Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
NÉPÚJSÁG 1985. december 30., hétfő B-ben láttuk, megkérdeztük: mire jó a túllicitált licit? * A tegnap esti adás egyik belpolitikai riportja arról a versenytárgyalásról szólt, amelyben a budapesti Kálvin téri áruház talált gazdákra. Napjainkban megszokottá váltak a versenytárgyalások, így már nem kapjuk fel a fejünket, ha egy áruház „parcelláira” licitálnak. Megyénkben elsősorban kereskedelmi üzletek és vendéglátó egységek kerültek eddig „kalapács alá”. Épp ezért az áfészeknek már van bőséges tapasztalatuk a versenytárgyalásokról. A Békéscsaba és Vidéke Áfész 1982. április 1-én hirdetett először versenytárgyalást néhány üzletére, és azóta 26 vendéglátó egységet és 11 üzletét hirdette meg, sikerrel. Fenyvesi Pál, a szövetkezet közgazdasági főosztályvezetője a tegnap esti riportot látva, azonnal kétségeinek adott hangot. — Egy 20 négyzetméteres butik 500 ezer forintért kelt el. Ezért, ha a butikos az állami vállalatokra jellemző árréssel gazdálkodik, 10—12 millió forintot kell forgalmaznia. Ez napi 40—50 e?er forint forgalmat jelent. Nem tudom, hogy lesi képes efct teljesíteni. Adódik a másik lehetőség: kevesebbet forgalmaz — mondjuk csak 5-6 milliót — magasabb áron. Ez azonban azt jelenti, hogy ez a kis üzlet árfelhajtó tevékenységet folytat. — Vajon a Békéscsaba és Vidéke Áfész mit tesz, hogy az ilyen árfelhajtó tevékenységre ne kényszerüljenek a szerződéses felek? — Köteleztük a szerződő vállalkozókat, hogy az általunk használt, vagyis a szokványos kereskedelmi haszonkulccsal képzett fogyasztói áron adjanak el. — Ezek szerint a vállalkozóknak nincs szabadsága, s mégis vállalják? — Vállalják, mert mi a korábbi évek forgalmának nem túl nagymérvű növekedését várjuk el tőlük. Akkor van baj, ha a licit felveri az átalányt. Ezért mi előre közöljük, hogy például 50 ezer forint ugrás a licitben menynyi többletforgalmat vár el. Sőt, ha kell, megszakítjuk a licitet, nehogy valaki erőn felül vállaljon, hiszen ez nem vezethet jóra. — Milyen tapasztalatai vannak a szerződéses üzletekkel? — Volt olyan, amelyiket már visszaadták nekünk a szerződők (volt olyan, amelyiket már kétszer is), máskor mi bontottuk fel a szerződést, többségüket azonban ma is ugyanazok a vállalkozók üzemeltetik, akik először kötöttek velünk szerződést. A szerződéses üzleteket gyakran ellenőrizzük, nehogy valaki elússzon, ha az üzletek vagyonát nem látjuk biztosítva, akkor kezdeményezzük mi a szerződésbontást. — Mi van akkor, ha a vállalkozó az önök által kitűzött forgalmat tudja teljesíteni, ám a licit által felsrófolt forgalmat már nem. — Akkor kezdeményezzük a szerződésbontást. — És ha az újabb verseny- tárgyaláson az újabb licit megint csak felveri az üzlet árát, azt hagyják? — Kénytelenek vagyunk. De mint mondtam, a versenytárgyalás idején figyelmeztetjük a licitálókat arra. hogy mit vállalnak. Az a tapasztalat, hogy a túlzott licit senkinek sem jó. U. T. Január 5-ig kell leadni a fogási naplókat A Magyar Országos Horgász Szövetség Békés Megyei Intéző Bizottsága Nagy Jenő elnökletével a napokban tartotta idei utolsó ülését. Beszámoló hangzott el a legutóbbi ülés óta végzett munkáról, ebben elmondták, hogy a megyei horgászlétszám 11 430, ez az előző évinél kétszázzal több. Az idén a tervezettnél többet, 4 millió 45 ezer forintot fordítottak halasításra. A telepített állomány egészséges, jelentősebb halpusztulás nem volt. Megnyugtató, hogy a kákafoki holtágba már nem kerül termálvíz és a bikazugi szakasznak a kotrása mintegy hétkilométeres szakaszon jövőre megkezdődik. Az intéző bizottság javasolta, hogy a tavasszal esedékes megyei ÁB-bébi akció Huszonöt évvel ezelőtt, 1961-ben sorsolták ki először az Állami Biztosító életbiztosítási kötvényét az országban újév hajnalán 0 és 1 óra között született csecsemők között. Az AB-bébik száma eddig 61, közülük 28 a fiú és 33 a lány. Egyetlen alkalommal születtek ikrek az év első napján: 1980-ban Szarvason, három leánygyermek. De megkapták az ÁB-bébiket megillető életbiztosítási kötvényt az 1983. január 24-én született Tarjányi ötös ikrek, négy leány és egy fiú, valamint az idén május 22-én világra jött szegedi négyes ikrek, egy lány és három fiú. Az AB-bébik közül 18. küldöttgyűlést március második felében tartsák meg. Ez követően az intéző bizottság tagjai elfogadták az 1986-os munkatervet és hala- sítási tervezetet, a jövő évi költségvetési terven kisebb módosítást hajtottak végre. Befejezésül az intéző bizottság közel ötven aktivista, valamint — az ifjúsági táborozás példás lebonyolításáért — a békéscsabai téglagyári egyesület meg jutalmazására tett javaslatot. Nyomatékosan hangsúlyozták még, hogy az idei fogási naplók leadási határideje 1986. január 5-e. A naplókat a horgászoknak vagy postán, vagy személyesen kell eljuttatniuk saját egyesületükhöz. —plp— életévüket eddig tizennégyen töltötték be, ők felvehették az életbiztosítási ösz- szeget. Ez az összeg egyébként több ízben emelkedett. Eleinte 20 ezer forintos kötvényt ajándékozott a biztosító, 1984-től 40 ezer forintosat, s ezúttal — a 25 éves jubileum alkalmából — 50 ezer forintra emelték az életbiztosítási összeget. S mivel az életbiztosítások kamata is 4 százalék lesz a jövő évtől az eddigi 2 százalék helyett, az 1986-os év első órájában született csecsemők közt kisorsolásra kerülő életbiztosítási kötvény tulajdonosai 18 éves korukban, 2004-ben 101 290 forintot vehetnek fel. (Folytatás az 1. oldalról) kőolajtermelés lényegében az 1985. évi színvonalon marad. A földgáztermelés megközelíti az ez évit, a behozatal viszont növekszik. A vaskohászatban intézkedések történnek a termelés, valamint a kivitel szerkezetének javítására, a belföldi kereslet jobb minőségű kielégítésére, a ráfordítások mérséklésére, a jövedelmezőség növelésére. Az alumíniumkohászatban is a kivitel gazdaságosságát kell elsősorban javítani. A gépipari termelés a piaci követelményekhez való eredményesebb alkalmazkodás esetén az ipari átlagot meghaladóan bővülhet. Növelni kell a konvertibilis elszámolású kivitelt, ez irányban hasznosítani a nem kellően kihasznált kapacitásokat. A vegyipar termelése a magasabban feldolgozott, gazdaságosabban értékesíthető termékek termelésének fokozásával, a termelési kooperációk bővítésével, a drága behozatal hatékony kiváltásával emelkedhet. A könnyűiparban, különösen a ruházati iparban fontos feladat az államközi szerződésekben vállalt szállítási kötelezettségek maradéktalan megvalósítása, és a belföldi kereslet javuló kielégítése. Az élelmiszeriparban átfogó intézkedések történnek az igényekhez való alkalmazkodás javítására, a jövedelmezőség, a hatékonyság fokozására. Indokolt esetben sor kerül szervezési, szervezeti változtatásokra is. Az építőipar legfőbb feladata, hogy a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználásával, az igényekhez való alkalmazkodással jobb minőségben elégítse ki az építés-szerelési keresletet. További intézkedések történnek a vállalatok közötti verseny erősödésének előmozdítására, az építési árak növekedésének mérséklésére. Folytatni kell az építőipar szervezetének korszerűsítését, a vállalatoknál a rugalmas vállalkozási politikához igazodó belső érdekeltségi rendszer kialakítását. Fontos feladat a növekvő építési-szerelési kivitel gazdaságosságának javítása. A lakásépítésben nagyobb figyelmet kell fordítani a jó minőségben, határidőre történő teljesítésre. A mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem legalább a termeléssel azonos ütemben emelkedjen. Ezt a hozamok növelésével, az anyag- és energiaráfordítások mérséklésével kell megalapozni. A termelés szerkezetének korszerűsítését az értékesítési feltételekhez való fokozottabb alkalmazkodás, a termékek feldolgozottsági fokának, csomagolásának javítása, új termékek gyártásának és értékesítésének bevezetése is segítse. A növénytermesztésben a gabonatermesztési program folytatásával, a növekvő hozamok és a kukorica vetésterületének számottevő emelkedésével legalább 16 millió tonnás termelést kell megalapozni. Az olajosmag-, a zöldség- és gyümölcstermelésben előreláthatóan az ideinél magasabb színvonal érhető el. Az állattenyésztésben alapvető feladat a termelés stabilizálása, a fajlagos ráfordítások mérséklése, a hústermelés gazdaságosságának javítása. A tehénállomány szinten tartása, ezn belül a húshasznú állomány növelése szükséges. Fontos cél, hogy a sertések számának emelkedése a tenyészállomány minőségi cseréjének gyorsításával együtt valósuljon meg. Növelni kell a baromfitermelést is. Mindezek előmozdítására összehangolt intézkedések történtek a hústermelés, -feldolgozás és -forgalmazás területén. Fejlődjön a nagyüzemek kiegészítő (mindenekelőtt az élelmiszer-feldolgozó, a háttéripari, a szolgáltató) tevékenysége. A belföldi ellátás színvonalának fenntartása és javítása mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét is növelni kell. Ehhez új piacok feltárására, a termelő és külkereskedelmi gazdálkodó szervezetek munkájának ösz- szehangolására, a kiszállítások jobb megszervezésére is szükség van. A termelő infrastruktúra területén a kapacitások jobb kihasználásával, szervezési intézkedésekkel, a teljesítmények fokozásával javítani kell a termelés és a lakosság szükségleteinek kielégítését. A közlekedésben meg kell kezdeni annak az ágazatközi programnak a megvalósítását, amely lehetővé teszi az áru- szállítás jelenleginél racionálisabb megszervezését és a szállítókapacitások egyenletesebb kihasználását. További megtakarításokat kell elérni a közlekedés fajlagos anyag- és energiafelhasználásában. A távközlésben kiemelt feladat a rekonstrukciós és fejlesztési programnak a népgazdaság lehetőségeivel összehangolt folytatása, a hálózat működőképességének javítása. Az év folyamán mintegy 40 ezer új távbeszélőállomás kapcsolható be. A vízgazdálkodásban meg kell gyorsítani az egészséges ivó- vízellátás fejlesztését, ezen belül kiemelten kell kezelni a dél-alföldi térség ellátásának és a Balaton vízminőségének javítását. Fokozni kell a vizek minőségének védelmét és meg kell kezdeni a nyolc kiemelt város szennyvíztisztítási programjának végrehajtását. BERUHÁZÁSOK A szocialista szektor beruházásainak mennyisége az 1985. évihez hasonló lehet. Mindenekelőtt a megkezdett beruházások ütemes megvalósítása folytatódjék, új fejlesztések elsősorban a középtávú tervben megjelölt legfontosabb célok érdekében kezdődhetnek. A nagyberuházásokra az 1985. évinél kevesebbet lehet fordítani. Az államközi szerződésben foglaltaknak megfelelően történik a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kivitelezése és megkezdődik az atomerőmű bővítésének előkészítése. Az ötéves terv céljaival összhangban jelentősen nőnek a célcsoportos beruházások előirányzatai: a szénhidrogéniparban, továbbá az infrastruktúra kiemelt területein, mindenekelőtt a távközlésben, emellett az út- és a vasúthálózat, a vízgazdálkodás fejlesztésénél. Az egyéb központi beruházások az 1986-tól jelentkező új feladatok miatt növekednek, többek között az elektronika elterjesztéséhez kapcsolódó oktatás, valamint a mezőgazdasági kutatások alátámasztása érdekében. Az egyéb fejlesztéseknél a folyamatban levő beruházások folytatására, a legszükségesebb gép- és műszerbeszerzésekre nyílik mód, A tanácsok beruházásainak előirányzata némiképp meghaladja az 1985. évit. A vállalatok és szövetkezetek körében a beruházások fokozottabban segítsék elő a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítását. A hitelek, az állami kedvezmények és támogatások növekvő arányban szolgálják az exportképesség erősítését, a ráfordításmérséklő és más kiemelt programok megvalósítását. FOGLALKOZTATÁS, A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA, ÉLETKÖRÜLMÉNYEI A foglalkoztatottak száma demográfiai okokból kismértékben csökken. Ez a foglalkoztatás hatékonyságának, a munka szervezettségének és a munkafegyelemnek a javítását igényli, amit a szabályozók változtatása is előmozdít. A szükségessé váló munkaerő-átcsoportosítások zavartalan végrehajtását az állami eszközök (átképzési támogatás, munkaerő-közvetítés) is elősegítik. Az átlagos reálbérek 1985. évi színvonalának fenntartása előreláthatóan oly módon valósul meg, hogy a keresetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átlagosnál gyorsabban, míg a kevésbé hatékonyaknál lassabban emelkednek. Az átlagkeresetek növekedése — a fogyasztói árszínvonal emelkedésével összehangolva — 5,5 százalék lehet. A keresetszabályozáson keresztül a szocialista szektorban 5—5.5 százalékos átlagkereset-növekedés valósulhat meg. Bérpolitikai intézkedésekre kerül sor a szén- és uránbányászatban, a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatoknál, a bírók és ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, valamint az ingatlankezelést végző egyes vidéki költségvetési üzemek meghatározott területein dolgozók körében. Emellett egyes kiemelt célok elérését bérreferenciák is alátámasztják. A költségvetési intézményeknél a béremelés mértéke 5 százalékos. A kisvállalkozásból származó jövedelmek bővülésének üteme várhatóan tovább mérséklődik. A szociálpolitikai eszközrendszer továbbfejlesztése során központi intézkedések történnek: a gyermekes családok támogatása céljából a gyermekgondozási díj a gyermek másfél éves koráig vehető igénybe; a 70 éven felülieknél, valamint az első és a második rokkantsági fokozatba tartozóknál a reálérték teljes körű megőrzése érdekében a nyugdíjak 5 százalékkal (minimum 150 forinttal) emelkednek; a többi nyugdíjasnál havi 120 forintra nő a nyugdíjemelés minimális összege; bővülnek a tanácsi szociális segélyezési keretek. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal emelkedhet. A piaci hatásokra bekövetkező áremelkedésen kívül új központi ár- intézkedésekre csak szűk körben — az árszínvonalat mintegy 0,5 százalékkal növelő hatással — kerül sor. Ez utóbbi keretében emelkedik például a személygépkocsi ára; havi 20 forinttal nő a tv előfizetési díja; az év közepétől 1,50 forint helyett 2 forint lesz az előfizetők telefonbeszélgetéseinek díja: és néhány más, nem alapvető fogyasztási cikk ára is változik. Az élelmiszer-kínálat színvonala fennmarad. Az árukínálatot az iparcikkek körében — elsősorban ruházati cikkekből — javítani indokolt. Tüzelőanyagokból az illetékes szervek megfelelő ellátásról gondoskodnak. Tovább kell javítani a lakásellátottságot. Az állami és a lakossági pénzeszközök együttes felhasználásával 63—65 ezer lakás épülhet fel. A magánlakás-építés növekvő terheinek mérséklésére emelkedik a szociálpolitikai támogatás összege és javulnak a hitelfeltételek is. Előreláthatólag 56—58 ezer személyi tulajdonú lakás készül el, ezt az építési szerelvények javuló kínálata is segíti. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a leginkább rászoruló rétegek kapjanak állami bérlakást, illetve jussanak helyi támogatáshoz. Jelentős eszközök szolgálják a lakóház-felújítási tevékenységet. A közoktatás társadalmi-gazdasági programja végrehajtásának megkezdésével meggyorsul a középfokú oktatás feltételeinek javítása. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem rekonstrukciója, épül az Eötvös Loránd Tudományegyetem új lágymányosi épülettömbje. Az egészségügyi-szociális ellátás javítását többek között 1300 kórházi ágy és 900 szociális otthoni férőhely létesítése szolgálja. Az egészségügy műszerellátottsága elsősorban minőségi cserék révén korszerűsödhet. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A terv előirányozza, hogy a kivitel az 1985. évinél dinamikusabban, a behozatal lassabban emelkedjen. A rubelelszámolású áruforgalomban a kivitel lényegében a behozatallal azonos ütemben bővülhet. Az energiahordozók behozatala nő és emelkedik az anyagok, alkatrészek importja is. A beszerzési lehetőségek kihasználásával, a belföldi fizetőképes kereslettel összhangban törekedni kell a beruházási gépek behozatalának átlagosnál gyorsabb növelésére. Az energia- és nyersanyag-behozatal jobb megalapozása érdekében részt veszünk a KGST keretében megvalósuló fejlesztési programokban. A kivitel áruösszetétele az államközi kötelezettségeknek megfelelően módosul. Fontos követelmény a kivitel gazdaságosságának javítása. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel elsősorban a feldolgozóipari termékek körében bővüljön. Ehhez új vállalkozási formák, vegyes vállalatok létesítése, a harmadik piaci együttműködés intenzívebbé tétele, célirányos termeltetési és értékesítési tevékenység is járuljon hozzá. A kivitel növelését az exportképes termelés fejlődését elősegítő kedvezmények, pályázati rendszer és megállapodások alkalmazása is alátámasztják. A konvertibilis elszámolású behozatal elsődlegesen a termelés műszaki színvonalának korszerűsítését, a gazdaságos kivitel fokozásának előmozdítását szolgálja, az energiahordozók importja csökken. A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Az 1986. évi népgazdasági terv fő céljainak megvalósítása érdekében folytatódik a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, hozzáigazítva a változásokat az aktuális gazdasági helyzetből és gazdaságpolitikai célokból adódó követelményekhez. Ennek keretében a gazdasági szabályozórendszer módosításának célja — elősegíteni a termelés hatékony, exportorientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését és ezzel a konvertibilis elszámolású kivitel növelését, a fejlesztéssel járó terhek csökkentését, a szelektivitás erősítését, a jövedelemképzésben való érdekeltség fokozását; — az indokolatlan kedvezmények és kivételek csökkentésével a szabályozás kényszerítő erejének erősítése; — a pénzügyi egyensúly javítása, az árak növekedésének mérséklése, a vásárlóerő és az árualap összhangjának biztosítása. 1986-ban lényegében befejeződik az új vállalatvezetési formákra való áttérés. A szervezeti rendszer fejlesztése olyan irányban folytatódik, hogy minél nagyobb teret adjon a szabályozott piaci viszonyok érvényre jutása számára. Folytatódik továbbá a bankrendszer továbbfejlesztése, a tőkeáramlás új formáinak elterjesztése, a gazdaságpolitikai célok szolgálatában álló jogrendszer korszerűsítése, a piacfelügyeleti munka hatékonyságának javítása. A terv megvalósítását segíti, hogy az 1986. évi gazdaság- politikai célokról és feladatokról, a gazdasági szabályozás ezek megvalósítását elősegítő változtatásáról a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok a terv kidolgozásának menetében már tájékoztatást kaptak, így éves terveik kidolgozását időben megkezdhették. * * * A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és szövetkezeteket, a tanácsokat és az intézményeket, hogy saját terveiket a népgazdasági tervvel összhangban dolgozzák ki és hajtsák végre. Felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a terv céljainak megvalósításához. (MTI)
