Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-13 / 292. szám
NÉPÚJSÁG Ülést tartott az MSZMP Békés Megyei Bizottsága Az életkörülmények javítása A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztése A vízgazdálkodásban az árvízkárok megelőzése, illetve csökkentése érdekében tovább kell javítani' az árvíz- védelmi művek felszereltségét. korúak jobb ellátására ki kell bővíteni a házi betegápolás és -gondozás, valamint a szociális ellátás anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az óvodákban váljon általánossá az iskola-előkészítés. Az általános iskolákban a szükségtantermek, az esetenként meglevő két műszakos oktatás megszüntetése, a tornatermek és kiszolgálóhelyiségek pótlása a célunk. A nagy létszámú korosztályok oktatási feltételeinek megteremtésére a középfokú oktatási intézményhálózatot bővíteni kell. A következő öt évben meg kell valósítani a tanítóképzést, majd a kihelyezett tagozatú felsőfokú közgazdászképzést. Tovább csökkenjenek a lakosság műveltségében és kulturális színvonalában meglevő területi különbségek. A művelődési házak nagy részét fel kell újítani. A kistelepüléseken segíteni kell a közösségi életre jobban alkalmas, több célú intézmények kialakítását (iskola, könyvtár, klub, tájház, sport- létesítmények). A megye- székhelyen épüljön új művelődési központ. Az emberi környezet védelmével és a természeti értékek megóvásával is javuljanak az életkörülmények. Fokozottabban kerüljön előtérbe a megelőzés. Növekedjen természeti adottságaink társadalmi hasznosítása, javuljon az ezzel kapcsolatos társadalmi szükséglet kielégítésének színvonala. Ez vonatkozik a jó minőségű vizekre, a mezőgazdasági termőterületek termőképességének környezetkímélő javítására, a komplex vízrendezésre, az erdőtelepítésre, a szennyvíztisztításra és a hulladékkezelésre, a természeti és környezeti értékeink megőrzésére. Javuljon az üdülés és vendégforgalom feltétele. Hasznosuljanak megyénk fel nem tárt adottságai. Gyógy- és üdülőhelyeink (Gyula, Szarvas, Gyopáros) fejlesztésére, a kedvező adottságok jobb kihasználására, megyén kívüli (sőt országhatáron kívüli) tőke bevonását is szorgalmazni kell. fokú ellátási szintekre kell hozni. A népességmegtartó erő növeléséhez erősíteni kell a meglevő gazdasági bázist. A többi község és kisközség fejlesztésénél alapvető cél, hogy valamennyi településen megteremtődjenek az alapfokú ellátás feltételei. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani és több pénzt áldozni a műemlék és műemlék jellegű épületek felújítására, állaguk romlásának megállítására. Különösen a gyulai vár állapota kritikus. A helyi tanácsok gazdasági önállósága növekszik, s ez fokozottabban segítheti a lakossági infrastrukturális ellátottságban meglevő területi különbségek csökkentését. Erősödjön a tanácsok érdekeltsége a források növelésében és hatékony felhasználásában. Kedvezményekkel (díjak, hozzájárulások elengedésével) és támogatással segítsék a fejlesztéseket, az ipartelepítéseket, illetve -bővítéseket. (Folytatás a 2. oldalról) lósítani. A televízió és főleg a rádió vételi lehetőségein javítani kell. A városokban fokozatosan ki kell építeni a kábeltelevízió rendszerét. Az alapellátásban folytatódjon az életkörülmények területi közelítése, javuljanak a feltételek a középfokú és felsőfokú ellátás eléréséhez. Változatlanul fő feladat a lakáskörülmények javítása, a kilencvenes években a mennyiségi szükségleteket ki kell elégíteni. Növekedjen az állami erőből épülő lakások aránya. A magánlakás-építés feltételei telkek biztosításával, terület-előkészítéssel, az építkezés terheinek csökkentésével javuljanak. Emelkedjen a lakásgazdálkodás színvonala. A megye egész területén 1995-re a lakosságot jobb minőségű ivóvízzel kell ellátni. A kilencvenes évek elejére valamennyi községet be kell kapcsolni a közműves vízellátásba. Növekedjen a csatornázott területek aránya. Alapvető kereskedelempolitikai célkitűzés az áruellátás elért színvonalának emelése, a vásárlási körülmények javítása. Ösztönözni kell azokat a kereskedelmi formákat (pl. mozgóbolt), amelyek jobb színvonalon és gazdaságosabban képesek ellátni a kisebb lélekszámú településeket. Nagyobb ütemben korszerűsödjenek a tüzelő- és építőanyag-telepek és szolgáltatásaik. A háztáji és kisegítő termelés érdekében is fejleszteni kell a csarnok- és piackereskedelmet, annak szervezetét. A következő időszakban a lakossági szolgáltatásokat elsősorban a meglevő hálózatra kell alapozni. Meg kell teremteni a hatékonyabb működés és a jobb minőségű munka feltételeit. bővíteni a szolgáltatások körét. Az egészségügyi ellátásban legfontosabb a fekvőbetegellátás biztosítása, a kórházak rekonstrukciója, felújítása. A járóbeteg-ellátás javítására új létesítményeket kell építeni. Az alapfokú egészségügyi ellátásban az eddigieknél nagyobb szerepet kell kapnia a betegségek megelőzésének, a felvilágosító munkának, a szűrésnek. Ennek érdekében javítani kell a körzeti orvosok technikai felszereltségét. Az idősII települések fejlesztése A települések fejlődésében fejeződjenek ki a helyi adottságok és a lakosság cselekvőkészsége. Békéscsaba a felsőfokú központi feladatoknak megfelelően fejlődjön. A megye három városát (Békéscsaba, Gyula, Békés), valamint Mezőberény és Sarkad nagyközségeket, illetve ezek vonzáskörzetét magába foglaló közép-békési településegyüttest — tekintettel a felsőfokú szerepkörre és a megyeközpont viszonylagos elmadottságára — koncentráltan, de koordináltan kell fejleszteni. Az itt élő népesség száma jelentős (jelenleg a megye lakosságának csaknem 40 százaléka él itt), s távlatban növekvő tendenciájú. A többi város és a körzetközpontok ellátottsága közelítse meg a teljes közép- és részben felsőfokú ellátási szintet. Folytatódjon az arra alkalmas települések várossá nyilvánítása. Az óriás falvakat és a kedvező adottságú kisebb községeket a teljes alap- és részleges középA megye 17 gazdaságilag legelmaradottabb települése három körzetben van. Nagykamarás, Almáskamarás, Dombiratos, Lökösháza, Ke- vermes, Magyardombegyház, Kisdombegyház, a délkelet-békési térségben, Körösújfalu, Zsadány, Üjsza- lonta, Mezőgyán, Geszt, Bi- harugra, Körösnagyharsány, az északkelet-békési térségben, Bucsa, Kertészsziget, Ecsegfalva, az északnyugatbékési térségben. E területeken a fejlesztések célja, hogy a meglevő gazdasági bázis erősítésével, szerkezetének módosításával, új fejlesztésekkel bővüljenek a foglalkoztatási lehetőségek, javuljon az itt élők életszínvonala, erősödjön a települések eltartó képessége. A felsorolt három mikrokörzet fejlesztésére, elmaradottságuk csökkentésére társadalmi, gazdasági programot kell kidolgozni, amelynek végrehajtását már a VII. ötéves tervidőszakban meg kell kezdeni. Csatári Béla kiegészítője Az írásos előterjesztésekhez Csatári Béla fűzött szóbeli kiegészítést. A gazdaság 1985. évi terv- teljesítéséről szólva először a múlt évi lendületes növekedés megtorpanására keresett magyarázatot: — Megyénk gazdaságát érzékenyen érintette az exportértékesítési feltételek romlása, a támogatási rendszer megváltoztatása. Különösen a hús- és baromfiipari termékek külpiaci keresletének csökkenése és az e termékeket sújtó árveszteségek okoztak gondot. A termelési és piaci feltételek kedvezőtlenné válása miatt élelmiszeriparunk és építőanyag-iparunk termelése elmarad az előző évi szinttől. A mezőgazdaságunk is — több kedvezőtlen körülmény miatt — nehéz helyzetbe került. A növénytermesztést már harmadik éve aszály sújtja, így a fontosabb kalászos gabonafélék termésátlagai elmaradtak a múlt évi eredményektől. Az állattenyésztés jövedelmezőségének romlása miatt az előző évihez képest minden ágazatban csökkent az állatszám. Ezen belül mintegy 160 ezerrel csökkent a sertésállomány, ami 15—20 ezer tonnával kevesebb húst jelent. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árának növekedése jelentősen elmaradt az ipari értékesítési árak emelkedésétől. Több kedvezőtlen tényező együttes hatására a háztáji és kisegítő gazdaságokban is jelentősen csökkent a termelési kedv. A megyei pártbizottság titkára a továbbiakban áttekintette a múlt évben elért legfontosabb eredményeket. Részletesen szólt többek között a könnyűipar és a tartósítóipar sikereiről, a szövetkezeti ipar lendületes növekedéséről, a jelentős gabonatermelésről, a kukorica és a napraforgó termésátlagának emelkedéséről, az endrődi gázmező termelésbe állításáról, újabb 7500 lakás gázhálózatba kapcsolásáról Békés megye gazdasági fejlettsége az ország más megyéitől több tekintetben elmaradt. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán hozott határozat módot ad az arra rászoruló területek segítésére. A VII. ötéves tervidőszakban megyénk a felzárkózáshoz jelentős támogatást kap a kormánytól. Békés megye segítésére azonban több középtávú tervidőszakon keresztül szükség lesz. Emellett — különösen a település- fejlesztésben — alapvetően £gját erőnkre kell támaszkodnunk. Hosszú távú célkitűzésünk a megye népesség- fogyásának megállítása. és 1000 új telefontulajdonos öröméről. Majd áttért az 1986. esztendő tennivalóinak összegzésére. Hangsúlyozta: — Gazdaságunkban a termelés növekedése jövőre is elsősorban a kielégítő hazai ellátást és az exportcélokat szolgálja. A tőkés export további növelése mellett — a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval megkötött megállapodások alapján — bővüljenek exportlehetőségeink, különösen az élelmiszeripar és a fogyasztási cikkek területén. Kiemelt feladat az ipari termelés 2,5—3 százalékos bővítése (ezen belül az élelmiszeripar termelésének erőteljesebb növelés), a gépipar termékstruktúrájának további korszerűsítése, export- képességének javítása, a könnyűipari termékek élénkülő belföldi és külpiaci keresletének minél teljesebb kihasználása, és a jövedelemtermelő képesség további erősítése. Sokrétű és összetett feladat vár a mezőgazdaságra. A megyében a foglalkoztatottak 36 százaléka itt dolgozik, a lakosság több mint fele falun él, ahol az egyetlen igazán jelentős jövedelemforrás a mezőgazdaság. Az ágazat eredményessége kihat a falu népességmegtartó erejének alakulására is. Ennek következtében alapvetően fontos a növénytermesztés hozamának növelése (főleg szemes terményekből), az állatállomány csökkenésének megállítása, illetve a korábbi állatszám visz- szaállítása, a ráfordítások csökkentése (főleg a takarékosság és ésszerűség révén), a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési színvonalának megatrtása (vagy ahol lehet, emelése), a háztáji integráció további erősítése. Ésszerű, jól koordinált fejlesztési döntésekkel, a saját erő és a hitellehetőségek fel- használásával meg kell állítani az állóeszköz-állomány további elöregedését. A termelési kedv javítása érdekében elengedhetetlen a ter- melőerők megfelelő tájékoztatása, a minőségi követelményeknek megfelelő termelési feltételek biztosítása, valamint a termelők és a feldolgozó vállalatok közötti kapcsolat fejlesztése. A jövő évi tervhez fűzött kiegészítőjében Csatári Béla végezetül az eredményes gazdálkodás feltételeiről szólt-. Rámutatott arra, hogy a siker döntően a párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetés igyekezetén múlik. Emellett az is elengedhetetlen, hogy mindenütt nagyobb figyelmet fordítsanak a műszaki fejlesztésre, az eszközkihasználás hatékonyságának növelésére, az észszerű anyag- és energiatakarékosságra, a hulladékok és melléktermékek arányának csökkentésére (illetőleg másodhasznosítására), a folyamatos szervezeti korszerűsítésekre és a munkaerő legésszerűbb hasznosítására, az érdekeltség és a teljesítménymérés kiterjesztésére, valamint az érdemi demokratizmus további szélesítésére. A megyei pártbizottság titkára a hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepcióhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében az 1972-ben készített terv végrehajtásának tapasztalatait összegezte, majd a jövőről szólva így folytatta: Hozzászólások A második és harmadik napirend vitájában négyen vettek részt. Olajos Imre, a Kardoskúti Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke a mezőgazdaság néhány fontos kérdéséről beszélt. Elmondta, hogy a három éve tartó aszályos időszak kimerítette a szövetkezeteket, s ezért helyes az óvatosság, a viszonylag csekély fejlődés tervezése. Nagy eredményeket hozott a komplex meliorációs programok végrehajtása, és intézkedéseket sürgetett néhány romló pozíciójú mezőgazdasági ágazat, elsősorban a gabonatermesztés fejlesztésére. — Alapvető feladat a gazdaság intenzív fejlesztésének elősegítése. Amilyen mértékben ugyanis előbbre tudunk jutni munkánk hatékonyságának javításában, olyan mértékben javulhatnak a lakosság életkörülményei, fejlődhetnek településeink. Ugyanilyen fontos feladat a megye népességfogyásának megállítása. Ezt a célt persze csak hosszú távra lehet kitűzni, mert megyénk sajnos még évekig fogyó né-J pességű lesz. A megye népességmegtartó erejének növeléséhez a lakosság többségét érintő gondok közül az ezredfordulóig terjedő időszak első felében meg kell oldanunk az ivóvíz minőségének javítását, fel kell számolnunk a lakáshiányt, optimális feltételeket kell teremtenünk a középfokú oktatásban, fejlesztenünk kell a fekvőbeteg-ellátás intézményhálózatát, és javítanunk a települések közötti közúti közlekedést. A jövőben is nagy figyelmet ^ell fordítanunk a város és a falu viszonyára. Nagyobb hangsúlyt kap a községek fejlesztése, ami a fejlesztési eszközök elosztásában is kifejeződik. Az indokolatlan különbségeket elsősorban az infrastrukturális ellátás javításával mérsékeljük, de javulnak a községekben a jövedelemszerzés feltételei is. A városokat és a falvakat, nem egymás rovására, hanem kölcsönös érdekeikből kiindulva kell fejlesztenünk. A nehezebb gazdasági körülmények között is értékes társadalmi folyamatok bontakoznak ki a megyében. Sokasodtak a helyi kezdeményezések. Növekedett a lakosság cselekvő részvétele, anyagi vállalása a település- fejlesztésben. Ez is bizonyítja, hogy bátran építhetünk a terület- és településfejlesztés érdekében a helyi emberek tenniakarására, a társadalmi összefogásra. Ezen alapul hosszú távú tervünk sikere. Szabó István, a mezőkovácsházi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára elmondta, hogy az év jól indult, rekordterméseket ígért, de a búzánál a fuzá- riumos fejlődés, a kukoricánál pedig a szárazság és a nagy meleg jelentős termés- kiesést okozott. Üdvözölte a termelési kedv fellendítésére hozott intézkedéseket, és ecsetelte, milyen gondokat okoz a térség fejletlen infrastruktúrája. Ábrahám Béla,, a békéscsabai pártbizottság első titkára Békéscsabának, Gyulának. és Békésnek, az egymás mellett fekvő három városnak együttműködéséről ejtett szót. A közös fejlesztésre ’74 óta van érvényes határozat, történt is némi fejlődés, de kevés az igényekhez és a lehetőségekhez képest. A gyorsabb előrejutáshoz felül kell vizsgálni a fejlesztési terveket, és szükség esetén pályázatot kell kiírni az újak elkészítésére. Rusznák Pál, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat brigádvezetője az élet- körülményekről és ezzel ösz- szefüggésben a lakásépítésekről mondta el véleményét. Ismertette a vállalat helyzetét, fejlesztési törekvéseit, majd tájékoztatta a testületet, hogy az ÁÉV új anyagok és új módszerek alkalmazásával igyekszik jobb minőségű lakásokat átadni. A testület dr. Szabó Sándor elhalálozása miatt időközben megüresedett helyre behívta tagjai sorába Kiss Sándort, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjét. A pártbizottsági ülés résztvevői Fetó: Szőke Maigit
