Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

1985. december 7., szombat o |gN;iUl&Tc? Mi lesz a gépekkel: mennek vagy maradnak? beindítás közben a 80 éves Famous, 3 lóerős, állóhengeres lo­komobil Fotó: Gál Edit A legutóbbi szerzemény az osztrák gyártmányú, 1900-as években készült Móricz—Hill fagázüzemű lokomobil. Rösz- kén egy udvarház pincéjében leltek rá, s csupán azért ma­radt meg az utókor számára, mert nem volt vállalkozó, aki onnan kiemelje, s elvi­gye a MÉH-telepre, vagy az olvasztókemencébe. A Két- egyházi Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Inté­zet lelkes gyűjtői azonban megszervezték a falbontást, darut is szereztek, s a na­pokban megérkezett a szép. igen ritka. valószínűleg egyedülálló gép. Ez a legutóbbi szerze­mény, de tudják-e a kedves olvasók, hogy az első gőz- lokomobil hogyan érkezett Magyarországra? Nos, a kor­hű történet szerint: ,.az első gőzcséplő készlet az emigrá­cióban élő Kossuth Lajos. Irányi Dániel. Szontagh Sá­muel. Ihász Dániel és Vet­ter Árpád kezdeményezésé­re. 1852 karácsonyára érke­zett meg" — olvastam a Me­zőgazdasági Gépfejlődéstör­téneti Gyűjtemény kataló­gusában. A gőzlokomobil 50 éven át működött. Közben gyarapodott a gépek szá­ma. mind több gőzeke, és egyéb gőzhajtású masina szolgálta a termelést. Az ak­kori vállalkozókészség és tő­keerő példája, hogy Kispes­ten 1899-ben megkezdték az önálló magyar mezőgazdasá­gi gépgyár építését, 1901-ben mar termelt a gyár. 1912-ben a Hofher— Schrantz Rt. megvásárolta — az első lokomobilok gyártó­jának — a Clayton—Shuttle­wort cégnek az európai te­lepeit, s ez a Magyar Gép­gyártó Művek Rt lett a meg­határozója a magyar mező­gazdaság gyors gépesítésé­nek. A magyar gépgyártás tör­ténetírói itt bizonyára a gép­gyártás fejlődéstörténetét évszámokkal, a gyártott gé­pek számával folytatnák to­vább. Ehelyett Kétegyházán, a mezőgazdasági szakmun­kásképzőben az ennél látvá­nyosabb gépfejlődés-törté­neti gyűjtemény létrehozá­sára vállalkoztak. Az 1970-es években fogtak e munkához, 1976-ban már annyi gépük volt. hogy tervszerű mun­kával kezdték teljessé tenni a sort. Ekkorra széles tábo­ra. sok támogató híve akadt a mozgalomnak, s ma már egyre több üzemben nem se­lejteznek ki gépet a kéteg.v- házi szakemberek megkérde­zése nélkül. A nagy állomás 1980, ek­kor nyilvánították a két- egyházi gépsereget gépfejlő- dés-történeti gyűjteménnyé, s azóta kap rendszeres költ­ségvetési alapot a gyűjte­ményt gondozó kis szervezet a gépek rendbehozatalára. ..újak" vásárlására és a szükséges költségekre. Dr. Pálfi György 1983 óta mint a múzeum vezetője vi­gyázza az értékeket, kutatja fel azokat, s munkálkodik a gyarapodó géppark bemu­tatásán, a közönség számá­ra élvezhető tárlat kiala­kításán. Hozzá fordultunk, mert azt hallottuk, hogy Gödöllőn ke­rül kiállításra a Kétegyhá­zán összegyűjtött anyag; de Pálfi György izgalmas hírrel szolgált: — Az igazság a következő: ezer gépünk van. A kétegy- házi kiállításon kétszáz sze­repel majd, ugyanennyi gé­pet viszünk el Gödöllőre és raktáron marad négyszáz. A gödöllői kiállítás a kétegy- házi fejlődéstörténeti gyűj­temény kihelyezett tárlata lesz. Ide a kétegyházi gépe­ken kívül Gödöllőről és Keszthelyről szállítanak to­vábbi kétszáz gépet. — S megőrzik a gépritka­ságokat, a működő lokomo- bHókat? Ügy mondják, közel 80 százalékuk működőképes, mi hát a fő szempont a két­egyházi és a gödöllői kiállí­tás rendezésénél? — Meghatározó szempont, hogy Kétegyházán készül el Európa egyetlen gabonater­mesztési eszköz- és gépfej­lődés-történeti gyűjteménye, kiállítása a jelenlegi 1000 négyzetméteres pavilonban, ami 1986 végére még továb­bi 600 négyzetméterrel bő­vül. Kétegyháza az országos gépfejlődés-történeti gyűjte­mény bázisa marad. Gödöl­lőn egy általános mező- és erdőgazdasági gépfejlődés­történeti bemutató készül. Európában például három Hart Parr traktor van, s mind a három Kétegyházán. Van 60 lóerős, működőké­pes Stock motoros eke. ez a világon egyedülálló. A Hart Parr traktorokból egy Gö­döllőre is jut. de a motoros eke itt marad. A rendezőelv ugyanis a következő: a funkcionális bemutatóra Két­egyházán nyílik lehetőség, ezért a működő gépek jó ré­sze itt marad. Azt tervez­zük, hogy nyaranként 3-4 napos aratási-cséplési mű­sort is rendezünk. Erre a vi­lágon egy — kanadai — pél­dát ismerünk. S hiteléül az elhangzottak­nak. Pálfi György „szóra" bírta az 1895-ben Ameriká­ban készült benzinüzemű Viktória meghajtó gépet. — Megijedtünk, hogy el­viszik féltve őrzött kincsein­ket, de vajon ismerik-e eléggé ezt a gépgyűjteményt a megyében élők, mivel a megyei múzeumi ajánlások között nem szerepel. — A mi hibánk, hogy nem ismerik eléggé. de még nincs készen a kiállítás. Azt szeretnénk, a gabonater­mesztés gépesítése úgy tá­ruljon az idelátogatók elé, hogy ne kelljen magyarázni: ekkor, meg akkor ilyen ekét használtak, s ha látni akar­ja. menjen el a szombathe­lyi Savária Múzeumba, mert ott van belőle egy. Ehelyett a hiányzó — a fejlődéstörté­neti sorba tartozó — tárgya­kat, gépeket lemásoljuk, idehozzuk, és rajta szerepel majd, hogy az eredeti — a Savária múzeumbeli — pél­dány hű másolata. S ha a látogató végigmegy a kiállí­tott tárgyak között, azt mondhatja: ..Nem vagyok ugyan mezőgazdász, de így fejlődhetett a kezdetektől napjainkig a gabonatermesz­tés". Erre még legalább egy évet várni kell. de én jövőre szívesen beszélgetek itt önökkel — mutat körbe a gépekkel zsúfolt teremben Pálfi György. — Említette már korábban, hogy 1980 óta látogatható a gépfejlődés-történeti gyűjte­mény. Sok vendégük volt az­óta? — Ügy 20 ezren látogattak el hozzánk, közöttük jó né­hány külföldi is. s igen rá­csodálkoztak. micsoda kin­cseink vannak. — Mekkora az értéke a felhalmozott gépcsodáknak? — Kidolgoztam a magam elmélete alapján, hogy mit érhetnek ezek a masinák. A teljesítmény adja a kereske­delmi értéket. Egy példával szeretném érthetővé tenni: egy 4-5 lóerős teljesítményű, benzinüzemű. felújított, üzemképes lokomobil ma 12—18 ezer forintot ér. En­nél több azonban az eszmei értéke. Az évek szerint — 10 évenként ugrik eggyel — szorzószámot kapott, s a har­madik értéknövelő tényező: mennyi van belőle hazánk­ban, Európában, vagy a vi­lágon. s honnan származik. Azt tapasztaltam, hogy az általam kidolgozott érték­megállapítás végeredménye egybeesik a Nvugat-Európá- ban kialakult kereskedelmi értékkel. De jöjjenek csak, és nézzék meg. miből lesznek a működő lokomobilok. s ho­gyan lehet a legrozsdásabb ócskavasat pöfögő traktorrá varázsolni. A javítóműhelyben már le­csiszolták a harmadik Kühne lokomobilt, kijavították, mű­ködik, következik a csinosí­tás, a festés, a külcsín, ráke­rül majd a tábla a gyártás évével és helyével. Búcsúzó­ul megtudtuk még a gyűjte­mény sorsát szívén viselő Pál­fi Györgytől, hogy szomorú veszteség érte a gépeket ja­vítók táborát, mert nemrég egy idős gőzgépész meghalt, s alig akad ember, aki ért ezekhez a régi. gyönyörű gépcsodákhoz . . . Számadó Julianna Részlet a kétegyházi kiállításról. Lokomubilok, meghajtó gé­pek Vállalati iövedelemszabálvozás Hogyan támogatjuk a szelektív fejlesztést? A Minisztertanács október végén fogadta el a jövő évi vállalati jövedelem- és kere­setszabályozást. A határozat érthetően nagy érdeklődést keltett, hiszen a vállalati ve­zetők ennek alapján számít­hatják ki, hogyan is gazdál­kodhatnak az 1986-os eszten­dőben. A szabályozómódosí­tás olyan helyzetben ment végbe, amikor a gazdálkodás eredményei elmaradtak a vá­rakozástól. A konvertibilis elszámolású export a ter­vezettnél rosszabbul alakult, az ipartól is többet várt a vezetés, és bizony, rosszab­bodott a költségvetés pozí­ciója is. BERUHÁZÁSI ADÓKEDVEZMÉNY Mindez érthetően rányom­ja a bélyeget a mostani mó­dosításokra, arhelyeknek egyetlen részletével foglal­kozunk: miként segíti elő a fejlesztést? Természetesen, a ’70-es évek nagy beruházási hullámainak visszatérésére nem lehet számítani, hiszen ennek nincsenek meg a fel­tételei. Viszont a gazdasági fejlődés meggyorsítása meg­követeli, hogy bizonyos te­rületek az átlagosnál jobban fejlődhessenek. Éppen ezért az exportfej­lesztő beruházások, valamint a kiemelt központi fejleszté­si programok zöld utat kap­tak a jövőben, utánuk csak nyolc százalékos felhalmozá­si adót kell majd fizetni. Miután idén a beruházásokat 18 százalékos adó terhelte, ez mindenképpen jelentős kedvezménynek számít. S a tervek szerint 1986. második felétől a vállalati beruházá­sok ösztönzése érdekében a felhalmozási adó 3 száza­lékkal, vagyis 15 százalékra mérséklődik. Persze, mond­hatnánk, kevés lesz az im­máron elengedhetetlenül szükséges fejlesztések bein­dításához ez a kedvezmény, különösen, ha emellett más csatornákon nő az elvonás. Mint például a nyereségadó­nál, ahol 35-ről 40-re emel­kedik az adó. NEM LESZ KÖNNYEBB A szelektív fejlesztést — csak erre ad lehetőséget a gazdaság jelenlegi helyzete — a már meglévő tőke gyor­sabb áramlása is segítheti. E koncepcióba illik bele, hogy jövőre nem kell felhal­mozási adót fizetni a hasz­nált állóeszközök vásárlása után, és ha valaki bérbe­adásra szánt gépet vásárol, akkor csak 8 százalék felhal­mozási adót fizet E néhány és ne- icskö- rü módosítás fel isából is — valószínűleg világo­sán körvonalazódik, hogy a szabályozás mozgásterét erő­teljesen behatárolja a gaz­daság állapota, a külső és a belső piac helyzete. Minden­képpen szükség lenne — mondják a vállalatok és az irányítás szakemberei — például arra, hogy végre csökkenjen a jövedelem köz- pontosítása a vállalati szfé­rában. Ehhez azonban elő­ször az elvonásokat kellene mérsékelni, mert ennek fenn­tartása követeli meg az erő­teljes elvonást. Bár az el­veket már régen megfogal­mazta a kormányzat, még mindig rendkívül lassú az előrehaladás — nem sikerült a támogatásokat leépíteni. S a költségvetés rosszabbodó pozíciója is az elvonás növe­lésére kényszeríti az irányí­tást. Vagyis a vállalatoknak jövőre sem lesz könnyebb a helyzetük. A hatékonyság nö­velésével, megfontolt foglal­koztatáspolitikával marad­hatnak versenyben a hazai és külföldi piacokon egy­aránt. CSAK KIEMELT CÉLOKRA A szabályozás csak a nép- gazdaságilag is kiemelt cé­lok megvalósításához ad ked­vezményeket. Valószínűleg a szelektív fejlesztés sokáig meghatározza majd a gazda­ság helyzetét, csak a legha­tékonyabban termelő, ex­portjukat növelni képes vál­lalatok előtt nyílik meg a di­namikus fejlődéshez az út hosszabb távon is. E fejlesz­téspolitika csak akkor vált- je ba a hozzá fűzött remé­nyeket, ha a struktúraátala­kulás is meggyorsul, és a versenyben végleg lemaradó, a korszerűtlen termékeket alacsony hatékonysággal gyártó cégek kiszorulnak a piacról, és az így felszaba­duló tőkét, munkaerőt más fejlődő ágazatban hasznosít­ják. Ennek elérésének egyik eszköze a szabályozás, amely a kijelölt út mellé állítja a korlátokat: ha ezt rossz hely­re teszi, akadályozza a fej­lődést. A körülmények vál­tozása — az alapelvek sta­bilitása mellett — időről idő­re szükségessé teszi a módo­sításokat. Az már a gazda­ság eredményeitől függ, hogy szélesedik-e vagy keskenye- dik-e az út. Lakatos Mária Javuló minőségű takarmány A növényolaj ipari üzemekben mintegy 300 millió forintos költ­séggel műszaki-fejlesztési prog­ram első szakasza fejeződött be; korszerű gépek beállításával le­hetővé tették a kipréselt, feldol­gozott. magvak héjának eltávo­lítását. A visszamaradt dara ér­tékes tápanyagokat tartalmaz és ezek jól hasznosíthatók az állat­tenyésztésben. A fejlesztés során egyedi meg­oldást alkalmaztak, mivel kül­földön általában alaposan nem tisztítják meg a visszamaradó anyagot a kemény héjtól. A ha­zai üzemekben olyan berende­zéseket szereltek fel. amelyek mindössze 12 százaléknyi rost- tartalmat ..engedélyeznek”. Az így készülő takarmány lénye­gesen jobban emészthető és az állati szervezetben nem okoz kó­ros elváltozásokat. A korszerű módszerrel 25-ről 75 százalékra sikerült növelni az első osztá­lyú napraforgódara arányát. Az eltávolított maghéjjal ka­zánokat fűtenek. Az idén mint­egy 50 ezer tonna értéktelen anyagot tüzeltek el és ezzel több gyárban is feleslegessé tet­ték az olaj fűtést. A VII. ötéves terv időszakában újabb kazáno­kat szerelnek föl; hőfejlesztő berendezést kap például a rá­kospalotai gyár és a marfűi fel­dolgozó üzem. A javított minőségű takar­mányalapanyagot a növényolaj­ipari üzemek a gabonaforgalmi vállalatok közreműködésével ér­tékesítik. Negyvenkétmillió étkezési tojás ke­rül elsősorban Békés megye élelmi­szerboltjaiba a Békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet baromfi-tojó­telepéről. Ennyi tojás egy év alatt 180 ezer Shaver nevezetű tojóhibrid alól kerül ki Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents