Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-05 / 285. szám

A pártélet jelentős eseményei zajlanak ezekben a he­tekben. November 15. és december 15. között tartják a pártalapszervezetekben a beszámoló taggyűléseket. Eze­ken az elmúlt egy esztendőben végzett munkáról adnak számot a vezetőségek. Olyan esztendőről, amely bővel­kedett politikai eseményekben — megyei pártértekezlet és a XIII. kongresszus, a választások — s amely hosszú távon meghatározza a feladatokat. Ezúttal két alap­szervezet beszámoló taggyűléséről tudósítunk. Orosházi olajbányászok Az olajbányász pártbizott­ság 5. számú alapszervezete, amely 33 tagot számlál, a fúróberendezéseknél, a gépé­szeti üzemegységnél, a mű­szaki csoportnál dolgozókat tömöríti. Úgy is mondhat­nánk, azokat, akik közvetle­nül a termelésben, illetve a kiszolgáló területen dolgoz­nak. S hogy nem is rosszul, arra bizonyíték, hogy a kő­olajkutató vállalat — amely­hez az orosházi bányászati üzem is tartozik — nem sok­kal a bányásznap után, szep­tember 8-án teljesítette öt­éves tervét. Méghozzá úgy. hogy a feltárt szénhidrogén készlet 5 millió tonnával meghaladta a tervezettet. „Azt, hogy erre az ország energiagazdálkodásában mi­lyen égetően szükség van, nem kell külön hangsúlyoz­ni” — fogalmazott a beszá­molóban Domsich László, a pártalápszervezet titkára. Az eredményekben természete­sen része van az üzem, kö­zelebbről a pártalapszerve- zet tagjainak is. Az 'ünnep­lésre azonban nem sok idő van, hiszen a jövő év már itt kopogtat az ajtón, s az idei­nél is nagyobb feladatokat kell teljesíteni. A vállalat 1986-tól közvetlen nyereség­érdekeltségi rendszerben dol­gozik, s így a hatékonyabb, gazdaságosabb munka min­denki személyes érdeke is lesz. Folytatódik a szeghalmi térség feltárása, melynek eredményei máris biztatók. Az algyői térség feltárása óta nem volt hasonló ígéretű olaj- és gázmező az Alföl­dön. Kettős tehát a várako­zás, a vállalat és a megye nagy lehetősége ez. Úgyszin­tén jelentős és megtisztelő feladat a világbanki finan­szírozással folyó két nagy­mélységű kút kiszolgálása, melyek közül az egyik Békés térségében van. A gazdasági munka mellett szó esett a politikairól is. So­kan vállaltak és teljesítettek különféle pártmegbízatást, s a beszámoló — dicséretesen — névre szólóan értékelte ezeket. Ugyancsak névre szó­lóan — bátran — bírálta is, mégpedig azokat, akik rend­szeresen nem vesznek részt a taggyűléseken. Kétségtelen, hogy a folyamatos munka­rend. a műszakbeosztás ne­hezíti a helyzetet (a műsza­kot természetesen igazolt tá­vollétnek tekintik), de né- hányan nemcsak ezért hiá­nyoznak a taggyűlésekről. Jó volt hallani, hogy a tagság egyöntetű és határozott fel­lépést sürgetett a mulasztók­kal szemben. Úgy voltak ve­le — teljesen jogosan —, hogy néhány ember fegyel­mezetlenségével ne rontsa az alapszervezet jó hírét. A vi­tában szó volt még a jövő évi feladatokról, a nyugdí­jasok helyzetéről, ezen belül arról, hogy hol végezzenek politikai munkát, lakóhelyü­kön, vagy a munkahelyükön. A beszámolót a tagság a vi­tában elhangzottakkal együtt egyhangúan elfogadta. Vésztői vasutasok Nem irigylésre méltó a vasút helyzete. Romlik a jár­műpark, kevés a pénz a fel­újításra, korszerűsítésre, s az átlagosnál magasabb bérfej­lesztés sem enyhít a munka­erő-gondokon. Mindez érez­teti hatását a vésztői körzeti üzemfőnökség területén is. Mit tehetnek és mit tettek ebben a helyzetben az itt dolgozó kommunisták? Erre. pontosabban az elmúlt egy évben végzett munka mi­lyenségére adott választ a 3. alapszervezet beszámoló tag­gyűlésén a vezetőség. Budai László alapszerveze­ti titkár először arról szólt, hogy az alapszervezetek 33 tagja — egyenlőtlen meg­oszlásban — három különbö­ző területen tevékenykedik: a körzeti üzemfőnökségen, a vésztői állomáson, valamint az épület-, híd- és pályafenn­tartási üzemben. Heterogén tehát az alapszervezet össze­tétele, s így a munka érté­kelése is különböző szempon­tok alapján történik. Ami az állomást illeti, tavaly elérte az „Élenjáró szolgálati hely” címet, s ezt az idén is meg­pályázta. Eredményei bizta­tók: a tervezettnél gyorsab­ban és több árut szállítottak, csökkent a valutát emésztő idegen kocsik tartózkodási ideje, javult a menetrendi pontosság. Az építésvezetőség Gyulán, Mezőtúron, Vésztőn, Körösújfaluban, Dévaványán. Komádiban végzett jelentős munkát, s a fenntartási üzem is teljesítette idei feladatát. Az év tehát sikeresnek ígér­kezik, még akkor is, ha a korábban említett gondok éreztetik hatásukat. Nem frázis — ezt az eredmények is bizonyítják —, hogy a jól összekovácsolódott kollektíva úrrá tudott lenni a nehézsé­geken. Elég, ha csak figyel­mesen körülnézünk az üzem­főnökség, az állomás, az épí­tésvezetőség területén, feltű­nik a rend, a tisztaság, s ahol ez van, ott hanyag, rossz munka nem lehet. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nincs javítanivaló. Akad bőven. Erről beszéltek a hozzászólók, akik a hátra­lévő időszak feladataira, a taggyűléseken a megjelenési arány, az aktivitás javításá­ra hívták fel a figyelmet. Ez — talán nem is véletlen­szerűen — összecseng az olajbányászoknál elhangzot­takkal. Úgy fogalmaztak mindkét helyen: kétségtelen, hogy ma a legfontosabb a gazdasági munkában való helytállás, de az erre való hivatkozással ne mentsük fel magunkat egyéb kötelezett­ségek alól. A beszámolót a tagság el­fogadta. Második napirend­ként a leköszönő Budai László helyett — aki felelős gazdasági beosztásba került — Tatár Jánosné személyé­ben új titkárt választott az alapszervezet tagsága. Seleszt Ferenc Munkavédelem a termelőszövetkezetekben Csökken a termelőszövet­kezetekben az üzemi balese­tek száma: a munkavédelem szigorítására hozott központi és helyi intézkedések érezte­tik hatásukat — állapította meg a TOT fölmérése. Az el­múlt évben az 1983. évihez képest mintegy 8 százalékkal kevesebb baleset történt, és idén az első félévben hasonló mértékű a javulás. Figyel­meztető azonban, hogy egyre többször kell hívni a mentő­ket, a dolgozókat munkába menet és onnan jövet ért ba­lesetekhez. Mivel a gazdaságok össze­vonása nyomán és a mező- gazdasági munka jellegéből adódóan is a munkahelyek nagyobb távolságra esnek a lakóhelytől mint korábban, az úti balesetek aránya és száma egyaránt emelkedik. Tavaly több mint 2300 esetet számoltak, s idén az első fél­évben sem javult a helyzet. A TOT illetékes szervei in­dokoltnak tartják, hogy a jogszabály az úti baleseteket — a gazdálkodó szervek munkavédelmi helyzetének megítélésénél — fokozatosan különítse el a tipikusan mun­kahelyi balesetektől. A me­zőgazdasági szállításoknál és a mozgó járműveken bekö­vetkezett balesetek természe­tesen továbbra sem tartozná­nak az előbbi kategóriába. A TOT álláspontja szerint szi­gorú intézkedésre van szük­ség a tsz-ekben a belső szál­lítások munkavédelmi biz­tonságának fokozására. A vizsgálat szerint a leg­több üzemi baleset hétfőn történik, ami feltehetően ösz- szefügg azzal, hogy a dolgo­zók a hétvégén nem pihenik ki magukat. A munkanapon belül a leggyakrabban a munkaidő negyedik órájában következik be a baj, amikor csökkenni kezd a figyelem. A mezőgazdasági termelés jellegét tükrözi, hogy az üze­mi balesetek zöme júliusban és októberben fordul elő, a nagy betakarítási és egyéb szezonmunkák idején. A tsz-ekben 1986. március 31-ig kidolgozzák az új mun­kavédelmi szabályzatot, amely alapul szolgál a bale­setelhárítás javításához. A TOT rendjénvalónak tartja a szabályzat korszerűsítését, ám kifogásolja, hogy a mun­kavédelemmel kapcsolatban a tsz-eknek túlságosan nagy adminisztrációs kötelezettsé- ik vannak, amelyek nem vi­szik előre a munkahelyi biz­tonság ügyét. OLAJFÜTÉSES. KAZÁN­RENDSZERÜNKHÖZ vizsgázott fűtőt felveszünk FŰSZERT, Békéscsaba, Északi ipartelep. Fogadónap Békéscsabán Országgyűlési képviselők a város lakosságáért November utolsó szombat­ja hűvös reggellel köszöntött a városra. A sétálóutcán parkírozó gépkocsik szélvé­dője beszürkült a hidegtől. Csak elvétve látni néhány sietős embert. Pedig a szom­bat nemcsak munkaszüneti, hanem piaci nap is Békés­csabán. Ilyenkor a környéki tanyákról, településekről so­kan keresik fel a várost, s a lakótelepiek is bejönnek a központba vásárolni. Talán ebből a meggondolásból dön­töttek úgy, hogy ezen a na­pon Békéscsaba két ország- gyűlési képviselője — Szarvas Andrásáé és dr. Bankó Mi­hály — fogadónapot tartson a városi tanácsnál. Mindent feljegyez Nyolc óra van. Az emele­ten, a titkárság üvegajtós folyosóján beszélgetünk az országgyűlési képviselőkkel, meg a tanács néhány tiszt­ségviselőjével. A fogadónap­ra ők is eljöttek, hogy szük­ség esetén, ha valami konk­rét ügy vetődik fel, nyom­ban felvilágosítást adjanak. — A munkanap talán sze­rencsésebb lett volna — ad hangot aggodalmának Szarvas Andrásné, hogy ne­tán alig jön el valaki a fo­gadónapra, ide a városi ta­nácsra. — Én a következő, alkalomkor a lakótelepen, meg a kerületekben tartom meg. Minél közelebb a vá­lasztókhoz. Alighogy ezt kimondja, mintha csupán kétségének cáfolata lenne, kopognak az ajtón. Egy idős ember nyit be. — Az országgyűlési képvi­selők fogadónapjára jöttem — mondja kissé bátortala­nul. — Melyik választókéra lét­hez tartozik? — A Táncsics utcában la­kom. — Akkor jöjjön velem — invitálja dr. Hankó Mihály az egyik irodába. Asztalra kerülnek az ügyiratok, a számlák. A panaszos Németh János. A háztáji adó miatt jött. A felesége tsz-ben dol­gozott, s most mint nyugdí­jas nem kap a háztájira adó- kedvezményt. Utána kell jár­ni a panasznak. Az ország- gyűlési képviselő mindent pontosan feljegyez. Dr. Hankó Mihály nem­csak ilyenkor találkozik vá­lasztóival. Legkülönbözőbb alkalmak szolgálják a kap­csolattartást. ígéretnek megfelelően — Milyen ügyekkel keresik fel? — Legtöbbször személyes jellegű. Az intézkedésekhez kérnek segítséget vagy taná­csot gázbevezetéshez, útépí­téshez. Az ügyek másik ré­sze közérdekű. Gond van a városi közlekedéssel. A kör­nyezetvédelem, különösen a parkok, a fák védelme, és a köztisztaság helyzete is foglalkoztatja a lakosságot. A közületek az utcára söp- rik a szemetet. A kertészeti és köztisztasági vállalat ké­sőn szállítja el. Előfordult itt a város központjábanr hogy több mint egy napig virított itt-ott, egy-egy sze­métkupac. A múltkoriban éppen a Csaba Szálló előtt. Ezen az állapoton változtat­ni kell. — Választókerületéhez tartozik a tanyavilág, vala­mint Mezőmegyer és Gerla is. Ott milyen gondok merül­nek fel? — Gerlán az autóbusz-köz­lekedés, máshol az utak és a járdák javítása okoz gon­dot. Fényesen a törmelékkel feltöltött utat ebben az év­ben, az ígéretnek megfelelő­en, kellett volna bitumennel lefedni, hogy a téli időjárás tönkre ne tegye. Költségek hiányában erre nem került sor. Jövő évben viszont meg kell oldani. A gondokra az illetékes szervekkel keressük a megoldást. Mint ország- gyűlési képviselő megkapom a szükséges segítséget. Munkakörét tekintve a Le­nin Termelőszövetkezet el­nöke, tagja a Teszöv elnök­ségének. Nem véletlen te­hát, hogy mint országgyűlé­si képviselő a mezőgazdasági bizottságban tevékenykedik. Közlekedési gondok A szemközti irodában Szarvas Andrásné ország- gyűlési képviselő tart foga­dónapot. Csupa szív, csupa vitalitás. Olyan asszony, aki­vel beszélgetve úgy érzi az ember, őszintén kitárulkoz­hat, mert megértésre talál. 16 éves korától ugyanazon a munkahelyen dolgozik, még­pedig a mintegy 1600 dolgo­zót foglalkoztató Unicon Ru­házati Vállalatnál. Segéd­munkásként kezdte, most meó-csoportvezető és alap­szervezeti párttitkár. — Gyakran találkozom a választóimmal. A mostani fogadónap és más alkalmak is arról győztek meg, hogy a város közlekedését tovább kell javítani. A Penza-lakó- telepiek és a Szabadság té­riek arról panaszkodnak, hogy nehezen jutnak el a piacra és a vasútállomásra. A kórház környékén és azok, akik a liget mögött laknak felvetik, hogy a buszjáratok nem igazodnak a munkaidő kezdéséhez, illetve végéhez. Sokan személyes ügyekben kérnek útbaigazítást, gyak­ran keresnek fel közügyek­ben. — A közügyek milyen jel­legűek? — Egyrészt városrende­zéssel állnak kapcsolatban, s nem egy esetben olyanok, amelyek távolról nézve ap­róknak tűnnek, de akiket érint, azoknak nagyon fon­tosak. És én így is kezelem őket. Az én szememben nin­csenek apró ügyek. Biztosan hallott róla. hogy kihelyezik az új kukákat. Az egyik te­rületet a lakók nagy gonddal parkosították. A minap azt látják, hogy oda került egy konténer. Félve, hogy gon­dos munkájuk kárba vész, s összetapossák a környezetet, segítség végett fordultak hoz­zám. Engem mindig felhábo­rít, ha mások igyekezetét, munkájának gyümölcsét egyesek semmibe véve vagy leggyakrabban közömbös­ségből tönkreteszik. A lakos­ság szereti ezt a várost. — Mi ennek a legkézen­fekvőbb jele? Az anyagi lehetőségek — Elsősorban a társadal­mi munka. Sok utcában ön­erőből gázt, vizet vezetnek, utat építenek. Tudom, ez elsősorban saját érdek, de szolgálja az egész várost is. Az utóbbi időben az embe­rek szívesen áldoznak kör­nyezetükért. Az anyagi lehe­tőségek azonban korlátozot­tak. A lakótelepeken lassab­ban alakul ki az a közvet­len kapcsolat, ami a családi házas utcák lakóit egyre in­kább jellemzi. — Az Országgyűlés melyik bizottságában dolgozik? — Tagja vagyok az ipari bizottságnak. A soron követ­kező ülésen föl akarok szó­lalni iparágunk gondjairól. A ruházati iparban zömmel nők dolgoznak. Bérezésük nemcsak a többi iparághoz, de a budapesti ruházati ipar­ban dolgozókéhoz képest is elmarad. Sajnos, a fejleszté­si lehetőségek beszűkültek, holott egyre többet terme­lünk exportra, s ennek az exportnak energiakiváltó szerepe van. A szakmunkás­oktatásban is van sok teen­dő. Az igényekhez kell iga­zítani a képzést. Most már nem lehet arra számítani, hogy a mezőgazdaságból jönnek az iparba dolgozni. Az üvegezett folyosón ket­ten várakoznak, hogy be­kopogjanak a képviselő aj­taján. özv. Novák Pálné építési ügyben jött. Dr. Han­kó Mihály a tanács műszaki osztályvezetőjének segítségé­vel vizsgálja és orvosolja a panaszt. Bácskai Mátyásné a rokkantnyugdíjasok nehéz helyzetét teszi szóvá. A tele­pülésfejlesztési hozzájáru­lással kapcsolatban is van véleménye. Szerinte a vá­rosban az úthálózat fejlesz­tésére kellene ezeket a be­vételeket fordítani. Odakint benépesültek az utcák, megteltek a parkoló­helyek. Itt-ott cigarettavé­gek, papírdarabok, amott egy feldöntött szemétgyűjtő, önkéntelenül eszembe jut a két országgyűlési képviselő. Velük, meg a város tisztség- viselőivel a köztisztaságról beszélgettünk a legtöbbet. Hogyan lehetne javítani? Reggel, amikor erre jöttem, viszonylag még tiszta volt az utca. Vajon törvényszerű ez a változás? Serédi János Fotó: Keváos Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents