Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-12 / 291. szám

1985. december 12„ csütörtök Előzze meg! Futómű, kerekek, gumiabroncsok Erős, mechanikus igény- bevételek hatására megvál­tozhat autónk futóművének beállítási értéke. Erre olyan egyértelmű jelekből követ­keztethetünk, mint a kor­mányzási elégtelenség, illet­ve a gumiabroncsok egyen­lőtlen kopása. A kerekek széttartásánál az első gumiabroncsok bel­ső, összetartásánál pedig a külső profiljai kopnak erő­sebben. Elégtelen dőlés ese­tén az egyik kerék ktllső vagy belső profilja kopik jobban. A csipkés kopás a lengéscsillapító hibájára fi­gyelmeztet bennünket. A keréktárcsákat gyakran sár, hó, vagy jég borítja. En­nek következtében kiegyen­súlyozatlanok lesznek a ke­rekek. A tárcsákat tehát ér­demes időközönként ellen­őrizni és a lerakódásoktól megtisztítani. A gumiabroncsok szelepei a port és a sarat nem szere­tik, a beléjük fagyott latya­kot pedig végleg nem. Még ősszel pótoljuk ezért az eset­leges hiányzó szelepsapká­kat, és egész télen át sűrűn ellenőrizzük, nem veszett-e el valamelyik. A gyárilag előírt guminyo­más rendszeres ellenőrzése mindig fontos, ősszel és té­len azonban különösen az, mert a kocsi stabilitásának egyik legfontosabb feltétele. Hóban és jégen sem szabad csökkenteni a gumik nyo­mását, mert nem javítja, hanem éppen ellenkezőleg: rontja a stabilitást. A műszaki előírások azt követelik meg, hogy a sze­mélyautó gumiabroncsainál legalább 1 milliméter le­gyen a profilmélység. A ha­tósági előírás természetesen a végső határt adja meg. A biztonság előírása: 3 milli­méternél kisebb profilmély­ségű gumival ne vágjunk neki az ősznek, télnek. Igen hasznos, ha télen le­hetőleg mind a négy keré­ken hógumi van. Aki vi­szont télen is kiépített uta­kon jár, nem feltétlenül kell költenie rá, ha azonban már rászánta a pénzt az M + S jelzésű gumikra (az M és S betűk a német Matsch és Schnee — sár és hó — sza­vak kezdőbetűi), vegyen hoz­zájuk külön keréktárcsát is. Hosszú távon olcsóbb és a gumik is továbbtartanak. Fékezés, fékhibák, műsze­res vizsgálat í— s néhány jó tanács. Havas, de főleg jeges úton kerüljünk minden hirtelen mozdulatot — hirtelen kor­mányzást, fékezést, kuplung­felengedést. Sokat használ­juk a. motorféket, de a gáz­pedált is lassan engedjük vissza, mert a hirtelen visz- szaengedéstől is megcsúsz­hat a kocsi. Csúszós úton lehetőleg so­ha ne fékezzünk erősen. Ha mégis rákényszerülnénk, szakaszos fékezéssel, a fék pillanatnyi felengedésével egyidejű kormánykorrekció­val igyekezzünk megőrizni a kocsi stabilitását. Télen parkoláskor, soha ne húzzuk be a kéziféket. A fékszerkezet mechanikus ré­szei befagyhatnak, ezen csak a kiolvasztás segít, de gyak­ran a gépkocsit el kell me­leg helyre szállítani. Esős időben, latyakos uta­kon a fékrendszer szennye­ződhet és a fékezés első sza­kaszában nem a megszokott fékhatást tapasztaljuk. Azon túl, hogy ezzel tudatosan számolunk, nagyon fontosba balesetmegelőzés szempont­jából a fékhatás indulás előtti ellenőrzése is. • A tél folyamán időközön­ként vigyük közlekedésbiz­tonsági vizsgálatra gépko­csinkat. A Magyar Autóklub műszaki állomásain elvégez­tetett műszeres vizsgálat megbízhatóan kiszűri azokat a hibákat, amelyek esetleg végzetes balesethez vezetné­nek.- kbt — (Folytatjuk) Hz állampolgár jogán... A jó múltkoriban örömmel hallgattam a Kossuth rádió reggeli adásában Békéscsa­báról és a megyéről dr. Abrahám Bélával, a városi pártbizottság első titkárával, vala­mint Araczki Jánossal, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesével készített inter­jút, egyik kedvenc riporterem, a mindig lényegre tapintó Forró Tamás közvetítésé­vel. Őszintén szólva, többet szerettem vol­na hallani. A szűkre szabott műsoridők azonban így is reflektorfénybe állították Békéscsabát, a megyét. Ráirányították a hallgatók figyelmét (mindenütt!) a város és az egész megye történelmileg hátrányos helyzetére, amire a Népújságban közölt VII. ötéves tervkoncepciók is utaltak. Ám azt is hallottuk, ebben már némi előrelé­pés van és a távlati elképzelések is bizta­tóak. A riportalanyok' kitértek arra is, amire a nehezedő körülmények ellenére joggal lehetünk büszkék. A csabai­ak például a modern mű­szerezettséggel bíró, és még most is bővülő városi kór­házra, a korszerű és tág le­hetőségeket nyújtó új könyv­tárra, az új lakótelepekre, a dinamikusan fejlődő bolt­hálózatra,. a lakosság segít­ségével épülő sportcsarnok­ra. De más városok büszke­ségeit is sorolhatnánk hosz- szan. Ezek nagy, valóban orszá­gosan is figyelemre méltó példák. Ám vannak ennél jóval kisebbek is. A hétköz­napok apró változásai, ame­lyeket az emberek városuk, településeik új ötéves terv­elképzeléseiben megjelölt ja­vaslatok, tehát a jövőbeni fejlődés reményeivel kap­csolnak egybe. És amelyek­hez jórészt a maguk önkén­tes tevékenységével is hoz­zájárulnak. Előbb azonban hadd térjek ki valami más­ra .. . Mostanában, mint írtam, gyakran állnak reflektor- fényben vezetők, s köztük városok, kisebb települések és megyék ,,försztmen”-jei. Néha jogos a pellengérre ál­lításuk, bár a szocialista de­mokratizmus szélesítésének még bukdácsoló, de egyre in­kább kiteljesedő gyakorlata kapcsán, manapság már nem egy ember felelős valamiért. Az autóbuszon hallottam két városbéli ember okfejté­sét. „Majd akkor szavazom meg a tehót, amikor a há­zamból kilépve, esős időben, nem gázolok térdig sárban Ha az utcákat akarják rend­be tenni közös pénzekből, ehhez annyit adok, amennyit csak tudok.” Más szóval: a rossz, a nem éppen legak­tuálisabb célok kitűzése üt­közik a lakók közvetlen ér­dekeivel. De tegyük szívünk­re a kezünket és beszéljünk őszintén: ahol a település- fejlesztéshez égető szükség volna a lakók pénzügyi tá­mogatására. a sok más teher növekedése miatt mindig vannak embercsoportok, akik viszolyognak ettől, ak­kor is, ha a nagy többség egyetért velük. A települések ennek elle­nére örvendetesen és dina­mikusan fejlődnek, és ez ja­vítja a lakosság közhangu­latát, derűsebbé, könnyebbé teszi mindennapi életét. Ahogy járom a megyét és észreveszem a kisebb vál­tozásokat, a fejlődés engem is megragad. Azzal kezdtem, hogy a ne­gatívumok pellengérre állí­tása manapság talán kissé túlzott mértékben szerepel a sajtóban, a rádióban, a tele­vízióban. Azért van ez. mert a kommunikációs orgánu­mok fontos feladatuknak tartják éppen a hibák, a fo­gyatékosságok faragása vé­gett a fellelhető negatívu­mok reflektorfénybe, „szorí- tóba” állítását. Ez végül is pozitív szándék, ha az ará­nyokban nincs hiba. De úgy folytattam: többet szerettem (szerettünk) volna hallani az interjúalanyoktól, a nagy és ismert jó példák mellett a kisebb, hétköznapibb pél­dákról is. Igaz, sok még a bosszú­ság, s a kontrasztok nagyok. Ám az éremnek két oldala van, mondják az emberek, akik emlékeznek a régi sze­gényességünkből eredő po- csolyásokra, ahol az állóvi­zeknek nem volt kedvük kékleni, s ahol most, mint Békéscsaba egykori vásár­terén összkomfortos lakások állnak. Ha végigmegy vala­ki mondjuk a megyeszékhe­lyen (bár körülnézhet más városokban, településeken ugyanígy) szembeötlő, ör­vendetes apró változások ta­núja lehet. Az emberek ösz- szejönnek, ki itt. ki ott, és beszélgetnek — közügyekről. Többször és többet, mint bármikor azelőtt, s bár né­ha szidják is, de többnyire dicsérik városuk, települé­seik vezetőit. Szóval, Békéscsaba. A vá­ros egyik központi részén a nem is olyan régen még jöbbedő-düledező, vályogfa­lú, vagy muharmezőkkel, lá- posokkal teli Bartók Béla út jobb oldalán mára 10 eme­letes házak tömege nőtt. Föld­szintjeiken üzletsorok, a kis butikoktól a rövidesen át­adandó második ABC-áruhá- zig és falatozóig. Megválto­zott a régi „lompos” táj ar­culata, esztétikai állapota, s vele együtt a városlakók életérzete. Nagyvárosi a kép Igaz, az út másik oldala jó­részt még a múltat idézi és utcái is a régiek. Ott még falusi a kép. Marad tehát — még a buszon beszélge­tőkre utalva — a gondokkal, problémákkal való napi szembekerülés is. ahogyan jelzi ezt a békéscsabai ta­nács VII. ötéves tervkoncep­ciója. Nemcsak én mondom, az állampolgár jogán, hanem más emberek is, akik a sok bosszúság ellenére kiállnak a további jó irányú változáso­kért. Megértjük, ami dereng. Éppen a már meglevő, álta­lunk, állampolgárok által e lapban is javasolt, s azóta megvalósult apró változások­ból értjük, értik meg ezt a legtöbben. A cipész örül, hogy végre valóra vált egy tanácstagi beszámolón el­mondott javaslata: tegyenek a Kulich Gyula térre elmoz- díthatatlan padokat (ne tud­ja azokat senki széthurcol­ni). A kismama azért örül, mert már nem döccen a gye­rekkocsi, ha áttolja az útke­reszteződéseken (mert lejtős­re képezték ki a sarkokat). A gépkocsitulajdonos annak, hogy a szanált épületek he­lyén autóparkolókat létesí­tettek (ha átmenetileg is). A nyugdíjas azért, mert a busz­megállók jó részén végre vannak már padok (amelye­ken pihenhet, amíg járata megérkezik). Az újságíró an­nak, hogy a járdáról eltűnt a korlát. A mérnök annak, hogy az utcakereszteződések­nél a sárfelhordás megaka­dályozására megcsináltatták az úgynevezett „sárrázókat”. A gyerekek annak, hogy már elkezdték a legforgalmasabb gyalogátkelőhelyeken a zeb­rák festését. A környékbeli tanyaközpontok is örülnek. Annak, hogy járdalapokat kaptak. A város egyik- új la­kónegyedének bérlői annak, hogy a földgyaluk végre el­tüntették környezetükből az embermagasságig érő gaz­tengert, s a kivénhedt, beteg fák helyén újakat ültethet­tek és kaptak virágpalántát is a társadalmi munkához. Mondanak olyat is az embe­rek, hogy aki kitalálta a Gá­bor Áron utcától a Lencsési úti lakótelepig vezető új utat, okos ember volt. Ezt pedig a közkívánalom „ta­lálta ki”. Rajtuk, mindannyiunkon múlik, hogy ilyen okos cse­lekedet (amelyhez az új öt­éves tervkoncepciók bizta­tást adnak) mindenütt egyre több legyen. A ma még sok kivetnivaló mellett, most Genf után, reményeink ah­hoz is megnőttek, hogy nagy­ra fejlődhessenek az elülte­tett fák, kinyíljanak a virá­gok, szűnjenek a kontrasz­tok. Hisz az új közeg, a mind emberibb miliő, amit együtt építünk, a miénk. Varga Dezső Variálható kisbútorok Harmincféle elemből variál­ható bútorcsalád első sorozatai készültek el a Tisza Bútoripari Vállalatnál. A kisebb és na­gyobb méretű színes, fényes, laminált és pácolt felületű, göm­bölyített, tükrös, világítóé, szennyesruhatartós fürdőszobai, előszobái, stb. elemekből a szo­baberendezés számtalan variá­ciója alakítható ki. Az elemen­ként megvásárolható bútorok tö­meges gyártását a jövő év ele­jén kezdik meg. A vállalat másik újdonsága, a víkendházakba szánt összecsuk­ható konyhabútor, a külföldi vevők tetszését is megnyerte. Az első garnitúrákat már el is szállították Ausztriába. Szocialista brigádok a mozgáskorlátozottakért Hétfőn délután Gyulán, a SZOT—Medosz-gyógyüdülő vezetősége és az ott dolgozó szocialista brigádok hívták meg a gyulai mozgáskorlá­tozottak egyesületének tag­jait. Nemcsak Gyuláról, ha­nem Békéscsabáról, Déva- ványáról, Battonyáról és Békésről is érkeztek szép számmal a vendégek, akiket a gyógyüdülőben Dömény Ferenc üdvözölt, és ismertet­te meg velük az üdülő mun­káját, életét (képünk). A résztvevők nagy érdeklődés­sel nézték meg a Békés me­gyéről szóló színesfilm-be- mutatót, majd baráti beszél­getésen vettek részt a presz- szóban. Itt a szocialista bri­gádok kedveskedtek teával és lángossal a résztvevőknek, majd a helyi citerazenekar tagjai muzsikáltak nekik. A szívélyes vendéglátásért dr. Bereczki Sándor, a gyu­lai egyesület titkára, vala­mint Mekis Pál elnök mon­dott köszönetét. Kép, szöveg: Béla Ottó Egy „milliomos” gépkocsivezető Higgadtság, rutin és szak­maszeretet. A sok egyéb jó tulajdonság között talán ez a három fő elem szükséges ahhoz, hogy a gépjárműveze­tők hosszú éveken keresztül biztonságosan közlekedjenek. Csak mellékesen jegyezzük meg: némi szerencse is köz­rejátszik abban, hogy a ve­szélyhelyzetbe kerülő veze­tőket ne érje baleset. Korai János, a Békés Me­gyei Polgári Védelmi Pa­rancsnokság gépkocsivezető­je a közelmúltban magas ki­tüntetést vehetett át, a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát annak elis­meréséül, hogy több mint egymillió kilométert vezetett balesetmentesen. Ha jelle­mezni kellene röviden, első­sorban szerény, nyugodt és megbízható emberi karakte­rét emelném ki. Elegendő volt hallani azt a néhány keresetlen szót, amelyből ar­ra lehetett következtetni: szüleit, embertársait őszin­tén tiszteli, szereti. Békéscsabán született 1933-ban. Édesapja MÁV- dolgozó, édesanyja szakács­nő volt. Fiuk a négy elemi és a három gimnáziumi osz­tály elvégzése után 1947-ben géplakatos-tanuló lett. A szakmunkásvizsga sikeres le­tételét követően előbb a ke- reki, majd a Felsőnyomási Állami Gazdaságban tevé­kenykedett. Közben elvégez­te a mezőgazdasági gépész­technikumot Mezőhegyesen. védelmi Szövetségbe, ahol motoroskiképző lett. De ko­rábban tagja volt a SZIT- nek, amely az akkori balol­dali fiatalokat tömörítette Több évtizede párttag. A honvédségnél parancsnoki gépkocsivezetőként szolgált, s leszerelése után a Békés Megyei Állatforgalmi Válla­latnál, tíz év elteltével pedig a megyei tanácsnál helyezke­dett el. Csak néhány évvel ezelőtt került át a megyei polgári védelmi parancsnok­ság állományába. Még a hetvenes évek közepén a gépjármű-vezetői és -kar­bantartó vizsgát is letette. Ez nagyban elősegíti őt ah­hoz, hogy a szereléssel, javí­tással kapcsolatos teendőit precízen elvégezze. Mozgásigényének további kielégítése céljából Telekge­rendáson egy 400 négyszög- öles kertet is bérel, ami — véleménye szerint — számá­ra egészségi szempontból nél­külözhetetlen. Így szabad ide­jének jelentős részét ott tölti el. Téli időszakban az isme­rősök felkérésére a disznó­vágásoknál segédkezik. Ha ideje engedi, szívesen olvas, vagy rádiót hallgat, illetve nézi a tévé adásait. Büszke családjára. Felesé­ge, akivel 1962-ben kötött Korai János egymillió kilo­métert vezetett balesetmen­tesen Fotó: Gál Edit házasságot, mint BM-óvodai dajka dolgozik. A 30 éven át kifejtett lelkiismeretes, pél­damutató munkájáért az asz- szony megkapta a Szolgálati Érdemérem ezüst fokozatát. Leányuk jövőre fejezi be ta­nulmányait az egészségügyi főiskolán. Noha Korai János pályá­ja, úgymond, nem bővelke­dik látványos eseményekben, de munkája révén mégis annyi embert megismert, s oly sokat hallott-látott, hogy sokszínű élményeiből, gaz­dag tapasztalataiból talán össze is állhatna egy életre­gény anyaga. Bukovinszky István

Next

/
Thumbnails
Contents