Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

1985. december 2.. hétfő —LAPSZÉL---------­Értekezletről értekezletre Eddig is tudtam, hogy szeretünk értekezni. Volt szerencsém (?) átélni az öt­venes évek elejének köte­lező elvárásait értekezletek ügyében, azt a felejthetet­len (?) időszakot, amikor úgy kezdtük hogy: ,,Csat­lakozom az előttem szóló­hoz, és . . majd úgy fe­jeztük be, hogy: „önkriti­kát gyakorolva eddigi munkám felett, felajánlom, hogy . ..” És mondtunk va­lamit, amiről tudtuk, hogy betartani, teljesíteni úgyis lehetetlen. Ez volt tehát számomra az értekezletes világ hős­kora. Aztán továbbgördült a történelem kereke és egy időre (hivatalos megerősí­téssel) a túlértekezés, a túlbürokratizálódás mintha egyre szűkebbre vonta vol­na hadállásait. Fellélegez­tünk, hogy íme, „kevesebb szóval” is lehet többet és jobban dolgozni, elérni va­lamit, ami igazi sikerél­mény, igazi öröm. Emlék­szem még, rendelet tiltotta meg, hogy az iskolákban növekedjék a „papírmun­ka”, és ezt a szót (most lá­tom) nem is szabad idéző­jelbe tennem, mert akkor halálosan komolyan fogtuk fel, és megtanultunk irtóz­ni attól, hogy mindenről jelentés, mindenről vázlat, mindenről kimutatás, min­denről írásos tájékoztató, mindenről jegyzék és ellen­jegyzék, mert „a szó el­száll, írás megmarad”. Aztán, szinte észrevétle­nül, megint történt valami. Még észre sem vettük, de egyre többet koptattuk a nadrágunkat (hölgyek a szoknyájukat) értekezlete­ken, kisgyüléseken, a leg­különfélébb gyűléseken. Csak úgy észrevétlenül jöt­tek és nem vonultak visz- sza, maradtak. És elkezdtek csendben, a legkülönfélébb helyzetekben szaporodni. Egyik szülte a másikat, az­tán a másik a harmadikat, tizediket, ötvenediket. És még mindig nem vettük észre, hogy baj van: hova­tovább annyit értekezünk, vitatkozunk ilyen, meg amolyan fórumokon, hogy egy valamire nem jut elég időnk: a munkára. Arra, hogy az értekezleteken olyan szépen kigondolt, körvonalazott, alátámasz­tott, megindokolt és meg­tervezett munkát elvégez­zük. És máris elérkeztünk eb­be a hideg-borongós télelő- be, amikor ezeket a soro­kat írom, és igyekszem le­vezetni megdöbbenésemet afelett, amit az egyik kis­gyerekes kolléganőm mon­dott: „Képzeld, pénteken az egész városban bezárják az óvodákat, vagy — jobb esetben — csak a dadák lesznek ott. A mi óvodánk­ban azok sem, tehát egy nap szabadságot kérek.” Mit gondolnak, miért? Mert az óvónők aznap — értekeznek. Nyilván arról, hogyan segíthetik jobban munkájukkal a családokat, a gyerekek nevelését. Valami nem stimmel itt. Mintha az értekezlet fonto­sabb lenne, mint maga a munka. Túlzás? Bizonyára. De éppen erre számítanak azok, akik értekezletek és tanácskozások özönét szer­vezik, csak azért, hogy úgy érezzék: dolgoztak. Hogy ez aztán hova vezet, ne idéz­zük fel azt a szellemet. Mondják, a változó lég­kör, a demokratizmus hoz­ta magával azt, hogy min­denki elmondhatja, amit akar, csak hát ehhez fórum is kell. Például egy érte­kezlet, egy gyűlés, egy ta­nácskozás. Jó is ez így. De nehogy a szó uralkodjon el a tettek helyett. Sass Ervin Fogadónap Orosházán Egy délelőtt a képviselővel Hétfő, november 21. dél­előtt fél 9. Az orosházi váro­si tanács vb-termének ajta­ján egy értesítés áll, amely arról tájékoztat, hogy a vá­ros országgyűlési képviselő­je. Németh Ferenc fogadó­napot tart. A városi tanács elnökhelyettesének, Sándor Antalnak a szobájában már a legújabb várospolitikai el­képzelésekről érdeklődik a képviselő. Pontosan 9 órakor lép be az első állampolgár, egy idős, pufajkás, őszhajú ember a vb-terembe. Nyíri Imre papírokat, csekkeket helyez az asztalra. Nehezen formálja a szavakat. Pana­szából kiderül, azért fordult bizalommal az országgyűlési képviselőhöz, hogy segítsen abban: a lakásához közeli telken, amelyre magas adót vetettek ki, továbbra is foly­tathassa a gazdálkodást. A képviselő máris hívja a tanács pénzügyi osztályveze­tőjét, aki segít eligazodni ebben az ügyben. Egy jó fél­óra múlva megnyugodva tá­vozik a teremből Nyíri Imre. Fennálló 600 forint adóhát­ralékát még a közeljövőben kifizeti, s jövőre anyagi hely­zetére való tekintettel vár­hatóan adófizetési kedvez­ményt kap a tanácstól. Hegedűs Etelka már több alkalommal felkereste a képviselőt. Az egyedül élő, fejkendős, idős asszony egy több mint 20 éve tartó ügy végére szeretne pontot ten­ni. Panaszával már számos hivatalt keresett föl, ám az érvényes jogszabályok szerint ügyét már korábban rendez­ték. Jó 40 perces beszélgetés után, távozik. A képviselő a helyi ügyvédi munkaközös­séghez irányította panaszá­val. Molnár Antalné azzal a kéréssel fordul a képviselő­höz, hogy meglévő ezer négy­szögöles földjüket, amelyet már nem tudnak megművel­ni, a helyi Űj Élet Termelő- szövetkezet vegye át. Németh Ferenc megígéri a választó- polgárnak, hogy ügyében in­tézkedik az Orosházi Üj Élet Tsz vezetőinél. Varga Sándor, József Atti­la utcai lakos a Nagyatádi telep húsellátásának javítá­sa ügyében kereste fel a kép­viselőt. Emellett szólt az Eöt­vös utcai játszótérről is, ame­lyet az ott játszó gyerekek több alkalommal is megron­gáltak. A képviselő tájékoz­tatta Varga Sándort arról is, hogy várhatóan a közeljövő­ben a József Attila utcában a_Hazafias Népfront körzeti bizottságának szervezésében pormentesített utat építenek utcatársulás formájában. Je­lenleg Orosházán az útháló­zat 20 százaléka pormentesí­tett. s a VII. ötéves terv vé­gére szeretnék elérni a 30 százalékot. Időközben Né­meth Ferencet telefonhoz ké­rik, a Közlekedési Miniszté­rium illetékese van a vonal­ban. Fél 11 után néhány perccel kissé megkönnyeb­bülve lép a vb-terembe, mint mondja, jó úton halad a VII. ötéves tervben megvalósítan­dó Szőlő körút építésének ügye, a minisztériumban. Szemenyei András 76 éves pedagógus, nyugdíjemelésé­nek ügyében jött a fogadó­napra. Az országgyűlési kép­viselő megígérte, hogy utána­jár a dolognak, s arról is tá­jékoztatta az állampolgárt, hogy várhatóan 1986-tól a 70 éven felüliek nyugdíját köz­pontilag rendezik. 11 óra után néhány perccel Szász Béla, Szabó Dezső utcai la­kos adta elő kérését, mely szerint a házuk előtt lévő csapadékvíz-elvezető árok­ban a nagyobb esőzések után megáll a víz, s mindez elvi- zesíti három ház falát. Németh Ferenc a műszaki osztály vezetőjével, Bátori Árpáddal megbeszéli az osz­tályt érintő bejelentések in­tézésének módját. Ezen a dél- előttön hatan keresték fel a képviselőt. Befejezésül arról érdeklődtünk Németh Fe­rencnél, hogyan értékeli a vá­lasztások utáni első fogadó­napot? — Hosszú évek tapasztala­ta alapján ezt lehetett várni. A választópolgárok igénylik a közvetlen találkozás lehe­tőségét a képviselővel. Nem­csak ilyenkor keresnek meg, hanem a munkahelyemen és a lakásomon is. különböző ügyekben. Egyébként a bi­zalom jeleként értékelhető, hogy kisebb-nagyobb prob­lémáikkal megkeresnek. Most elkészítjük a jegyzőkönyvet, és az egyes feladatokat ki­osztjuk az illetékeseknek. Ja­vaslataikra, panaszaikra 30 napon belül válaszlevélben kapnak tájékoztatást azok, akik felkerestek. Verasztó Lajos Berhida, Peremarton,.. Helyreállítás — kárrendezés Az augusztus 15-i földren­gés okozta Veszprém me­gyei károk helyreállítását három ütemben folyamato­san végzik, s a munkálatok előreláthatólag 1987 első fe­lében fejeződnek be. Az el­ső ütemet lezáró összefog­laló jelentés november vé­gén készült el. * * * A három hónap mérlege a következő: Peremarton és Berhida térségében az 505 megsérült állami lakásból 180-at, a 3980 bejelentett, megrongálódott magánlakás­ból 1898-at már helyreállí­tottak. Az újjáépítések befe­jezésének várható részletes időpontjai: a felújításra vá­ró állami lakások és magán­lakások 1986. június 30-ra, az újjáépítésre váró házak 1987 első felére, a tanácsi intéz­mények 1986. augusztus 31- re készülnek el. Balogh Zsigmond, a Veszprém Megyei Tanács általános elnökhelyettese, aki egyébként a helyreállí­tási operatív bizottság elnö­ke is, elmondta, hogy össze­sen 895 család igényelt visz- sza nem térítendő állami tá­mogatást, és eddig 565 ka­pott összesen 18 millió 100 ezer forintot. Az eltelt há­rom hónap alatt 20 millió forintot költöttek kárelhárí­tásra, kitelepítésre, szállítás­ra, étkeztetésre. Négymillió 800 ezer forint gyorssegélyt osztottak ki a károsultak ré­szére, statikai szakvélemé­nyekre, tervekre mintegy 4 milliót költöttek az állami segélyösszegből. Veszprém megyében körülbelül 100 millió forintot fizetett ki a biztosító. (A köldrengés okozta ká­rok összege 1,3—1,5 milliárd forintot tesz ki, ebből a la­kossági károk 300—350 mil­lió forintot jelentenek.) — Célunk az — tájékoz­tatott Balogh Zsigmond —, hogy az 1 milliárdos állami támogatás, a biztosító által kifizetett összeg, valamint a társadalmi segítség és mun­ka együttesen fedezze a helyreállítás költségeit. Az állam nyújtotta segítsé­get egészítik ki a társadalmi szintű felajánlások. Három hónap alatt 10,5 millió fo­rint érkezett a Berhidai Nagyközségi Tanács letéti számlájára. Ezek az adomá­nyok, segélyek kétfélekép­pen jutnak ej az arra rászo­rulókhoz. A felajánló kol­lektívák meghatározhatják a károsultat személy szerint, ilyenkor az összeget közvet­lenül azok számára fizetik ki. Az úgynevezett általános céllal érkező segélyeket a magánlakás-károsultak kö­zött osztják el a szociális helyzet és a rászorultság alapján. Mindkét esetben a községekben megalakított társadalmi bizottságok el­lenőrzik, illetve ítélik oda a pénzeket, például annak fi­gyelembevételével, hogy ka­pott-e már az illető valami­féle támogatást, segítséget. Egyébként minden földren­gés sújtotta falu tanácsának falán táblán követhetik nyo­mon a lakosok, hogy ki, mennyi és milyen segítséget kapott eddig. * * * Az elmúlt hetekben már megkezdődött a felkészülés a II. ütemre. Továbbra is körültekintő tervezésre, szervezésre, munkára és ösz- szefogásra lesz szükség, ugyanis a következő hóna­pok feladata a nagyobb kárt szenvedett házak, köz- intézmények helyreállítása. Természetesen továbbra is várják a társadalmi aktívák, szocialista brigádok, üzemek segítségét, hogy minél ha­marabb eltűnhessenek a földrengés okozta nyomok, mind az épületekről, mind az emberek leikéből. . . Hornok Ernő Napfényben a télről Laptársunk a napokban írta: Magyarországra bekö­szöntött a tél. Való igaz, az országnak több vidékét hó­lepel borítja. Hála a termé­szetfelelősnek, ez idáig mi különösebben nem éreztük, igaz, a hét elején a havazás ránk ijesztett. Két cudar tél áll mögöttünk. Emlékszem arra a napra, amikor a hó­vihar kis híján feldöntött, vagy arra az időszakra, ami­kor embermagasságú hófa­lak között autóztunk, a me- gyeszékhely útjain, járdáin csúszkáltunk. Szóval, annak idején la­punkban sem hagytunk mindent szó nélkül, mert többünk egyöntetű vélemé­nye volt az: valahol mulasz­tás történt. Ezt főként azok állították, akik a csúszká­lást követően részesei vol­tak a fenéken való lando­lásnak. Mindez a valósághoz tartozik: a megyeszékhelyen a kertészeti és köztisztasági vállalat nem tudott megbir­kózni a havazással, az ebből adódó feladatokkal. Persze, igazságtalan lenne azt el­hallgatni, ők mindent elkö­vettek. Az összes nagy gé­pük — mind a kettő — fo­lyamatosan dolgozott, azo­kat segítették a nullára fu­tott masinák. Most hogyan vágnak a tél­nek? Elöljáróban: „történtek” változások. A megyeszékhe­lyen több mint 600 ezer négyzetméter a takarítandó járdafelület, az utak hosz- sza meghaladja a 83 kilomé­tert, ez 23 kilométerrel több, mint egy éve. Történt ugyanis, hogy a megyeszék­helyen az átmenő utak üze­meltetését a közúti igazga­tóságtól a városi tanács ke­zelésébe tették át, míg a megye többi településén át­vezető útvonalakat a taná­csoktól a közúti igazgatóság örökölte. De nemcsak a tisztítandó terület nőtt. Gyarapodott a kertészeti vállalat géppark­ja is: rendeltek három to­lólemezt, melyből egy már meg is érkezett. Kettőt pe­dig . . . majd küld a gyártó, ha lesz anyaga, amiből el­készíti. S még valami a téli üzemeltetés költségeiről: ta­valy hótakarításra 5- millió forintot költöttek, a mosta­ni télre 3 millió forintot irá­nyoztak elő. Tehát összegezve, a tech­nika oldaláról romlott a helyzet. Intenzív havazás esetén mintegy kilenc óra szükséges a megyeszékhely útjainak eSyszeri tisztításá­hoz. Folyamatos és intenzív havazásnál ez az idő több­szörösére nő. Eddig csak a gépesíthető munkákról, és nem az em­berekről ejtettünk szót. Mi tagadás, télen különösen mostoha körülmények kö­zött dolgoznak az úttisztí­tók. A hóeltakarítók több­sége vidékről jár be — ha az autóbusz egyáltalán el tud indulni. Az idevonatkozó rendelet értelmében 25—30 forintos órabérben foglal­koztathatnak alkalmi mun­kásokat. E munka viszont nem népszerű. Tavaly össze­sen húszán jelentkeztek hó­eltakarításra. A kertészeti vállalat veze­tői keserű szájízzel tettek összehasonlítást más megye- székhelyekkel. Szeged, Kecs­kemét, Debrecen, Szolnok . . . Az ottani hótisztító gépek kapacitása 6—8-szorosa a békéscsabaiaknak. Az említett témában, a hóhányásban, nem vagyok szakember. De egyet hazár- dírozásnak tartok, mégpedig az évek során az e területen leromlott gépparknak az el­mulasztott fejlesztését. Ezek után nem marad más hátra, mint az, hogy imádkozzunk, szurkoljunk azért, hogy a télen mindenhová időben el­jusson a mentő, a kenyér, a tej, s mi se késsünk mun­kahelyünkről . . . Szekeres András pályázati felhívás: A KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat (Budapest XIV. Szuglő u. 9—15.), ' PÁLYÁZATOT HIRDET A VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI SZÁMlTÖKÖZPONTJA IGAZGATÓI ÁLLÁSHELYÉNEK BETÖLTÉSÉRE. A kinevezés meghatározott időre (3 évre) szól. Alkalmasság esetén meghosszabbítható. , A kinevezésre kerülő igazgató számára az általános követelményeken túl a vállalat vezérigazgatója meghatározott feladatok teljesítését írja elő. A számítóközpont B kategóriájú önálló elszámoló egysége a vállalatnak. A KINEVEZÉSRE KERÜLŐ IGAZGATÓ FELADATA: — a szolgáltatási, a termelési profiljukban piackutatás, szerződéskötés a hatáskörükbe tartozó témákban és területeken — számítástechnikai szolgáltatás — a tervezési utasításban előírt tervfejezetek tervjavaslatainak kidolgozása — gazdálkodás a tervekben biztosított személyi és tárgyi feltételekkel — a helyi személyzeti és kádermunka — a helyi üzemvitellel kapcsolatos feladatok. A munkakör a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető. BESOROLÁSI KATEGÓRIA: gazdasági vezető I. ALAPFIZETÉS: felkészültségtől függően. ÉVI MOZGÓBÉR: a mindenkori vállalati érdekeltségi ösztönzési rendszernek megfelelően. A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: — szakirányú egyetem, főiskola — 10 éves számítástechnikai területen szerzett vezetői gyakorlat — erkölcsi, politikai feddhetetlenség — egy idegen nyelv tárgyalási szintű ismerete. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: — a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, munkaköri besorolását, jövedelmét — eddigi munkakörök, tevékenységek ismertetését — szakmai, tudományos munkáját — kitüntetéseit, esetleges tudományos fokozatát — részletes önéletrajzát. \ pályázatokat a vállalat személyzeti és oktatási főosztályára (Budapest XIV., Szuglő u. 9—15.) kell benyújtani 1985. december 20-ig. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást nyújt Vigh László főosztályvezető (640-283). Budapest, 1985. KSH SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS ÜGYVITELSZERVEZŐ VÁLLALATA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents