Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
1985. december 7., szombat Az 1981-ben atudott altalános iskola Mintha városba csöppentünk volna. Mozgalmas a délután Nagyszénás központjában. Ikaruszok állnak az új tanácsháza előtt, a környező települések nyugdíjasklubjainak tagjai találkoztak a művelődési házban. Ismerkedtek, műsort néztek, most a Park étterembe mennek ebédelni. A község éli szerény, nyugodt tempójú, dolgos életét. A panelház tövében új színfolt a tornyos épületben elhelyezett OTP- í'iók és az Október 6. Tsz húsboltja. Varrógépek zakatolnak a Béköt, a szőrme- és kézműipari vállalat, a cipőipari szövetkezet helyi telepén. A régi tanácsházán is nagy sürgés-forgás. Dobozokba kerülnek az ügyiratok, költözik a hivatal. Kaczkó Mihály tanácselnök készül a december 5-i ünnepélyes avatásra. Az impozáns tanácsi épület a község egyik büszkesége. Először a közigazgatás átszervezésének tapasztala- tairól beszélgetünk. — A járási hivatalok megszüntetése új feladatokat jelentett a tanácsi munkában — mondja a tanácselnök. — A hatáskörök nagy része hozzánk került, ami azzal járt, hogy az ügyek 95 százalékát helyben intézzük. Ez mindenekelőtt a lakosság körében váltott ki nagy megelégedést. Ugyanakkor a tanácsi dolgozóktól és testületektől az eddiginél jobb felkészülést, felelősséget követelt. Természetesen a megyei és az Orosházi Városi Tanács szakigazgatási szerveinek segítsége nélkül nem lett volna ilyen zökkenőmentes az átállás. Most már nem kell apró-cseprő ügyekben a járáshoz szaladgálni. Az idei ellenőrzések is igazolják: jól felkészültünk a nagyobb munkára. A tételes pénzügyi vizsgálat semmi kivetnivalót nem talált a gazdálkodásban, rendben voltak az adó- és gyámügyek. A fontosabb napirendek tárgyalásakor testületi üléseken ott vannak a megyei tanács képviselői. Járjuk a községet, amelynek arculatán látszik: vezetői és lakói sokat tesznek a fejlődésért. Nem könnyű ez manapság, amikor „felülről” nem dől a pénz, szinte mindent saját erőből kell megvalósítani. Igaz, régen sem ment simán a fejlesztés. Ebben a munkában a hatvanas évek elejétől beszélhetünk tervszerűségről. De hallgassuk tovább a tanácselnököt: — A társadalmi szervezetektől összegyűjtöttük az elképzeléseket, majd fokozatosan megszületett a község részletes rendezési terve. Meglehetősen kevés út, járda épült nálunk, ezért elkészíttettük a közművek tanulmánytervét és az anyagi lehetőségeket figyelembe véve meghatároztuk: mikor, mit. hova építünk. Kapóra jött 1982, az ÉVM határozata. amely Nagyszénást kiemelt alsófokú központtá nyilvánította. Valóban, a VI. ötéves tervben az ismert nehézségek ellenére gyarapodott a község. Felépítették a 33,5 millió forintba kerülő általános iskolai komplexumot, amelyben tizenkét tanulócsoportot helyeztek el és az összes felső tagozatos ide jár. Egy év múlva átadták a tornatermet. Segített a megyei tanács, a termelőszövetkezet, a közületek. A lakosság pedig egymillió forinttal járult hozzá az iskola létrehozásához, A belterületen 1,6 kilométer hosszú, 6 méter széles utat építettek, a téesz és a nagyszénásiak szintén egymillió forint társadalmi munkával segített. Megkezdték az OTP-s társasházak terület-előkészítését, a csatorna- és a gázvezeték építését. A 80 lakásos tömböt műszakilag átadták, nemsokára beköltözhetnek a tulajdonosok. Ennek a földszintjén szolgáltatóhelyiségek lesznek. Itt kap helyet a fodrász, a fényképész, a kárpitos, a rádió- és tévéműszerész, valamint a gázhiba-bejelentő. örvendetes az is, hogy még ebben az évben átadják a szennyvíztisztító telepet, amely 14 millió forintba kerül. Ebből 8 milliót a tanács saját zsebéből fizetett ki. Ugyancsak elkészült a földgázhálózat első üteme, teljesen lakossági erőből, de hozzájárultak a költségekhez a vállalatok, szövetkezetek is. Itt kell megemlíteni a helyi Október 6. Tsz és más mezőgazdasági üzemek együttműködését, amelyek a Derekegyháza—Gádoros— Nagyszénás gerinvezetéket megépítették, mintegy 25 millió forintért és lehetővé tették, hogy a községben megvalósuljon a gázhálózat. De mi várható az elkövetkezendő öt esztendőben? Ugyanis új helyzet állt elő, a tanácsok egyetlen pénzalappal rendelkeznek, saját maguk döntenek a fejlesztésekről. Kaczkó Mihály kész a válasszal: — A VII. ötéves tervi koncepciót a tanácsülés jóváhagyta, a tervek készülnek, a végleges döntés még az idén megszületik. Megoldásra váró gond a vízminőség javítása, erre 6-7 milliót áldozunk. Orosháza térségében kutakat fúrnak, innen kapja majd Nagyszénás és Gádoros is az egészséges ivóvizet. A beruházás viszont csak a VIII. ötéves tervben fejeződik be. Pályáztunk a távbeszélő-hálózat korszerűsítésére. Erre 3 millió forintot fordítunk, amely azt jelenti: az állomások száma megháromszorozódik. Ezenkívül a régi iskolában napközis konyhát alakítunk ki, felépítünk két orvosi szolgálati lakást, 1990- re elkészül az új orvosi rendelő és a gázhálózat második üteme. Tegyük hozzá: a településfejlesztési hozzájárulást megszavazták az emberek. Bár ez nem lesz több, mint a régi községfejlesztési adó, hiszen mindenki egységesen évente 500 forintot fizet. így az 5 esztendő alatt 3 millió jön össze, de erről sem mondhatnak le. A központi orvosi rendelőre, a napközis konyhára szívesen adnak a szénásiak. S. S. Az új panelház tövében a husbolt és az OTP-fiók A szőrme- és kézműipari vállalat helyi telepén mintegy ki lencven lány és asszony talál munkát A község bevásárlóközpontja, az ABC-áruház Elkötelezettség, tudás, pontosság a földön és légtérben egyaránt Az újságíró-szövetség honvédelmi szakosztálya érdekes, sok hasznos információt adó látogatást szervezett a közelmúltban Szolnokon a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán. A kiképzési bázis megtekintése előtt elhangzott tájékoztatókból világosan kiderült, milyen hatalmas mennyiségű és minőségi változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben a hivatásos tiszti, tiszthelyettesi pályára való felkészítés, s ezen belül a szakmai, politikai oktatás. A magas követelményeket támasztó képzési rendszer az elméleti és gyakorlati ismeretek, illetve jártasságok és készségek minél alaposabb elsajátíttatására épül. Például az 1981 82. tanévtől kezdve ismét korszerűsödött a tisztképzés, s ez év augusztus 20-án kerültek ki azok az évfolyamok, amelyek szakirányú felsőfokú oktatási intézményben már a legújabb reformok szerint tanultak, államvizsgáztak, s vehették át a katonai, valamint az üzemmérnöki képesítésre szóló diplomát. * * * Tóth György ezredes a katonai főiskolákról egyebek között elmondotta, hogy a hallgatói állomány zöme a gimnáziumokban, szakközép- iskolákban érettségizettekből tevődik össze. A fennmaradó hányadot pedig a középiskolai honvédkollégiumban végzettek és az érettségi bizonyítvánnyal korábban nem rendelkező munkás fiatalok alkotják. Az utóbbiak a katonai előkészítő tanfolyam elvégzése után felvételi vizsga nélkül kerülhetnek be valamelyik főiskolára. Legkisebb azoknak az aránya, akiknek szülei a fegyveres erőknél és testületeknél szolgálnak. őket követik az értelmiségi és alkalmazotti rétegből származó fiatalok, míg legtöbben munkás és paraszt családban nőttek fel. Gondot okoz a felvételi tekintetében az, hogy a válogatás lehetősége csekély. A jelentkezők érettségi átlaga közepes, ám ennél jobb a katonai kollégistáké. A tanulmányaikat abbahagyó hallgatók kétharmada sorállományba kerül, illetve ha például a 4. évfolyamról „távozik”, akkor tartalékos zászlósként szerel le a hadseregből. A „dezertálás” legfőbb oka az, hogy nem tudnak azonosulni a kötelezettségekkel. A tanárok pályázati rendszerben helyezkednek el. Az egyik diplomájukat a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, a másikat valamelyik polgári egyetemen szerezték meg. A tisztek és a polgári állomány aránya 75:25 százalék. A hallgatókat a politikai és harcvezetéssel, a kiképzéssel és a napi élet- irányításával kapcsolatos nevelői funkciókra készítik fel a főiskolákon. Nevezetesen valamennyi tanszéken a neveléscentrikus oktatás dominál. Igen sokrétű mozgalmi feladatokat látnak el a városi jogú párt- és KISZ-bizottságok vezetésével az alapszervezetek ezekben a katonai oktatási intézményekben. Minden hallgató KISZ-tag, és a kibocsátáskor a párttagok aránya az 50—60 százalékot is eléri. ♦ * * Konkrétan a szolnoki Repülő Műszaki Főiskolát Bede László ezredes mutatta be a látogatóknak. Megemlítette, hogy az intézmény nemcsak a légierő, hanem a különböző polgári szervezetek részére is felkészíti az úgynevezett repülőüzem fenntartásához szükséges állományt. Az idén már a 4. évfolyamához érkezett a hazai helikopterképzés. Ezenkívül itt készítik elő azokat a fiatalokat, akik majd a Szovjetunióban szerzik meg a harcirepülők és helikopterek vezetésével, a berendezések használatával stb. kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket. Tiszthelyettesek képzésével is foglalkoznak a főiskolán, biztosítva ezzel a magyar légierő ilyen jellegű utánpótlását. Egyébként Szolnokon három fő irányban folyik a felkészítés : a hivatásos tisztek és tiszthelyettesek üzemmérnöki. illetve technikusi szinten való képzése: a továbbképzést segítő kurzusok rendszere; valamint a sorállomány szakszerelői-szak- kezelői tanfolyamai. (Ez utóbbiakon a segédszolgálatok ellátásához szükséges ismereteket sajátítják el a katonák.) Tanszéki rendszerben folyik az oktatás a főiskolán. Zártláncú televízióval, modern audiovizuális berendezésekkel, szemléltető eszközökkel felszerelt általános és szaktantermek, tanműhelyek, laboratóriumok, továbbá gyakorlópályák, lőterek és sportlétesítmények állnak az elméleti és gyakorlati képzés. illetve az erőnléti felkészítés szolgálatában. Az egyik helyiségben látható például egy MÍG—21-es harcigép hajtóműve, míg a hatalmas rendszertáblákon az adott berendezések találhatók, ugyancsak kiszerelt állapotban. Az asztalokon, vitrinekben lévő alkatrészek, makettek egy részét — oktatóik irányításával — maguk a hallgatók készítették el. A hangárban a helikoptereken. repülőgépeken kívül olyan eredeti és működőképes berendezések vannak, amelyek nagyban megkönnyítik a bonyolultabbnál bonyolultabb szerkezetek funkciójának alapos megismerését, kezelését. * * * A múzeum szintén sok érdekességet tartogat a látogatóknak. Gazdag dokumentumanyag mutatja be a fel- szabadulás után létrejött új légierő fejlődését; a parancsnoki, oktatói és előadói, valamint hallgatói állomány összetételének alakulását, a nagyarányú műszaki előrehaladást, a politikai-szak - mai-kulturális és sportélet különféle területeit és így tovább. A főiskola hírnevét azonban nemcsak a nagyszerű eredmények öregbítik, hanem például az országos diákköri konferenciákon való sikeres szereplés is. Neves hazai és külföldi személyiségek gyakran felkeresik az intézményt, amelynek hallgatója volt többek között Farkas Bertalan űrhajós és Magyari Béla kiképzett űrhajós is. Sok lenne felsorolni, mikor, mely országból érkeztek ide katonai delegációk azért, hogy megismerjék a főiskola életét. Természetesen itt nem egyoldalú kapcsolatról van szó, az intézmény személyi állományához tartoztak, illetve tartoznak azok, akik hosszabb- rövidebb időn keresztül igen felelősségteljes megbízatást láttak el a Vietnami Nemzetközi Ellenőrző Bizottságban, vagy például a szíriai Asszad Hadmérnöki Akadémián . . . Kép, szöveg; Bukovinszky István
