Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
Társadalmi vezetőség vagy tanácsadó testület? 1985. december 30., hétfő Ne firtassuk most az okokat, hogy ilyen irányú hang- súlyozottsággal miért kerül nap mint nap a napirendre a kultúra (közművelődés) demokratizálásának kérdése. . Nem kevesen vannak azok a gyakorlati és elméleti szak- i emberek, akik ugyanakkor meg is fordítják a kérdést, s \ arra is feleletet, megoldást szeretnének találni: hogyan ! valósulhat(na) meg a demokratizmus kultúrája? Most j azonban maradjunk a kérdésfeltevés eredeti formájánál. Erre választ, sokat és változatosan megfogalmazotta- | kát lehet adni, a lényeg azonban csak akkor . tűnik elő, \ ha a gyakorlati vonatkozások területén szemlélődünk. Évekkel ezelőtt központi jogszabály hatására hozták létre a közművelődési intézmények (pontosítsunk: a művelődési központok, házak, az ifjúsági és úttörőházak) úgynevezett társadalmi vezetőségeit. Még ma is szép számmal vannak olyan intézmények, ahol nem sikerült megalakítani ezt a bizottságot. de ezeknél lényegesen nagyobb azoknak a vezetőségeknek az aránya (a pesz- szimistább népművelők szerint meghaladja a kilencven százalékot is!), amelyek ugyan léteznek, rendszeresen üléseket is tartanak, de semmi szükség rájuk. Sem önmaguknak, sem a fogadó intézménynek. A társadalmi vezetőségeket ugyanis „annak rendje és módja szerint" alakították ki. A helyi állami-társa- dalmi-gazdasági vezetők lettek a tagok, akik — s ez igazán érthető. méltánylandó — bizony nemigen érnek arra rá. hogy évi négy-hat alkalommal órákra melegítsék a művelődési ház klubszobájának székét, s olyan jelentéseket. beszámolókat hallgassanak meg. amelyek lényegéből nem sokat értenek. Egy arc a műhelyben Harminc éve Csaknem három évtizeddel ezelőtt lépett be először Békéscsabán, a Forcon műhely- csarnokába Bácsfalvi János. A vékony testalkatú, ma is fiatalos mozgású férfi a fővárosból érkezett a Viharsa-, rokba, 1956 márciusában. A kezdetre így emlékezik visz- sza a kis üzemvezetői irodában, amelybe be-b eszűrődik a műhelyben működő gépek erős zaja: — Akkoriban nehéz, mostoha körülmények között dolgoztunk. Először, mint esztergályos kezdtem itt a munkát. Jó fél év után átkerültem a szereidébe, ahol a traktorok hajtáselosztóit készítettük. Ennek a terméknek a gyártása később megszűnt. A hatvanas évek elején mellfutókat állítottunk elő. Ebben a tmk-műhelyben — mutat körbe — több. mint húsz esztendeje, 1963 óta dolgozom, mint szerszámgéplakatos. Gyerekkoromban motorszerelő szerettem volna lenni, de sajnos, ez a vágyam nem teljesült. Ügy érzem, mint szerszámgéplakatos megtaláltam a számításom. A fővárosból mint aktív labdarúgó került Békéscsabára, Bácsfalvi János. Akkoriban a Békéscsabai Vasas labdarúgói a megyei I. osztályban kergették a labdát. A tehetséges játékost azonban utolérte a labdarúgók leggyakoribb sérülése: porccal műtötték, s be kellett fejeznie aktív pályafutását. A sporttól, a labdarúgástól azonban nem tudott elszakadni. — Jelenleg a vállalati kispályás csapatot vezetem. Fontos szerepet tölt be életemben a sport. A városi sportosztály társadalmi munkása vagyok, ahol szintén a labdarúgással foglalkozom. Ezekben a hetekben a békéscsabai teremlabdarúgó-bajnokságban játszunk. A sport Lehetne tovább ragozni a helyzetet, de a megoldás felé kellene inkább fordulni, fiókán tették azon felszólalók közül is, akik szót kaptak a december 16—17-én a fővárosban megrendezett országos művelődési otthoni tanácskozáson. Elméleti és gyakorló népművelők, politikai és állami, valamint társadalmi és gazdasági vezetők egyaránt. Ami mondandójukban összecsengett, az ekép- pen fogalmazható meg: olyan csoportot — amit inkább tanácsadó testületnek kellene nevezni, hiszen semmiféle vezetői jogkörrel nem voltak és nem is lesznek felruházva! — kellene összehozni, amelyben csupán azok kapnának helyet, akik tevékenyen tudnak beleszólni, és "így segíteni is a helyi közművelődés ügyébe. Nem „főnökökre”. hanem igazán illetékesekre van szükség. S a létszám sem mindegy. Nincsen szükség — objektíve nehezen összehívható, s így alig-alig „üzemeltethető” — a huszon- ötven tagú testületre, mesterségesen kreált bizottságokra. Felesleges az is. ha csupán protokolláris feladatkör jut e testület tagjaira. egy helyen miatt gyakran vagyok távol hét végeken a családtól. Persze, otthon megszokhatták már, hogy ha pattog a labda, akkor nekem ott a helyem. Amikor csak tehetem — s a munkám engedi —, kijárok az NB I-es Előre-meccsekre is. Remélem, tavasszal több győzelemnek tapsolhatunk, mint most ősszel. Bácsfalvi János másik hobbija a kocsi. Szabadidejében szívesen javítja, szereli, biitykölgeti a gépkocsiját. Aztán, ha minden rendben, irány az ország. Az elmúlt időben — mivel a fia katona volt — sokat kirándultak a gépkocsival. Gyakran mennek Budapestre is, ahol meglátogatják a család fővárosban élő tagjait. — Az egyre nehezedő gazdasági helyzetet otthon is megérezzük. Ezért, hogy ne csökkenjen a család elért életszínvonala, pluszmunkát vállaltam. A gazdasági munkaközösségben hetente 15— 20 órát dolgozok. Így gyakran előfordul, hogy reggel 6-tól este 6-ig bent vagyok a műhelyben. Többször szombaton is dolgozom. Bácsfalvi János tagja a tmk-ban 16 éve alakult Verseny szocialista brigádnak, amely kiemelkedő tevékenységéért már több alkalom- \mal nyerte el az aranykoszorús brigád kitüntető címet. A munka mellett jut idejük a felüdülésre is. Nyaranta a vállalat szanazugi üdülőjében közösen töltenek el családi körben egy-egy hétvégét. Ilyenkor társadalmi munkában csinosítják, alakítják a környezetet, önfeledten fociznak és finom ételeket főznek a szabadban. A szerszámgéplakatosnak megannyi elfoglaltsága mellett jut ideje arra is, hogy kivegye részét a közéleti munkából. Korábban évekig szakszervezeti bizalmi volt, jelenleg a vállalati szakszerűé nézzük meg, mi a helyzet a mi megyénkben? A legnagyobb jószándékkal sem lehet megnevezni egyetlen olyan települést, intézményt sem, ahol tevékeny, a közművelődés ügyét a lehetőségeinek mértékében segíteni tudó (akaró?) társadalmi vezetőség működne. Szinte mindegyik formális, ha egyáltalán van, ha megmegtartja üléseit. Megyénk vezető népművelői körében gyors közvéleménykutatást végeztünk, hogyan képzelnék el a tevékeny, valóban segítésre alkalmas társadalmi tanácsadó testületet? Van, aki úgy képzeli el, hogy a művelődési otthon ún. kiscsoportjainak vezetőiből és az adott intézményt leginkább támogatni kész gazdasági egységek képviselőiből (főleg pénzügyis szakemberekből!) állna a testület. Mások szerint az kellene, ha ebben a testületben a társintézmények vezető képviselői is helyet kapnának. Az a vélemény azonban mindenkiben megfogalmazódott, hogy egy ilyen bizottságban csak olyanok kaphatnak helyet, akik mögött tömeg van, akik ténylegesen is képviselnek, képviselhetnek. Ami a testület tagjait illeti, őket pedig úgy képzelik el, hogy ne csak megbízatásaik halmának egy morzsájaként vegyék a társadalmi tanácsadó testületi tagságot, hanem érezzék is át a megbízatás lényegét, súlyát. Legyenek tudatában annak, hogy kiket és miért, milyen határok és lehetőségek között képviselnek, képviselhetnek. Elsősorban a nagyobb településeken gond a közművelődési intézmények sokat emlegetett, de — megyénkben legalábbis — megoldhatatlannak tűnő koordinációja. A tevékenységbeli együttműködésről van itt szó. Egészen olyan alapvető dolgoktól kezdve, hogy egy azon típusú rendezvényt azonos vagy közeli napokon nem rendez több intézmény, odáig, hogy bizonyos profil szerint, bizonyos munkamegosztásban dolgoznak. Több városban vannak és voltak ilyen egyeztető próbálkozások, de valamennyi mindig kudarcba fulladt. S ennek nemcsak a közművelődési intézmények (nagyobb kiadás, a közönség érdektelensége, így kisebb bevétel, presztízsveszteség stb.) látták és látják kárát, hanem — s elsősorban — a közönség, vagyis mi valameny- nyien. A tanácsadó testület, illetve az ahhoz hozzájáruló, annak tevékenységét kiegészítő — nevezzük igazgatói tanácsnak — munkabizottság talán megoldaná (ha úgy tetszik: feloldaná) ezt a sokéves gondot. S itt a hangsúly aligha a bizottságosdin. mint inkább a munkán, a közös megegyezésen, egymás érdekeinek tiszteletben tartásán van. S ennek létrehozását a jelenlegi viszonyok között csak a szakma tudja önmaga soraiban létrehozni. Ilyenkor a felügyelet — a sokévi említett tapasztalat is ezt mutatja — legfeljebb csai< gátolhatja a kiteljesedést. A kultúra (a közművelődés) demokratizálódása létező, élő folyamat. Több apró, de fontos intézménye (felépítménye) még nem készült el. A napok sürgetnek, s ha ebben is lemaradunk, azt már holnap, azután aligha lehet behozni. Legfeljebb majd panaszkodni. Az azonban kevés, s aligha megbocsátható .. . Nemesi László vezeti bizottság mellett működő szocialista bizottságban tevékenykedik. Jó munkájáért az elmúlt 30 évben már kétszer kapta meg a Kiváló Dolgozó címet. — Elégedett ember vagyok. Jól megértjük egymást a társakkal. Szeretem a munkám. Ügy érzem, itt megbecsülnek, ezért nem áll szándékomban máshová menni néhány száz forintért. A sport, a mozgás átsegít a legnagyobb nehézségeken is. Hogy mit várok 1986-tól? Csak ennél rosszabb ne legyen, mint az idén van. A vállalatnál decmber 20-án leállt a termelés, összességében teljesítettük a tervet. Az új esztendőben január 2-án kezdjük a munkát. Végre hosszabb időre együtt lesz a család. Tudja, a feszített éves munkatempó után jól jön ez a kis pihenés. Elbúcsúzunk. Megszorítja a kezem. Boldog új évet kiadnunk egymásnak. Egészen az ajtóig kísér. A csarnokban a gépek mellett olajos kezű, munkásruhás emberek teszik a dolgukat. Az arcukon látom, Bácsfalvi Jánoshoz hasonlóan ők is a megérdemelt pihenőre várnak. Jól tudják, a dolgos hétköznapokon megtermelt érték teszi igazi ünneppé az ünnepet. Verasztó Lajos Szakszervezeti kjslexikon Képviseleti jog Megilleti a szakszervezeteket a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a bíróságok, más hatóságok és egyéb szervek előtt. A munkaviszonyt érintő kérdésekben a képviseleti jog szélesebb körű, mert a szakszervezet a dolgozó érdekében, nevében és helyette — a dolgozó felkérésére és külön meghatalmazása nélkül is eljárhat. A képviseleti jog gyakorlása tehát nemcsak joga, hanem kötelessége is a szakszervezeteknek, mert a szakszervezeti alapszabály kimondja: a szakszervezeti tagnak joga van tanácsért, támogatásért, védelemért fordulni bármely szakszervezeti szervhez munkaügyi, pénzügyi, szociális és egyéb problémáival. A szak- szervezeti tag kifejezett kérelmére általában kötelező a képviselet ellátása azokban az esetekben, amikor törvénysértés, illetve annak gyanúja merül fel. A bíróságok előtti képviselet ellátásához a szakszervezeti tag a szakszervezti bizottság által ellenjegyzett meghatalmazást ad. A perbeli, továbbá hatóságok és egyéb szervek előtti szakszervezeti képviselet a szakszervezeti tag részére díjtalan. A képviselettel esetleg felmerülő költségek (utazás stb.) a szak- szervezeti szerveket terhelik. Erről bővebben a szakszervezeti jogsegély tájékoztat. Villanások az újkígyósi élelmiszer-feldolgozó üzemből Az utóbbi időben tovább bővült a Békéscsaba és Vidéke Áfész újkígyósi élelmiszer-feldolgozó üzemének termelési, értékesítési tevékenysége. Ma mái' két alapvető profil képezi itt a több mint 400 dolgozó munkáját, akik közül csaknem 350-en lányok és asszonyok. Az egyik alapvető tevékenység a békéscsabai Bov megbízásából és bérmunkában végzett baromfidarabolás. Másik meghatározó profilja az üzemnek a mortadellabél gyártása, olasz megrendelésre. E két alapvető tevékenységen túl — szezon jelleggel — foglalkoznak itt tojáslékészí- téssel, hatféle savanyúság előállításával és gomba tartósításával. Az ezekhez szükséges alapanyag megtermel- tetését, beszerzését 1985-ben már a feldolgozó üzem vezetése vállalta magára. Kép. szöveg: Balkus Imre Szalagon érkezik a bontásra váró „csirkehad” Itt már ügyes kezek csomagolják a feldarabolt baromfit Az üzem másik alapvető tevékenysége a mortadellabél előállítása Az áruszállítás, mely különösen nagy figyelmet igényel
