Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-05 / 285. szám

\2\1 1985. december 5., csütörtök Miből telik? Kiszámítható íövedelmek, kiszámíthatatlan különbségek Nincs nagy jövedelembeli különbség a jól és a rosz- szul működő vállalatok, szö­vetkezetek között. A dolgo­zók keresete szintén nivel­lált, nem ösztönöz eléggé a teljesítmény növelésére. Mégis a lakosság fogyasztá­sa, vagyoni helyzete erőtelje­sen differenciált. Egyesek jól élnek, mások szegényesen vagy . rosszul. Mi okozza az elosztás és a fogyasztás el­lentmondását? Több dolog is közrejátszik ebben. Sokan anyagilag eleve hát­rányos helyzetűek. A régi nyugdíjasok és a többgyer­mekes családok egy főre ju­tó átlagjövedelme például közismerten alacsony. TÁJÉKOZATLANSÁG, GYANAKVÁSSAL A hátrányos helyzet, csak­úgy. mint a tehetősek ese­tében az ingó és ingatlan vagyon, öröklődik. Közis­mert például, hogy azok a fiatal házasok, akik nem kapnak otthonról támogatást, nehezen indulnak, különö­sen a lakásvásárláshoz kevés a pályakezdő jövedelem. A családi segítség, az örökség viszont ugyancsak hosszabb távon meghatározó lehet egyesek életvitelében. Az anyagilag hátrányos helyzet tehát indokolható az alacsony nyugdíjjal, az eltartottak nagy számával. De mi a jó­mód forrása, ha a jövedel­mek többnyire nivelláltak? Az örökség, a segítség maga is felhalmozott jövedelem. A kérdés tehát nem megkerül­hető: miből telik egyeseknek lényegesen többre, mint má­soknak? Valahogy a jövedel­mek mégiscsak differenciá­lódnak. Ha csupán kivéte­lekről lenne szó, könnyen meg tudnánk magyarázni a dolgot. Üjítás, találmány, a vezető beosztás lehet példá­ul a többletjövedelem forrá­sa, és lehet a butik, a virág­üzlet, az orvosi hálapénz is. De a jómód — szerencsére — nem annyira elszigetelt jelenség, mint a jól jövedel­mező munka, az átlagot je­lentősen meghaladó fizetés. Akkor pedig miből futja autóra, hétvégi házra és még sok másra? A felületes szem­lélő végképp nem érti a dol­got. A szélsőség önmagában is feszültségforrás. A tájéko­zatlanság és a kicsinyes irigység pedig indulatokat, társadalmi feszültségeket szül. Eltúlozzák az ügyeske­déssel, a munka nélkül szer­zett jövedelmek körét és mértékét, s terjesztik a gya­nakvás, a bizalmatlanság légkörét. ÁTLAG ALATT ÉS FELETT Létezik a személyi jöve­delmeknek a végzett munka mennyiségével és minőségé­vel arányos olyan differen­ciálása — méghozzá tömeges méretekben —, amelyet a felszínes szemlélődök nem vesznek figyelembe a fo­gyasztás, az életszínvonal alakulásának vizsgálata so­rán. Még akkor is ügyeske­désre, munkával nem ará­nyos jövedelemszerzésre gondolnak, amikor nem ar­ról van szó. Mindez egyértel­műen és meggyőző módon bi­zonyítható. A havi átlagbér tavaly 5163 forint volt, a havi át­lagkereset pedig 5441 forint. A havi átlagnyugdíjszint 1984-ben 3266 forintot tett ki. Ne csináljunk pontos kasz- szát! Elég, ha ehhez még hozzágondoljuk a gyermek- gondozási segély, a családi pótlék, a táppénz, a járulé­kok, illetve a szociális se­gélyek összegét, akkor együtt van mindaz, amit a főállású munkatevékenységért a szo­cialista szektorban, illetve a szociális ellátás keretében kifizetnek. Ezek az úgyneve­zett fix családi bevételek, vagy legalábbis kiszámítható jövedelmek. A jelzett összegekből nem lehet „nagy lábon” élni. Mégis csupán a felsorolt for­rások igénybevételével is esetenként igen eltérő a fo­gyasztás. Nemcsak az átlag­tól való eltérések miatt, ha­nem attól függően is, hogy például hány kereső jut egy családra. Az a többgyerekes család, amelynek már min­den tagja dolgozik, nem te­kinthető anyagilag hátrá­nyos helyzetűnek. Vagy a ré­gi nyugdíjasok sem egyfor­mán élnek. Az a leghátrá­nyosabb helyzetű, aki egye­dül él, és egyedül viseli a lakás, a háztartás minden kiadását. Mert a termelés­hez hasonlóan a családoknak is vannak olyan fix költsé­gei, amelyek a keresők és az eltartottak számától többé- kevésbé függetlenek. Ilyen például a lakbér, a fűtés, a tv-előfizetés, javítási költsé­gek. ELŐTÉRBEN A „MELLÉKES” Hogyan reagál a lakosság a családi költségvetés eset­leges hiányaira? A kérdés nem mondvacsinált. Az or­szág nehéz gazdasági helyze­tét a termelő és a fogyasztó ember egyaránt érzékelhette. Az utóbbi években a fo­gyasztói árak gyorsabban emelkedtek, mint a bérek. Az átlagon felüli nyugdíjak reálértéke csökkent. Az el­ért fogyasztási színvonal csökkentését, vagy a kitűzött célok módosítását a családok csak végső soron vállalják. Ezért mindenekelőtt a jöve­delmek növelésére töreked­nek. Miután a fő források gyengébben buzognak, a „mellékes” került előtérbe. Kovács József Következik: 2. Döntő sze­repet a főmunkaidőnek! Jó hír az építkezőknek A műanyagok felhasználá­si területei egyre bővülnek világszerte: az építőiparban is megjelentek, mindinkább kiszorítva egyes természetes anyagokat, elsősorban a fé­meket. Ez nem véletlen, hi­szen a műanyag szerkezeti elemeknek igen sok előnyük van: előállításuk olcsóbb, könnyebbek, egyszerűbben, gyorsabban szerelhetők, kor- rózióállóak, hogy csak né­hány jó tulajdonságot em­lítsünk. E korszerű termé­kek forgalmazásának előse­gítésére a Hungária Mű­anyagfeldolgozó Vállalat termékbemutatót és ankétot rendezett a napokban a bu­dapesti Fészek Áruházban. Ezt egy — a Belkereskedel­mi Minisztérium védnöksé­gével — a Tüzéppel kötött megállapodás előzte meg, amelynek célja, hogy az évente mintegy 60 ezer ma­gánerős építkezéshez minél több olcsó műanyag csövet, idomot és más kellékeket kínáljanak a lakosságnak. Az építőipari vállalatok már kedvező. tapasztalatokat szereztek a lakások hideg­víz-ellátó rendszerének ki­alakításához szükséges mű­anyag csövek és idomok al­kalmazásában. Ezek a ter­mékek a PVC nyomó-, lefo­lyó- és csatornacsövek jól és gazdaságosan helyettesítik a horganyzott acélcsöveket, amelyeket nagyrészt import­ból szerzünk be. A PVC-csö- vek alkalmazásával mintegy 30 százalékkal olcsóbb a la­kások vízellátó és elvezető rendszerének kialakítása. Ugyancsak elsősorban a magánépítkezők és a lakás­felújítók figyelmébe ajánlja a gyár új típusú műanyag tapétáját, amely helyettesíti a csempét, de olcsóbb an­nál, valamint a tetőfedési alátétfóliát. Ez utóbbi fe­leslegessé teszi a cserép és palatető alá használt kát­ránypapírt, ugyanakkor tar- tósabb, olcsóbb, könnyebb annál, s az sem utolsó szem­pont, hogy a beépítés mun­kaidőigénye csak ötödé a hagyományos módon végzett alátétfedés munkaidejének. A Hungária Műanyagfeldol­gozó Vállalat hagyományos kemény műanyag padlói mel­lett korszerű habbetétes, habalátétes, melegpadlókat is elkezdett gyártani az idén. A vállalat elképzelése sze­rint a műanyag hidegvíz­csöveket és a szerelés tarto­zékait néhány hónap múlva már nemcsak a Budapesti Fészek Áruházban lehet majd megvásárolni, hanem az ország egyre több Tüzép- telepén, amelyek a magán­építkezők legfontosabb be­szerzési helyei. Ugyanott a fóliák és a „linóleumok” is kaphatók lesznek. m Békés megye ivóvízminőség-javító programjában a Kelet-ma­gyarországi Vízügyi Építőipari Vállalat most Békéscsaba és Gerla közt 500 milliméter átmérőjű cementcsövet fektet le a talajba. A tervek szerint később Dobozig építik ki ezt a vezetéket, majd Sarkad lesz a végállomás. Képünkön a ve­dersoros árokásó gép Fotó: Fazekas László Fényszórók közúti ellenőrzése Az őszi időjárás beköszön­tésével romlottak a látási vi­szonyok, növekedett a veze­tési szempontból kedvezőtlen időszakok hossza. A közúti közlekedés délutáni csúcside­je is megköveteli már a mozgó járművek tompított fénnyel történő kivilágítását. Az esti közlekedés során gyakran találkozunk egyol­dali kivilágítású — üzemkép­telen izzós, kontakthibás —. illetve rosszul beállított — helytelenül bekötött, elfor­dult fényszóróbetéttel, túl­terhelt — tompított fénnyel közlekedő járművekkel. A helytelen üzemeltetés következménye a szembejö­vő forgalomban részt vevő járművek elvakítása, ami közvetve balesetveszélyt idéz elő. Az éjszakai közlekedés veszélyességét támasztja alá a megyénkben történt sze­mélyi sérüléssel járó baleseti statisztika: 1985. I—IX. hó­napban 119 személyi sérülés­sel járó közúti baleset volt éjszaka. E balesetek döntően a nappali forgalmi csúcsok­nál forgalommentesebb idő­szakban történtek. A tompított fényszórók he­lyes beállítását könnyen el­lenőrizhetjük és a durva be­állítási hibát magunk is meg­szüntethetjük. Vízszintes te­rületen 5 méter távolságra le­vő függőleges fal elé állva és bejelölve a fényszóró op­tikai közepét, a felkapcsolt tompított fény határvonalá­nak minden esetben a felraj­zolt fényszóróközép helye alá kell esnie. Ez a helyzet a függőleges állítócsavarral be­állítható. Meghatározott jár­műtípusok (Dácia, Wartburg) a terhelés hatására jelentő­sen változtatják karosszéria­helyzetüket, így a tompított fényszóró által kivetített fénynyaláb határvonalát is. ami az előzőekben leírt va- kítást eredményezi. Egyes járműtípusoknál ezért gyári­lag beépítenek terhelésfüggő fényszóróállító szerkezetet, ha járművünket megterhel­jük, ne felejtsük ezeket he­lyes állásba hozni. A fényszóró helyes beállí­tását sok tényező befolyásol­hatja, így például a gumiab­roncs-átmérő, a guminyomás- rugók elöregedése, terhelés stb. Ezért célszerű a helyes beállítás legalább évenkénti műszeres ellenőrzése. A jel­lemző típusok fényszóróbeál­lítását az autójavító vállala­tok alig 40 forintnyi áron el­végzik, ami összevetve a közlekedők biztonságnöveke­désével jelentéktelen összeg­nek tűnik. A jármű műszaki előírása­it figyelmen kívül hagyó és a közlekedési szabályokat durván megsértő járműüze­meltetők kiszűrésére a Békés Megyei Rendőrfőkapitányság­gal közösen a Békés Megyei Közlekedési Felügyelet a kö­zeljövőben célellenőrzéseket tart, ahol a járművek fény­szóróinak már nem díjmen­tes ellenőrzését végzik el. P. J. Obszervatórium Szarvason Ha azt halljuk, meteoroló­gia, akkor elsőre mindig az időjárás-jelentésre gondo­lunk. Pedig a rádióból, tv-ből. újságokból ismert prognózis csak szűk része e tudomány­nak. A meteorológiai méré­sekre és a prognózisra legke­vésbé azért van szükség, hogy tudjuk, esernyővel-e és milyen vastag pulóverben in­duljunk el hazulról. Megismerve az Országos Meteorológiai Szolgálat szarvasi obszervatóriumát, újra eszembe jutott, hogy mennyire eltér a valóság és a közhit. Dr. Posza István, az obszervatórium vezetője először röviden bemutatja az állomást. 1963-ban kezdődtek a városban az agrometeoroló­giai mérések. A fő cél a nö­vények vízigényének és első­sorban öntözővízigényének meghatározása volt. Indulás­kor az Öntözési Kutató In­tézet területén volt a telep, a kutatási program is közös volt az ÖKI-vel. A hatvanas évek eredmé­nyei miatt döntöttek az ál­landó telep mellett (először ugyanis csak tenyészidobén, áprilistól szeptemberig mér­tek). Az új telepet hetven­négyben adták át. Jó leírni, de ma is korszerű, minden igényt kielégítő épület a szarvasi obszervatórium, melynek külleme is kiállja az esztéta próbáját. Az állomáson mérik a csa­padékot, a hőmérsékletet, a napfénytartamot, a napsu­gárzást, a légnedvességet, a talajhőmérsékletet, a talaj- nedvességet, a szabadvíz­felszín, a talaj és a nö­vényállomány • párolgását, a légnyomást és a szelet. Ez utóbbinak az adatait egy 30 méter magas tornyon kü­lönböző magasságokban re­gisztrálják. — A szarvasi telep kezdet­ben tíznaponként adott ki öntözési tájékoztatást a dél­alföldi megyékre — emléke­zik dr. Posza István. — Bár ez a szolgáltatás elmaradt, ha azonban egy gazdaság szeretné tudni az öntözővíz­igényt, a szarvasiak azt ma is tudják szolgáltatni. A le­hullott csapadék ismeretében közölhető, hogy talajfajtától függően mekkora a vízhiány a talajokban, s ezzel megha­tározható az öntözés várható kezdő időpontja és a kiöntö: zendő vízmennyiség. Ahol ol­csó az öntözővíz, és van megfelelő berendezés, ott ezek az adatok nélkülözhe­tetlenek. Az utóbbi években a szarvasiak részt vesznek a Nyíregyházáról elindult kon­zervipari számítógépes ter­melésirányító rendszerben. Ez persze így aligha közért­hető. Az obszervatóriumveze­tő magyarázatából azonban a kacifántos elnevezés értelme hamar érthetővé válik. ■— A cél a csúcsidő széthú­zása volt, hogy a konzerv­gyárba egyenletesebbek le­gyenek a beszállítások. Ha A harminc méter magas acél- torony műszereinek segítsé­gével állapítják meg a fa­gyok jellegét Fotó: Szőke Margit túl sok szállítmány érkezett egyszerre, akkor sok volt a veszteség. Másutt meg túl­érett a feldolgozandó zöld­borsó és zöldbab. Hogy az érés ne egyszerre történjen mindenütt, ahhoz egyrészt megfelelő vetőmag kell, s az, hogy a vetési idők tervezet­tek legyenek. Ehhez a me­teorológiai szolgálat ad tájé­koztatást. A vetéstől kezdve is folyamatosan szolgáltatunk adatokat, amelyekből megál­lapítható az érés időpontja. Kimozdulva az épületből, megismerem a mérőműszere­ket. Az udvaron álló 30 mé­ter magas torony lehetőséget ad a fagyok jellegének mé­résére. — Tízéves méréseink alap­ján az a tapasztalatunk — mondja dr. Posza István, —, hogy a fagyok jelentős része talajközeli. Ezek ellen leve­gőkeveréssel lehet védekezni. — Miért _ fontos a szélmé­rés? — Adataink nélkülözhetet­lenek a repülőgépes mező- gazdasági munkák biztonsá­gához. Szélméréseink a per­metezéshez is fontos adatokat szolgáltatnak. Körbejárva a telepet az obszervatórium vezetője a következő fontos következte­téssel búcsúzik tőlünk: — Jobban kellene ismerni az ország és egy-egy terü­let mezőgazdasági szempont­ból fontos időjárási elemei­nek gyakoriságát (agroklima- tológiáját). Ezek birtokában pontosabban tudnánk tervez­ni. így nem fordulhatna elő, hogy egy kimagaslóan jó, vagy egy gyengébb év után téves következtetést vonjunk le, és emiatt hibásan tervez­zünk. U. T. A Posta kéri ; ünnepi küldeményeit idejében és pontos címzéssel (utca, házszám,emelet,ajtó és irányitószám) adja fel!

Next

/
Thumbnails
Contents