Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

1985. december 3.. hétfő

o

A szakszervezetek X. megyei küldöttértekezlete Békéscsabán

A kőműves

Magas, mosolygós ember Mészáros János. Orosházáról jött, a Békés Me- Megyei Állami Építőipari Vállalat kőművese és szakszervezeti bizalmi. A tanácskozás első szünetében kértük meg. hogy beszéljen önmagáról.

— Végegyházán lakom, 1970 óta iningázok naponta Orosházára, azelőtt 11 évig a termelőszövetkezet párttitkára voltam. Mostani vállalatomnál 1971 - ben választottak meg először bizalminak, azóta egyfolytában képviselem

a tíztagú Vedres

István aranykoszorús szocialista brigád érdekeit. Segédmunkásként kezdtem, majd megszereztem a szakmunkásbizonyítványt és 1979-ben leérettségiztem.

— Mi a véleménye a bizalmiak munkájáról?

— Sokat változott, nagyok a követelmények. Ma már nem elég csak a bélyeg árát beszedni, megnőtt a funkció rangja, a tagság sokat vár a bizalmitól és a helyettesétől. Rengeteget számít, hogy van-e tekintélyük az emberek előtt.

— És van?

— Általában igen. Nálunk 325 szakszervezeti tisztség- viselőt választottak, a régiek 60 százaléka kicserélődött. Az összejöveteleken 298-an mondták el őszinte véleményüket, érveltek, vitatkoztak. Kifogásolták, hogy némely munkahelyen rosszak a szociális körülmények, előbb építjük fel a házat, ezután következik a felvonulási épület, addig fabódéban öltözünk, étkezünk. Akadozik az anyagellátás, egyesek nem használják ki a munkaidőt.

— Nem csoda, hiszen sokan géemkáznak.

— Igen. Kimerültek, fáradtak az emberek. Este, szombaton, vasárnap is dolgoznak, hogy lépést tudjanak tartani az egyre emelkedő árakkal. Nagyobb becsületet kellene adni a főmunkaidőnek.

(Folytatás az 1. oldalról)

A szakszervezetek csak akkor őrzik meg az emberek bizalmát, ha növelik tekintélyüket, megújulnak munka- módszereikben, megvalósítják önállóságukat, erősítik tömegkapcsolatukat.

Az SZMT vezető titkára végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy nevelőmunkával szeretnék meggyőzni a tagságot, erősítse szerepét életkörülményeinek alakításában. A területpolitikai munka az állami irányító, szervező munkához kötődően valamennyi társadalmi szerv feladata, amelyben sajátos érdekeket hordoz a HNF, a KISZ és a szakszervezetek. A szakszervezeteknek tekintélyük növelése érdekében tovább kell erősíteni a partner állami szervekkel, az ágazati szakszervezetekkel a jó kapcsolatukat. A VII. ötéves terv a nehéz népgazdasági helyzet ellenére biztató perspektívát rajzol.

A központi szervek — a jelentős megyei erőfeszítések, egyeztetések, tárgyalások hatására —, az átlagosnál magasabb pénzeszközöket juttattak megyénknek, égető gondjaink megoldására. A hátrányt öt év alatt behozni nem lehet, de az állami, a

politikai, a társadalmi szervek, a szakszervezetek összefogásával a megye lakóival együtt sokat tehetünk a Viharsarok fejlődéséért.

A 33 hozzászólásra jelentkező közül huszonkét vélemény elmondására volt idő. a többiek írásban adhatták be hozzászólásukat. Gácsi Péter, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára a mezőgazdasági ágazat gondjairól, Mészáros János, az ÁÉV kőművese az építőipar szak- szervezeti csoportmunkájának nehézségeiről szólt. Ru- zsányiné dr. Hajzer Szerén (Szarvas, óvónőképző) a pedagógusok élet- és munkakörülményeit elemezte. Az oktatásügy nem minősül termelő szférának, de a nemzeti jövedelem és jövő bázisa a tudás. A demográfiai hullám nem vulkánkitörésként érte az országot, tervezni kellett volna az oktatás feltételeinek megteremtését — mondotta. Papp Sándor (Gyulai Húskombinát), a szakemberutánpótlás nehézségeiről, a feszített termelési feladatokról, s a húskombinátban dolgozók alacsony bérszínvonaláról beszélt. Andrékó Géza (Békéscsaba. Hafe), a vasipari szakmák népszerűségének csökkenését, ennek okait elemezte.

A szavazás

Dr. Ábrahám Béla, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára a szakszervezet és a pártmunka közös céljairól beszélt. A megyeszékhely és környéke 60 ezer szervezett dolgozója jelentős politikai erőt képvisel, amelyet a termelés növelésében, a jövő építésében kell kamatoztatni. Szólt Békés megye nagymúltú szakszervezeti mozgalmairól, s arról, hogy a pártnak és a szak- szervezetnek együtt kell kidolgoznia a jövő alakításában a stratégia alapjait. Ábrahám Andrásné (Békéscsabai Konzervgyár), a szak- szervezeti tagdíjak kiszámolásának kérdéseiről elmélkedett, majd az északi ipartelep közlekedésének javítását kérte. Nadabán Demeter (Körös Volán), Kovács Györgyné (Unicon), a termelés gondjairól, szervezettségéről, a szakszervezeti bizalmi felelősségéről, a szakmunkásutánpótlás gondjairól beszélt. A szakmaközi bizottságok területpolitikai munkájának fontosságát értékelte dr. Takács Lőrinc, Gyula város tanácselnöke. Gazsó Márta (Univerzál, Szarvas), a fiatalok helytállásáról és szerepéről beszélt a szakszervezeti munkában és a kereskedelemben. Dr. Kovács József (Gyula, Megyei Kórház), az egészségügyi dolgozók helyzetét ismertette a jelenlévőkkel. A dolgozók érdekvédelmének közvetlen helyi biztosítását féltette az Orosházi Üveggyár szb-elnöke, Gurka László. Pozsár András (Gyo- maendrőd), a szakmaközi bizottságok jelentőségét hangsúlyozta a nyugdíjasokkal való törődésben.

A mai küldöttértekezlet jelentős állomása a szakszervezetek tevékenységének és megyénk politikai, társadalmi életének is — mondotta Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Beszédét így folytatja: megyénk pártszervei és

pártszervezetei fokozott figyelemmel kísérték a szak- szervezetekben tevékenykedők munkáját. Erősödött a párt- és a szakszervezeti testületek, aktivisták és vezetők munkakapcsolata. A bizalmiak. szakszervezeti tisztségviselők cselekvő részt vállaltak a vállalati tervek kialakításában. Arra kellene törekedniük, hogy a termelést irányítók és a bizalmiak a jövőben fokozott mértékben járuljanak hozzá a tervek minőségének javításához. A szocialista brigádok versenye mellett új formák bontakoztak' ki, ez jó, de továbbra is növekedjen a munkaversenyben résztvevők száma, bontakozzon ki jobban az újítómozgalom. Megyénkben

a telephelyek és a gyáregységek nagy száma indokolja, hogy az SZMT és a megyebizottságok fokozott figyelemmel kísérjék az ott folyó szakszervezeti munkát. A termelés. a gazdálkodás konkrét munkahelyi, vagy területi, ágazati jellegű kérdéseivel egyaránt rendszeresen foglalkozzanak a szak- szervezeti mozgalom alap- sejtjeiben és testületéiben.

Szabó Miklós

Várjuk, hogy tág teret adjon a fiatalok kezdeményezéseinek a szakszervezeti ifjúsági tagozatok, illetve ifjúsági tanácsok megalakítása. A szakszervezeti választások folyamatában megmutatkozott, hogy nincs igazuk azoknak, akik úgy vélekedtek, hogy bizonyos társadalmi feszültségek éleződése következtében csökkent a dolgozók érdeklődése a szakszervezeti mozgalom iránt. Erősödött a megyében a szakszervezeti munka. Az utóbbi években színvonalasabbá, tartalmasabbá vált.

A megyei pártbizottság első titkára a továbbiakban szólt az elmúló tervidőszak nehézségeiről, a lakásépítés ütemének gondjairól, a gyárak önállósodási folyamatáról, a következő népgazdasági terv biztató lehetőségeiről. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi években méginkább előtérbe került az érdekképviseleti, érdekvédelmi munka. Károsnak minősítette a termelés és az érdekvédelem helyenként tapasztalható szembeállítását. A szakszervezetek funkciói szerves egységet alkotnak, ezért egymással szoros összhangban kell érvényesülniük. Fontos politikai tényezőként, a dolgozók legszélesebb és legátfogóbb tömegszervezeteként értékelte a szakszervezetek munkáját, de még rugalmasabban kell alkalmazkodniuk a bonyolult feltételekhez és a megyei sajátosságokhoz.

Az idősek szószólója

A számvizsgáló bizottság elnöke azt mondta Pozsár András nyugdíjasról, a gyomaendrődi szakmaközi bizottság titkáráról, hogy fiatalos lendülettel irányítja a testület munkáját. Felszólalása igazolta ezt az állítást. Szenvedélyes hangon beszélt az idős emberek életkörülményeiről, a gondoskodás szükségességéről, az elkövetkezendő évek feladatairól. András bácsi beszéde közben a hallgatóság, az elnökségben helyet foglalók bólogattak. Hiszen az anyagi segítségen kívül óriási jelentősége van annak, hogy ezek az idős emberek tartozzanak valahová, mert nagy szükségük van a megbecsülésre, a szeretetre is.

Gyomaendrődön három-három nyugdíjasklub é^ öregek napközi otthona működik. Nemsokára létrehozzák az úgynevezett hetes öregek napközijét és Nagylaposon is lesz hasonló intézmény. Egyre jobban csökken a nyugdíjak reálértéke, az idősek nagy része segélyekre szorul. De ez kevés. A tanács, a volt munkahely sem képes mindent megoldani, központi • segítségre van szükség. A községben felmérték az idősek életkörülményeit, amely elgondolkoztató és cselekvést sürget. A megkérdezett 2262 hetvenöt éven felüli túlnyomó része segélyre, házi szociális gondozásra, szociális otthoni elhelyezésre szorul. Sajnos, a régi munkahelyeken is hamar elfelejtik a volt munkatársakat, akik sokat dolgoztak, küszködtek a mostani jobb életfeltételekért. Jó lenne, ha a termelőszövetkezetek példáját követve, másutt is többet tennének a munkában megfáradt öregekért.

A hozzászólók sorában mondta el véleményét Roszik György (Szarvasi Állami Gazdaság), Kovács Balázs (Kőolajkutató Vállalat), Bu- lyovszki Andrásné (Békéscsabai Kötöttárugyár), Pikó István (Gyulai Kertészeti Vállalat),

Sólyom Ferenc, a SZOT titkára a titkárság nevében köszöntötte és értékelte az SZMT elmúlt öt évi tevékenységét. Munkájukat eredményesnek, fejlődőnek,

gazdagodónak tartja. Nyilvánvalónak ítélte, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács igényli a szakszervezetek segítségét. A mozgalom jelentősége nőtt a területpolitikai munka végrehajtásában. A Békés megyei SZMT úttörőszerepet vállalt és azt sikerrel teljesítette a szervezetkorszerűsítés területén. Felhívta a figyelmet a területpolitikai munka további javítására, és a szakszervezeti mozgalom minden területének társadalmasítására. Beszédének következő részében a szakszervezetek XXV. kongresszusának előkészületeiről szólt. Hangsúlyozta, hogy a korábbiaktól eltérő lesz ez a kongresszus, hiszen a változó társadalmi, gazdasági körülmények között megnőtt a tagság várakozása a szakszervezetek iránt. A szakszervezetek szerepének jelentőségét kiemelte a különféle intézkedések, döntések meghozatalánál. Példaként említette, hogy a gazdaságban időt- állóbb, stabilabb szabályozókat kell alkotni, az aktivisták pedig segítsék elő a munka szerinti bérezés elvének megvalósulását, szerezzék vissza a fő munkaidőben végzett munka becsületét.

Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese jónak értékelte a szak- szervezetek és a tanácsok együttműködését. Közös felelősségnek tartotta. . hogy a fejlesztések és a döntések társadalmi viták során érlelődjenek. A szakszervezetek feladatai is, hogy a közvéleménnyel felismertessék a valóságos közérdeket.

Szabó Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára 32 ezer KISZ-tag nevében mondotta el véleményét és hívta fel a figyelmet a fiatalok életében, pályakezdésében tapasztalható gondokra. Ismertette az ifjúsági mozgalom célkitűzéseit, a jövőben kidolgozásra kerülő magasabb erkölcsi- és szakmai követelmények rendszerét.

Fodorné Birgés Katalin foglalta össze a vitában elhangzottakat, majd szavazásra került sor.

Az SZMT vezető titkára ismét Fodorné Birgés Katalin lett. Titkárok: Szeljak

György, dr. Varga Imre és Cs. Nagy Lajos. Megválasztották az SZMT mellett működő munkabizottságok tagjait és vezetőit is. A szám- vizsgáló bizottság elnöke Pribolyszki János, titkára Kiszely György lett.

A küldöttértekezletről tudósított Bede Zsóka és Seres Sándor. A felvételeket Kovács Erzsébet készítette.

D bolti eladó

Alig 20 esztendős a KPVDSZ küldötte, Gazsó Márta, az Univerzál Kereskedelmi Vállalat eladója, bizalmihelyettes. Felszólalása nagy tetszést aratott, pedig főként a kereskedők gondjairól beszélt. Arról, hogy maholnap nem lesz, aki a pult mögé álljon, a szakmának nincsen presztízse, alacsonyak a fizetések, a fiatalok nagy ívben elkerülik a boltok környékét, a kereskedők 70—75 százaléka nő.

Gondok vannak a gyerekek óvodai elhelyezésével, sok üzletben nincs megfelelő öltöző és mosdó. Van olyan raktár, ahol nem tudnak fűteni.

— Ennyire kilátástalan a helyzetük?

— Nem, egyáltalán nem erről van szó. A többség szereti ezt a foglalkozást, keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel javítani lehet a kereskedők élet- és munka- körülményein. Egyre többet utazunk, megyünk az áru után a termelőkhöz is. Az új üzemelési formák bevezetése is lehetővé teszi a nagyobb keresetet, a vállalat szintén próbál segíteni. Az utóbbi öt évben 73-an kaptak kedvezményes lakásvásárlási kölcsönt, ezek 50—60 százaléka fiatal.

— Családalapítás előtt áll, milyenek a kilátásai?

— Nem a legjobbak. Szarvason lakom a szüleimnél, a 21. számú készruha-méteráru szaküzletben dolgozom. Négy éve végeztem és 1550 forint, volt a kezdő alapfizetésem. Most 2200 forint az alapom, erre jön még havonta 600—700 forint. A vőlegényjelöltem nyomdász, 5 ezret keres havonta. Számoljon, hogyan lehet ebből spórolni, lakást vásárolni? Az albérlet is 1000—1500 forint egy hónapra.

Fiatal létére határozott egyéniségnek látszik, még lámpalázzal sem küszködött.

— Megszoktam a szereplést a KISZ-ben, hiszen 1979- ben lettem vezetőségi tag, az idei szakszervezeti választásokon pedig újabb megbízatást kaptam. Tizenegyen dolgozunk a boltban, szeretnék megfelelni ennek a bizalomnak, nemcsak szóban, hanem tettekben is.

Beszélgetés a szünetben: Szabó Miklós, Sólyom Ferenc és Fodorné Birgés Katalin