyobb szerepet vállalt a foglalkoztatásban, a települések fejlődésében. A lakosság — még a városi településeken is — egyre nagyobb mértékben vett részt az infrastruktúra fejlesztésében. A megye lakosságának életszínvonala és életkörülA megye ipara a jövőben is vállaljon meghatározó szerepet a fejlődés társadalmi, gazdasági, feltételeinek továbbfejlesztésében, más ágazatok és a lakosság szükségerőfeszítések növelésével meg kell oldani a pénzügyi hiánynyal küzdő üzemek helyzetének rendezését. A növénytermesztés volumene 3 százalékkal növekedjen. Az állattenyésztésben pedig meg kell változtatni a kialakult kedvezőtlen helyzetet. Jó minőségű alapanyagról és takarmányról való gondoskodással erősíteni kell a kistermelők érdekeltségét a több és jobb minőségű végtermék előállításában. Jobban kell hasznosítani a mezőgazdasági melléktermékeket, erősíteni a kisegítő és melléküzemági tevékenységet. A pénzeszközök és a hitelek teljesebb kihasználásával el kell érni a technikai eszközök legszükségesebb pótlását, és korszerűsíteni az állattenyésztési telepeket. A kereskedelem alapvető ménye javult. A fejlesztési eszközök nagyobb része a városok infrastrukturális fejlesztését szolgálta, de a bevándorlások miatt a szükségletek újratermelődtek. A községi népesség életkörülményeinek javításához növekvő mértékben járult hozzá a lakosság. A település- hálózat átalakulását a városok, a kiemelt szerepkörű települések fejlesztése, a városok számának gyarapodása és a falvak differenciált fejlődése jellemezte. A terület- és településfejlesztés a jövőben is teremtsen kedvezőbb körülményeket a gazdaság intenzív fejlődéséhez. az indokolatlan területi aránytalanságok mérséklődéséhez, az életkörülmények javulásához, a lakosság lét- és szociális biztonságának megőrzéséhez. Megyénk kedvező adottságait, a meglevő és még feltárás alatt álló természeti kincseit még hatékonyabban kell kihasználnunk. Az intenzív fejlődés érdekében erősíteni kell a helyi önállóságot és kezdeményezőkészséget,, tovább szélesíteni a szocialista demokráciát, javítani a tanácsi és termelő szervezetek, valamint a lakosság együttműködését. A terület- és különösen a településfejlesztés feladatainak megoldása során továbbra is szükség lesz a lakossági erőforrásokra. leteinek kielégítésében, a terület- és településfejlesztési feladatok eddiginél nagyobb arányú megoldásában. Az ésszerű, gazdaságilag indokolt önállósodási törekvésefeladata továbbra is a kiegyensúlyozott alapellátás és a vásárlók igényeihez igazodó árukínálat megteremtése. Javítani kell a választékot, a minőséget és a vásárlási körülményeket. Az idegenforgalom szervezésében javítani kell az együttműködést és a programkínálatot, jobb feltételeket teremteni a megye adottságainak idegenforgalmi hasznosításához. A közlekedésben tovább kell javítani az utazás feltételeit, jobban kihasználni a teherszállítási kapacitást, és a fő figyelmet az energiatakarékosságra fordítani. A hírközlési feltételeinek javítása elodázhatatlan. A tanácsok törekedjenek a VII. ötéves tervi koncepcióikban megfogalmazott feladatok időarányos megvalósítására, keressék a saját forket figyelemmel kísérjük és támogatjuk. A gépiparban elsősorban a már meglevő és a „húzóágazatnak” minősített alágazatok fejlesztése indokolt. (Mezőgép- és szerszámgyártás, alvázgyártás, hajtómű-, festő- berendezés-, vízgépészeti és kazángyártás, híradástechnikai alkatrész- és részegységelőállítás.) A következő néhány évben a termelésben váljon általánossá a számítógép használata. A megye több ipari egysége csatlakozzon az eletkronikai és robottechnikai központi programokhoz. A könnyűipar jelentősége a jövőben is megmarad. A termelés növekedésével számolunk; a többlettermelés nagyobb részének országhatáron túl kell piacot keresni. A tőkeszegénység miatt az alágazatok között viszonylag kevés kapacitásbővítő beruházás és rekonstrukció várható. Növekedhet a gépletelepítés a fővárosból, valamint a használt gép tőkés viszonylatbóli beszerzése és a kölcsönbérlet (lízing). Az iparág nagy létszámú, főként női munkaerőt foglalkoztat, ezért jelentős szerepe van és lesz a jövőben is a bedolgozók és a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásában. A nagy hagyományokkal rendelkező építőanyag-ipar országosan is fontos szerepe megmarad. Folytatódik az üveg-, a tégla-, a cserép- és a szigetelőanyag-gyártás kiemelt fejlesztése — főként központi erőforrásokból. Az igen szűk csomagolóüvegkapacitás jelentős bővítése csak egy új huta építésével lehetséges. Ezt a beruházást az Orosházi Üveggyárban szeretnénk megvalósítani. A megye iparában jelentős helyet foglalnak el az ipari szövetkezetek. Többségük az elmúlt 15 évben dinamikusan fejlődött. Az exportban, ' a belföldi áruellátásban, a lakossági szolgáltatásban betöltött szerepük jelentős. Tevékenységükben fejlődjön a lakossági szolgáltatás. Fontos az ipari szövetkezetek, az állami ipar és a mezőgazda- sági szövetkezetek melléküzemágai közötti termelési együttműködések fenntartása, és fejlesztése, s ezzel a háttéripari termelés erősítése. Az építőipar rugalmasabban alkalmazkodjon a változó igényekhez. Kívánatos a teljes körű versenyhelyzet kibontakoztatása. Fordítsanak nagyobb figyelmet az anyagtakarékosságra, elsősorban az erre ösztönző érdekeltség kiterjesztésével. A mezőgazdaság legfontosabb feladata a gabona- és húsprogram folytatása, a termelőberendezések elhaszrások növelésének lehetőségét, és alakítsanak ki még szorosabb együttműködést a térség gazdasági egységeivel és a lakossággal. A tervezett 2900 lakás felépítése mellett törekedjenk a lakásgazdálkodás, -elosztás és -fenntartás színvonalának javítására. Üj tantermek építésével csökkenjen az általános iskolai szükségtantermek száma. Növekedjen a középiskolai tantermek száma. Bővüljön a víztermelő kapacitás és fordítsanak fokozott figyelmet a szennyvíztisztítás és csatornázás fejlesztésére. A jelentés végezetül felhívja a pártszervek, a társadalmi és érdekképviseleti szervek figyelmét arra, hogy minden erővel és politikai tekintélyükkel segítsék a jövő évi gazdasági feladatok végrehajtását. nálódásának megállítása és az erőteljesebb műszaki fejlesztés. Növekedjenek a hozamok és javuljon a gazdálkodás jövedelmezősége. Ne csökkenjen a megművelhető terület, folytatódjon a melioráció, fordítsanak nagyobb figyelmet a javított földek termőképességének megóvására. Az integrációs szervezetek (Bage, Déte és termelési rendszerek), az üzemek közötti együttműködés jobb kihasználásával segítsék az üzemek termelésfejlesztését és gazdálkodását. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelési színvonalát — a mezőgazdasági nagyüzemek integrációjával — hosszú távon fenn kell tartani. Növekedjen az alaptevékenységen kívüli tevékenység aránya és volumene. A mezőgazdasági üzemek továbbra is vegyenek részt a település ellátásában, ezzel is erősítve a térségek népességmegtartó képességét. Az élelmiszeripar továbbra is Békés megye egyik legfontosabb gazdasági területe marad. A fejlesztési cél változatlanul a piaci igényeknek megfelelően feldolgozott termékek arányának növelése, a csomagolás javítása, mindezek érdekében az intenzív műszaki fejlesztés. Fenn kell tartani a termelés sokoldalúságát. A megye természeti adottságainak, területi elhelyezkedésének figyelembevételével az energiafelhasználás szerkezetét a lehetőségekhez mérten tovább kell javítani. Folytatni kell a megyei gázprogramot, a hálózat és a fogyasztók bővülésével arányosan szükséges növelni a szolgáltatói kapacitásokat. Kísérje kiemelt figyelem és segítség a szénhidrogén-bányászat megyénkben megvalósuló beruházásait. A szilárdtüzelőanyag-ellátást mennyiségi és minőségi téren egyaránt biztonságossá kell tenni. A megújuló és másodlagos (mezőgazdasági hulladék, termálvíz, stb.) energiaforrásokat szélesebb körben kell alkalmazni. A közlekedés-szállítás igazodjon a termelő ágazatok és a lakosság igényeihez. Folytatni kell a vasutak és közutak korszerűsítését, a hidak átépítését. A szállítás szervezettségének javításával növelni kell a járművek kihasználtságát, csökkentve a fajlagos energiafelhasználást. Az eddiginél jobban javuljon a megyén, főleg a vonzás- körzeten belüli közlekedés. A megye területének nagyobb részén megoldatlan a megbízható hírközlés. A következő években — jelentős megyei és helyi tanácsi pénz bevonásával is — számottevő fejlesztéseket kell megva(Folytatás a 3. oldalon) Békés megye hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciója A termelőerők fejlesztése
