Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
1985. december 7., szombat o |gN;iUl&Tc? Mi lesz a gépekkel: mennek vagy maradnak? beindítás közben a 80 éves Famous, 3 lóerős, állóhengeres lokomobil Fotó: Gál Edit A legutóbbi szerzemény az osztrák gyártmányú, 1900-as években készült Móricz—Hill fagázüzemű lokomobil. Rösz- kén egy udvarház pincéjében leltek rá, s csupán azért maradt meg az utókor számára, mert nem volt vállalkozó, aki onnan kiemelje, s elvigye a MÉH-telepre, vagy az olvasztókemencébe. A Két- egyházi Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet lelkes gyűjtői azonban megszervezték a falbontást, darut is szereztek, s a napokban megérkezett a szép. igen ritka. valószínűleg egyedülálló gép. Ez a legutóbbi szerzemény, de tudják-e a kedves olvasók, hogy az első gőz- lokomobil hogyan érkezett Magyarországra? Nos, a korhű történet szerint: ,.az első gőzcséplő készlet az emigrációban élő Kossuth Lajos. Irányi Dániel. Szontagh Sámuel. Ihász Dániel és Vetter Árpád kezdeményezésére. 1852 karácsonyára érkezett meg" — olvastam a Mezőgazdasági Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény katalógusában. A gőzlokomobil 50 éven át működött. Közben gyarapodott a gépek száma. mind több gőzeke, és egyéb gőzhajtású masina szolgálta a termelést. Az akkori vállalkozókészség és tőkeerő példája, hogy Kispesten 1899-ben megkezdték az önálló magyar mezőgazdasági gépgyár építését, 1901-ben mar termelt a gyár. 1912-ben a Hofher— Schrantz Rt. megvásárolta — az első lokomobilok gyártójának — a Clayton—Shuttlewort cégnek az európai telepeit, s ez a Magyar Gépgyártó Művek Rt lett a meghatározója a magyar mezőgazdaság gyors gépesítésének. A magyar gépgyártás történetírói itt bizonyára a gépgyártás fejlődéstörténetét évszámokkal, a gyártott gépek számával folytatnák tovább. Ehelyett Kétegyházán, a mezőgazdasági szakmunkásképzőben az ennél látványosabb gépfejlődés-történeti gyűjtemény létrehozására vállalkoztak. Az 1970-es években fogtak e munkához, 1976-ban már annyi gépük volt. hogy tervszerű munkával kezdték teljessé tenni a sort. Ekkorra széles tábora. sok támogató híve akadt a mozgalomnak, s ma már egyre több üzemben nem selejteznek ki gépet a kéteg.v- házi szakemberek megkérdezése nélkül. A nagy állomás 1980, ekkor nyilvánították a két- egyházi gépsereget gépfejlő- dés-történeti gyűjteménnyé, s azóta kap rendszeres költségvetési alapot a gyűjteményt gondozó kis szervezet a gépek rendbehozatalára. ..újak" vásárlására és a szükséges költségekre. Dr. Pálfi György 1983 óta mint a múzeum vezetője vigyázza az értékeket, kutatja fel azokat, s munkálkodik a gyarapodó géppark bemutatásán, a közönség számára élvezhető tárlat kialakításán. Hozzá fordultunk, mert azt hallottuk, hogy Gödöllőn kerül kiállításra a Kétegyházán összegyűjtött anyag; de Pálfi György izgalmas hírrel szolgált: — Az igazság a következő: ezer gépünk van. A kétegy- házi kiállításon kétszáz szerepel majd, ugyanennyi gépet viszünk el Gödöllőre és raktáron marad négyszáz. A gödöllői kiállítás a kétegy- házi fejlődéstörténeti gyűjtemény kihelyezett tárlata lesz. Ide a kétegyházi gépeken kívül Gödöllőről és Keszthelyről szállítanak további kétszáz gépet. — S megőrzik a gépritkaságokat, a működő lokomo- bHókat? Ügy mondják, közel 80 százalékuk működőképes, mi hát a fő szempont a kétegyházi és a gödöllői kiállítás rendezésénél? — Meghatározó szempont, hogy Kétegyházán készül el Európa egyetlen gabonatermesztési eszköz- és gépfejlődés-történeti gyűjteménye, kiállítása a jelenlegi 1000 négyzetméteres pavilonban, ami 1986 végére még további 600 négyzetméterrel bővül. Kétegyháza az országos gépfejlődés-történeti gyűjtemény bázisa marad. Gödöllőn egy általános mező- és erdőgazdasági gépfejlődéstörténeti bemutató készül. Európában például három Hart Parr traktor van, s mind a három Kétegyházán. Van 60 lóerős, működőképes Stock motoros eke. ez a világon egyedülálló. A Hart Parr traktorokból egy Gödöllőre is jut. de a motoros eke itt marad. A rendezőelv ugyanis a következő: a funkcionális bemutatóra Kétegyházán nyílik lehetőség, ezért a működő gépek jó része itt marad. Azt tervezzük, hogy nyaranként 3-4 napos aratási-cséplési műsort is rendezünk. Erre a világon egy — kanadai — példát ismerünk. S hiteléül az elhangzottaknak. Pálfi György „szóra" bírta az 1895-ben Amerikában készült benzinüzemű Viktória meghajtó gépet. — Megijedtünk, hogy elviszik féltve őrzött kincseinket, de vajon ismerik-e eléggé ezt a gépgyűjteményt a megyében élők, mivel a megyei múzeumi ajánlások között nem szerepel. — A mi hibánk, hogy nem ismerik eléggé. de még nincs készen a kiállítás. Azt szeretnénk, a gabonatermesztés gépesítése úgy táruljon az idelátogatók elé, hogy ne kelljen magyarázni: ekkor, meg akkor ilyen ekét használtak, s ha látni akarja. menjen el a szombathelyi Savária Múzeumba, mert ott van belőle egy. Ehelyett a hiányzó — a fejlődéstörténeti sorba tartozó — tárgyakat, gépeket lemásoljuk, idehozzuk, és rajta szerepel majd, hogy az eredeti — a Savária múzeumbeli — példány hű másolata. S ha a látogató végigmegy a kiállított tárgyak között, azt mondhatja: ..Nem vagyok ugyan mezőgazdász, de így fejlődhetett a kezdetektől napjainkig a gabonatermesztés". Erre még legalább egy évet várni kell. de én jövőre szívesen beszélgetek itt önökkel — mutat körbe a gépekkel zsúfolt teremben Pálfi György. — Említette már korábban, hogy 1980 óta látogatható a gépfejlődés-történeti gyűjtemény. Sok vendégük volt azóta? — Ügy 20 ezren látogattak el hozzánk, közöttük jó néhány külföldi is. s igen rácsodálkoztak. micsoda kincseink vannak. — Mekkora az értéke a felhalmozott gépcsodáknak? — Kidolgoztam a magam elmélete alapján, hogy mit érhetnek ezek a masinák. A teljesítmény adja a kereskedelmi értéket. Egy példával szeretném érthetővé tenni: egy 4-5 lóerős teljesítményű, benzinüzemű. felújított, üzemképes lokomobil ma 12—18 ezer forintot ér. Ennél több azonban az eszmei értéke. Az évek szerint — 10 évenként ugrik eggyel — szorzószámot kapott, s a harmadik értéknövelő tényező: mennyi van belőle hazánkban, Európában, vagy a világon. s honnan származik. Azt tapasztaltam, hogy az általam kidolgozott értékmegállapítás végeredménye egybeesik a Nvugat-Európá- ban kialakult kereskedelmi értékkel. De jöjjenek csak, és nézzék meg. miből lesznek a működő lokomobilok. s hogyan lehet a legrozsdásabb ócskavasat pöfögő traktorrá varázsolni. A javítóműhelyben már lecsiszolták a harmadik Kühne lokomobilt, kijavították, működik, következik a csinosítás, a festés, a külcsín, rákerül majd a tábla a gyártás évével és helyével. Búcsúzóul megtudtuk még a gyűjtemény sorsát szívén viselő Pálfi Györgytől, hogy szomorú veszteség érte a gépeket javítók táborát, mert nemrég egy idős gőzgépész meghalt, s alig akad ember, aki ért ezekhez a régi. gyönyörű gépcsodákhoz . . . Számadó Julianna Részlet a kétegyházi kiállításról. Lokomubilok, meghajtó gépek Vállalati iövedelemszabálvozás Hogyan támogatjuk a szelektív fejlesztést? A Minisztertanács október végén fogadta el a jövő évi vállalati jövedelem- és keresetszabályozást. A határozat érthetően nagy érdeklődést keltett, hiszen a vállalati vezetők ennek alapján számíthatják ki, hogyan is gazdálkodhatnak az 1986-os esztendőben. A szabályozómódosítás olyan helyzetben ment végbe, amikor a gazdálkodás eredményei elmaradtak a várakozástól. A konvertibilis elszámolású export a tervezettnél rosszabbul alakult, az ipartól is többet várt a vezetés, és bizony, rosszabbodott a költségvetés pozíciója is. BERUHÁZÁSI ADÓKEDVEZMÉNY Mindez érthetően rányomja a bélyeget a mostani módosításokra, arhelyeknek egyetlen részletével foglalkozunk: miként segíti elő a fejlesztést? Természetesen, a ’70-es évek nagy beruházási hullámainak visszatérésére nem lehet számítani, hiszen ennek nincsenek meg a feltételei. Viszont a gazdasági fejlődés meggyorsítása megköveteli, hogy bizonyos területek az átlagosnál jobban fejlődhessenek. Éppen ezért az exportfejlesztő beruházások, valamint a kiemelt központi fejlesztési programok zöld utat kaptak a jövőben, utánuk csak nyolc százalékos felhalmozási adót kell majd fizetni. Miután idén a beruházásokat 18 százalékos adó terhelte, ez mindenképpen jelentős kedvezménynek számít. S a tervek szerint 1986. második felétől a vállalati beruházások ösztönzése érdekében a felhalmozási adó 3 százalékkal, vagyis 15 százalékra mérséklődik. Persze, mondhatnánk, kevés lesz az immáron elengedhetetlenül szükséges fejlesztések beindításához ez a kedvezmény, különösen, ha emellett más csatornákon nő az elvonás. Mint például a nyereségadónál, ahol 35-ről 40-re emelkedik az adó. NEM LESZ KÖNNYEBB A szelektív fejlesztést — csak erre ad lehetőséget a gazdaság jelenlegi helyzete — a már meglévő tőke gyorsabb áramlása is segítheti. E koncepcióba illik bele, hogy jövőre nem kell felhalmozási adót fizetni a használt állóeszközök vásárlása után, és ha valaki bérbeadásra szánt gépet vásárol, akkor csak 8 százalék felhalmozási adót fizet E néhány és ne- icskö- rü módosítás fel isából is — valószínűleg világosán körvonalazódik, hogy a szabályozás mozgásterét erőteljesen behatárolja a gazdaság állapota, a külső és a belső piac helyzete. Mindenképpen szükség lenne — mondják a vállalatok és az irányítás szakemberei — például arra, hogy végre csökkenjen a jövedelem köz- pontosítása a vállalati szférában. Ehhez azonban először az elvonásokat kellene mérsékelni, mert ennek fenntartása követeli meg az erőteljes elvonást. Bár az elveket már régen megfogalmazta a kormányzat, még mindig rendkívül lassú az előrehaladás — nem sikerült a támogatásokat leépíteni. S a költségvetés rosszabbodó pozíciója is az elvonás növelésére kényszeríti az irányítást. Vagyis a vállalatoknak jövőre sem lesz könnyebb a helyzetük. A hatékonyság növelésével, megfontolt foglalkoztatáspolitikával maradhatnak versenyben a hazai és külföldi piacokon egyaránt. CSAK KIEMELT CÉLOKRA A szabályozás csak a nép- gazdaságilag is kiemelt célok megvalósításához ad kedvezményeket. Valószínűleg a szelektív fejlesztés sokáig meghatározza majd a gazdaság helyzetét, csak a leghatékonyabban termelő, exportjukat növelni képes vállalatok előtt nyílik meg a dinamikus fejlődéshez az út hosszabb távon is. E fejlesztéspolitika csak akkor vált- je ba a hozzá fűzött reményeket, ha a struktúraátalakulás is meggyorsul, és a versenyben végleg lemaradó, a korszerűtlen termékeket alacsony hatékonysággal gyártó cégek kiszorulnak a piacról, és az így felszabaduló tőkét, munkaerőt más fejlődő ágazatban hasznosítják. Ennek elérésének egyik eszköze a szabályozás, amely a kijelölt út mellé állítja a korlátokat: ha ezt rossz helyre teszi, akadályozza a fejlődést. A körülmények változása — az alapelvek stabilitása mellett — időről időre szükségessé teszi a módosításokat. Az már a gazdaság eredményeitől függ, hogy szélesedik-e vagy keskenye- dik-e az út. Lakatos Mária Javuló minőségű takarmány A növényolaj ipari üzemekben mintegy 300 millió forintos költséggel műszaki-fejlesztési program első szakasza fejeződött be; korszerű gépek beállításával lehetővé tették a kipréselt, feldolgozott. magvak héjának eltávolítását. A visszamaradt dara értékes tápanyagokat tartalmaz és ezek jól hasznosíthatók az állattenyésztésben. A fejlesztés során egyedi megoldást alkalmaztak, mivel külföldön általában alaposan nem tisztítják meg a visszamaradó anyagot a kemény héjtól. A hazai üzemekben olyan berendezéseket szereltek fel. amelyek mindössze 12 százaléknyi rost- tartalmat ..engedélyeznek”. Az így készülő takarmány lényegesen jobban emészthető és az állati szervezetben nem okoz kóros elváltozásokat. A korszerű módszerrel 25-ről 75 százalékra sikerült növelni az első osztályú napraforgódara arányát. Az eltávolított maghéjjal kazánokat fűtenek. Az idén mintegy 50 ezer tonna értéktelen anyagot tüzeltek el és ezzel több gyárban is feleslegessé tették az olaj fűtést. A VII. ötéves terv időszakában újabb kazánokat szerelnek föl; hőfejlesztő berendezést kap például a rákospalotai gyár és a marfűi feldolgozó üzem. A javított minőségű takarmányalapanyagot a növényolajipari üzemek a gabonaforgalmi vállalatok közreműködésével értékesítik. Negyvenkétmillió étkezési tojás kerül elsősorban Békés megye élelmiszerboltjaiba a Békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet baromfi-tojótelepéről. Ennyi tojás egy év alatt 180 ezer Shaver nevezetű tojóhibrid alól kerül ki Fotó: Fazekas László